Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-02 / 35. szám

Bezosztája

+ = Mironovszkája

REKORDTERMÉS

Á dunaszerdáhelyi járás sok minílenben példamutató és élenjáró az országban. Idén a búza termesztésében már erősen megközelítette a világszínvonalát. A Járás és a mezőgazdasági üzemek dolgozói már évekkel ezelőtt megtették a szükséges lépéseket a lehető legnagyobb hektárhozamok elérésére. Ebben a tekintetben nemcsak saját szakmai és gyakorlati tapasztalataikra támaszkodtak, hanem a lehető legnagyobb mértékben igénybe vették a tudományos kísérletek eredményeit.

■ Hogyan jutottak el idáig? — tettük fel a kérdést-Ambrőz Marko mérnöknek, a járási termelési igazgatóság főagronómusának.

A Ott kell kezdenem, hogy 1963- ban alaposan elemeztük az ingadozó terméseredmény okait. Megállapítottuk hogy a hiba a hazai búzafajtákban és az agrotechnikában van. Ennek fölismerése után Dr. ápaldofí egyetefnl tanár DrSC tudományos kísérleti eredményeire támaszkodtunk, s asze- Mnt jártunk el. Sajnos azonban, kezdetben azokkal a búzafajtákkal kellett dolgoznunk, amelyek éppen kéznél voltak. A Kosúti, a Pavlovicei 198-as, a Szlovák 200-as fajták megdőlésre való hajlamosságukról ismeretesek. A Diana I. kivételt képez ezen a téren. A megdőlésre való hajlamosság mellett a Pavlovicei 198-as, sem pedig a többi fajták nem ádhattak maximális hozamot. Emellett sokszor besültek. A Dianát pedig rozsda támadta, s többször rosszul telelt át. Megfigyeléseink szerint tehát nálunk egyetlen hazai nemesítésű búza-fajta sem tanúskodott a nagyüzemi termesztésben való alkalmasságról, mert az okszerűbb agrotechnika, valamint a magasabb ipari trágyaadag mellett sem nyújtotta a kívánt terméseredményt. Ezután érthető, hogy a szovjet P. P. Lukianenko és I. M. Remeslo akadémikusok által nemesített nagyhozamú búzafajták iránt érdeklődtünk.

■ Mikor kezdték a Szovjetunióból behozott nagyhozamú búzafajták termesztését, s milyen terveik vannak velük kapcsolatosan?

A Amikor 1982-beri Szlovákiában néhány élenjáró gazdaság hozzáfogott a Bezosztájának kísérleti parcellákon való termesztéséhez, nagy érdeklődéssel vártuk az eredményt. A termelők kezdetben még nem ismerték ennek a búzafajtának fajta-, illetve biológiai tulajdonságait és nem hangolhatták össze az általuk alkalmazott agrotechnikával. Akkoriban hektáronként kevés, vagyis csak 200 kg magot vetettek. Mivel a Bezosztája nem bokrosodé fajta, a végeredmény nem lehetett eléggé kifejező. Járásunkban 1963-ban a nyárasdi szövetkezetben 30, a hősiben pedig 10 hektáron vetettek első ízben Bezosztáját. A kedvezőtlen őszi időjárás ellenére is mindkét gazdaságban jó eredményt értek el, úgyhogy 1964-ben már 534 hektáron vethettünk ezt a fajtát. Betakarítási hektárátlaga 34,5 mázsa lett. 1965-ben a tevékenyebb talajokon nagy területen vetették mezőgazdasági üzemeinkben a Bezosztáját, hogy elszaporítsák, de közbejött az árvíz, s legjobb területeinket tönkretette. A megmaradt 1582 hektáron mégis 33,8 mázsát adott hektáronként. Tavaly már közel 4000 hektáron arattuk

a Bezosztáját 38,6 q/ha-s eredménnyel de 312 ha-ról Mironovszkája 808-ast is csépeltünk. Az utóbbi búzafajtából

