Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-09 / 36. szám
A mezőgazdasági üzemek együttműködésének időszerű kérdései Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése, a termelés céltudatos szakosítása és koncentrálása, valamint a mezőgazdasági és ipari piacviszonyok fejlődése obkjektívan idézik elő a mezőgazdasági üzemek sokoldalú együttműködésének jó feltételeit. így az üzemek közötti céltudatos kooperáció nagymérvű növekedése szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének egyik jellemző vonása. A rohamosan növekvő üzemek közötti kooperáció főleg a korszerű mezőgazdaság termelőerőinek és viszonyainak logikus megnyilvánulása, néha azonban az alacsony színvonalú üzemek hiányosságaiból eredő szükséglet. Ezekben az esetekben a kooperáció a gazdasági fellendülés elérésére irányuló törekvés. Gyakran a közös együttműködés útján oldják meg mezőgazdasági üzemeink azon problémáikat, amelyek a különböző mezőgazdasági és ipari jellegű szolgálatok hiányosságaiból erednek. Az üzemek közötti kölcsönös együttműködés tartama és formái A mezőgazdasági üzemek közötti Ideiglenes vagy állandó együttműködés megvalósulhat mind mezőgazdasági termelésben (a növénytermesztés és állattenyésztés), mind pedig egyéb kisegítő ágazatok tevékenységében (forgalom, gépjavítás, építkezés, közös étkezés, üdülés terén). Az együttműködés minden formái a mezőgazdasági ágazatokban nagy lehetőségeket nyújtanak az együttműködő társaknak a termelés lényeges növelésében és olcsóbbátételében, a jó értékesítő és piaci viszonyok megteremtésében, valamint a kooperációs munkatermelékenység növelésében. A kisegítő ágazatok terén történő együttműködés viszont az érdekelt feleknek nagy jelentőségű mellékpénzbevételt jelent, nagyban elősegíti a munkalehetőségek arányos évi elosztódását és a termelőeszközök tökéletesebb kihasználását. A kulturális és szociális téren történő együttműködés viszont nagyban hozzájárul a szövetkezeti parasztság jellemének formáláséhoz, az új szakemberek neveléséhez, a dolgozók jogos üdüléséhez és azok kulturális jólétének a növeléséhez. Mai viszonyok közt az együttműködés két fő formáját különböztethetjük meg: 1. az együttműködés alacsonyabb formáját, 2. az együttműködés magasabb formáját. Az üzemek közötti együttműködés minden formájának az alapja és legfontosabb jele az önköltség. Ezen önköltség jogi biztosítéka az, hogy minden közös együttműködés a társak között szerződésbe van foglalva. Az együttműködés alacsonyabb formái Az üzemek közötti alacsonyabb formájú együttműködések önköltsége főleg abban nyilvánul meg, hogy az üzemek csak olyan kooperációba kapcsolódnak bele, amely részükre a legnagyobb előnnyel jár. Az együttműködés ezen formája rendszerint két, esetleg több üzem között valósulhat meg. Az együttműködés formáját, terjedelmét, időtartamát és lefolyását a partnerek között megkötött önkéntes szerződés tartalmazza. Az ilyen együttbűködési forma változatai mezőgazdaságunkban a következők: 1. Kooperáció a termelő eszközök kihasználása terén. Pl. két üzem szerződést köt egymással, hogy egyikük cséplőgépet kölcsönöz a másiknak az aratási idényben. 2. Kooperáció a szolgálatok és teljesítmények terén. Pl. a tökéletes jhvítóberendezéssel rendelkező üzem javítási szolgálatokat végez partnerének. 