Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-09 / 36. szám

MEGFONTOLTABBAN Szeptmber eleje új remények, új nekibuzdulások boldog és szorongató ünnepe a gyermekes családokban. A szülők azon fáradoznak, hogy Iskola­­köteles gyermekük minél nagyobb örömmel és lelkesedéssel lépje át az új tanév küszöbét. Szinte leírhatatlan az a boldogság amit akkor éreznek a tanulók, amikor kézhez kapják az ingyenesen Juttatott tankönyveket és tanszereket. Otthon aztán vidám leltározás, ismerkedés következik. Mi is van, mire lenne esetleg még szükség? A legtöbb szülő saját „ajándékával" is hozzá szeretne járulni a nap fényéhez, csak éppen azt nem tudja, mi is legyen az. így aztán gyakran megesik, hogy jóhiszemű túlbuzgóságunkban olyas­mit vásárolunk, amire vajmi kevés, vagy éppen semmi szükség nem lesz az elkövetkező tanév folyamán. Sok­kal okosabban tesszük, ha a gyermek­nek szánt összeget nem pazaroljuk el meggondolatlanul, inkább félretesz­­szük, hiszen később majd világosan kiderül, mi hiányzik még a táskából és a könyvespolcról. Ma már a modern tanítási folyamat szinte elképzelhetetlen az egyes saj­tótermékek egyre gyakoribb igénybe­vétele nélkül. Mindenekelőtt a gyer­meklapok és könyvkiadványok játsza­nak az oktatásban fokozódó szerepet. Nincs talán egyetlen olyan iskolánk sem, ahol a tanulók Zöme ne járatná a Kis Építőt, a Pionírok Lapját, az Oj Ifjúságot vagy valamely más, a gyermekek életkorához és érdeklődési köréhez közelálló lapot. Sajnos, a fel­nőttek még nem minden esetben lát­ják ennek a jelentőségét. A tanulmá­nyi eredményeket vizsgálva gyakran jutunk olyan megállapításokra, hogy a gyengébb előmenetelő gyermekek kevesebbet, vagy egyáltalán nem ol­vasnak. Egyszerűen nem fejlődött ki bennük az olvasás igénye. Pedig enél­­kül az állandó érdeklődés és önműve­lés nélkül még a legtehetségesebb, a kiváló képességű tanulók is leg­feljebb közepes eredményeket érhet­nek el. És ha már az olvasás fontosságánál tartunk, ejtsünk néhány szót a köte­lező vagy házi olvasmányok beszerzé­, .-----------------------------------------------------------------------------------------------< ; Összefüggések a nikotin és j i a haivaszületések száma között i fiúgyermeket és 52,8 százaléka leánygyermeket. Bernhard professzor rámutatott arra, hogy a dohányzó asszonyok­nál gyakoribb a koraszülés, és na­gyobb a halva született csecsemők száma, mint a nem dohányzóknál. Azt is kimutatta, hogy a nikotin az anyatejbe is bejut. Két másik kutató, Halten és Lepp pedig arra a megállapításra jutott, hogy a dohányfüstös levegő a csecsemők halálát okozhatja. Egyébként nem csupán a koraszülési arány na­gyobb a dohányzó asszonyoknál, hanem a csecsemők átlagos szüle­tési súlya 229 grammal kisebb a normálisnál. Különös módon mindeddig nem sikerült kideríteni, mi a magyará­zata annak, hogy a naponta 30 ci­garettánál többet szívó asszonyok­ra ez az utóbbi negatív észrevétel nem vonatkozik. Bernhard profesz­­szor szerint ennek az a magyará­zata, hogy az ilyen szenvedélyes dohányosok vagy egyáltalán nem szülnek, vagy pedig a magzat már az anyaméhben annyira megedző­dik, hogy a sok cigaretta nem okoz koraszülést, és a csecsemő súlya sem lesz alacsonyabb a normális­nál. Bernhard professzor szerint nem elég, ha a gyermeket váró asszony csak a terhesség vagy a fogamzás' idején tartózkodik a dohányzástól. A káros következményeket csakis úgy lehet elkerülni, ha a leendő anya egyáltalán nem dohányzik. Míg ugyanis az alkohol és a kávé