Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-19 / 33. szám

A tudomány világából

A MÉHEK KIFÜJÄSA A MÉZKAMRÁBOL

A méhek gyórs és könnyű eltávolítása a mézkamrából nagy gond. Az erős szagú vegyszerrel való kiűzés helyett mostanában a méhek kifújására terelődött a figyelem (olv. pl. a „Méhészet“ 1966. 177. 7.). Rakodókaptárhoz való. Allemeier még a forgalomban levők előtt készített magának motoros kifújót. Sok ismerőse tért át hasonlóra. A szél nem szokatlan a méhek életében. Nem káros tehát, és nem izgatja őket, amikor a szerkezetből erős levegő süvít a léputcákba. Megesett többször is, hogy a petéző anya felbűjt a mézkamrába, s a gép azt is kifújta a munkásokkal együtt. Zavartalanul folytatta a petézést a fészekben. Vegyiszerek használatakor a helyükön hagyott méhek a fészekbe húzódnak le. Kifújáskor méhestől le kell szedni a mézkamrákat, mégpedig elölről, s a kijáró előtt kell kifújni a méheket belőlük. A méhek a kijárón visszamásznak kaptárjukba. Allemeier motoros kis kocsit használ. A fújtatón kívül emelő van rászerelve. A kocsi könnyen közlekedik a kaptársorok közt, emelőjével fölszedi, magasban tartja a mézkamrafiókokat, a /űré fújja a méheket. Végül a tehergépkocsi-hoz viszi a fiókákat, hogy a pörgetőhelyiségbe szállíthassák őket. (American Bee Journal, 1967. 2. USA)

HÁTI MÉHKIFÜJÖ

Az Egyesült Államokból érdekes, célszerűnek látszó újítás Indult útjára. A híres Root A. 1. gyár ugyanis háton viselt méhkifújót kezdett árulni. A kifújó az eddigieknél jóval kisebb és olcsóbb. Súlya csupán tiz kiló. Háttal érintkező részei és tartószíjai párnásak. A hát és a készülék között levegő süvít át, hogy a test ne forrósodjék a motortól. A gép nyugodtan, rázkódás nélkül működik, viselése nem kellemetlen. Könnyűfémből készül. Két lóerős motor hajtja a levegőt a kézzel irányított csövön a mézkamra léputcál közé. A kitóduló levegő sebességét szabályozni lehet. A készüléket kézben Is lehet hordozni. Talpas; tehát a földön Is megáll. Ára 209 dollár. (A háti méhkifújó is azt bizonyítja, hogy a méhek kifújása túljutott a kezdet nehézségein és jövője van. Legfőbb előnyei: a méz elszedésének gyorsasága, könnyűsége, a méhek aránylag kicsi zavarása, a szúrások elkerülése, a munka függetlenítése a hőmérséklettől és a méz minőségének megóvása. A néhány év óta ajánlott újabb vegyi szerek méhkiűző hatása nagyon függ a hőmérséklettől és sohasem biztos, hogy szaguk nem érzik-e meg a nyitott mézen.)

(American Bee Journal — USA)

A SZÁRAZ CUKROS ETETÉS HATÁSA A MÉZ MINŐSEGÉRE

Régebbi vélemény szerint, száraz kristálycukorral akkor is szabad etetni, ha a méhek a mézkamrába raktározhatnak, mert a lassacskán oldott és elhordott cukor a fészek lépeibe jut, vagy mindjárt elfogy. A Német Szövetségi Köztársaság méhészeti intézetei közül négy; a cellei, erlangeni, marburgi és Mayeni pirosra festett cukorral tanulmányozta ezt rakodókaptárban. A cukor színezésére a „Fruchtrot" nevű ártalmatlan festéket választották, mely szörpbe, cukorkába, tortabevonatba használatos. Az első kísérletkor a piros festék a mézkamrában is jelentkezett. Erre az etetést úgy módosították, hogy a cukrot keskeny, csupán lépszélességű etetőben adták, a fészek közelében. Arra számítottak, hogy a méhek ilyen keskeny etetőből nagyon lassan hordják el a cukrot, s a cukor nincs a kaptár belső oldalán mézkamrába igyekvő méhek útjában. Az eredmény most is csak az volt, hogy a piros cukorból a mézkamrába is jutott. Münsterben festett cukorszörppel is próbálkoztak a hordás szüneteiben. A piros eleség akkor is jelentkezett a mézkamrából pörgetett mézben.

