Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-02 / 35. szám

Gazdag őszibarack szüret Piacra kész a barack. A választott gyümölcs kilója 6 korona, mfg az elsőosztályü kilója 5 korona. Nem messze Lévától, • Zseléz­tél csupán hat kilométerre fek­szik Sikenica község. IU él és dolgozik Krup Ferenc, a 45 éves fékertész, akinek merész elkép­zelése válik valóra szemünk előtt a község dombjain. Ha az üzletekben megjelenik az ízletes, szemetgyönyörköd­­tető őszibarack többen arra gondolnak, hogy ez a gyümölcs csak Magyarországon termeszt­hető, ahonnan behozatal útján kerül hozzánk. A közhit azt tartja, az őszibarack nálunk nem bírja a kiimát, hamar tönkremegy, keveset terem S nem érdemes vele nagyban foglalkozni. E téren nem kívánok senki­vel vitatkozni, csupán pár sor­ban bizonyítom, nálunk is ér demes őszibarack termesztésé­vel foglalkozni. Krup Ferenc saját kedvtelésé­re kertjében foglalkozott az őszibarack termesztésével. Szép kis faiskolát is létesített, ami­kor felfigyeltek munkásságára. Az illetékesek arra a gondolat­ra jutottak, a szövetkezet is próbálkozhatna őszibarack ter­mesztésével. Az EFSZ elnöke, Petrás elvtárs támogatta e gon­dolatot. Azonban mint bármely (íjnak, ennek is akadt ellensége. Igaz ma az elért eredmények ellenére még mindig akadnak, ikik nem hisznek és lekicsiny­­' i k azt a munkát, amit oly nagy elkesedéssel és udaadással in­dított meg és vitt diadalra Krup Ferenc. Az első 8 hektárba 1963-ban Került 320U őszibarackcsemete. Krup Ferenc és munkatársa Ju­rák József, aki 1965-ben végezte cl az iskolát, nevelte, gyarapí­­utta az őszibarackost. A legfontosabb az volt, hogy íz elnök hitt és bízott, amíg Krup és Jurák keze nyomán a inai napig 25 hektáron katonás urrendben sorakoznak a színes érméssel megrakott barackfák. Vz őszibarack több fajtáját ter­­uelik, így az érés folyamatos. Nap mint nap szüretelnek, de még szeptemberben is lesz ba­rack. A fajtáktól függően vál­tozik a gyümölcs nagysága, egészen az 50 dekagram mos példányokig. Sokan nem hin­nék, hogy két őszibarack 1 kg-ot nyom. Nagy a választék, s bő a termés. A fák terméshozama eléri az 50 kg ot. Krup Ferenc­nek 100 kg-os termést is elér­nek fái és emellett megérik a 20 évet is. Az első termést 1966-ban szü­retelték kb. 34 mázsát, míg idén eddig kb. 100 mázsát s ezt kö­vetően mintegy 150 mázsa ke­rül leszedésre. A tervek szerint 1970-re hek­táronként egy vagon barack be­takarításával számolnak, ami 50 ezer koronát jelent az EFSZ számára. Faiskolájukban jelenleg 12 ezer facsemete várja sorsát, gazdáját. Vagy az itteni dom­bokon kerülnek kiültetésre, vagy elkerülnek más községek­be. —SL— A Garman fajta őszibarack súlya eléri a 30—40 dkg-ot, míg a Fordok a 40— 50 dkg-ot is. fcjajtatásról akkor beszé­­lünk, ha egy növényt rendellenes időben kényszerí­tünk virágzásra, vagyis meg­előzzük, Illetve késleltetjük természetes virágzási Idejét. ■Sikeres munkához szükséges tudni, hogy növényeink életé­ben két időszakot különbözte­tünk meg: a fejlődési vagy nö­vekedési, és pihenési vagy nyu­galmi időszakot. A fejlődés és növekedés nem választható el egymástól, párhuzamosan megy végbe. A fejlődés minőségi (vi­rágzás, termés érés), a növe­kedés mennyiségi (sejtek sza­porodása, térfogatuk növeke­dése) változás. A nyugalmi állapot kétféle lehet: önkéntes és kényszer. Az