41,25 mázsa termett hektáronként. Talán mondanom sem kell, hogy mindkét fajta a szó szoros értelemben meghódította a termelőket, aztán mindkettőből nagy területet vetettek be. Idén Bezosztájából 900 hektáron 43 q/ha-s Mironovszkája 808-asból pedig 4000 ha-on 40 q/ha-s termésátlagot értünk el. Az apácaszakállasi szövetkezet például Bezosztájából egy 24 hektáros parcellán 61, a nagypakai pedig Mironovskája 808-asból 15 hektáron 63 q/ha-s szemtermést ért el. Érdemes megemlíteni, hogy a nagymegyeri szövetkezet az 1956—1963-as években búzából 23,27 q/ha-s termésátlagot ért el, idén pedig 52,13 q-t takarított be a búzavetésterület hektárjáról. Nagyon kedvező az arány a csilizradványi, a hegyéteí, a királyfiakarcsai, valamint a nyárasdi szövetkezetekben is. Járásunkban ma már mindenki tudatában van annak, hogy az idei kitűnő terméseredmény mindenekelőtt a nagyhozamú szovjet búzafajtáknak köszönhető. Tény, hogy nálunk idén helyenként a két nagyhozamú búzafajta 8—10 mázsával nagyobb hektárátlagot eredményezett, mint a hazai fajták A mezőgazdásági üzemeknek a szovjet búzafajtákhoz való ragaszkodását az fejezi ki a legmeggyőzőbben, hogy most,' őszön Bezosztájával 11000, Mironovszkája 808-assal pedig 7000 hektárt vetnek be, s csak 1000 hektáron alkalmazzák a Fertődi, Diana I., és más fajtákat.

■ A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, illetve Dr. Spaldotí DrSC-n kívül még kikkel tartanak fenn tudományos kapcsolatot?

A Múlt esztendőtől nagyon jó együttműködés jött létre köztünk és Dr. P. Drezgiő professzor az Újvidéki Mezőgazdasági Főiskola dékánja közt, idén szeretnénk közvetlen kapcsolatot teremteni P. P. Lukianenko és I. N. Remeslo akadémikusokkal a Bezosztája és a Mironovszkája 808-as létrehozóival is.

■ Mit javasol a dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemek agronónmsainak a Bezosztája és a Mironovszkája 808- as vetését Illetően?

A Azt javaslom, hogy a tevékehyebb talajokon főleg Bezosztáját, a közepeseken pedig Mironovszkája 808-ast vessenek, de talán nem árt, ha kissé ismertetem a két nagyhozamú búzafajta tulajdonságait is.

Arról már szóltam, hogy a Bezosztája nem bokrosodik és nem dől meg. Tudni kell róla azt is, hogy magja kedvező kiőrlési százalékot nyújt, s aratásánál eredményesen használhatók a gabonaarató kombájnok. Ez a fajta ellenáll a rozsdának, de a penészre eléggé érzékeny. Különben ez az egyedüli hiányossága. Fagyálló fajta. Megfelelő elővetemény után tanácsos a vetésforgóba való besorolása. Talaját időben és szakszerűen kell előkészíteni. Mondhatnám úgy is, hogy kertészeti agrotechnikát igényel. Kell, hogy a termelőnek minden igyekezete a talaj vízkészletének megtartására irányuljon, hogy vetés után a mag csírázásnak indulhasson. A vetés idejét szeptember 25-től október 10-ig javaslom. A vetésnél 6—7 millió teljes biológiai értékű gabonaszemre (280— 350 kg/ha) van szükség hektáronként. A fajta nagyon igényes a tápanyagokra. Az idén szántóföldi kísérletben például hektáronként 7 millión felüli teljes értékű magot vetettünk, s 250 kg/ha tiszta hatóanyagú ipari trágyát adtunk. A Bezosztája előveteménye silókukorica volt, s szemtermés eredménye 60 q/ha lett. Mivel a Bezosztája nem megdűlő fajta, a termelő nagy nitrogénadaggal dolgozhat. Az ipari trágyázásnál a következő N : P : K arányt alkalmaztuk. 1:0, 6:0, 8:1, s pillangósok után magasabb foszforadaggal trágyáztunk (1:0,8—1:1). Az ipari trágyák bedolgozásánál az alábbiak szerint jártunk el. A foszfor és a kálium kétharmadát a vetőszántással, a felmaradő részt és a nitrogén egyharmadát közvetlenül a vetés előtt dolgoztuk a talajba, a nitrogén kétharmadát pedig a növény különböző (II.—III.) fejlődési szakaszában, — vagyis a legalkalmasabb időben adagoltuk. A Mironovszkája 808-ast bokrosodásra hajlamos búzafajta. Közepesen ellenálló a megdőléssel szemben, s helyes agrotechnika mellett gazdag szem- és szalmatermést nyújt. Kipergésre eléggé hajlamos, de ellenáll a penésznek. Hangsúlyoznom kell, hogy a Mironovszkája 808-as a Bezosztájától kissé eltérő agrotechnikát igényel. Kedvező bokrosodás folytán 4—5 millió (200—240 kg/ha) teljes biológiai értékű mag vetése szükséges. Nagyon tápanyagigényes búzafajta. Ismételten hangsúlyozni kíváhom, hogy vetése közepesen tevékeny talajokon ajánlatos. Ipari trágyaadagjának N : P : K aránya — 1:1—1,2 : 1,2—1,4. Pillangósok után itt is növelni kell a foszfor adagját (1:1,2—! 1,6 :1,4). Gyomosodás esetén Dikotexszel védekezzünk. Talajelőkészítése hasonló, mint a Bezosztájánál.