(A kísérletre az adott okot, hogy mézkamrás családok etetése száraz cukorral elterjedt a hordás szüneteiben, a családok népességének fenntartására.)

(Zeitschrift für Bienenforschung — Német Szövets. Köztárs.)

HOGYAN TELELTESSÜNK?

Belousz V. P. a ribnojei méhészeti kutatóintézetben kaukázusi és közép-oroszországi méhekkel végzett teleltetési kísérleteiről számol be. A kaukázusi méhcsaládok egy csoportja egyesével, a másik kettesével telelt egy-egy kaptárban. A párosával telelő családok egy részének a fészkét szűkítették és takarták, más részét pedig nem. A hidegek beálltával az egyesével, valamint a szűkítés nélkül kettesével telelő családok egy részét telelőbe hordták. A szabadban maradt kaptárakat hóval takarták. Legjobban a kettesével, hó alatt, legrosszabbul a kettesével telelőben levő családok teleltek. A kaukázusi méhek teleltetése ilyen módon nem gazdaságos. Helyesebb ezeket a méheket ősszel pempőtermelésre, téli cukorkészlet beérlelésére hasznosítani, és tavasszal új családokat hozatni.

Helyi méheket a következő módokon teleltettek: 1. Két-két kaptár közös kátránypapír-köpenyben, nyitott felső kijáróval. 2. Azonos az előbbivel, de a kijárók február végéig zárva voltak. 3. Tíz kaptár közös kátránypapír-köpenyben, a kaptárak alatt és között száraz lomb. 4. Hó alatt. 5. Telelőben. Legkevesebbet a 2. csoport családjai fogyasztottak, itt volt a legkevesebb hulla is. Az 1. csoportban a fogyasztás valamivel több, a fiasitás terjedelme nagyobb, a téli hulla sokkal több volt. A 3. csoportban 21 °/o-kal több fiasitás, de a fogyasztás és a téli hulla is több volt. A 4. csoport mézfogyasztása azonos az 1. csoportéval. Legrosszabbul az 5. csoport családjai teleltek.

(Pcselovdsztvo, Szovjetunió)

A méhek súlya

Martin a rajból is, az anyacsaládból is 500 méh együttes súlyát mérte. Ezt a méhek számával osztva megkapta egy méh súlyát. Összesen nyolc rajt és családot vizsgált így. Egy rajméh súlya átlagosan 0,093 és 0,131 g közt volt, mind a nyolc rajból számítva 0,111 g. Az anyacsaládokban 0,095-0,123 g átlagos súlyt mért, ez valamennyi család átlagában 0,115 g. Feltűnő, hogy a kaptárbeli méh átlagos súlya valamicskével több, mint a rajfürtből valóé, pedig az utóbbi mézhólyagja útravaló mézzel van tele. A herék okozzák ezt a különbséget. A kaptárban ugyanis sok here van, a rajban kevés. A here kb. két és félszer olyan nehéz, mint a munkás. Ez az átlag számítást befolyásolja. Martin azt tartja, hogy mérésének eredményét nem lehet általánosítani. A méhek súlya fajta és évszak szerint más lehet, a mézhólyag (és a bél többi része) teltsége is változatos. Egyszerű számításhoz azonban elég, ha a munkásméh súlyát közepesen 0,1 g-nak veszszük. Azt jelenti ez, hogy 10

6

méh ad grammot. Ha tehát a raj 3,4 kg os, vagyis 3400 g-os, akkor kb. 34 000 munkásméh van benne.

