Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-08 / 27. szám

Kialakulóban a gépkölcsönző szolgáltatás Az Irányítás tökéletesített rendsze­rének bevezetése éta csak néhány hónap telt el, de már ez is bizonyltja, hogy az új helyzetben több vállalat, mely valamiféle kapcsolatban van mezőgazdaságunkkal, igyekszik szo­rosabb együttműködés megteremtésé­re. Oj szolgáltatásokat vezetnek be, melyek a vállalatok, egyben az üzlet­felek szempontjából is hasznosak. Június elsejétől például a Mezőgaz­dasági Technika Központi Vállalata is országos méretű szolgáltatást ve­zetett be. Karol Haviovié elvtárs, a vállalat egyik vezető dolgozója megjegyezte: törekvésük arra irányul, hogy első­sorban a mezőgazdasági üzemek igé­nyeinek eleget tegyenek, ugyanakkor a lakosságnak is hatékony segítséget nyújtsanak. Az előbbi úgynevezett ki­utalási rendszerben erre nem kerül­hetett sor, mert alig győzték kielégí­teni a mezőgazdasági üzemek gépigé­nyeit. Ez a rendszer azonban már érvényét vesztette. Minden egyes üzem maga dönti el, milyen és meny­nyi gépet vásároljon. Ennek követ­keztében a Mezőgazdasági Technika Vállalata raktáraiban több millió ko­rona értékű mezőgazdasági gép hal­mozódott fel, melyek nem teljesíthe­tik küldetésüket. Sem a mezőgazda­ságnak, sem pedig a népgazdaságnak nincs belőlük haszna. Ezért nemcsak szükséges, hanem egyenesen kívána­tos az új szolgáltatás — gépkölcsön­zés — bevezetése. Kezdetben — 33 mezőgazdasági gép néhány traktor, talajművelőeszköz és pótkocsi kölcsönzésére nyílik mód, azonban a vállalat Járási kereskedel­mi központjainak Jelzésére más, na­gyobb, idényjellegű gépek kölcsön­zésére is engedélyt adnak. A szlová­kiai Járásokban az új szolgáltatásra vonatkozó irányelvekkel most ismer­kednek. Még nincsenek konkrét gya­korlati tapasztalatok, azonban, amint hírlik, egyes helyeken máris nagy az érdeklődés. Jó kereseti forrást vél­nek maguk számára a szolgáltatás mögött. Azonban a vállalat irányelvei arról is megemlékeznek, hogy a köl­csönző fél más üzemnek vagy sze­mélynek nem adhatja át a gépet, s maga sem végezhet vele mások száméra munkát. Mégis Jó lesz ügyel­ni, nehogy visszaélések történjenek Milyen feltétel ellenében kölcsönzik a gépeket? Mindenekelőtt aki traktor kölcsön­zésére tart igényt, annak a nevére kiállított érvényes vezetői Jogosítványt kell felmutatnia, de ez még nem elég. A szolgáltatás színhelyén a gyakor­latban kell bizonyítania vezetői ké­pességeit a vállalat megbízottja Jelen­létében — néhány kilométert vezet­nie kell. Amikor nyilvánvalóvá vált gépkocsivezetői képessége, aláírja az átvételi elismervényt, kifizeti a 15 korona vizsgadíjat, valamint a köl­csönzési díj bizonyos hányadát. A mezőgazdasági nagyüzemek természe­tesen a nemzeti bankon keresztül térítik a kölcsönzés összegét. A traktorokat minden esetben föl­tankolva adja át a vállalat. A hajtó­anyagot az átvevő megtéríti, s a to­vábbi üzemanyagot, csapágyzsírt, ola­jat már maga vásárolja. A kölcsönzés díjszabása teljes napra, vagyis 24 órára szól (minden egyes megkezdett nap 24 órának számít). Milyenek a kölcsönzési díjak? A 2011-es Zetor traktor kölcsönzési díja 1—3 napra (naponta) 188, 4—10 napra 157, tíz napon felül pedig na­ponta 141 korona. Ebből is látható, hogy a tíz napon felüli kölcsönzés a legelőnyösebb. Traktor mellé természetesen gép­kocsi is kell. Egy 3,5 tonnás döntős pótkocsi napi kölcsönzési díjszabása az előbbi sorrendben 60, 50 és 45 ko­rona. Ugyanígy kölcsönöznek RS—09- es eszközhordozó traktort kellékeivel, Z-Super—50-est, T4K10A kistraktort, különféle munkaeszközöket, ekéket, kultivátorokat, kaszálógépeket stb. A nagyobb gépalkotásokra — mint például a gabonakombájnok — még nem terjesztették ki a kölcsönzést, de a jövőben minden bizonnyal ezzel is számolni lehet. Különben egy 400— 500 hektáros szövetkezet minek vá­sárolna gabonakombájnt, különösen most, amikor az SK—4-es 83 000 ko­ronába kerül. Fölösleges befektetés lenne ez, mert a kombájn évente leg­feljebb 30 napbt dolgozik, aztán a következő aratásig a pajtában vesz­tegel, vagy a szabadban a rozsda marja. Ha majd mód nyílik gabonakom­bájnok kölcsönzésére is, naponként (24 óra) legfeljebb 750 korona díjat számolhatnak a használatért. Kedvező Időben az SK—4-essel naponta nyolc­tíz hektárról betakarítható a gabona, tehát kifizetődik kombájnt kölcsön­kérni annál is inkább, mert a gép­állomás minden betakarított hektá­rért — az illető mezőgazdasági üzem nehézségi körzetétől függően — 250— 300 koronát számláz. A gépállomás ugyan kezelőszemélyzetet és hajtó­anyagot is ad, de a kölcsönzés mégis kifizetődőbb. Vegyünk talán egy másik példát. Dél-Szlovákia mézőgazdasági üzemei nagyban termelik a cukorrépát. A be­takarítás idején rendszerint több szál­lítóeszközre van szükség, mint egyéb­ként. Ilyenkor a néphadseregtől és az ipari üzemektől kérnek segítséget. Nos, itt kínálkozik az új lehetőség a Mezőgazdasági Technika Vállalatának szolgáltatása. Mód nyílik például a Z-Super—50-es traktor kölcsönzésére, melynek tíz napon felüli napidíja 203 korona. Egy öt tonnás döntős pótko­csiért pedig 65 korona napidíjat fizet az igénylő. Ezzel a társítással olyan mennyiségű répa elszállítása lehetsé­ges, mint egy V3S tehergépkocsival, amiért az autóforgalmi vállalatnak legalább napi 1000 koronát kellene téríteni. Egyes csehországi kerületekben már eléggé előrehaladott a Mezőgaz­dasági Technika Vállalatának köl­csönző szolgálata. A prágai 01-es vál­lalat például mindennemű mezőgaz­dasági gép kölcsönzését kilátásba he­lyezte. Ezek közé tartoznak a szal­maprések, a magtisztítógépek, burgo­­nyatárolő batériák, az eszközhordozók tartozékaikkal, a műtrágyaszórók stb. Számolnak további azzal is, hogy egyes gépekre az építővállalatok és az egyéni családiházépítők is igényt tartanak. Üzemzavar esetén értesíteni kell a szolgáltatót, mely díjmentesen kija­vítja a hibát. A 100 koronáig terjedő Javítást a helyi szövetkezet is elvé­gezheti, melyet hivatalos számla elle­nében megtérít a szolgáltató. Azzal számolnak, hogy minden egyes mező­­gazdasági gépet, amelyet besoroltak a szolgáltatásba, három év múlva ki­selejteznek, olcsón eladják a mező­­gazdasági üzemeknek. S még valami. A jövőben kilátás van arra, hogy a mezőgazdasági gépkölcsönzők a gép­állomások versenytársaivá váljanak. Ez a mindenképpen egészséges ver­sengés feltétlenül hatással lesz a gép­állomások munkájára. -hai-A mezőgazdaságban előforduló tűz­esetek az össztfizesetek 37 száza­lékát teszik ki, hatalmas anyagi káro­kat okoznak, s emberéleteket köve­telnek. Azonban tudomásul kell ven­nünk azt a tényt is, hogy mi közvet­len károkról beszélünk, olyanokról, amelyek azt az értéket képviselik, amely a tűz martaléka lett. De a köz­vetett károk sokkal nagyobbak, ami abban nyilvánul meg, hogy a tűzeset következtében termeléskiesés követ­kezik be, munkafolyamat megsértése, be nem tartása, és az átadási termi­nusok benemtartása stb. mind mind megannyi újabb kárt Jelent. A gabonaérés és az aratás idején nagy erőfeszítéseket teszünk a vasúti sínek mentén elterülő gabonatáblák megvédésére a lángok elől. Hiányzik az óvintézkedések megtétele kellő idő­ben, sok helyen a sínek mentén el­terülő gabonatáblákról a sínek mel­lett megfelelő szélességű sávokban zöld állapotban lekaszálják a gabona­neműt és így zöld