3. Kooperáció a munkaerők kihasználásában, pl. az egyik üzem szakmunkásokat kölcsönöz partnerének. 4. Kooperáció az állatforgalom terén. Pl. a növendékállatokkal foglalkozó üzemek biztosítják partnereik növendékállat-szükségletét. 5. Kooperáció szociális és kulturális téren. Pl. az üzemek közös üdülőt építenek dolgozóik számára. 6. Kooperáció egyéb formái. Például a legelők kihasználása terén, beadási kötelezettség cseréje terén stb. Nyilvánvaló, hogy az említett együttműködéseknek már a gyakorlat ma is sok egyéb formáját ismeri, és hogy ezen változatok állandó fejlődésben vannak. Az ilyennemű kooperációk létesítését jogi téren a (Zákon ő. 49/ 1959 Zb.) törvény biztosítja. Az együttműködés magasabb formái Az üzemek közötti együttműködéséges megterméfejlesztésének szokásos hígítókkal konzervált friss ondó. Ezért törekednek szüntelenül az ondófagyasztás technológiájának ésszerűsítésére és a műveletre fordított költségek csökkentésére. Ez ideig száraz jeget (C02-t) használtak fagyasztásra. A Központi Bankban állandóan tárolnak kb. 13 000 adag, a legkiválóbb bikáktól származó, fagyasztott ondót. Jelenleg a mesterséges megtermékenyítés egyes területein konténerek szolgálnak a folyékony nitrogén számára. A törzstenyésztő állomások, ahol a fagyasztott ondó Központi Bankja Is van, saját készüléke van a folyékony nitrogén előállítására. Az utóbbi időben több eljárás látott napvilágot, amelyek lehetővé teszik, hogy valamelyest egyszerűsítsék és olcsóbbá tegyék az ondófagyasztás mostani technológiáját. Figyelmet érdemel az a módszer, amellyel Nagase és Niwa kutatók ismertették meg a háziállatok szaporításáról 1964-ben, Tretnóban tartott nemzetközi kongresszus résztvevőit. Nagase és Niwa glukózét, tojássárgáját és glicerint tartalmazó hígítóval kissé felhígított ondót fagyaszt. A hígítás mértéke 1:1 vagy 1:2. Az oldat kiegyenlítődése után 5—10 óra múlva az ondót fecskendővel száraz jégben levő kis mélyedésekbe csepegtették, s.így apró, 0,1—0,2 ml nagyságú golyócskákat kaptak. A hígított ondócseppeket nagyon gyorsan megfagyasztják, egy ejakulátum fagyasztása 5—7 percig tart. Ilyen eljárással egy ejakulátumból 100—150 adag állítható elő a mesterséges megtermékenyítés számára. Közvetlenül a megtermékenyítés előtt a golyócskákat feloldják 1 ml hígítóban (rendszerint tejben). Ezzel az eljárással végzett megtermékenyítések eredményei sokatígérőek. és a megterntékenyülés mértékét tekintve megközelítik a friss ondóval végzett megtermékenyítést. Hasonló eredményeket értek el (kis eltéréssel) a módszer alkalmazása révén Dániában, Franciaországban, NDK-ban, Angliában és Svédországban. Csehszlovákiában ezt a módszert 1965-ben próbálták ki mintegy 400 mesterséges megtermékenyítés végrehajtásával. Közvetlenül a termékenyítés előtt az ondót tejes hígítóval felhígították, és a fagyasztás után száraz jégben, vagy folyékony nitrogénben tárolták. Ebben a kísérletben a kontroll csoport teheneit tojássárgacitrátos, hígított ondóval termékenyítették. A legjobb eredményeket a folyékony nitrogénben tabletta formájában tárolt ondóval érték el. Az első termékenyítés után a tehenek 54,1 százaléka (a kontroll csoportban 57,9 százaléka], a mégismételt után 47,1 százaléka (a kontroll 51,8 %) termékenyült