csak nagyobb mennyiségben veszé­lyes, a nikotin mérgező hatása már egyetlen cigaretta után is jelent­kezik. sének fontosságáról is. jó lenne, ha a szülők már a tanév elején megis­merkednének a házi olvasmányok jegyzékével. Ezt a tanulók rendsze­rint már az első órákon megkapják. Néhány könyvről van sző csupán, de ezek annál fontosabbak, mivel a tan­év irodalmi oktatása anyagának színe­­javát képezik. Ezért rendkívül hasz­nos volna, ha a szülők a szóban for­gó műveket beszereznék. Ezek akár alapjait is képezhetnék a tanuló ma­gán-könyvtárának. Az a tanuló, aki­nek nem kell arra várakoznia, mikor jut el hozzá a kötelező olvasmányok egy-egy példánya, valóban akkor ol­vashat, amikor kedve van az olvasás­ra. Nincs szigorú határidőhöz kötve, a könyvet bármikor kézbe veheti és átlapozhatja, vagy akár újraolvashat­ja. De van a házi olvasmányok meg­vásárlásának egyéb, talán az eddig elmondottaknál is nagyobb előnye: a művet a szülő, akár gyermekét meg­előzve elolvashatja. A könyv ismere­tének birtokában aztán lehetősége nyílik arra, hogy gyermekével elbe­szélgessen a mű tartalmáról, s ezáltal a tanuló figyelmét a jobb, a tökélete­sebb megértés felé irányítsa. Ha így közeledünk gyermekünk problémái­hoz, bizonyára más területeken is kö­zelebb enged minket majd magához, őszintébb és elmélyültebb lesz gyer­mek és szülő kapcsolata. A szülők így közelebbről megismerve gyermekük értelmi színvonalát, erkölcsi arculatát és érdeklődési körét, saját olvasottsá­guk alapján egyéb művekre is felhív­hatják a tanuló figyelmét, ezáltal is szélesítve annak látóhatárát. így az­tán fokozatosan tágulhat az az érint­kezési felület, melyen felnőtt és gyer­mek hasznosan találkozhat. Gazdálkodjunk hát a szeptemberi lelkesedésben fölösleges toll, körző, díszes füzet és egyéb hasonló dolgok­ra szánt összeggel körültekintőbben, megfontoltabban, s biztosak lehetünk abban, hogy a betűért kiadott pénz felbecsülhetetlenül magas kamattal térül majd meg. Sz. S. Gyakorlati tanácsok A kárpitozott bútort a rendszeres porszívás mellett időnként ki is kell porolni. Hogy ne szálljon a por, a bútorra ecetes vízbe mártott, jól ki­csavart ruhát terítünk, és ezen ke­resztül poroljunk. ★ Gyakran előfordul, hogy a férfi­nadrágok lecsúsznak a fogasról. El­kerülhetjük a bosszúságot, ha a fogas nadrágtartó részére egy szivacscsíkot ragasztunk. ★ Megtörténik, hogy vasalás közben halványsárga folt keletkezik a vasalt holmin. Nem kell még egyszer ki­mosni, csak a sárga részt friss hagy­malével bedörzsölni. A folt azonnal eltűnik. ★ Bőrövbe lyukat felmelegített kötő­tűvel szúrjunk. Így a lyuk széle nem foszlik ki. ★ Fába könnyebben üthetjük be a szöget, ha előzőleg beszappanoztuk. Keményfát ajánlatos előre kifúrni.-¥■ Ha gyapjúholmit gyorsan akarunk vasalni és nincs bespriccelve, csavar­juk forró vízzel benedvesített és jól kicsavart törülközőbe. A televízió — a családnak szórakoztatója, nevelője, hasznos segítőtársa, s amellett szép bútor-darab Is. Foto: J. Teslík A KÁVÉ LEGENDÁJA A forró, illatos fekete kedvelt ital ma már vidéken éppúgy, mint a váro­sokban. Hódítása már csaknem tel­jes, pedig a krónika szerint csak fél évezrede issza az ember. Az egykori vad cserjét ma már persze hatalmas ültetvényeken termesztik, és évente mindenkire — a csecsemőktől az aggastyánokig — másfél kiló szemes kávé jut. Ki, mikor és hol ivott először ká­vét? Pontosan nem tudjuk. Egyes ku­tatók szerint Afrikában, az etíópiai Kaffa tartomány az őshazája. Nevét