takarmányt nyer­nek, ami nem vész kárba, Sok esetben a beérett gabonát a sínek mentén későn kaszálják le, nem távolítják el az érett gabonát a sínek­től megfelelő távolságra. Nem szánta­nak ki védő árkot, sávot a kévékbe, félkeresztekbe rakott gabona, vagy a még lábon álló gabona és a sínek között az előírások követelménye sze­rint. Sok esetben nem biztosítják a gabonatáblák őrzését sem ifjúsági tűz­védelmi Járőrök, vagy saját dolgo­zóik által, s így a mozdonyok szikrái­tól meggyulladt fűtől, tarlótól sok-sok hektárnyi gabona esik a lángok áldo­zatául. Csupán ezek voltak azok az okok, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1961—1965 években a vasúti mozdonyok szikráitól 3355 esetben ke­letkezett tűz, és a tűzesetek következ­tében 31 681 694 Kős érték pusztult el, ami 10 000 hektár búzatermésnek fe­lel meg. A mezőgazdaságban növekedett a villanyárammal és gyúlékony folyadé­kokkal hajtott erőgépek használata, s így növekedett és napról napra nö­vekszik a tűzvészek keletkezésének 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. július 8. veszélye is, s sohasem szabad elfelej­tenünk, hogy minden kár közvetve vagy közvetlenül a mi zsebünkből kerül megtérítésre. A mezőgazdaságban az 1961—65-ös Időszakban 9934 tűzeset fordult elő, s a keletkezett károk összege 197 mil­lió 823 508 korona. Ezért az összegért 19 780 hektár földet lehetne lecsa­polni, vagy felépíthettünk volna 264 nagy tehéntstállót 46 000 darab tehén számára. Az elmúlt hetekben kerültek kazlak­ba a takarményfélék. Hazánk terüle­tén a szóbanforgó öt év alatt 265 al­kalommal keletkezett öngyulladás és a közvetlen kár meghaladja a 9 mil­lió koronát. Ez pedig csak annak a következménye, hogy az öngyulladás veszélyét a mezőgazdaságban nagyon sok helyen nem veszik komolyan és nem is tudják mikor, milyen körül­mények között s mennyi idő eltelte után jöhet létre. Ezért nyomatékosan figyelmeztet­jük a mezőgazdasági dolgozókat a kö­vetkezőkre: Ha nedves, teljesen ki nem száradt szénát, lucernát, lóherét kazalba rak­nak össze, könnyen öngyulladás kö­vetkezhet be. Az öngyulladás annál hamarabb következhet be, minél ned­vesebb a kazalba rakott takarmány (nem elég kiszáradt vagy esős időben lett kazalba rakva), s minél több mennyiség van a kazalba rakva. Az öngyulladásra hajlamos takar­mányfélék a széna, lucerna, lóhere. Ezek a takarmányfélék lekaszálásuk után nem halnak el azonnal, hanem még bizonyos ideig tovább lélegze­­nek ami viszont hőfejlödéssel jár. Így kazalba rakva természetesen a kazal belsejében nedves, páradús, 40 Cel­sius fok körüli meleg fejlődik s ebben a melegben a füveken, lucernán, ló­herén élő mikroorganizmusok, bacilu­­sok, baktériumok és gombák milliói­nak száma Jó életlehetőségekre talál. Ezek a parányi élőlények a kazal ned­ves, páradús melegében levő nedves­ségből az erjedésnek indult sejtré­szekből táplálkozva szaporodnak. Ezen milliónyi bacilusnak, gombának élet­folyamata tovább fokozza a meleget, mely melegség különböző fokain kü­lönböző bacilusok s gombák szűnnek meg élni és újak lépnek helyükbe, ugyanakkor a magasabb hő következ­tében ezek tovább viszik az életet a kazalban, s tovább fokozzák a hőt. Ez a folyamat lassúnak nevezhető addig, amíg a kazalban a hő el nem éri a 70 Celsius fokot. Ekkor a széna, a lucerna s a lóhere kazlakban az elpusztult baktériumokból finom por­zítású szén keletkezik, mely rohamo­san nyeli magába a körülötte levő oxigént, melyet összesűrüsít. Ez az oxigénsürltés azonban további hő­emelkedéssel jár, s eléri a 130 Celsius fokot. Ezen a hőfokon megkezdődik magának a kazal tartalmának az el­­szenesedése is, ami további oxigén­­felvétellel