■ A jövőre nézve lát valamilyen különbséget a Bezosztája és a Mironovszkája 808-as közt?

A A Bezosztáját tartom a jövő búzájának, mért megdőlésre való ellenállóképessége biztos. Főleg a répa és kukoricatermő körzetekben legalkalmasabb bűzafajta. Magas nitrogénadagolás mellett sem kell tartani a megdőléstől. Nagy hozamot ad. A Mifronovszkája 808-as, bár ugyancsak hagyhozamú fajta, mégsem rendelkezik hasonló jó tulajdonságokkal, mint a Bezosztája. Szerintem megdőlésre való hajlamossága következtében szélsőséges időjárási viszonyok mellett nem adhat kiegyenlített hozamot. Ezért mindaddig, míg ki nem nemesítik az új Mironovszkája Juh. 59-es fajtát, — mely értesüléseink alapján hasonló tulajdonságú lesz, mint a Bezosztája — amint idei őszi vetési tervünk is bizonyítja — a Bezosztáját részesítjük előnyben, ezt a fajtát vetjük nagy mértékben.

■ A (CCC) klórkolinklorid nem segíthetne a Mironovszkája 888-as szárának megszilárdításában?

A Mi a kísérletezőktől olyan fajtákat várunk, amelyek minden tekintetben megállják helyüket. A CCC kezelés kísérletezésre megfelel, de nem jósolok neki nagy jövőt sokezer hektáron.

Hisszük, hogy agronómusaink megszívlelik a jó tanácsot, s az idei vetésnél a lehetőségekhez mérten alkalmazni fogják a dunaszerdahelyi járás' búzatermesztési tapasztalatait, (-hal-)

Vizet a szomjas másodveteményeknek is

Kínai kígyók között

Uborkaóriásnak is nevezhetnénk a nálunk „legjobbak legjobbja" jelzővel .elruházott üvegházi uborkafajtát, melynek régebbi neve kínai vagy pedig trópusi kígyó. Valóban kígyóra emlékeztet ez a keseredésre kevésbé hajlamos, ecetes-salátának való üvegházi zöldségféle.

Farkasdon az EFSZ kertészetében az összesen 1401 négyzetméternyi alapterületű, öt részre tagolt három üveghangárban a cecei és a szentesi édespaprikán, valamint az olamouci törpeparadicsomon kívül összesen 1120 négyzetméternyi területen kínai kígyót, magasra kúszó uborkafajtát termesztenek. Erre hosszabb szünet után került sor. F i a 1 a István és Seres István visszaemlékezik, hogy hatszáz négyzetméteren 105 mázsa uborka termett, ezért az idei termés 200 mázsára tehető. Fűteni január 26-án kezdtek. Először a korai káposzta palántáit nevelték itt, majd tíz nappal annak kikerülése után, a talajelőkészítést követően március 21-én ültették ki az uborkapalántát. Magjának vetése február 16-án történt.

