Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-18 / 37. szám
Bulgáriában is sikert aratott a BEZOSZTÁJA A közelmúltban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán megrendezett konferencián, ahol a jelenlevő szakemberek a szovjet búzafajták hatékonyságát taglalták, egy mosolygós emberre lehettünk figyelmesek. Nikola Trnkov megnyerő külsejével, egyszerű, barátságos szavaival magára vonta a figyelmet. Nikola Trnkov elvtárs mezőgazdasági mérnök, Bulgáriában a Tolbuhinl Területi Nemzeti Bizottság elnöke, sok érdekeset elmondott hazája és a gondjaira bízott terület mezőgazdaságának múltjáról, jelenéről. Ecsetelte, hogy a körzet mezőgazdasági üzemel 120 000 hektáron termelnek búzát, s egy-egy szövetkezet átlagos területe eléri a 7400 hektárt. Kezdetben csak 15 q/ha-s búza terméseredménnyel dicsekedhettek s nem Is oly rég volt, hogy 20 mázsás hektárátlag termett búzából. A legutóbbi három esztendőben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, vagyis egyes gazdaságokban elérték a 45 q/ ha-s hozamot. Az idei év azonban minden eddigit felülmúlt, mert ebben az esztendőben a körzetben több búzát termeltek, mint máskor öt esztendő alatti S ezt főleg a Bezosztája szovjet búzafajtának köszönhetik. Trnkov elvtárs, amikor a hogyanról érdeklődtek nála, egy tipikus bolgár mondással válaszolt, mely így hangzik: „A juhocskát az Isten nem hajtja be a karámba." Vagyis az embereknek kell cselekedniük, s az emberek cselekedtek. De tán nézzük közelebbről az eredmények elérésének hogyanját, vagyis azt, hogy a tolbuhinl körzetben mit tettek a búza jó terméseredményének elérése érdekében. Előszöris a vetésterület 100 százalékán Bezosztája búzafajtát vetettek, természetesen a helyi agrotechnikai és klimatlkai feltételek figyelembevételével. Ennek eredményeképpen az élenjáró gazdaságok 50 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, de több üzem 70—90 q/ha-s átlaghozammal dicsekedhetett. Magukévá tették a nagyhozamú búzafajta trágyázásának módszertanát. Lukianenko akadémikussal, a Bezosztája nemesítőjével értekeztek, s a gyakorlatban közösen bebizonyították, hogy a Bezosztájának különböző feltételek mellett eltérő tápanyagadagra, különösen sok foszforraj! 1} van szüksége a megfelelő mennyiségű nitrogén adagolása mellett. Ügyeltek a talaj szakszerű előkészítésére, melyet a legfontosabb tényezőnek tartanak. Erre a célra külön kódexet dolgoztak ki, melyet természetesen nem tartanak dogmának, helyi viszonyoknak megfelelően, dűlőnként módosíthatják az agronómusok. Azelőtt például egy-két szántásba vetették a búzát, jelenleg már 6—8 szántásba teszik. A vetés idejét október 1—20-a közt szabták meg, míg azelőtt novemberben is vetettek búzát. Az agrotechnikai határidőt ma már szigorúan betartják, mert a megfigyelések azt bizonyítják, hogy az Időben történő vetés nagyban befolyásolja a búza terméseredményét. Négyzetméterenként 600—650 teljes biológiai értékű magot vetnek. Tudni kell azonban, hogy nem mindenegyes, egyébként csíraképes mag kel ki. Esetenként előfordul, hogy az elvetett magoknak 50 százaléka nem csírázik. A termelőnek ezzel mindig számolnia kell. A tolbuhinl körzetben a búza betakarítása. az Időjárástól függően, újabban csak 10—12 napig tart. A szemveszteség nem haladja meg a másfél százalékot. A kombájnosokat órabérben és a szemveszteség csökkentésének arányában jutalmazzák, mert nézetük szerint ez a díjazási forma minden eddiginél tökéletesebb. Az 1966-os esztendőtől fogva a búzatermesztő gazdaságokat három csoportba osztották, mégpedig úgy, hogy minden csoportnak külön-külön előre meghatározták milyen hektárhozamot kell elérnünk, s azon felül elértért tekintélyes prémiummal jutalmazták őket. Az elmondottakból látható, hogy a bolgár mezőgazdaság valóban rohamos léptekkel halad a búzatermesztés terén is. Hoksza István Megkezdődtek a járási szántóversenyek. Hők József, a gímesi