Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-19 / 33. szám
A dinnyés véleménye Valamikor a vándordinnyések táborához tartozott, Apjával együtt fél tucat uraságnál dolgozott. Mert akkoriban úgy volt, hogyha összekülönböztek a földbirtokossal, vették a tarisznyát és továbbálltak egy házzal. Munkaadói között emlegeti a Suszdekokat, Kónokat, Brackokat, akiknél felesben dolgoztak. Számtalan éjszakát töltött a jellegzetes kunyhókban a dinnyeföldeken. Még akkor, gyerekkorában szerette meg ezt a kényes növényt. Mert bizony sok vesződséget, ápolást kíván a dinnye addig, amíg ízletes húsába belekóstolhatunk. Sokszor kel és nyugszik le a nap, míg elindulhatnak az első áruval rakott szekerek a piacra. De ilyenkor a számtalan nagy gyümölcs szemlélgetése közben kárpótlást érez a sok fáradságért, munkáért. Most is, amikor a dinnyeföld termését szemlélgetjük, boldogan mosolyog. Mindjárt meg is kérdezem. — Úgy látom, szép a termés, menynyi lesz a hektárhozam? — Nem panaszkodhatunk, de több is lehetne, ha... Hosszas magyarázatba kezd. Elmondja, hogy a palántanevelés is 'nagy szakértelmet követel, mert az edzett erős palánták hamarabb szokják meg a szabadföldi mostohább viszonyokat. Minden eső után kétszer kell porhanyítanl a növények körül a 'földet, hogy elég levegő jusson a gyökerekhez. Idén kétszer permeteztek. Erről sem szabad megfeledkezni, mert a gombabetegségre nagyon érzékeny a dinnye. Magyarázat közben lehajol az egyik indához, elkaparja róla a földet, és szakértelemmel fejtegeti: — A termésre nagy mértékben kihat az indák egyenletes elvezetése és legyökereztetése. Minden Indát legalább két-három helyen le kell földelni, hogy ott gyökeret eresszen és így több tápanyagot vehessen fel a földből. Ezután nőhet ám csak nagyra a dinnye! Amint végignézek a dinnyetáblán, Ocsovszki Józseftől, az ipolykeszi szövetkezet kertészétől a gyümölcsök nagysága felől érdeklődöm. — Hány kilósak lehetnek a legnagyobbak? Kis ideig gondolkozik, aztán válaszol: — Jó néhányat szedhethénk össze tíz kilón felül. De sokkal nagyobbak lehetnének, ha legalább egy héttel előbb kezdtünk volna öntözni, mert ilyen szárazságban öntözés nélkül még a dinnye sem nő. Ezen a vidéken bizony nagyon kevésszer és gyéren eredtek meg az ég csatornái. Ezért öntözni kellett a dinnyét és saját szemünkkel láttuk, hogy nagyon jól tették. Ahol nem öntöztek, bizony nagyon silány a gyü• mölcs. Az öntözött viszont, a dinnyés szerint, megadja hektáronként a 200 —250 mázsát is. Beszélgetés közben, megkérdem tőle, mikor termelte a legnagyobb dinnyéket. — Pár évvel ezelőtt — mondja. — Ogy történt, hogy kijött az igazgató és azt mondja nekem: — Te Józsi, tudnál-e adni nekem egy tizenötkilós dinnyét? — Megpróbálom. Rejtelmes mosollyal az arcán ment a dinnyetábla közepére és kisvártatva ölében hozott egy nagy dinnyét. Az igazgató szeme láttára mérte le. Nem kevesebb mint 28,5 kg-ot nyomott. Felcsillanó szemmel mondja: — Ez volt életem egyik legszebb napjai Ez a mondat jellemző Ocsovszki Józsefre. Mert az életben több helyen dolgozott ő is, több szakmában. Volt zöldségkertész, gépkocsivezető, de szíve mindig visszahúzta a dinnyetermesztéshez. Amikor az ipolykeszi szövetkezet kertészetét rábízták, arra törekedett, hogy a zöldségféle is minél több termést adjon. Fóliával is foglalkozott. Sőt, jövőre