Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-02 / 35. szám
Törpegyümölcsösök Magyarországon III. FOLYTATÁS FŐBB AGROTECHNIKAI MUNKÁK Említettük, hogy a fiatal fát — körte kivételével — egyéves faiskolázás után, a körtét pedig kétéves faiskolázás után ültetik ki. A telepítés túlnyomórészben homokos területen történik, ahol egyéb mezőgazdasági művelés kevésbé jár sikerrel, viszont a gyümölcs termesztésére kedvezőek a természeti adottságok. A talajt előzőleg rigoliroző ekével, forgatással készítik elő. Ahol indokolt, nagyarányú tereprendezést is végrehajtanak. A talajok korszerű előkészítését, telepítését és későbbi gondozását külön állami vállalat, úgynevezett Ültetvényterv Vállalat irányítja és ingyenes szakmai tanácsot szolgáltat egész a termőrefordulásig. Valamnenyi új gyümölcsöst — beleértve a törpefákat is — szélessorú rendszerben telepítik, kivételt képeznek a bogyós gyümölcsök (málna, szamóca, feketeribizlij. A termőkaros törpealma sortávolsága 7,5 méter, tőtávolsága 4,5 méter. Az EM IX-es alanyra oltott törpealmánál a sortávolság 6, a tőtávolság 4 méter is lehet, mivel az erre az alanyra oltott alma koronája kisebb. A birsre oltott alanynál a sortávolság 6 méter, tőtávolság 3—4 méter. Őszibaracknál a sortávolság 6, tőtávolság szintén 3—4 méter. A szélessorú telepítés és művelés elősegíti a zöldtrágyanövények használatával a talajerőgazdálkodást is. Az üzemek ugyanis kevés szervestrágyával rendelkeznek, s még kevesebb a szervestrágya azokon a vidékeken, ahol szőlőgyümölcsöt termesztenek. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a zöldtrágya, műtrágyával kiegészítve, pótolhatja az istállótrágyát. Üzemi vonatkozásban fontos, hogy a növények megfelelő megválasztásával, a zöldtrágya bedolgozásának idejét széthúzzuk. Erre való tekintettel különböző időben történő bedolgozásra többféle növényt vetnek zöldtrágyának. így például gyakori az, hogy a zöldtrágyázásra kerülő területnek egyharmadán őszi rozsot, második harmadán Gyomirtó permetezés termőkaros orsó gyümölcsösben Strichovanec János a szenei EFSZ főkertésze a magasabb elrendezésű fém tartóvázú hajtatóház paprikatermését vizsgálja, s véleménye szerint a kertészfólia előnyösebb a Héliosüvegnél, mert jobban megóvja a levegő páratartalmát. (Kucsera Szilárd felvétele) őszi repcét, harmadik harmadán pedig tavaszi napraforgót vetnek. Ilymódon a rendelkezésre álló gépekkel lehetőség van a zöldtrágyanövényeknek folyamatos bemunkálására a talajba és lehetőséget ad, hogy a zöldtrágyanövényeket rotációban egymás után váltogassuk. Helyes, hogyha az őszi rozsot a második esztendőben tavaszi napraforgó követi majd, s azt a következő esztendőben őszi repce váltja fel. A zöldtrágyanövényeket holdanként 100—150 kg (170—250 kg/ha) nitrogén műtrágyával kell a talajba bedolgozni. A fiatal gyümölcsösben az első években károsodás nélkül zöldbabot, zöldborsót, őszi vetésű spenótot is lehet termelni, amelyeket azonban csak zölden szabad értékesíteni, hogy a viszszamaradt szártermést nyár idején a talajba munkálhassuk. Az előbbiekben a széles sorközök művelését, ápolását, zöldtrágyázását ismertettük. A gyökérvizsgálatok azt mutatják, hogy a fák alatt a sűrű sorban kevés a gyökér és a gyökérzet a széles sorköz irányába hatol. Ennek ellenére mégis nagy gondot kell fordítani a fasorok agrotechnikájára is. A főbb teendők itt -a következők: A telepítés évében a fiatal fácskákat tányérszerűen körülkapáljuk és 20—30 kg istállótrágya rászórásával árnyékoljuk. Ezt a munkát két évig adjuk a fiatal fáknak. Az árnyékoló trágyát ősszel kapával, vagy ásóval munkáljuk be. Közben már az első évtől kezdve a széles sorban folyik a zöldtrágyázás. A bemunkálás előtt már ekkor indokolt egy kasza szélességű zöldet a sűrű sorra rávágni, vagy villával ráteríteni. Ugyancsak zölddel vastagon árnyékoljuk a fák körüli tányért is. Gyakorlatilag tehát az első két esztendőben már erősen lecsökkent a kézimunka. A harmadik évtől kezdve a fák alját, a fasorokat többféleképpen kezelhetjük. A kifejlődő zöldtrágyanövényt gépi fűkaszával magas tarlóra vágjuk és rendsodróval a fasorokra és a faaljakra terítjük. Az így szétterített korhadó szalma megakadályozza a gyomok fejlődését és a fasorok alja a legnagyobb szárazságban is üde marad. A szervesanyag gyarapításának gyors módja fiatal gyümölcsösben az, hogy a fűkaszával magas tarlóra vágjuk a zöldtrágyanövényt, utána azt tárcsával megtörjük, illetve szétszabdaljuk, majd 5—6 cm-re bemunkáljuk a talajba. Amikor az őszi rozs, őszi repce sarjadzásnak indul és amikor a sarjú 30—40 cm magas lesz, tárcsával ismét bemunkáljuk. Ezen az agrotechnikán változtathatunk olymódon, hogy a gyomosodás kezdetén a gyomokat lekaszáljuk, s utána ezt 2—3 hetente megismételjük. Így a természetes gyomokból zöldszalagot hozunk létre a fasorok alatt. Tapasztalatok szerint a gyümölcsfák fejlődését tekintve a kapált és a kaszált fasorok között nincs lényeges különbség, viszont az említett módszerrel kézimunkaerő nélkül megoldható a faaljak ápolása. A takart fasor, vagy zöld fasor igen előnyös az erózió elleni védekezésben, mert így ősszel sem ásni, sem kapálni, sem kultivátorozni a fák aljait nem kell s takaróval vagy zölden marad a fasor. Legújabb agrotechnikai módszer szerint a törpealma, körte gyümölcsösben a gyomokat szuperszelektív vegyszerrel irthatjuk. Ilyen vegyszerek Magyarországon a hazai gyártmányú Hungazin. A 4—5 évesnél idősebb alma és körte gyümölcsösben a széles sorközöket rendszeresen zöldtrágyázzuk, a zöldtrágyanövényt szervesanyag pótlásra a talajba bemunkáljuk. A fasorokat pedig a művelhető terület határáig ősszel vagy tavasszal szuperszelektív f Hungazin) vegyszerrel permetezzük, így a fasor kapálását is kiküszöbölhetjük. A széles sortávolságra telepített törpegyümölcsösben a növényvédelmi munkák végzése is teljes gépesítéssel megoldható. Az üzemek most már olyan nagyteljesítményű cirkulációs gépekkel rendelkeznek, melyek bármilyen vegyszert időben ki tudnak juttatni a gyümölcsösökre. Fehér Gyula agrármérnök, (Budapest)