Üvegházi uborkával, ha annak fajtája bőtermő, a nagy költségek ellenére is érdemes foglalkozni, hiszen az I. minőségű téli uborka vételára 10 korona kilónként és még tavasz végén is megadják érte a nyolc koronát.

Az uborkatermesztés az üvegházban a palántanovelés mellett másodlagos, inkább kiegészítő szerepet tölt be. Uüatinsky András speciális agronómus gondjaira ugyanis 156 hektárnyi kertészetet bíztak, ahová pádig bőven kell a palánta. Hogy legalább néhány terményt említsünk, öt hektáron termesztenek korai káposztát, tizenöt hektáron paradicsomot, tizannégy hektáron salátauborkát, öt hektáron zöldpaprikát, öt hektáron dinnyét, huszonegy hektáron téli káposztát stb.

Érdekes megemlíteni, hogy a régi Farkasdiak, negyediek példájára több mint harminchárom hektáron termesztenek karotta sárgarépát. A munkák zömét nehéz kétkezi munkával végzik a tagok, akiket a termés 40 százaléka illet. Ez igen szép jövedelem, de a buzdítás, így a kollektív gazdaságnak is megéri, mert hiszen hétszáz métermázsás átlagtermést érnek el hektáronként. A karotta eladási ára átlag hetven korona mázsánként, miközben az I. minősítésűért Száztíz koronát fizet a zöldségfölvásárló. A kertészet összbevétele az elmúlt évben 5,5 millió korona volt, ami hektáronként több mint 35 000 korona jövedelemnek felel meg. A szövetkezet összbevétele ugyanekkor 22 millió korona volt, tehát a kertészet jelentős tételét adja a bevételeknek.

Az eredményekhez a kínai kígyó is jelentős mértékben hozzájárult, ezért megtisztelésnek vettük, hogy lugasai közé vezettek és termesztésével megismertettek bennünket.

KUCSERA SZILÁRD

Fiala István az összekötő folyosó lugasánál.

(A szerző felv.)

Remekelt az állattenyésztés

i GAZDAG TERMÉS,

' VÍG ÄLDOMÄS

Hagyomány dolga, hogy az eredményes munkát víg áldomás követi. Vármonyon is így történt a gabonabetaka,rítás befejezését követően. Az arató|bált taggyűlés előzte meg, amelyen iSzámbavették a gabona-hektárhozaimokat.

i A kórházban lévő Oravecz Gyula, (szövetkezeti elnök helyett Méhes Pál (agronómus Ismertette:

► — Búzából több mint 40, árpából ►pedig csaknem 40 mázsás hektárho►zamátlagot értünk el.

► A szövetkezeti tagok gabonabetaka[rításban kifejtett munkásságáért Fe[kete István pártelnök mondott köszönetét, s mielőbbi felgyógyulást kíván n közös gazdaság kormányosának.

► Jó bor és cigányzene mellett ünnepelték a várkonyiak a kitűnő termésjeredményeket.

Kosa Lőrinc, Várkony

! GÉPEKKEL GYŐZTEK

: A méhi szövetkezet a rimaszombati

járásban, de jóval túl is ismert a , termelés magasfokú gépesítéséről. (Nem kevesebb, mint 887 hektárnyi I területről takarították be a gabonát I kombájnokkal, s átlagosan 32 mázsa • szemtermést értek el hektáronként. (Jól dolgoztak Kiss Jenő, Kocsis Emil, IDeme Antal és Galo István kombájnotok, s nagyban köszönhető nekik, 'hogy az aratás nem egészen három 'hétig tartott.

Kovács Zoltán, Rimaszombat

DUPLA TERMÉSEREDMÉNY

Az idei gazdag gabonatermés nagy örömet, megelégedést hozott szövetkezetünknek. Míg pár esztendővel ezelőtt a tildi EFSZ alig tudta elérni gabonából az évi 45—50 vagont, addig a múlt évben már elértük a 86 vagon gabonahozamot, idén pedig 103 vagon 60 mázsát.