már 40 áron akar fóliával paprikát és uborkát termeszteni. De a zöldségféléktől elvette kévét a Zelenina n. v. Közel 20 mázsa uborka maradt a nyakán. Amikor erről beszél, kirobban belőle a felháborodás. — Jó minőségű zöldséget termelek, mégis turkálnak az áruban! Érdemes igyekezni?! Ha továbbra is így lesz, inkább dinnyét termelek. Számítása szerint a dinnye hektáronként megadja a 25 ezer koronát, emellett talajjavító is. Tehát érdemes vele foglalkozni. Főleg akkor, ha hektáronként több mint két vagonnal szedhetnek össze belőle. Amikor a dinnyetermesztés helyzetéről és jövőjéről beszélgetünk, kicsit elfelhősödik az arca. Valamikor a környéken több uraságban, 5—6 hektáron termelték a dinnyét. Most a szövetkezetek és állami gazdaságok alig foglalkoznak vele. A piacon viszont akármennyi elkelne belőle. Izig-vérig dinnyés Ocsovszki József. Csak jobban ki kellene használni szaktudását. BÁLLÁ JÓZSEF Gyógyulás Hajdúszoboszlón Az elmúlt öt év során Balaton-láz volt hazánkban. Aki csak tehette, legtöbbször azért utazott Magyarországra, hogy a magyar „tengerben“ lubickolhasson. Nem csoda, a Balaton a Dunántúl legszebb természeti szépsége és európai különlegesség. Turistáink legfeljebb néhány órát szentelnek Budapestnek, s ezzel vége is az évi programnak. Pedig számtalan lehetőség kínálkozik, főként azoknak, akik gyógyulást keresnek. Így kerültem én is a hajdúszoboszlói gyógyfürdőbe. A gyógyfürdő keletkezéséről anynyit, hogy 1925-ben olaj után kutattak. A próbafúrások következtében az egyik furatból, 1091 méter mélységből, a feltörő gázzal együtt 73 Celsius fokú víz is feltört. A második számú kút 2032 méter mély furatából 1931- ben ugyancsak hévíz tört felszínre. Azóta a hajdúszoboszlói gyógyvíz a dolgozók tízezreinek nyújt évről évre gyógyulást, üdülést, felfrissülést. A látogatók és a gyógyultan távozók száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 1933-ban csak 84 000 fürdőjegyet adtak el, addig tavaly ez a szám már felülmúlta az egymilliót. Két hőforrás biztosítja a fürdő vízellátását, napi .4 millió liter vízzel, amely 73—78 Celsius hőfokú. Tehát csak megfelelő hűtés után alkalmas fürdésre, ivókúrára, belélegzésre. A gyógyfürdőrészleg két nyitott és két fedett medencéből, kádfürdőből, inhalatoriumból, ivócsarnokból, iszappakolóból, masszírozó helyiségből, öltözőkből és vendéglátó helyiségekből áll. Vh feletti levegőjét a hőforrásvíz körülbelül egy méter magasságig egyenletesen, melegen tartja, a medence köré épített kabinsor pedig felfogja a szél erejét, s így a legnagyobb hidegben is fürödhetnek a vendégek a szabadban. Mit tartalmaz a gyógyfürdő vize? Az első számú hőforrásé konyhasót, szódát, jödot és brómot. A lehűtött fürdővíz 30—38 Celsius fokos. Ezt a sokéves tapasztalat alapján alakították ki, mert így bizonyult leghatásosabbnak a reumás betegek kezelésére. Három gyógyítási forma érvényesül. Fürdőkúra a gyulladásokra, reumás izombetegségekre, gyermekparalízis utáni bénulásokra, ortopéd műtétek után nehezen gyógyuló sebekre. Ivókúrát gyomorsav túltengésre, renyhe bélműködésre, valamint idült hörghurut gyógyítására. Belégzés formájában az orr, a garat, a gége, a légcső és a hörgők idült gyulladásos betegségeit gyógyítja. A fürdőkúra eredményességét fokozza az iszappakolás, masszázs és elektrotherápia. A gyógyfürdő