Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-18 / 37. szám

Bratislava, 1967. szeptember 18. Ara 1,— KCs XVIII. évfolyam, 37. szám. Mibői ered fi a különbség^ A gabona és főleg a búza termesz­tése körül világszerte vita folyik. En­nek az az oka, hogy az emelkedő kenyérgabona-szükségletet a mezőgaz­daság nem tudja teljes mértékben kielégíteni. A kenyérgabona hiánya főleg onnan ered, hogy az egyes or­szágokban nagyon eltérő a hektár­hozam. A 60-as évek elején Tuniszban 4, Hollandiában pedig 40 mázsás volt az átlagos hozam. Ezt a nagy különb­séget csak részben lehet az éghajlati és talajviszonyok rovására írni. Egyes országokban ugyanis a föld termelé­kenysége alig változott, míg más or­szágokban jelentősen javult. Ezáltal még az azonos körülményekkel ren­delkező országokban is igen eltérően alakultak a hozamok. Pl. 1910 és 1960 között a búza hozamának Spanyol­­országban 7, Olaszországban viszont 70 százalék. Az elmúlt 15 évben rendkívüli mó­don fejlődött Franciaországban a hek­tárhozam, mivel 15 mázsáról 30 fölé emelkedett. Az utóbbi években ugrásszerű a bú­za hozamának emelkedése a szocia­lista országokban. Bulgária már fel­zárkózott a világszínvonalhoz és van­nak olyan gazdaságok, ahol 70—90 mázsás hozamokat érnek el. A Szov­jetunióban, Romániában, Magyarorszá­gon és nálunk is szépen emelkednek a hozamok. A tudományos vizsgálatok szerint az elért eredmény több tényezőből adódik. Jelentősen hozzájárult a foko­zódó műtrágya-használat, a növény­védő és gyomirtószerek széleskörű al­kalmazása. De nagy szerepe van a nemesítés terén elért sikereknek, és nem utolsósorban a gépesítés rohamos fejlődésének és ezáltal a fejlett agro­technika alkalmazásának. Hazánkban ha nem is egészen, de hasonlóan jelentős különbség van az egyes kerületek, járások elért ered­ményei között. Pl. a nyugat-szlovákiai kerületben búzából az átlaghozam több mint 10 mázsával magasabb, mint a közép-szlovákiai kerületben. De a közép-szlovákiai kerület legdélibb já­rása, a losonci és a nyugat-szlovákiai kerületben levő dunaszerdahelyi járás elért eredménye között már közel 20 mázsa a különbség hektáronként. Tény, hogy a két járás földalapjá­nak minősége között van valami elté­rés a dunaszerdahelyi járás javára. Ez azonban korántsem olyan jelentős, mint a hektárhozamok közti különb­ség. Miben kereshető az ok? Azt hiszem elsősorban a munkaszer­vezésben. A losonci járásban még eb­ben az évben is sokhelyütt lassú üte­mű volt a búza betakarítása. Voltak mezőgazdasági üzemek, ahol augusz­tus második felében is a szalmával dolgoztak. A dunaszerdahelyi járás­ban viszont július végén már a tarló­hántást is majdnem teljes egészében elvégezték. A losonci járásban nemcsak az idén, hanem az előző években is nagyon vontatottan haladt a talajelőkészités, és sok esetben nem eléggé alaposan előkészített földbe került a mag. De sok üzemben a vetés agrotechnikai határidejének betartásával is keveset törődtek. Számtalanszor előfordult, hogy jiovemberben vetettek. A duna­szerdahelyi járásban az agrotechnikai határidő október 15, s ezt minden gazdaságban betartják. Jelentős a különbség a tápanyag­ellátásnál Is. A dunaszerdahelyi já­rásban már négyévenként istállótrá­gyáznak, s mindenütt 200 kg körül adagolnak műtrágyát (tiszta tápérték­ben). Emellett Dikotex gyomírtószert is rendszeresen alkalmaznak. A loson ci járásban több helyütt csak 5—6 évenként istállótrágyáznak, és műtrá­gyából is csak kevés helyen adagol nak többet 130—150 kg-nál. Illetve, amíg a dunaszerdahelyi járásban leg­több helyen pontosan kiszámítják, mennyi tápértékét von el a gabona a földből, aszerint pótolják azt, addig a losonci járásban ezt nagyon kevés helyen teszik. Talán a legkomolyabb jelentősége van a búzafajta megválasztásának. A losonci járásban az elmúlt ősszel a több mint 13 ezer hektárnyi terület­be a következő fajtákat vetették: Pavlovicei a vetésterület 42 °/o-án Diana a vetésterület 30 °/o-án Mironovszkája a vetésterület 8 %-án A többi Kosúti, Kasticei és egyéb fajták. Bezosztájából alig 2 °/o-ot ve­tettek. A dunaszerdahelyi járásban körül­belül ugyanannyi búzát termesztenek, 45 %-ban Bezosztáját, 35 %-ban pedig Mironovszkája fajtát termesztettek. A losonci járás egyes szövetkezetei­ben az is hiba, hogy nem veszik fi­gyelembe, milyen búzafajtát vetnek és rendszeresen 180 kg-ot szórnak egy hektárra. Az eddig felsoroltak mellett jelen­tős különbség van még a gabona be­takarításának gyorsasága és a szem­veszteség szerinti jutalmazásnak is. A losonci járásban ebben az évben csak néhány szövetkezet ért el 30 mázsán felüli átlaghozamot. (Kiscsa­­lomija, Ipolynyék, Haraszti, Kiszellő, Nagycsalomija). A dunaszerdahelyi­­ben 42 mázsás volt a járási átlagho­zam. A losonci mezőgazdasági üze­mekben azonban volt jónéhány EFSZ, ahol alig érték el a 20 mázsát (Tő­­rincs, Pótor, Dőlné Strháre). A losonci járásban az idei év hatá­rozottan megmutatta, milyen jelentő­sége van a búzafajták helyes megvá­lasztásának. Több szövetkezetben a Mironovszkájából 40, sőt 50 mázsán is felül adott egy-egy tábla. (Fülek­­kovácsi 58 q, Nagycsalomija 52, Mas­­kova 49, Kiszellő 48, Nyénye 42stb.) Az elért eredmény világosan mu­tatja az utat, s ezért az idén a vetés­­terület 75 százalékába Mironovszkája és Bezosztája fajták kerülnek. Termé­szetesen nem szabad feledni, hogy a fajta megválasztása magában nem elég. Emellett lényegesen fontos a jobb tápanyaggal való ellátás, a talaj gondosab előkészítése, az agrotechni­kai idő betartása és hogy az egyes fajtákból megfelelő mennyiségű ke­rüljön hektáronként a földbe. Ha mindez megtörténik, azt hiszem egy-két éven belül a losonci járásban is hasonló eredményekkel dicseked­hetnek, mint a nyugat-szlovákiai járá­sokban. Tóth Dezső Nyátutó a kiállítások időszaka. A hazai gyártmányú Zetor— 5511-es traktorról minden kiállításon (így Brnóban is) az elismerés hangján beszélnek a szakemberek. Foto: -tt-A komáromi hajógyár védnöksége alatt rendezték meg a bét elején a komáromi járás első szár áversenyét. — Járásunkban évente ötvennyolc ezer hektáron kell elvégeznünk a szántást, éppen ezért nagy felelősség hárul traktoristáinkra, — mondotta ünnepi beszámolójában Jozef Sobota mérnök, a járási termelési igazgató­ság vezetője. — Most alkalom nyílik arra, hogy a járás huszonegy legjobb traktoristája e nemes versengésben bemutassa tudása legjavát, és bízunk abban, hogy az első két helyezett be­csülettel helyt áll majd a kerületi versenyben is. Az esős időjárás ellenére is vala­mennyi résztvevő tudása legjavát nyújtotta. A nemes versengésből a szövetkezetek traktorosai kerültek ki győztesként. Első helyen a csicsói szövetkezet fiatal traktorosa, B e k e Gyula vég­zett 133,2 ponttal. KITÜNTETTÉK A búzatermesztés mestereit Ismeretes, hogy idén a dunaszerda­helyi járás a búzatermesztés terén megtisztelő helyet foglalt el szlová­kiai viszonylatban. Ebben a tekintet­ben egyes szövetkezetei erősen meg­közelítették a világszínvonalat. Nem véletlen műve tehát, hogy a napok­ban Nyitrán megtartott nagyszabású konferencián, ahol a felszólalók a búzatermesztés eddigi és idei tapasz­talatait taglalták, a többi közt a du­naszerdahelyi járás búzatermesztő mestereit, azaz agronómusait is a Szocialista Mezőgazdaság Érdemes Dolgozója című kitüntetéssel jutal­mazták. A képen látható Radimák János elv­­társ, a vásárúti szövetkezet agronó­­musa például a Bezosztája fajta Szov­­jeunióban nemesített őszi búzából 189 hektáron 50,60 q/ha-s, a Mironovszká­ja 808-as búzából pedig 196 hektáron 47 q/ha-s eredményt ért el. . Nagy László elvtárs, a kulcsodi szö­vetkezet agronómusa Bezosztájából 60 hektáron 44,8 q/ha-s, Mironovszká­ja 808-asból 30 hektáron 51,21 q/ha-s termésátlagot taka­rított be. Bartalos József elvtárs, a hegyétei szövetké­nt agronómusa Be­zosztájából 185 ha­­on 53,20 q/ha-s és Mironovszkája 808- asból 16 hektáron 47 mázsás hektár­átlaggal zárta le az idei gazdag aratást. Most, ősszel mind a három gazdaság­ban 100 százalék­ban szovjet búza­fajtákat vetnek, — mert (amint a gya­korlat is bizonyít­ja) ezeket tartják a legeredménye­­zőbbeknek. -hal­— Nem Is álmodtam arról, hogy a dobogó legmagasabb fokára lépek, hisz voltak a versenyen tapasztaltabb traktorosok is. Nagyon örülök