és a hő emelkedésével jár. A hő eléri a 250 Celsius fokot, mely­nél már a kazalban pirkszén kelet­kezik, ha ehhez valami úton meg­felelő mennyiségű levegő jut, azonnal bekövetkezik a nyílt égés, a kazal ön­gyulladása. Az elmondottak alapján az öngyul­ladást minden esetben az önfelmele­gedés előzi meg. Viszont az is termé­szetes dolog, hogy az egész folyamat­nak vannak bizonyos jellemző tüne­tei, melyek ismerete alapján könnyen meg lehet előzni a takarmánykazlak öngyulladását. Jellemző tünet például, hogy amel­lett a kazal mellett, melynek belse­jében 50—60 Celsius fok hőség van, kellemes aromájú dohányillat észlel­hető. Ha a kazal belsejében a hőfok 80 Celsius fok körül van, akkor pör­költ kávéra emlékeztető szag terjeng a kazal körül. A 80 C fokot meg­haladó hőségnél a kazalból égett ká­véra vagy rothadásra emlékeztető szag van. Másik tünet az önfelmelegedésnél, hogy a kazal gőzölög, az öngyulladás­nál viszont a kazalból füst száll fel. Az öngyulladásos kazalra emlékeztető tünet a kazal tetejének megsüppedé­­se. Azokban a kazlakban, melyekben öngyulladás folyamata megy végbe, a kazal belseje felé haladva — a tűz-Tűzvédelem a mezőgazdaságban Az ipolyviskt szövetkezetben gazdag termést adott a rét. A nagymenő nyiségű széna begyűjtésében segítenek az építkezést csoport tagjai ts. Géppel, kézzel teljes ütemben folyik a munka, hogy minél hamarabb kau lakba kerüljön a széna. Foto: bállá Nagyobb gondot a háztáji állatok egészségvédelmére Manapság mezőgazdasági nagyüze­meinkben az állategészség terén már nem fordulnak elő különösebb zava­rok. Az állategészségügyi szolgálat az év bizonyos szakaszaiban elvégzi a várható betegségek elleni megelőző oltásokat, mely elejét veszi a töme­gesen előforduló betegségek fellépé­sének. Ám ez nem mondható el a ház­táji állattartókról, bár a védőoltást náluk is elvégzik. Különösen a barom­fi esik nagyon hamar a betegség ál­dozatául. Ennek oka, hogy a háztáji baromfitartók közül csak nagyon ke­vesen törődnek azzal, ha egy-egy csi­be vagy tyúk beteg. Nagyobb hiba, hogy ez esetben nem gondolnak arra, hogy a beteg állat megfertőzheti nem­csak az egész háztáji állományt, de a szomszédokét is. A következőkben azokról a hiányos­fészek irányába — a takarmány szí­nének változása ragadja meg figyel­münket, mely minél közelebb van a tűzfészekhez annál barnább lesz, majd feketés szénréteget találunk, s alatt meglelhető a parázsló szén. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a kazlakba rakott takarmányt rendsze­resen hőmérővel ellenőrizzük. A kaz­lak hőmérsékletének ellenőrzését fel kell írni dátum és hőfok szerint is. (Ha nincsen hőmérő, vékony vasrúd­dal is ellenőrizhetjük a hőfokot. Eb­ben az esetben akkor áll fenn a ve­szély, ha a kihúzott vasrúd melegét puszta kézzel nem bírjuk ki. Termé­szetes, hogy ez a mód nem megbíz­ható.) Amikor észrevesszük, hogy a kazal hőfoka eléri a 40 Celsius fokot, a kaz­lat vagy kazalrészt rendszeresen, na­ponta ellenőrizzük! A hőfok további emelkedésének ész­revételénél — 60 Celsius fok — el kell rendelni a kazal őrzését s a hő­mérséklet gyakori ellenőrzését! Ha az egész kazal hőfoka eléri a 60 Cel­sius fokot, akkor nem szabad tovább várni, a kazlat át kell rakni. Az esetleges további hőmérséklet emelkedésénél — 70 Celsius fok — a kritikus helyet vagy helyeket — azonnal ki kell vágni a kazalból. A 70 Celsius fok túllépésénél a tűzoltó­ság értesítésével s felügyeletük mel­lett — oltóeszközök készenlétbe he­lyezésével — azonnal hozzá kell fog­ni a kazal átrakásához-szétszedéséhez, de ekkor számolni kell azzal a tény­nyel, hogy bármely pillanatban elő­fordulhat lángok felcsapása