szövetkezet kiváló traktorosa először vesz részt a nyitrai járás szántó-vetélkedőjén. Puhovszky Sándor, a szövetkezet elnöke és Andrisko Ferenc nechanizátor a kijelölt tábla végénél drukkolták végig az Aranyosmaróton megrendezett szántóversenyt. Foto: -tt-A gadóci (komáromi járás) szövetkezet évek óta kimagasló eredményeket ér el a termelésben. Mindössze 510 hektáron gazdálkodnak és az állattenyésztésben elért eredményeik alapján a járás legjobb szövetkezetei közé tartoznak. — Szövetkezetünk a tejtermelésre van specializálva — mondotta a zootechnikus, I b o s Barna mérnök. — A feltételeket már évekkel ezelőtt megteremtettük ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el. A közbejött csallóközi katasztrófa azonban nagy kiesést okozott a termelésben. Az állatok legyengültek, és a takarmánykészletünk is tönkre ment. Így az elmúlt esztendőben azon fáradoztunk, hogy takarmányszükségletünket saját erőnkből tudjuk fedezni. Nyolcvankét hektáron alávetéssel hereféléket termeltünk. Ezáltal már az elmúlt esztendőben a kedvező időjárás következtében sikerült a takarmánymérleget helyrehozni. A tejtermelésben az eredmények azonban csak lassan mutatkoztak. A fejési átlag öt liter körül mozgott állandóan. Idén aztán hathatós változásokat eszközöltünk az állattenyésztésben. Gazdasági épületeink a mai viszonyoknak már nem feleltek meg, ezért a K—98-as kétsoros istállókat adottságainknak megfelelően átalakítottuk. Ezáltal elértük azt, hogy minden tehénre jut egy itató. A legfontosabbnak tartottuk azonban azt, hogy a beütemezett napirendet minden egyes dolgozó betartsa. Egy gondozóra tizenhat tehén jut, akik a takarmányozástól a fejésig minden munkát elvégeznek. Napközben az állatok mellé istállógondnokot helyeztünk, akinek az a feladata, hogy az ellés előtti időszakban tisztán tartja az állatokat, és napközben megszoptatja a kisborjúkat. Erre azért volt Jó szereplés a siker titka szükség, mert nagyon rossz tapasztalataink voltak a napi kétszeri borjúszoptatással. Sok esetben krónikus hasmenés állt be az állatoknál és később elég sok elpusztult belőlük. Ma már a többszöri szoptatással ezt a betegséget kiküszöböltük, és a fejőgulyások munkáját is megkönnyítettük. Jelenleg szövetkezetünk szarvasmarha-állománya 210 darab, ebből 145 tehén. A napi fejési átlag 9 liter. Ahogy az eddigi eredmények mutatják, a tervezett 310 ezer liter tejet október végéig sikerül eladnunk a takarmányszükséglet túllépése nélkül. Ma már elmondhatjuk azt, hogy a jó szervezés következtében a járásban az elsők közé tartozunk a tejtermelésben. Gazdaságunkban az egy liter tej előállítási költsége mindössze 1,86 Kős-ba kerül, amely Jóval kevesebb, mint a járási átlag. Idén a takarmányszükségletünket teljes mértékben sikerült fedezni. Különösen a lucernafélék váltak be a nagy szárazság ellenére is. Háromszori kaszálással sikerült 80 mázsás hektárhozamot elérnünk. így a tervezett 1872 mázsa szénaféleség helyett 4745 mázsát takarítottunk be. Téli takarmányszükségletünk további fedezésére szolgál a tavalyról megmaradt tíz vagon silókukorica és az idén silózásra kerülő répafej és kukoricaszár. A szövetkezet távlati terveiről a következőket mondotta a zootechnikus: — 1970-ig szeretnénk elérni a 3000 literes fejési átlagot, még annak ellenére is, hogy nem szándékozzuk az állatállomány létszámát növelni. Ma már inkább mi is a hasznossági mutatókat helyezzük előtérbe szövetkezetünkben. A feltételek adva vannak, csak ki kell használni őket. Ha tervünket sikerül elérni, akkor a tejtermelést három év alatt gazdaságunkban 30 százalékkal emelik. A gadóci szövetkezetben elért eredmények annak köszönhetők, hogy ma már nemcsak az irányításban, de a termelésben is hozzáértő emberek dolgoznak. (czb) Szocialista mezőgazdaságunk új irányítási rendszerének egyik Jellemző vonása a gazdasági tevékenység távlati, tervezése. Ebből kiindulva történik napjainkban a