önkéntes vagy mély nyugalmi állapotot a belső élettani okok­ra vezetjük vissza. A kényszer pihenést külső tényezők (víz­hiány, hőmérséklet) okozzák. A nyugalmi állapot és a fejlő­dési időszak a mi klímánk alatt az évszakok változásával együtt változik. A pihenési idő elején a növényi testben felhalmozó­dott növekedést gátló anyagok hatása igen erős, a későbbiek folyamán hatásuk fokozatosan gyöngül. Ebből következik, hogy a korai hajtás hosszabb időt vesz igénybe és költségesebb, a késői virágoztatás rövid Idő alatt kevés befektetéssel is eredményes. A korai hajtatás Idejét kémiai és fizikai behatá­sokkal csökkenthetjük. KÉMIAI ELJÁRÁSOK fiterezéssel a növények mély nyugalmi állapotát megszakít­hatjuk. Teljesen elzárható helyi­ségre vagy ládára van szükség, ahol a hőmérséklet 17—19 C fokon tartható. Éterezés előtt a növények gyökerét száraz homokkal, föld­del takarjuk be, mert az éter gőze a gyökereknek árt. 100 li­ter levegőre 0,5 dl étert számí­tunk, amit vattával bélelt tálba öntünk. A jól lezárt helyiség­ben 48 óra hosszat tartjuk éter­gőzben a növényeket. A kezelés után permetezzük és beöntöz­zük a növényeket, majd a haj­tató helyiségbe visszük. A nö­vény testében az éter hatására bonyolult vegyi folyamat megy végbe. Különösen orgonánál jól bevált módszer. A munka nagy elővigyázatos­ságot kíván, az éter gyúlékony! Ciánozást csak engedéllyel bíró vállalattal végeztethetünk. A ciángáz mennyisége szoros összefüggésben van a helyiség hőmérsékletével és a kezelés időtartamával. 30—35 C fokon 1 órai keze­léshez 20 gr cián, 1—4 C fokon 16 órai kezeléshez 25 gr cián, 1—4 C fokon 10 órai kezeléshez 35 gr cián szükséges. Erősen mérgező anyag, nagy óvatosságra van szükségl FIZIKAI ELJÁRÁSOK Meleg víz kezelés hatása részleges és maradandó. Rész­legesség alatt értjük, hogy a hatás csak azon a növényi ré­szen mutatkozik, amelyik a me­leg vízben volt, pl. ha egy vesz­­sző nem ért vízbe, azon nem kapunk korábban virágot. Ha valamely okból nem használjuk fel közvetlenül hajtatásra a nö­vényt, a fürdetés hatása a ké­sőbbiekben is mutatkozik, vagy­is maradandó a hatás., Csak azoknál a növényeknél eredmé­nyes, ahol a virág kezdetleges formában jelen van (gyöngy­virág, orgona). Végre hajtásához szükséges egy olyan vízmedence, amely­nek hőmérséklete 30—35 C fo­kon tartható 14—16 órahosz­­szat. A gyöngyvirág rhizomákat ültetés előtt a vízbe dobjuk, a cserepes földlabdás orgonatöve­ket rácsozatra állítva fejjel le­felé lógatjuk a meleg vízbe. Fagyhatásnak egyszer-kétszer kitett növények gyorsabban hozzák ki virágukat. Gyakoribb eset, amikor 0—1 C fok körül tartjuk a növényt és ezzel a vegetáció megindulását késlel­tetjük. A növény a külső körül­mények hatására nyugalmi álla­potát meghosszabbítja. A hagymák preperálása tulaj­donképpen jarovizációs eljárás. A hároméves jól fejlett hagy­mák hajtatásra való előkészíté­séhez olyan helyiségre van szükségünk, amelynek hőmér­séklete és páratartalma szabá­lyozható. A preparálás ideje 8 hét. 3 hétig párás 20—25 C fokon, majd 2 hétig 12—16 C fok száraz levegőn, és ismét 3 hétig párás 18 C fok hőmér­sékleten tartjuk a hajtásra szánt hagymákat. Fontos, hogy az első három hét után a hő­mérséklet hirtelen csökkenjen, a továbbiakban az emelkedés fokozatos legyen. —gir— HAJTATÁS 3

Next

/
Thumbnails
Contents