is. A kazlak hőfokának ellenőrzésénél feltétlen szükséges a hőmérőzést nem­csak egy magasságban s egy helyen végezni. Szükséges a kazal több ré­szén s különböző magasságokban vé­gezni. Nem szabad sohasem szem elől té­veszteni. Az öngyulladás bekövetkez­het a nedves takarmány kazalbaraká­­sától számított három hétre (ez az alsó határ) és bekövetkezhet a 12-ik héten is; tehát 3-tól 12 hétig (ez a felső határ). Ez azt Jelenti, hogy még három hónap után is bekövetkezhet a takarmánykazal öngyulladása. E hideg levegővel szárított kazlak­nál az összerakott takarmány víztar­talma nem haladhatja meg a 35 szá­zalékot. Ha nem szárítjuk ki e kazla­kat megfelelő módon, öngyulladás ott is könnyen lehetséges. súgókról szólok, amelyek körzetem­ben az elmúlt hetekben előfordultak. Minden tavaszon, úgy Idén is több sertés betegedett meg, szolanin mér­gezésben, melyet az erősen kicsírá­­zott öreg burgonya etetése idézett elő. E főtt burgonya levét soha ne hasz­náljuk etetésre, főleg akkor, ha a burgonya már csírát bontott. Tudni­illik ilyenkor a szolanintartalom meg­sokszorozódik ■ etetése akkor Is ve­széllyel jár, ha főzés után a levét leöntjük. Egyszóval, a csirás burgonya etetésekor mindenkor számolnunk kell a sertés megbetegedésével. Az állatorvosi szolgálat részére saj­nálatos és bosszantó az a tény, hogy az egyes állattartók a tavasszal el­végzett védőoltásban keresik a beteg­ség okát, arra nem gondolva, saját maguk idézték elő a bajt. Egyébként a betegség, illetve az elhullás okának megállapítása könnyűszerrel elvégez­hető, így semmi kétséget nem hagy maga mögött mi volt a pusztulás oka. Ugyancsak óvatosan járjunk el a cukorrépa takarmányozásánál. Igaz ugyan, idén még nem fordult elő ily irányú megbetegedés, de most van folyamatban a cukorrépa kapálása, amikor a kivágott, majd a kettes ré­pák egyikét összegyűjti és hazaviszi a mezőgazdasági dolgozó. Otthon azután a gazdasszony megfőzi és fi­nom, édes levével együtt feleteti a süldőkkel. Bár a cukorrépa jó étrendi hatása és magas cukortartalmánál fogva értékes takarmány, főtt állapot­ban veszélyt rejteget magában, külö­nösen ha minden átmenet nélkül tele­tömjük vele az állatokat. A főzött cukorrépában ugyanis mű­ködésbe lépnek a denitrifikáló bakté­riumok, amelyek a nitrátokat mérge­ző nitritikké alakítják át s ezek a vér oxigénfelvételében végzetes zavarokat idéznek elő. Még veszélyesebb a főtt cukorrépa takarmányozása, ha egyik napról a másikra állni hagyjuk és azután takarmányozzuk. Napjainkban nagyon sok kiscsibe esik a baromfipestis áldozatául. S mindez azért történhet, mert a ház­táji állattartók elhanyagolják a meg­előző oltást. Nagyon helytelen az állattartók azon eljárása, csupán akkor folya­modnak állatorvosi segítségért, ami­kor már tömegesen megbetegedtek a baromfiak. Ilyenkor már késő, mert a beteg állatok nagyobb hányada rendszerint elpusztul. E háztáji állatok fertőző megbete­gedése nagy veszélyt rejteget magá­ban különösen akkor, ha a család tagjai közül valaki a mezőgazdsági nagyüzem baromfifarmján, illetve a sertéstenyésztésben dolgozik. Ugyanis az illető a fertőzött gócpontról mun­kahelyére is áthurculhatja a beteg­séget, ahol ezzel felmérhetetlen ká­rokat okozhat. Erre az eshetőségre külön felhívjuk az állattartók figyel­mét, hiszen senki előtt sem lehet kö­zömbös a betegség továbbterjedésé­nek megakadályozása. Hogy mindazt elkerüljük, az eddigiektől a háztáji­ban is nagyobb gondot fordítsunk állataink egészségvédelmére, különö­sen a fertőző betegségek megelőzé­sére. BUGÁR ISTVÁN, a Galántai Állategészségügyi Szolgálat dolgozója \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents