Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-09 / 36. szám
A házinyúl gyomor és bélbetegségei azon betegségek közé tartoznak, melyek a tenyésztő szakszerű munkálkodása révén (tartás, gondozás, takarmányozás) leginkább megelőzhetők. Tavasztól őszig a szakszerűtlen tartás következtében elég gyakori bántalom, télen ritkábban fordul elő. Heveny, hirtelen formában takarmányozási hibákból következik be. Ilyen: az átmenet nélkül adagolt zöldtakarmány, továbbá a siló, a szeszmoslék, a földtől kellően meg nem tisztított gyök- és gumóstakarmányok, földdel, trágyával szenynyezett, leveles cukorrépa-fej, nedvesített darák, káposzta, fűfélék stb. Hasonló módon káros lehet a túlságosan hideg ivóvíz is. Penészes, dohos, rothadt takarmányok (szálas-, szemes- és darakeverék egyaránt) előidézhetik a gyomor hurutját, illetve gyulladását. Különösen vigyázni kell a nyulak számára készített nyúltáp etetésékor, hogy ne legyen dohos, penészes, esetleg romlott, mert a tápkeverékben levő nagyobb százalékú ilyen fehérje elhullásokat is okozhat. A meghűlés — különösen szopós nyulaknál — az anya csecsbimbóinak szennyezettsége, nem megfelelő összetételű tej is kiválthatja a bántalmat. Idült, elhúzódó formában leginkább fogrendellenességek miatt jelentkezik, mivel a tökéletlen rágás miatt a takarmány rágatlanul kerül az emésztőcsatornába. Fertőző és parazitás betegségek, pl. kokcidiózis velejárója is lehet bélhurut. A tenyésztő az állat megváltozott viselkedéséből gondol a betegségre. Ilyen jelek: heveny forma esetében az étvágytalanság, a hasmenés,, a részbeni, vagy teljesen meglágyult bélsár. Igen heveny gyulladás esetén nemcsak a bélsárgolyók lesznek lágyak, az egész bélsár folyóssá válik. A has általában kissé vagy közepesen puffadt, egyes esetekben felhúzódott. Az állaton bágyadtság lesz úrrá, a végbél nyálkahártyájának duzzanata, piros elszíneződés észlelhető. Az idült formára leginkább a változó, rossz étvágy, lassú, fokozatos lesoványodás, időnkénti nyálzás; tompa fényű szőrzet hívja fel a figyelmet. Ha a tenyésztő a fenti tüneteket észleli állatain, első és legfontosabb tennivalója, hogy az előidéző ok (okok) megszüntesse. A zöldetetést — heveny körfolyamat esetén — átmeneti időre azonnal be kell szüntetni. A beteg állatokat egy-két napig mérsékelten koplaltatjuk, s ez idő alatt csak teát itassunk velük. A hasmenés mértékétől függően, szájon át naponta kétszer-háromszor 1—2 evőkanálnyi ricinusolajat is adhatunk állatainknak. A második naptól kezdve rá kell térni a diétikus táplálék etetésére: pörkölt zab, vagy árpa, napi 2—4 gramm orvosi szén, melyet vagy tabletta formájában vagy por alakban kevés durvaszemcsés darával elkeverve helyezzük az állatok elé. A házinyúl gyakoribb gyomor- é$ béibetegíégei Ha az állat súlyosan beteg, feltétlenül hívjunk állatorvost. A gondos tenyésztő mindig csak egészséges takarmányt etet állataival, egyik takarmány etetéséről a másikra fokozatosan tér át. Vigyáz arra, hogy állatai ne hűljenek meg, hideg ivóvizet ne igyanak. Ügyel az anyák emlőjére, az alom tisztaságára, általában a ketrec higiéniájára. A sóetetést szakszerűen végzi, a darabos nyalósőt felköti a ketrec oldalához, vagy a darába jól elkeveri az aprószemcsés (nem darabos) sót. Felfúvódások A tenyésztő által jól ismert tünetű jelenség leginkább tavasztól őszig, ritkábban a téli időszakban is előfordul. Főzött vizes burgonya, áztatott kenyér, nedves kukorica, erjedt takarmányok etetése okozza télen. Leggyakrabban friss, fiatal lucerna és lóhere etetése okozza a felfúvódást. Különösen vigyázni kell az útszéli árkokban talált fehérhere etetésére. Más fűfélék is okoznak felfúvódást, főleg nedves állapotban. A gyomorban és belekben meginduló gyors erjedés hatására nagy mennyiségű gáz képződik, mely eltávozni nem tud s így a has felpuffad, feszessé válik. Az állat legtöbbször nyugtalan, nyálazik, nehezen lélegzik, nem eszik, sok vizet iszik. Fontos a szakszerű gyors, többirányú