meg. Ez idő szerint a kísérletet nagyobb méretekben, jobb technológiai körülmények között megismételik. A módszer nagy előnye az egyszerűség, a gyorsaság és a konténerek tökéletesebb kihasználása. Az ampullákban fagyasztott ondó tárolásával összehasonlítva, az új módszerrel a konténereket mintegy tízszer jobban ki lehet használni. A kutatók többsége megállapítja, hogy ezzel a módszerrel azoknak a bikáknak az ondóját is fogyasztani lehet, amelyeknél a fagyasztás klasszikus módszere nem alkalmazható. Az ondó-konzerválás jelenleg alkalmazott technológiájáról a fagyasztásra történő fokozatos áttérés bizonyos változásokat kíván a törzstenyésztő állomások szervezetében, különösen a kapacitásuk tekintetében. Véleményünk szerint legcélszerűbb "40—60 törzsbikával rendelkező állomásokat létesíteni, így mindegyik olyan területet tud ellátni ondóval, amelyen 80—120000 tenyésztehenet tartanak. Az állomások száma ekkor valamivel kisebb lesz, de éppen ezért jobban el lehet azokat látni laboratóriumi felszereléssel. Az állomásokon az apaállatok nagy száma minimumra csökkenti az áthelyezésük szükségességét a kiválogatási tervek megváltozása esetén. Az ilyen állomásokon viszonylag könnyen végrehajtható a termelésbe újonnan bekapcsolt törzsbikák ellenőrzése. A tartósítás új technológiájának alkalmazásával növekednek a mesterséges termékenyítő technikusok képzettsége iránti követelmények, Kép-A gerdei Béke tsz „Tenyésztési Nagydíjban“ részesített bikája. Tanulság és élmény sek magasabb formájának a megvalósítása mindig közös üzemek létesítésével jár. Ezen közös szövetkezeti üzemek, tagságaikat képviselve, mint önálló gazdasági egységek lépnek fel a gyakorlati életben. Jellegüktől függően megvannak saját termelőeszközeik, alapjaik, pénzgazdálkodásuk és önálló számlájuk a bankban. A mai viszonyok között ezen üzemek két fő változatát tapasztalhatjuk: a meliorációs szövetkezeteket és a közös szövetkezeti üzemeket, amelyek létesíté-i sét a §§ 33—38 törvény engedélyezi.. A közös szövetkezeti üzemek leg ♦ gyakoribb változatai: I 1. közös baromfitenyésztő szövetkeze-J ti üzem, | 2. közös sertéstenyésztő (hizlaló) j üzem, 3. közös takarmányfeldolgozó üzem, f 4. közös gabonaszárítő és tisztító I üzem’ I A kalauzoló házigazda az újságírók 5. közös legeltetés, | kérdésére — hogy mi a Budapesten 6. közös zöldségfeldolgozó és értéke-1 idén megrendezett 66-ik Országos Mesítő üzem, "zogazdasági Kiállítás és Vásár legna-7. közös építkezési üzem, Igyobb szenzációja - dr. Soós Gábor ... a a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi-8. közös üdülőközpont stb. | niszterhelyettes, érdekes választ adott. A közös üzemek legmagasabb dön-J — Minden kiállításon — mondotta tő szerve a képviselők kara, amelyben volt néhány „legnagyobb sztár“, minden társult tagnak jogos képvise-iAz idein az ilyen sztárok nincsenek, lete van. A képviselők karából vá ! mégsem hiányzik a „szenzáció“. A lasztják a vezetőséget, mint az üzemi szenzáció az, hogy mindazt, amit itt végrehajtó és irányító szervét. Az »bemutatnak, meg is lehet vásárolni, ellenőrzést a tagok által megválasz-j illetőleg megvételre előjegyeztetni, tott ellenőrző bizottság végzi. f Egy nyugati versenyló-szakértő . , ,,, . , ... »megvett volna három lovat, de csak Az egész