szolgáltatásainak ára rendkívül kedvező: három forinttól hét forintig. Egyágyas szoba 25—30, kétágyas 45—50 forint. A vonattal érkező fürdővendégek a helyi autóbuszjárattal juthatnak el a fürdőig, amely négy kilométernyi távolság. Kulturális és szórakozási lehetőséget is nyújt a város a fürdővendégeknek. Kultúrház, könyvtár, múzeum, mozi és szabadtéri színpad műsora várja a szórakozni vágyókat. A vendégeknek naponta alkalmuk nyílik autóbuszkirándulásokra, Debrecenbe és a Hortobágyra. HABROVSZKY JANOS, Zólyom Aratási ünnepély. Mire gondolhat ilyenkor az ember, mint az eszem-iszomra. Ám az Űrföldi Állami Gazdaság vezetői tartalmat adtak a hagyományos ünnepnek. Nemcsak azért, mert az egész délutánt betöltő kultúrműsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében zajlott le, de a nap előkészítésében benne volt az az erő és fejlődés, mely az állami gazdaság életében az utóbbi években végbemegy. Nagyszabású aratóünnepély Ezt tükrözték az ünnepi gyűlésen elhangzottak is, amikor szavakban és számokban értékelték nemcsak az aratást, de az első félév eredményeit. A dolgozók becsületes és szorgalmas munkája révén a tiszta jövedelem tervét 400 000 koronával lépte túl az állami gazdaság. A beszámolóból kitűnt, hogy ez a kollektív munka eredménye. A jó szervezéssel párosult összefogás aratás alatt is megmutatkozott. Rövid 18 nap alatt végeztek a több mint 1100 hektár gabona betakarításával. E munkában nemcsak a kombájnosok és a soroló gépeken dolgozók remekeltek, de a gépjavító műhely dolgozói Is, akik éjszaka javították az elromlott gépeket. A kombájnosok közül Lénárt Árpád végzett az első helyen, aki 4528 mázsa gabonát csépelt ki. Nyomában jártak Búda Gyula és Nagy István kombájnosok. A magasnyomású szalmapréseken Megő Lajos és Vojtka Péter értek el kimagasló eredményeket: 131, illetve 126 hektárról préselték fel a szalmát. Az idei aratásban érezhetően nagy szerepet játszott a szocialista munkaverseny és a premizálás. Az ünnepi ebéd után Borsányi Pál igazgató tanító és Szabó Gyula, a CSISZ szervezet elnökének rendezésében tartalmas kultúrműsor került bemutatásra. A CSISZ szervezet tagjai kitettek magukért. Színvonalas előadást láttunk, mely olyan gondolatokat ébresztett a gazdaság vezetőiben, hogy tovább kell fejleszteni a kulturális tevékenységet. Hiszen az állami gazdaságban mintegy 150 fiatal dolgozik, így meg van rá az alap, hogy a kultúrmunka a gazdasággal együtt párhuzamosan fejlődjön. A hajnalig tartó mulatságot megelőzően az esti órákban az ünnepség utolsó akkordjaként Papp István a falu legidősebb — 87 éves — polgára meggyújtotta a tábortüzet. Az ifjúság öröme elérte a tetőfokát, míg az öreg szeméből könny csordult, amikor a tábortűz lángra lobbant. A lángnyelvek gyorsan törtek a magasba, akárcsak az Orföldi Állami Gazdaság fejlődését ábrázoló grafikon görbéi. —sá— AZ ÜJ ÖNTÖZŰMÜ ■ ^ I ■ ■ ■ | ■ wr w Uj ontozomu aGaram mentén ITöbb gazdaság öntözéssel védi, serkenti a növényzetet. Éjjel-nap- j pal zakatolnak a szivattyúk, dolgoznak a szórófejek, hogy a mezőgazdasági üzemek elérjék a lehető legjobb termésátlagot. Már az is nagy eredmény, ha megmentik az alávetéseket. A kőhídgyarmati szövetkezetben évekkel ezelőtt forgalomba hoztak egy 50 hektáros öntözőmüvet. Ez a rendszer egy kút és milliónyi literes betonvíztárolóhoz