Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-09 / 36. szám
mamiiul III. ÉVFOLYAM « A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. SZEPTEMBER Az év eleji statisztikai adatok arról adnak számot, hogy hazánk juhállománya csak 669 761 volt, vagyis az 1966-os júliusi adatokhoz viszonyítva több mint 130 ezerrel csökkent. Nincs elegendő rétünk és legelőnk? Ellenkezőleg. A rétterület meghaladja a 850 ezer, a a legelőterület pedig a 630 ezer hektárt. Ha a legelők javarészét — mondjuk 50 százalékát — a szarvasmarháknak tartalékolnánk, akkor is több mint 300 ezer hektár állhatna a juhok rendelkezésére. Ha a legelőterület hektárjára csak 5 juhot számítunk, a fenti területen nem kevesebb, mint másfél millió darabot tarthatnánk. Ugyanakkor az erdei legelők töjb mint 230 ezer hektárján is további másfél millió juh megélne. Bebizonyított tény, hogy állandó legelőterület híján is kifizetődő a juhtartás. Erről tanúskodnak például a pereszlényi szövetkezet adatai. Ez az ipolyinenti, 742 ha mezőgazdasági földterületen gazdálkodó szövetkezet 500 merinót tart alapállományként, melyből 180 darab az anya. A gazdaság nem rendelkezik állandó legelőterülettel. Az árkokban, útszéleken, lejtőkön tartják az állatokat mindaddig, míg a szarvasmarhák részére le nem kaszálják a keverékeket. Aztán ezeken a parcellákon néhány alkalommal végighajtják az állatokat, melyek fölszedik és jól értékesítik az ott maradt zöldtakarmányt. Nyáron a legelőn kívül a juhoknak nem adnak póttakarmányt, de télen, a széna és a takarmányszalma mellé naponta egyedenként 15—20 dg abrakot pótolnak. Pásztor Józsi bácsinak, a szövetkezet példás juhászának jó híre van a környéken. A gondjaira bízott merino-állományt mindig kitűnő termelőerőben tartja, s jórészt az ő érdeme, hogy idén megkezdhették a törzskönyvezést, s a jövő évben már törzskönyvezett egyedektől származó utódokat jó pénzért értékesíthetnek. Az idei juhonkénti 5 kg-os nyírási tervvel szemben 5,92 kg gyapjúhozamot értek el. A gyapjúért 359 950 koronát kaptak, vagyis 64 950 koronával többet, mint tervezték. Ebből prémium is jár a juhászoknak. Durván számítva, a szövetkezet idén 146 ezer korona egyenes költséggel számol a juhállománynál. Körülbelül ennyi lesz a három dolgozó javadalma^ a legelő és a téli takarmány értéke, s év végére kilátás van mintegy 460 ezer koronás nyerstermelésre, vagyis minden egyes korona ráfordítás 3,13 korona nyersjövedelmet eredményez a szövetkezetnek. Ilyen haszonkulccsal egyetlen termelési ágazat sem dicsekedhet. Ha pedig a három dolgozó munkatermelékenységét veszszük, akkor azt láthatjuk, hogy a személyenkénti 48 666 koronás költséggel szemben 153 666 korona értéket termelnek a dolgozók egyenként ebben az esztendőben. A pereszlényi szövetkezet egyelőre megmarad az 500-as merinó állománynál, mert a szeszélyes Ipoly mentén elterülő rétek egy esztendőben sem adnak biztos hozamot. Ha majd befejeződik a folyó szabályozása, akkor nem kell attól tartant, hogy a takarmányt elviszi az áradás. Aztán már több lehetőség nyílik majd a juhállomány szaporítására. A fentiekből látható, hogy a síkvidéki gazdaságokban a sertés, a szarvasmarha és a baromfi mellett nagy az igyekezet a juhtenyésztés terén is. Fölvetődik a kérdés, hogy miért nem tesznek hatékony intézkedéseket elszaporítására ott, (pl. a hegyi és a hegyaljai körzetekben), ahol erre a föntebbi adatok szerint korlátlan lehetőség nyílna. Hoksza István Pásztor Józsi bácsi az egyik jól fejlett merinóvak Fénykép: Balia J. 8. szám A TARTALOMBÓL: 0 A naposcsibe ivarmeghatározása — a nagyüzemi baromfitenyésztés fontos művelete 0 Baromfitenyésztéssel kísérleteznek 0 Tojástermelés a „világ tetején" 0 Amíg egy tojásgyár felépül 0 Mit tudunk ma a tojótyúkok és pulykák mesterséges világításának hatásáról 0 Kacsa- és lúdhizlalással foglalkoznak 0 Kecsketenyésztési tapasztalatok Kozárovcén 0 A házinyúl gyakori gyomor- és bélbetegségei 0 A csirkék légcsőférgessége 0 A nyúl fülrühességsi, gyógyítása Síkvidéken is kifizetődik a juhtartás Minden korona költség 3,13 korona jövedelmet hoz