üzem élén a tagok által *kk ha a n diket is eladják Sf Sató áll “ klne <»eki, mégpedig azt, amelyik eladására vezeti igazgató au. jnem mutattak hajlandóságot. Olyan A közös üzemek kezdeti tevékeny-«meglepő árat szabtak a negyedik ségéhez szükséges gazdasági eszkö- ♦ lóért, amit a külföldi vevő biztosan zöket a tagok nyújtják, tagsági rész-1 nem fizet meg. Ám a meglepetés az vétel alakjában. Ezen eszközök ma-jeladókat érte, amikor a vevő további gasságát, formáját a közös üzemek 1 alkudozás nélkül fizetett. Gergely saját maguk döntik el, és megkötött! Imre, a Mezőhegyesi Állami Gazdaszerződésbe foglalják, melyek főleg |ság ló törzstenyésztője a náluk fela termelőeszközök és egyéb kiadások »nevelt 316 számú Nonius-XXXV 1965 fedezésére szolgálnak. A közös üzem ♦ évi születésű kancáról, amely a „Tetermelési tevékenységét pedig a ta-lnyésztési Nagydíjat“ nyerte, a követgok tagsági díjaiból fedezik. Az üzem | kezűket mondta: tevékenységéből származó nyereségen; — Ez a nyerges ló az utolsó évtitermészetesen a tagok hozzájárulásuk f zedek legnagyobb tenyészhatású ménarányában részesülnek. j vonalának képviselője. Előnye, hogy A közös szövetkezeti üzemek tagjai»8 mezőgazdasági munkára való alkalfőleg az EFSZ-ek, ÁG-ok, GTÁ-ok. De. mássága mellett alapanyagként sporaz új élelmiszeri népgazdasági komp-1 toló tenyésztésben is jól felhasznállexumok építésében társulnak az ipari j ható. Apja Aachenben, a híres fogaágazatok üzemei Is. (Pl. a tejfeldol-í tosversenyben a nagy világkonkurrengozó üzemek, húsfeldolgozó üzemek fc*8 közepette III., sőt II. helyezett stb.). A közös szövetkezeti üzemek|volt. A vérvonal egyik képviselője és az együttműködés különböző for-1 Csehszlovákiába került, ha jól tudom, mái bizonyára nagyban hozzájárulnak♦ Somorja mellé. A mének „Nagydiját“ majd szocialista mezőgazdaságunk to-laz Országos Állattenyésztési Felügyevábbfejlesztéséhez. j lőség Maxim IX. nevű hétéves sárga ♦ magyar-félvér ménje nyerte. A mén Tóth Endre mérnök, Prága J tenyésztője a Dalmandi Állami Gazdajság. Az előírt munkaképesség vizsgáí lat kívánalmait kimagasló eredmény!nyel teljesítette. Örökítőkéoessége ki- I váló. Ivadékai a korszerű méretű, | sokhasznosítású, szilárd szervezetű ♦ magyar-félvér mintapéldányai. A díj [nyertes mének között van a 3000 Blojkád telivér, a 5312 számú Favory nevű •hegyvidéki munkára alkalmas lipicai [mén, valamint a 5072 számú Mersuch IV-2 nevű tetszetős kUlemű, kemény £ mozgású, acélos szervezetű arab mén. B ó d v a 1 János, a kiállítás szarvas- I marhatenyésztési részlegének vezetője j kérésünkre bemutatta a „Teljesítmény í Nagydíjat“ nyert 12 Csöpi nevű ma[gyartarka tehenet, melynek tulajdojnosa a gerdei Béke tsz. Elmondotta, jhogy a tehén hét év alatt 51178 kg , tejet és ebben 956,3 kg tejzsírt ter! melt. Legmagasabb laktációs terme| lése 9900 kg tej, 382,3 kg tejzsírral, .ami 3,86 százalékot jelBnt. Rendkívül [nagy értéke a tehénnek, hogy tenyésztésbe vételétől minden évben ellett. •Tőgye ugyan nem ideális szabályossá[gú, viszont teljesítménye folytán kétségkívül megérdemli a nagydíjat, j Dr. T ö r ö k Imrét, a Mezőhegyesi .