kapcsolódik, mely 300 000 koronába került. Később azonban megállapították, hogy ha a szivattyú 12—14 órán keresztül megszakítás nélkül dolgozik, a következő tíz órán át állnia kell, hogy ismét megteljen a medence. E hiányossághoz még további is jelentkezett. A tároló vize ugyanis jéghideg volt, ezért öntözésre kevésbé alkalmas. Mindamellett évente 50—60 hektár cukorrépát megöntöztek, s ez nagy hatással volt a termésátlagra. A vízgazdálkodási szakemberek javasolták a szövetkezetnek, hogy a Párizs nevű patakon építtesen egy duzzasztót, ahonnan a fölgyülemlett víz öneséssel a gyűjtőmedencébe jutna. A gazdaság vezetői a helyzetismeret birtokában nem hamarkodták el, hanem alaposan meghányták-vetették a dolgot. A javaslatot azért utasították el, mert a patak éppen abban az időben nem rendelkezik elegendő vízmennyiséggel, amikor a legnagyobb szükség van öntözésre. Ezután a szövetkezet maga nyújtott be egy javaslatot a Garamból történő vízszerzésre. Kezdetben a vízgazdászok nem értettek velük egyet, de végül is a gyakorlati érvek meggyőzték őket, s a Párkányi Meliorációs Szövetkezet megkezdhette a nagyszabású munkát. Ezt a művet a napokban adták át próbaüzemelésre. A Garamból 3 km-es csőhálózaton két 50 kW-os teljesítményű, alacsony nyomású szivattyú nyomja a vizet a medencébe, a harmadik szivattyú teljesítménye hasonló, mint az előbbi kettőé, azzal a különbséggel, hogy ez már magas nyomású. Van továbbá a szövetkezetnek egy száz hektáros trágyáié öntözőrendszere is, mely a 400 hektáros öntözőrendszer szerves része. A trágyalét nagy medencébe gyűjtik össze, ahonnan egy 25 kW-os szivattyú adagolja a tiszta vizet szállító föld fölötti csőhálózatba. Ezután lehetősége nyílik a szövetkezetnek arra is, hogy a föld fölötti hálózat egy-egy mellékágazatára műtrágya-adagoló készüléket is bekapcsoljon, s 20—30 perc alatt 50 kg-nyi speciális műtrágyát oldott állapotban a növényekre permeteztessen. Máris megkezdték a nagykapacitású öntözőrendszer működtetését. Persze a kezdeti hibák itt is jelentkeztek. Egyes csövek nem állták a nyomáspróbát. Ezeket kicserélik. A villamosenergiát szolgáltató transzformátort is elvitték, mert gyöngének bizonyult, helyébe újat, erősebbet szereltek. A 32 szórőfejes öntözőrendszer jelenleg a 30 hektáros lucernás, a 40 hektáros cukorrépa-táblákat öntözi, de vizet kapnak majd a másodvetemények is. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a régebbi berendezéssel kétszer egymás után öntözték a 20 hektáros korai burgonyát, s ezen a területen 329 ezer korona nyersbevételt értek el. Ebből Is látható, hogy valóban érdemes öntözni. A több mint 3 milliós beruházás 80 százalékát állami, 20 százalékát pedig szövetkezeti költségvetésből térítették. — Visszatérül valaha a ráfordított összeg? — tesszük fel a kérdést Kara Márton elnöknek és Kocsis Imre öko? nőmusnak. — Előzetes számítások szerint a beruházott összeg négy esztendő alatt térül vissza. Ha elgondoljuk, hogy ezen a vidéken minden esztendő júniusábanjúliusában s az augusztuts hónap nagyobbik felében rendszeresen szélsőséges, száraz idő tárja, azt kell mondanunk, hogy itt a mesterséges csapadék aranyat ér. Tény, hogy a párkányi meliorációs szövetkezet dolgozói derekas munkát végeztek, hasznos létesítménnyel gazdagították a szövetkezetét. Hoksza István TT resek a palásti