mezőgazdasági üzemek termelési terjesztése, távlati tervének a kidolgozása. A tulajdonképpeni távlati ötéves terv végleges változását elsődleges, informatív jellegű, az ötéves terv úgynevezett első változtata előzi meg, amelyet már mezőgazdasági üzemeink kidolgoztak. A távlati tervek első variációja kizárólag a mezőgazdasági üzemek érdekeit fejezi ki, mivel az új irányítási rendszer objektív hatóeszközein kívül (árak, prémium stb.) társadalmi szempontból nem voltak az üzemek iránt semmilyen igények támasztva. így a központi vezető és Irányító szervek komplex tudomást szereznek nemcsak az új irányítási rendszer eszközeinek hatékonyságáról, de a mezőgazdasági üzemek tér-Mezőgazdaságunk távlati tervének kérdései melési érdekeinek a fejlődéséről az elkövetkező években. A jelen időben a távlati terv első változatának a kiértékelése főleg a társadalmi szükségletek szempontjából történik, nagy jelentősége lesz az ötéves terv végleges változatának a kidolgozásénál. A mezőgazdasági üzemek piaci termelésének a fejlődése A mezőgazdasági piaci termelés fejlődését az üzemi javaslatok szerint a következő táblázat fejezi ki: 1. A piaci termeiét összetétele '/«-ban: valóság terv javaslat Mutató: 1966 1967 1968 1969 1970 A piaci termelés értéke: 100 100 100 100 100 ebből a növénytermesztés: 29,0 28,6 27,4 26,9 26,4 az állattenyésztés: 71,0 71,4 72,6 73,1 73,6 gépesítési színvonalából ez a javaslat az üzemek részéről teljesen indokolt, azonban társadalmi szempontból nem teljesen elfogadható jelenség, mivel a jövőben nincs kielégítve a társadalmi szükséglet. így pl. 1968-ban országos méretben a kimutatások szerint 250 000 tonna burgonya hiányzik. Ezért szükséges lesz tovább fejleszteni a burgonya termesztését a legmegfelelőbb viszonyok közt, mint például az észak-csehországi, közép-szlovákiai és egyéb kerületekben. Cukorrépa. A cukorrépa a hátrányos, problematikus oldalaitól eltekintve, megfelelő termelési viszonyok közt mezőgazdaságunk egyik legtermékenyebb növénye. Nemcsak a kitermelt tápanyagok szempontjából jelentős, de a külföldi piac szempontjá-Az állattenyésztés fejlődése Az állattenyésztés piaci termeléséből is. Ezért a társadalomnak nincs érdeke ezen növény területének a csökkentésén. Szükséges lesz főleg Szlovákia területén helyesen kiértékelni ezen növény termelését, mivel a jelen időben ott több cukorgyár van befejezés előtt. Gabonafélék. A növénytermesztés fejlesztésének a középpontját a gabonafélék képezik. A gabona termesztésében az utóbbi években sikerült jelentős eredményeket elérni, és a jövőre nézve is nagy lehetőségek mutatkoznak. A gabonafélék továbbfejlesztését nagyban szükségessé teszi a rohamosan növekvő társadalmi szükséglet is. A jövőre nézve nagyon kedvező jelenség, hogy az üzemek főleg a belterjes gabonafélék — búza és árpa termesztését tervezik a kevésbé kifizetődő rozs és zab helyett. nek a fejlődését a következő táblázatokba foglalt mutatók fejezik ki: A mutatókból, amelyek főleg az üzemek javaslatait és kívánságait fejezik ki, kitűnik, hogy a piaci termelés az elkövetkező években főleg az állattenyésztés lényeges növelésére irányul. Ez a jelenség egyébként jellemző az egész piaci termelés háború utáni fejlődésére. Amíg 1936-ban a növénytermelés a piaci termelés 36,8 százalékát képezte, 1948-ban 49,3 százalékát, 1950-ben 39,6 %-át, 1955-ben 37,4 %-át, 1960 35,1 %-át, 1966-ban 29,0 %-át. A felsorolt mutatókból kitűnik, hogy 1950-től kezdve a növénytermelés lényegesen kisebb arányt képez az összpiaci termelésben a rohamosan növekvő állattenyésztés mellett. A mai viszonyainkban az ilyen mérvű fejlődés elfogadható, természetesen az összpiaci termelés lényeges növekedése mellett. A piaci növénytermelés fejlődése Növénytermesztésünk összetételének a fejlődését a következő táblázat mutatja: A piaci növénytermelés fejlődése és összetétele %-ban: valóság terv javaslat Mutató: 1966 ■ 1967 