valószínű ettől a tartománytól kapta, hiszen minden nyelven hasonló hang­zású a kávé és a vidék, Kaffa neve. Egy pásztor fedezte fel a világ e ked­velt csemegéjét. Észrevette, hogy ami­kor juhai a furcsa vadcserje bogyóit legelik, akkor nem alszanak, éjjel is frissen legelnek. Kíváncsiságból ő is megkóstolta a bogyókat és érez­te, hogy elmúlik a fáradsága. Ez a névtelen pásztor mesélte el aztán a tapasztalatát minden ismerősének. Így terjedt el a kávé híre és élvezete. Mások szerint két mohamedán der­vist illet a felfedezés dicsősége. Omár és Abu Hasszán zarándokútjukon éh­ségüket és szomjukat kívánták csilla^ pítani a vadcserje bogyóival és nagy meglepetésükre elmúlt a fáradságuk is. Ezek a legendák. Az azonban biz­tos, hogy 1511-ben a mekkai Kahar A kulcs meg a karikája KEREK ERDŐ Erdő, erdő, kerek erdő, csupa írnyék, csupa fény, mocorog a gyenge szellő sűrű lombok rejtekén. Szól a kakukk hajnal óta, rigómadár ftttyörész, rózsa a nap, sárga rózsa, hull a szirma, hull a méz. Erdő, erdő, kerek erdő, tündérek hús sátora, arany ágon arany csengő: szeder, csipke, áfonya. De jó is a tölgyek alatt sétálgatni nyáron át, hallgatni a patak dalát, lombsusogást, muzsikát. Dénes György Kedves Gyerekek! A Szabad Földműves 35. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Bulgária. Könyvjutalomban részesül: Banyák Mária, Zselíz, Sládkoviő utca 34., és Kalmár Tibor, Nagymegyer, 1260 hsz. bej már tűzzel-vassal üldözte a kávé termelőit és fogyasztóit —, de hiába. Alig több, mint húsz év múlva II. Szulejmán szultán (aki 1541-ben csel­lel elfoglalta Budát), engedve a már igen elterjedt szokásnak, „.. .a kávé ivását az egész Ozmánli Türk Biroda­lom minden hódoltatott országára megengedi.“ A kávé ezután már gyorsabban, eredményesebben és maradandóbban hódított, mint a hatalmas janicsár­seregek. Velencei kereskedők hoznak először nagy mennyiséget Isztambul­ból, s így Európában az olaszok vál­tak a kávé első rendszeres fogyasz­tóivá. Magyarországon a törökök mu­tatják be a „fekete levest“, ahogy Tinódi Lantos Sebestyén írja Török Bálint elfogatásáról szóló művében. Később az erdélyi fejedelmek udva­rában rendszeresen isszák a kávét, majd Franciaország hódol be az aro­más italnak. A vadcserjék termése már nem elégíti ki a növekvő keres­letet: a hollandok meghonosítják Indonéziában, Afrikában és gyorsan terjed, majd francia közvetítéssel el­jut Közép- és Dél-Amerikába. Ma Brazíliában gondozzák a leg­több kávécserjét, amelyek 25 éven át is adnak termést. Az 5—6 méter ma­gas cserjék hófehér virága kábítóan erős illatú. Érdekes, hogy a múlt szá­zad végén Brazília még idegen már­kák nevén árulta kávéját, ma azon­ban már fordított a helyzet. A Santos, a Rio, a Mole, a Douro világhírű kávé­féle, s mind a négy a brazíliai San­tos város kikötőjében „születik“, szakemberek titokzatos munkája nyo­mán. A különböző kávéfajták arányos keverésével állítják elő ezeket a már­kákat, amelyek közül a Santos ked­velt, a Rió-t pedig például a németek szeretik. A kávé nem ártalmas az egészségre, persze, csak akkor nem, ha mérsékel­ten fogyasztjuk. Ize, illata és frissítő ereje nem véletlenül tette népszerűvé. Fogyasszuk egészséggell Filyó Mihály □□□□□□□DŰOODDDDűnanöDCIDD RECEPT Milánói karfiol. Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 dl tejfel, 2 kockacukor, 5 dkg vaj, 3 tojás, 3 dkg sajt, 3 dkg morzsa, 3 dkg zsír, só, törött bors és reszelt sajt. A karfiolt kissé sós és cukrozott vízben megfőzzük és lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, s a karfiolt ráhelyezzük, és leöntjük 3 tojás sárgája és 3 deci tej keveréké­vel. 3 dekányi sajtot, kis sót és tö­rött borsot teszünk rá. A zsírban megpirított morzsát a tetejére szór­juk, 10 percre meleg sütőbe rakjuk, majd a maradék kétdekányl reszelt sajttal meghintve tálaljuk. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. szeptember 9. J Az a megállapítás, hogy a do­­| hányzó nők többnyire leánygyer­­" meket szülnek, első hallásra ab- I szurdumnak tűnik, hiszen köztudo-: I mású, hogy a születendő gyermek ^ nemét az apa genetikus adottsá- I gai határozzák meg. Nem légből ^ kapott dolog azonban az amerikai I és német orvosok kutatómunkájá­­> nak eredménye. Az Egyesült Álla­­| mokban a Nemzetfejlődési Hivatal N szakértői csoportja, Németország­­| ban pedig az időközben elhúnyt S Dr. Paul Bernhard müncheni nő­­k gyógyász foglalkozott behatóan a ^ kérdéssel. Bernhard professzor |j több mint harminc éven át figyelte J páciensein a dohányzás által kivál­­k tott reakciókat. Klinikáján minden ' beteglapon pontosan feltüntették ^ az összes erre vonatkozó adatokat. s Vizsgálataiból a következők ol­k vashatók ki: a szövetségi statiszti­­v kai hivatal 1964-ben kimutatta, k hogy az elmúlt tíz évben az újszü­­' lőttek 51,52 százaléka fiú, 48,84 | százaléka pedig leánygyermek volt. ' Bernhard professzor nem dohányzó I asszonyokra vonatkozó elemzése * ugyanezekhez a számokhoz veze­­! tett. Klinikáján 630 asszony közül I 323 (51,3 %) szült fiúgyermeket I és 307 (48,8 °/o) leánygyermeket. I A dohányzóknál ez az arány fordí­­' tott volt: 551 páciens közül 272- \ nek (49,3 °/o) lett fia és 297-nek J (50,7 %) leánya. J Zabriskie és Frazier amerikai I kutatók, továbbá a francia Herriot I is végeztek ilyen vizsgálatokat, és 5 hasonló eredményeket kaptak. A ' legmesszetűnőbb különbséget Fra- S zler észlelte: az általa ellenőrzött | dohányzó nők 47,7 százaléka szült A vízszintes „A“ sorban egy nagy afrikai tó nevét rejtettük el. 'FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Színes. 2. A férje. 3. Bellini oprája. 4. Növény. 5. Balatoni üdülőhely. 6. Itt készül az újság. 7. Női név. 8. Állam Távol- Keleten. 9. Gríz névelővel. Helyes megfejtés esetén a függő­leges sorok mind „a“ betűvel végződ­nek. Beküldendő a vízszintes „A“ sor megfejtése. (pr) .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. A A A A A A A pott is már szegény — állapította meg sajnálkozással, s még aznap újat csináltatott helyébe. A kulcsot pedig karikástól a szemétbe dobta, egyikük­re sem volt tovább szüksége. Szenk Sándor Egyszer a kulcs így szólt a kariká­hoz: — Hiába csillogsz olyan fényesen, mégis én vagyok a szükségesebb. Té­ged csak azért tart a gazdánk, hogy vigyázz rám, nehogy valahol elvesz­­szek. — Ugyan, ugyan — ingatta kerek fejecskéjét a karika —, mit kezdene veled a gazdánk nélkülem? Mindenki tudja, hogy a kulcsnak a karika a dísze. — A lakatoshoz is velem sietett, mikor az egyik fogacskám elhajlott. Nélkülem soha be nem jutnátok a la­kásba. Acsoroghatnátok az ajtó előtt, amíg meg nem kegyelmeznék nektek. — Ne fecsegjetek itt mindenféle butaságot össze — nyikkantott közbe váratlanul a zár —, semmit sem ér­nétek nélkülem. — Hallottad? — szólalt meg Ismét a kulcs nagy kevélyen. — Ha akarom kinyitom, ha akarom, becsukom — forgott a zárban sebesen —, s még neki áll feljebb. — Ejnye, hogy nyikorog ez a zár — mondta a kulcs gazdája. — Ko-

Next

/
Thumbnails
Contents