Állami Gazdaság szarvasmarha-türzs! tenyésztőjét azért kerestük fel, mert j állataik kitűnő érétkelésén kívül azt jis meg szeretnénk tudni, mi a titka f tenyésztési eredményeiknek. | — A 2358-as Capi magyartarka tejhenünk azért kapott „Tenyésztési .Nagydíjat“ — mondotta —, mert ter[melése 11 év alatt 57 600 kg volt, eb jben 2317,1 kg tejzsírral. Legmagasabb j laktációs termelés 6838 kg tej, 286,9 [kg vagyis 4,2 % tejzsírral. Eddig négy [bikája került tenyésztésbe. A tehén japja a 154-es Planet nevű javítóhatású .bika, a Planet vonal alapítója. A je[lenleg 14 éves tehén kiváló szervejzeti szilárdságával is kitűnik. Az elsőj díjas 12 bika csoportjában gazdaságunk bikáin kívül a Szentegáti Állami [Gazdaság, az Orosházai és a Szent| lőrinci Tangazdaság, valamint a ger.dei Béke, a szani Dózsa és a lajos[ komáromi Győzelem tsz bikái szerejpelnek. Magyarországon a tenyész £ bikák kiválasztása elsősorban ivadék[vizsgálat útján történik. A Mezőhe- I gyesi Állami Gazdaságban a háború | utáni tenyésztési munka 1950-ben kezdődött. Ekkor az ország egész terüle- J térül közel 800 tehenet vásároltunk j össze. A minisztérium 120 svájci Szimjmentáli tehén és 10 bika importálását [engedélyezte. Ilyen vegyes volt a ki| induló-állomány. I — Hogyan sikerült mégis eljutni a ♦ mai eredményekig? I — A bikákat ivadékvizsgálatba állítottuk, és leányutódaik teljesítménye zetf technikus már most is dolgozik sok gazdaságban több, különféle csoportba tartozó bika ondójával. Az egyedi kiválasztás követelményei, különösen a törzsállományokban, a jövőben tovább növekednek. Egy adagot tartalmazó, műanyagból készített tokok használata jelentősen megkönnyítette a mesterséges megtermékenyítés számára az egyes ondóadagok hatékonyságának ellenőrzését. Ezeket a tokokat pollvinilalkohollal hermetikusan zárják. A termékenyítéshez rozsdamentes acélból készített, különleges készüléket alkalmaznak, amelynek felületét levehető műanyagfólia fedi. A tapasztalatok ennek a készüléknek jelentős előnyeit bizonyították az üvegpipettákkal összehasonlítva, különösen a mesterséges megtermékenyítés higlénja és veszélytelen végrehajtása tekintetében. A tenyésztehenek termelésének és a mesterséges megtermékenyítés eredményességének ellenőrzésére vonatkozó adatoknak kb. egynegyedrészét Csehszlovákiában analitikai számítógépeken dolgozzák fel. E gépek használatával jelentősen meggyorsítható a munka és megkapható a szükséges anyag a törzstenyésztői munka tudományos irányítására. A mesterséges megtermékenyítés adatainak feldolgozásakor a lyukkártyákon nemcsak a tehenek termékenyülése és az ellés után a folyatás kellő időben történő bekövetkezése bírálható el, hanem az alkalmazott hígító fajtája, az ondó kora, a fagyasztás és a beondózás technikája stb. Operatív módon követhető a törzsbikák utódellenőrzésének menete, elbírálható az egyes bikák szaporítóképessége a rektálisan vizsgált tehenek vemhessége alapján. A tenyészmunka összegezésében a számítógépek alkalmazásával szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen feldolgozás rendkívül igényes a használt gépek műszaki paraméterei tekintetében. Úgy gondoljuk, hogy a klasszikus lyukkártya-gépek helyett az elektronikus számítógépek alkalmazása lehetővé teszi az állatok örökítőképességének komplex elbírálását, a termelés és a mesterséges megtermékenyítés ellenőrzése alapján. A tenyészmunka fő adatainak ily módon megszervezett