1968 1969 197Q Gabonafélék 34,5 34,2 34,0 33,4 32,8 Cukorrépa 22,7 20,6 20,6 20,4 20,2 Burgonya 10,6 11,2 10,8 10,7 10,5 Repce 3,6 3,6 4,3 4,4 4,4 Len 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 Zöldség 10,5 11,2 11,0 10,9 10,8 tatkozik, amelyeknél magasak a munkaráfordítások. Burgonya. Az utolsó 10 év folyamán hazánkban 250 000 ha-val, illetve 40 százalékkal csökkent a burgonya vetésterülete. A burgonyatermesztés mai 3. Az állattenyésztés piaci termelésének a fejlődése és összetétele %-ban: valóság terv javaslat Mutatók: 1966 ' 1967 1968 1969 1970 Hús összesen 54,2 53,8 52,7 51,5 50,8 Tej 36,4 37,2 38,7 39,8 40,5 Tojás 8,2 7,8 7,4 7.4 7,3 Gyapjú 1,2 1,2 1,2 1,3 1,4 4. A hústermelés fejlődése és összetétele %-ban: Év Marhahús Borjúhús Sertéshús Baromfihús 1960 100 100 100 100 1961 104 78 105 104 1962 115 96 105 105 1963 110 84 108 135 1964 119 98 121 159 1965 125 99 133 158 1966 131 89 122 176 1967 terv 136 92 123 195 1968 javaslat 132 122 113 249 1969 javaslat 135 129 112 271 1970 javaslat 141 135 112 301 Amint a mutatókból kitűnik, nagymérvű fejlődés várható a tejtermelés terén, amely az egész állattenyésztési piaci termelés 36,40 százalékát képezi, 1966-ban a javaslat szerint, 1970-ben pedig már az össztermelés 40,5 %-át szárnyalja a társadalmi követelményeket. Országos méretben átlagosan 1970-ig a tejtermelés 19 %-kal fog növekedni és ettől eltekintve a keletszlovákiai kerület 47 %-kal, a középszlovákiai kerület 26 %-kal, a nyugatszlovákiai kerület pedig 23 %-kal több tejet kínál a társadalomnak. Ez az egészséges piaci kínálat lényegesen hozzájárul majd a lakosság jobb tej- és tejpiaci cikkekkel történő ellátásához. Igen jelentős fejlődés mutatkozik a hústermelés és annak összetétele terén. Az össz-hústermelés növekvő tendenciája mellett lényegesen növekszik a kínálat az üzemek részéről a baromfihús terén, ahol kilátások szerint egy évtized alatt háromszorosára növekedik majd a termelés. Lényeges növekedés mutatkozik majd a borjúhústermelés terén is. A hústermelés terén kívánatos jelenség az, hogy az össz-hústermelés mellett gyorsabban fog növekedni a marhahús kitermelés mint a sertéshús termelése. Ez a tendenció is teljes mértékben összhangban van a társadalmi igények fejlődésével, ahol számolnak a marha- és borjúhús lényeges növekedésével a fogyasztásban. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a sertéshús termelése csökkenhet, amit a táblázatban foglalt mutatókból láthatunk. Szükséges lesz tehát a sertéshús-termelést is továbbfejleszteni, főleg a nagykapacitású szövetkezeti hizlaldák útján, mert csak így lehetséges a növekvő igényeket a húsfogyasztásban kielégíteni. Jelentős helyet foglalnak el a távlati tervekben a beruházások is, illetve azok célszerű befektetése. így a beruházások terén nagy jelentőséggel bírnak főleg a közös szövetkezeti üzemek építésébe való befektetések. A következő években ezen korszerű üzemek lényegesen kibővülnek. Előreláthatólag a távlati terv szerint 1970-ben mintegy 2993 közös üzem lesz majd, ebből 72 sertéshizlalda, 71 baromfitenyésztő üzem, 6 szarvasmarha-hústermelő üzem, 9 borjúnevelő üzem, 23 szárítóüzem és számos más üzem. Az elkövetkező évekre való távlati terv első változatának a kidolgozásából kitűnik, hogy szocialista mezőgazdasági üzemeink vezetői az új irányítási rendszer minden lehető eszközeit és lehetőségeit kihasználva nézlek a jövőbe. Tóth Endre mérnök SZABAD FÖLDMŰVES 5* 1967. szeptember 18. fogja .képezni. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének ilyen tendenciója kívánatos összhangban van úgy az üzemi, mint a társadalmi igényekkel. Ez lényegesen megmutatkozik abban is, hogy a tej kínálata gyakran túl-A táblázatból kitűnik, hogy az üzemi kínálatok csökkenő színvonala mellett nem tapasztalható lényeges változás a növénytermesztés terén. Jelentős az a valóság, hogy a csökkenő tendencia azon növénynél mu-