Hogyan értük el a szép eredményt? Ez azzal magyarázható, hogy a közös gazdaság vezetése jó kezekben van, s a tagság szorgalmasan, becsülettel végzi munkáját. Imre Lajos, Tild

DUPLA ÖRÖM

Az alsószecsei szövetkezetben Idén 250 hektárról aratták le a gabonafélét. A szövetkezet termelési terve 34 mázsás hektárátlaggal számolt búzából, a valóság, pedig 44,57 mázsa lett. Árpából 31 mázsa hektárhozam elérését irányozták elő, s 42,12 mázsát értek el. Háromféle búzafajtát termeltek, mégpedig Mironovszkáját, Pavlovicei 198-ast, és Bezosztáját. Ezek közül a Mironovszkája vált be a legjobban, mely hektáronként 65 mázsa átlaghozamot adott.

Az aratás gyorsütemű elvégzésénél nagy segítséget nyújtottak a kombájnok, melyeknek egyenkénti teljesítménye elérte a napi 650 mázsát.

A szorgalmas és eredményes munka befejeztével a szövetkezetesek vígan tartották meg az aratási ünnepélyt, ahol immár tizedszer vették át a járási vándorzászlót.

Kúcs Gyula, Alsószeosa

pasztalhatjuk, hogy az állattenyésztés! igazán jól teljesített. A 2 millió 4B41 ezer koronás nyersbevételből az állat-1 tenyésztés 2 millió 108 ezer koronát' ért el, ami az összüzemi nyersbevé-' telnek 85 százaléka. Eszerint a pénz-' ügyi tervet 400 ezer koronával túlteljesítették. ,

Húsokból például 234 mázsával ad-( tak el többet terven felül, s a tejter-, melés pedig a múlt esztendő hasonló, időszakához viszonyítva, megduplá-, zódott. Míg a múlt év első felében, csak 4 liter körüli volt a tehenenkénti napi tejátlag, addig idén már' 6—9 liter közt mozgott, s több mint' 30 ezer literrel nagyobb mennyiséget' értékesítettek terven felül.

Természetes, hogy az állattenyésztés dolgozói elsősorban a növénytermesztés dolgozóinak hatékony támogatásával érhették el a kitűnő ered-' ményt. Ezért mind az állattenyésztő-' két, mind pedig a növénytermesztőket1 dicséret illeti. 1

Az eredmények tehát vonzók, s a1 kereset jobb az átlagosnál. így nem1 csoda, hogy a közelmúltban 16 fiatal kérte a szövetkezetbe való felvételét. Hisszük, hogy az új dolgozók is olyan , becsülettel, lelkesedéssel végzik majd, feladataikat, mint azok, akik a meg-, alakulásnál bábáskodtak és később, la helytálltak. — h— <

A kondorosi tsz küldöttsége a közelmúltban tapasztalatszerzés és baráti együttműködés céljából ellátogatott az ipolyviski „Vörös Lobogó" nevű szövetkezetbe. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Bállá József szövetkezeti elnök helyzetismertető magyarázatát.

nagyobb (43 q/ha) termésátlagot. Ezért most, őszön, nagyobb területen vetik a szovjet búzafajtákat.

A szálastakarmányok is kedvező hozamot adtak. Réti szénából 30, herefélékből pedig 42 mázsát értek el hektáronként, így 100 vagon kiváló minőségű szénával indulnak a télbe.

Ha a szövetkezet félesztendős gazdaság: eredményeit nézzük, azt ta-J6 eredmények eléréséről, bíztató távlatokról számol be Bállá József elvtárs, az ipolyviski Vörös Lobogó nevű szövetkezet elnöke. Nem kevesebb mint 90 vagon gabonát takarítottak be, vagyis 7 vagonnal terven felül, azaz 12 vagonnal többet, mint tavaly. Így az árpa helyett is búzát adtak el szerződésre a felvásárlóknak, melynek mázsájáért 184 koronát kaptak.

Az állammal szembeni kötelezettségeiket becsülettel teljesítették, s takarmányozásra is maradt jócskán. Náluk is a Bezosztája nyújtotta a leg-