utcák, az emberek kinn szorgoskodnak a földeken. Nehéz ilyenkor elökeríteni valakit, de ebben az esetben szerencsénk volt, Kiss Ilonát, az Aranyosmaróti Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulóját otthon találtuk. — Hogyan telik a nyári szünidő? — Hát... mit mondjak? Gyorsan. Két hetet gyakorlaton töltöttem, most otthon segítek és pihenek is. — Nyaralni volt valahol? — Még nem. Most valamikor leutazok egy hétre a barátnömhöz Diószegre. Utána majd ő jön hozzánk egy hétre. Ez is megoldás. Egyrészt olcsó, másrészt hasznos. Ha elgondoljuk, hány és hány fiatalnak nyílna így alkalma ismerkedni más tájakkal, emberekkel. Nos, sokán nem is gondolnak erre a lehetőségre, pedig minden nagyobb nehézség nélkül megvalósítható. — Az aranyosmaróti technikumban szlovák nyelven folyik a tanítás. Nincsenek nehézségei? — Különösebb problémáim nincsenek, szlovák nyelvű alapiskolába jártam. Minden esetre könnyebb lenne talán magyarul. — Tanulásra mennyit szán a nyári szünidőből? Itt aztán közbe $zól az anyuka ts. Kicsit csóválja a fejét, talán azt akarja mondani, hogy többet is lehetett volna a tananyaggal foglalkozni. Ica mosolyog, amúgy diákosan megvonja a vállát: — ... tudja, hogy van... bele-bele néz az ember!... — Hát igen, bele-bele néz. Különben is a nyári szünidő azért van, hogy pihenjen a diák — sietünk Ica segítségére, s megpróbáljuk más irányba terelni a beszélgetést. — Van-e valamilyen gyűjtőszenvedélye? — Táncdalokat gyűjtök. Kedvenc táncdalénekeseim: Karol Gott, Aradszky és az Atlantisz együttes. — Olvasni szeret? A vágyam kétszázötvenes — Természetesen. Főleg képes folyóiratokat. — jelenleg a faluban milyen szórakozási lehetőségei nyílnak? — Van klub, oda is eljárhatunk. Lehet fürödni, két patak is folyik a falu közelében. Én azonban a legszívesebben sétálok a barátnőmmel, lehetőleg kinn a természetben. — És a fiúk? ... — Ráérek még, be kell fejeznem az iskolát. Ugyan anyu már szóvá is tette, hogy tizennyolc éves vagyok aztán nincs udvarlóm ... Szemét huncutul villantja édesanyjára, ám Kiss néni nem jön zavarba. — Persze, hogy ráérsz, de annak is eljön az ideje. — A stafírunghoz való tollat is lassan meg • lehet fosztani — toldom meg. — A! Azt már a múlt évben megfosztottuk — árulja el Kiss néni. — No, meg bútor is akad ... Lám-lám mégiscsak jó, ha az ember idejében gondoskodik jövőjéről s bár a stafírung-rendszer az utóbbi időben kezd kimennt a divatból, még-< iscsak jó szokás volt az. — De ha már itt tartunk a jövőjénél, milyen tervei vannak, ha befejezi a technikumot? — Határozott választ még nem adhatok. Tény az, hogy technikumi végzettséggel egyre nehezebb elhelyezkedni. Megtörténhet, hogy tovább folytatom a tanulmányaimat. — A szülei támogatták, amikor a mezőgazdasági technikumot válasz-, tóttá? — Nem bánták. Rám bízták a választást. — Van-e valamilyen kívánsága? — Egy motorkerékpárt szeretnék, kétszázötveneset... Hm... hm. Ezek a-mai lányok. Ica immár a harmadik, akinek e kis cikksorozatban ez a kívánsága, de hát a gépek korszakát éljük. Még két „erős“ hét és véget ér a nyári szünidő. A tantermek megtelnek vidám diákokkal. Mindegyikük frissen, pihenten lát majd munkához s a tanév folyamán még sokáig visszatérnek e gyönyörű nyár emléket. (balogh)' SZABAD FÖLDMŰVES 3 1967. augusztus 19. Megérett a dinnye, meg kell lékelni