feldolgozása esetén sokoldalúan felhasználhatók az összesített adatok a termelési prognózis számára, a tudományos célokra és a tenyészmunkában alkalmazott módszerek hatékonyságának ellenőrzésére. J. VINS alapján értékeltük. Tej-, tejzaír-, hústermeloképességre és a javítóhatású örökítés szempontjából végeztük a vizsgálatokat és így sikerült kiválasztani az 1491 számú, Planet nevű magyar-tarka bikát. Jelenleg a negyedik nemzedékbeli 936-os számú planet működik s e vérvonalból eddig több mint 20 000 termékenyítés történt az urszág egész területén. A kiállításon bemutatott nyolc Planet üszőutód „Tenyésztési Nagydíjat“ kapott. Ezek a nálunk megkívánt kettős hasznosítást nemes és egyöntetű külemükkel, izmoltságukkal és örökölt haszontulajdonságaikkal jól képviselik. A jelenlegi 80 l'o-os Planet telítettség miatt vérfelfrissítésre két nemzedéken át a Bábolnai Állami Gazdaság 870-es Fabian bikáját használjuk majd fel. — Az átörökített tulajdonságokon kívül a jó tejelékenység eléréséhez megfelelő takarmányozás is szükséges. — Ez nagyon is fontos. Nálunk a várható ellés előtt hatvan nappal állítjuk szárazra a vemhes tehenet. Ha a tőgye rendben van, akkor, ha arra sor kerül, viszonylag gyorsan emelhetjük az abrakot. Az előkészítő adag 3—6 kg között váltakozik, emellett télen napi 20 kg kukoricaszilázst, 8 kg takarmányrépát, 5 kg lucernaszénát, 2 kg takarmányszalmát és októbertől áprilisig 15 kg cukorgyári nyers répaszeletet etetünk. A cukorrépa etetését nálunk korábban rendelet tiltotta. Nyáron a zöld futószalagból etetünk, zömében őszi keveréket, kezdetben rozsos repcét, később üsziárpás-borsót, majd búzás-borsót. A tavasziak közül a közbeeső időben borsós-napraforgót, szudáni füvet, zabos-borsót etetünk, de zöldlucernát, vagy vörösherét az egyéb zöldtakarmány-féléken kívül mindig adunk az állatoknak. A kertészeket leginkább a kiállított műanyag csővázas fóliaágyak vonzották. Mészáros Zoltán, a Budapesti 5. számú Földművesszövetkezet miianyagfeldoguzó Üzemének képviselője szakszerű felvilágosítást adott a fóliaágyak fűtés nélküli vándoroltatásos hasznosítására, a fűtött főliaágyakra, a beépített permetezőberendezésre és mindenre, ami a látogatókat érdekelte. A várás forgatagában előbb mindenki rendszerint az őt legjobban érdeklő szakágazat érdekességeit tekintette meg, majd máshová is elkerült. Két 500 kg-os hízónak, amely kisorsolását várta, legalább annyi csodálöja akadt, mint a 101 kg-os tiszai harcsának. A német Lohmann cég broiler csirke-nevelő berendezéseinek és tojótyúknevelő batériáinak kifogyhatatlan látogató sora volt, de sorolhatnánk a vetőmagos, a gyümölcsészeti, a vadászati, a méhészeti, a növényvédelmi és egyéb pavilonokat, hiszen mindegyiknek megvolt a maga érdeklődő nézőközönsége. A kiállításon közel 16 000 tenyészállatot mutattak be. A baráti országok mezőgazdsági gépsorain kívül 9 nyugati országból 73 cég legújabb gépmodelljeit mutatta be, köztük igen sok különféle mindenes kistraktort láthatott a vásár résztvevője. A hazaiakat 165 állami gazdaság, 401 tsz, 9 ipari vállalat és 31 egyéni termelő képviselte. KUCSERA SZILÁRD Mészáros Zoltán szakszerű felvilágosít tást ad a fólia növénynevelőházban működő permetezőkészülékhez. (A szerző felv.)' SZABAD FÖLDMŰVES 5 1967. szeptember 9.