(Kiegészítésül egy nagyon régi könyvet is idézünk: a Szattmáry Király György „Angliai Méhes Kert-jét. Első kiadása 1749-ben jelent meg Egerben. Nagyobbik része, a 192. oldalig Gedde, angol méhész könyvének fordítása. Innen a 301. oldalig eredeti. Ebben az eredetiben így ír Szattmáry Király György a 209—212. oldalon:

„Ha tudni akarod egy jó rajnak hány Méhbül kell állani, próbált, és számlálással eléggé meg jegyzett dolog, hogy a’ jó rajban 24 320’ s néha több számú Méhet-is lehet találni, de az ilyetén népes rajt már ugyan jónak szokták tartani; vannak pedig az ilyeneknél kevesebb számúak-is, még is jók. Miként lehet pedig meg-számlálni, h ány Méhbül állyon egy Raj? Ennek meg próbálásának sok módgyai lehetnek; de így-is végére mehetz: köss egy csomó tövisét együvé, melyre akarod, hogy szállyon a’raj; mérd meg azt fontai mennyit nyom magában; kend meg valami már

meg döglött Méh Királynénak a’testével, hogy annak szagát meg-érezvén a’Raj, hamarább reá szállyon. Midőn már jól megszállott erre, és egészen meg is csendesedet a’raj, mérd meg újjobban azon egész rajt mind a’tövissel együtt, vedd ki belőle a’ mit a’ tövis nyomott az elébb, és a’ mit a Méhek nehézségére el-marad jegyezd fel. Ez meg lévén mérj-meg egy szoross-szájú üveget, vagy szaru t-is, mennyit nyom; végy ki a csoportos raj közül hirtelen, azon szoross-szájú. de széles fenekű edénybe, a’ mennyit ki vehetz, ’s zárd-be hirtelen a fenekét is, és mérd-meg ezt-is a’ Méhekkel együtt, mennyit nyom; vedd-ki az edénynek mértékét abból, a’ mit a’ Méhvel együtt nyomott, a’ Méhnek mértékét tedd külön, bocsásd-ki a’ szoross-szájú edénybül egyenként a’ Méhet, számláld-meg azt egyenként, vesd öszve, hányad része lehet ez a’ kicsiny szoross-szájú edénybül ki-bocsájtott Méh mértéke az egész Raj mértékével, annyid része fog lenni az egyébként meg-számlált Méhetske-is az egész Raj sokaságának. Példának okáért:

a’ csomó tövis magában nyom 1. fontot. Rajjal együtt nyom 6. fontot, és így a’ Raj maga 5. fontot, a’ szoross-szájú edény magában nyom V2 fontot, a’beléje zárt Méhecskével nyom fél fontot, és egy quintlit, így tehát a’Méh maga nyom egy quintlit. Ezen bé-rekesztett Méhetskéket egyenként ki-bocsájtván megszámlálom, és teszem 38. Méhet; így tehát egy quintli tészen 38. Méhet. Az egész raj volt 5. font: öt fontban vagyon 640 quintli; minden quintliben vagyon 38. méh; és így harmincznyolczal hat száz negyvent multiplical-ván (szorozván, Szerk.), tészen 24 320 Méhet.“)

A mai mértékünkre átszámítva Szattmáry Király György szerint is egy méh súlya 0,1 g.

(Bienenvater Ausztria)

Amerikai árak és teljesítmények Adam úti jelentéséből olvassuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy teljesen önműködő lépnyitó gép 2200 dollárba, egy különleges pergetőgép a sejtfödélben bőven maradt méz eltávolítására 1850 dollárba kerül. Csak olyan méhészek szerezhetik be ott ezeket, akiknek 2000-nél több méhcsaládjuk vau.