és többszöri beavatkozás, mert a felfúvódott beleknek a tüdőre és szívre gyakorolt nyomása miatt a fulladás veszélye áll fenn. Szájon át az alábbi gyógyszerek adása indokolt: két-három evőkanálnyi keserősó-oldat, egy két evőkanálnyi ricinus-olaj, két-három evőkanálnyi mésztej (mészvíz) pár csepp terpentin, olajjal keverve. ATYMPÁN-ből (állatorvosi receptre kapható) egykét evőkanálnyit keverjünk el kétszerannyi kamillateával és szájon át adjuk be. Jő a kezelést 1—2 deciliter langyos, szappanos vizes beöntéssel, hasfalmaszszázzsal, sűrűn váltott hidegvizes borogatással (hasfalra) kiegészíteni. Kezelés után az állatot próbáljuk mozgásra kényszeríteni. Felfúvódott állatnak semmiféle takarmányt ne adjunk, az almot is takarítsuk ki az állat ketrecéből. A fenti kezelést, ha szükséges, többször ismételjük meg. Az olyan családokat, melyek egyedei között rendszeres a felfúvódás, ki kell selejtezni. Bélsárpangás Ritkán fellépő nyúl-bántalom. Főleg a téli időszakban jelentkezik. Kiváltó okok: egyoldalú, száraz takarmányozás, ivóvíz hiánya, rendszertelen etetési idő, kevés mozgási lehetőség, bélkokcidiózis, hirtelen átmenet nedves takarmány etetéséről szárazra, végbél nyílás környéki fájdalom. A normálisnál keményebb bélsárgolyók már a betegség kezdetén felhívják a tenyésztő figyelmét a bántalomra. A kellő időbeni beavatkozás elmulasztása esetén a bélsárgolyók borsószem nagyságúra és igen keményre száradnak össze. Ilyenkor már a hasfalon át is jól kitapinthatók. Az állat bélsárürítése nehézkés, ritkul, erőlködés, néha „szánkázás“ (az állat végbelén csúszkál) észlelhető. A bántalom esetén az alábbi gyógykezelés ajánlható: keserűsó-oldat, ricinusolaj itatása és langyos szappanosvizes beöntés, a szükségesség mértékétől függően többször is. A kezdeti koplaltatás után dugulást csökkentő takarmányozás: zöldfélék, siló, gyökgumósok etetése, víz itatása. Vigyázzunk, hogy a takarmányváltoztatás és víz-itatás bevezetése fokozatos legyen, különben hasmenés léphet fel Gondoskodjunk a beteg állat rendszeres mozgatásáról. Legjobb a bántalmat úgy megelőzni, hogy a száraz eleséget mindig nedvdús takarmánnyal vegyesen etetjük. Takarmányváltoztatásnál a fokozatos áttérés elvét tartsuk be. Az összes gyomor- és bélbántalmak eseteiben igen jó hatású, ha a kezeléseket a kezelési időtartam alatt pár alkalommal egykét kávéskanálnyi Phylasolla, A- és D-vitamin-pótlás céljából kiegészítjük. Dr. Póka Géza DEMÉNDI KISÁLLATTENYÉSZTŐK Nagy népszerűségnek örvend a deméndi kisállattenyésztők szervezete. Tavaly 60 tagot számlált, de idén két csoportba tömörültek. Így a munka jobban ellenőrizhető, míg az abraktakarmány kiosztása is könnyebb. A szervezet tagjai minden fajta apróállattal, sőt házimadarakkal is foglalkoznak. A takarmány ellenében évenként egy-egy tag 20 kg-tól 80 kg-ig ad el tojást, míg baromfihúsból átlagosan 4—5 kg-ot juttatnak piacra, ezen kívül nagy mennyiségű gereznát és tollat értékesítenek. Lukács Pál, a HNB elnöke, aki a szervezet titkári tisztségét viseli, aktívan kiveszi részét a szervezési munkákból. A második alapszervezetben Seres János fejt ki érdemleges tevékenységet. E szervezet a baromfitenyésztésen kívül juhtenyésztésre szakosítja magát. Ugyanis a nagy erdei legelők, árkok, a sok kihasználatlan dimbes-dombos, parlagon heverő területek az egyének számára is lehetővé teszik a juhtenyésztés növelését. Számos tag már fajtatiszta baromfival is rendelkezik. Bohus tanító például Csehországból kapott értékes példányokat. A baromfit és a nyulakat kísérleti célokra tenyészti a Prágai Kutatóintézet számára. Flédl Jánosnak is fajtatiszta tenyészete van, s ennek folytán több egyén felkeresi őt tanácsért. A deméndi kisállattenyésztők jó úton haladnak s eredményeiket bizonyítja az a tény, hogy a Léván rendezett járási kiállításon láthatók nyulaik és baromfiaik. Belányi János Flédl Jánosné szívesen segít férjének. Idén mintegy 80 db Csincsilla nyulat neveltek. Fotó: B. 7