a szép sikernek, de ha kívánságom lehetne, akkor azt szeretném, hogy otthon is jobban megbecsüljenek, nemcsak en­gem, de minden fiatalt, és a jelenlegi traktorom helyett egy nagyobbat sze­retnék. Mert vannak közöttünk is te­hetséges traktorosok, akik az időseb­bek részéről nagyobb megértést érde­melnének. A kerületi versenyben is szeretném méltón képviselni a járást, és öregbíteni szövetkezetünk jó hír­nevét. Remélem, hogy sikerülni fog. Pogány János, az ímelyi szövet­kezet legjobb traktorosa végzett a má­sodik helyen, 127 pontos teljesítmény­nyel. Tizenhét esztendeje ül a traktor nyergében. — Egy napot készültem a versenyre, és nagyon örülök, hogy a második helyet sikerült megszereznem. A jövő­ben minden igyekezetem arra irányí­tom, hogy a legjobbak között végez­zek. De addig is előttünk a kerületi verseny, ahol szép eredményt szeret­nék elérni. Az állami gazdaságok traktoristái közül a Komáromi ÄG Nagykeszi-i részlegének fiatal traktorosa Kovács Lajos foglalta el a harmadik helyet, megérdemelten, 123 pontos teljesít­ménnyel. Az első járási szántóverseny tapasz­talatai azt mutatják, hogy a szövet­kezetek és állami gazdaságok trakto­rosai nemcsak a munkahelyen, de az egymásközti vetélkedésben is megáll­ják a helyüket. Azt azonban már most elmondhatjuk, hogy a jövőben még nagyobb felkészültségről kell tanú­­bizonyságot tenni, hogy helytállhassa­nak a kerületi versenyeken is. (czb) KI A LEGÉNY a nyeregben: A Rimaszombati Járási Termelési Igazgatóság a Szabadkai Állami Gaz­daság határában rendezte meg a III. SZÁNTÖVERSENYT. A verseny 22 résztvevője közül az állami gazdaságok traktorosai bizo­nyultak a legjobbaknak, s ők szerez­ték meg a három első helyet. 1. Balázs István, a feledi ÁG trakto­rosa 1095 ponttal. 2. Boros Ferenc, a Bátkai ÁG traktorosa 1012 ponttal, 3. Janostiak Ján 999 ponttal. Az országos szántóversenyen, amely szeptember 30-a és október 1-e kö­zött ChraStanyban lesz, Balázs István első helyezett képviseli majd a rima­­szombati járást. Kovács Zoltán Szinte álomnak] int a valóság, mi­­or a 20 hektár lu­­erna cséplésekorj zemtanúi voltunk ( kombájn-magtar-| ily ürítésének ... tagunk sem akar-| uk elhinni, hogyi a végeredmény 4i [mázsa lesz átlagban hektáronként, * |A vörösheretáblánk kissé szeré-* >nyebb eredményt hozott, és a 201 (hektárról mindössze 21,5 mázsa* (magunk lett. Így összesen a ga-' irampáldi szövetkezetnek több mint; >100 mázsa heremagja termett, »amelynek értéke megközelíti a 800 J • ezer koronát. A páldi EFSZ rekord lucernamag j • termése elsősorban a szövetkezet) •agronómusának, a közkedvelt Papp ( •Józsi bácsinak köszönhető. Józsii 'bácsi a legelső szövetkezeti funk­cionárius a faluban, és az ő sok-( éves tapasztalatának tudható be, < (hogy úgy kalászosokból, mint lu­­jcernamagból kitűnő termés lett. Lucernásunk, ahol a rekordter-* ,més volt, negyedik éves. Ebben az' (évben egyszer kaszáltunk, száraz' (állapotban 20 mázsát adott hektá-j írónként. A kaszálás és hereszéna (betakarítása megfelelő határidőben] (történt. A lucernás ezévi műtrá­gyázása és vegyszeres gondozása aj •következő volt: a tél folyamán ( •hektáronként 300 kg Thomas-lisz- 1 tét adtunk, amellyel bizonyos mér-i 'tékig pótoltuk a frazfor-hiányt. Al jkaszálás és a betakarítás utáni |14—16 napra hektáronként 25 kg .Gamadynnal poroztuk az egész (táblát, a további kártevők elleni (Védekezés pedig a bimbózás idején (történt, amikor Lyndenalból 20 ki lót adtunk hektáronként. A tábla »fekvése különben dombos, nehéz (művelésű, középnehéz talajból te­vődik össze. A páldi szövetkezet kimagasló • eredményét szerintünk a lucerna •gondos ápolása, kezelése és a ked­vező időjárás segítette elő. Az elő­ző években túl sok volt a csapadék [és ezért nem volt tökéletes a be­porzás és a mag magkötése sem. (Még az is hozzájárult a magas (hozamhoz, hogy Király László kom­­íbájnos nagy gonddal végezte a ter­­imés betakarítását. Tóth Árpád, a páldi EFSZ elnöke Szakmelléklet: ■('(13514-Y'j Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Szántóverseny Gyulamajoron Rekordtermés;! lucernamagbólii

Next

/
Thumbnails
Contents