Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-19 / 33. szám

A búza-rozs hibrid nemesítéséről

SOLAR

az első hazai szemescirok fajta

Triticale a neve annak az ú], mesterségesen előállított növénynek, amelyet Kiss Árpád, a Duna-Tlsza közti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa állított elő Kecskeméten. Hogyan sikerült ezt az értékes tulajdonságokkal rendelkező fajtahibridet kinemesítenie? Milyen előnyökkel járhat nagyüzemi termesztése? Hol tartanak a szaporításával és milyen tervei vannak a kutatónak a Trjticale további nemesítésével?

A növénynemesítők és a botanikusok elképzelését már régóta izgatta egy olyan új növénynek az előállítása, amely egyesítené a búzának és a rozsnak kedvező tulajdonságait. A botanikusokat az érdekelte, hogy a fajkeletkezés szempontjából milyen új típus születik. A nemesítőket viszont mindjárt a gyakorlati cél vezette, hogy vajon hogyan lehetne egy növénybe összehozni a búza jó minőségét, tápértékét és a rozs rendkívül nagy vitalitását, télállóságát és homoktűrő-képességét. Elméletben ez a gondolat nagyon sok tudóst, nagyon sok kutatót foglalkoztatott. Azonban az utóbbi években sem sikerült a külföldi tudósoknak, kutatóknak előbbre jutniok. Ismeretes, hogy az első, gyakorlatilag talán jelentős hibrid, amely már valami termőképességet mutatott, a Rimpau-féle Triticale, vagyis állandósult búza-rozs hibrid volt, amelyet egy Rimpau nevű német növénynemesítő hozott létre. Ez a növény jóformán egészen napjainkig elméleti érdekesség volt, mert csodálatosan szép kalászai vannak, nagyon szép a növény habitusa, alakja, valóban átmenet a búza és a rozs között, azonban egy óriási baja van, nevezetesen az, hogy nagyon gyengén terem és az úgynevezett átmeneti szem, amely se nem búza, se nem rozs, nagyon zsugorodott, nagyon töppedt.

Alig termő egyedekből hosszú, teltszemű kalászok

Ami az egész Triticale kutatásban új, az tulajdonképpen az, hogy Kiss Árpád a búzarozs hibrid nemesítésénél nem a nagyon jő minőségű és nagyon termékeny közismert búzából indult ki, hanem visszanyúlt azokhoz a búzafajtákhoz, amelyeket a gyakorlat jóformán nem Is ismer, nem is termeszt, mert ezek a búzafajok, csak a gyűjteményekben találhatók. Ilyen például a Triticum turgidum, a Tritlcum dicoccum és amit talán a gyakorlat valamennyire ismert, a Triticum durum. Tehát ezek az úgynevezett tetraploid búzák, vagyis egy polyploid szinttel kevesebb értékűek és gyengébb fagyállóságúak, mint például a közönséges őszi kenyérbúza, amely a valóságban hexaploid, vagyis 42 kromoszómás növény. A külföldi kutatók ott tévedtek, hogy mindegyikük ahhoz ragaszkodott, ami szinte természetszerű is, hogy egy jó termőképességű búza-rozs hibrid nyilván egy termékeny búzának és egy bőtermő rozsnak a kereszteződéséből születhet. Ezt a kombinációt is megcsinálták Kecskeméten és ők is azt tapasztalták, hogy bizony a búza és a jó rozs kombinációjából sohasem kaptak gyakorlati termesztésre értékes átmeneti hibridet. Amikor azonban visszanyúltak ahhoz a búzához, amit semmiképpen sem nevezhetünk gyakorlatilag értékesnek, például a Triticum turgidumot, amely valóban csak a botanikus kertekben található, akkor ezeknek a hibridjéből már aránylag értékes, de gyengén fagyálló típusokat kaptak. A gyakorlatban még ez sem volt termesztésre alkalmas, de úgy látták, hogy ezek valahogy nagyobb életerővel rendelkeznek, mint azok a hibridek, amelyeket a Bezosztája vagy a Bánkúti vagy a Fertődi búzákból állítottak elő. A nemesítő szerint, 1950 és 1958 között ilyen kisebb polyploid-fokú búza-rozs hibridet japánban, Spanyolországban és USA- ban is előállítottak. A kanadai nemesítök pedig ezekből a hibridekből 1959 óta a FAO támogatásával nagy nemesítési programba fogtak. 1966- ban közölték, hogy 1970-re ők is kinemesítik a gyakorlati termesztésre alkalmas új és termőképes búza-rozs hibrideket.

Se nem búza, se nem rozs

Az új fajtahibrid növény inkább a rozskalásznak a hosszát örökölte, azonban a terméskomponenseken nagyon előnyösen egyesítette mind a búzának, mind a rozsnak a kedvező tulajdonságait. Ez pedig látható abból, hogy sokkal sűrűbb a kalászkáknak az elhelyezése a kalászorsón, mint a búzánál, ugyanakkor sokkal több virágot hoz, mint a rozs. Ugyanis a rozs kalászkánként csak két virágot hoz, a búza pedig hármat, illetve ötöt. Ritka vetésben a kalász eléri a 18— 20 centit is. De viszont a búza sűrű vetésben alig ér el 8—8 cm hosszúságot.

Búzáénál is nagyobb • fehérjetartalom

A másik igen nagy értéke az új búza-rozs hibrid növénynek, hogy rendkívül nagy a fehérjetartalma, sokkal több, mint a rozsé. Ugyanis a Triticale nagyobb fehérjetartalma a heteronikus hatás következménye. A búza fehérjetartalma 14—16 százalék, míg a rozsé csak 8—12 százalék. Ezzel szemben a Triticale 17—20, sőt vannak olyan törzsek is, amelyekben 22 százalékot is elér az összes fehérjetartalom. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek a legújabb típusok szemestakarmánynak igen kiválók, éppen a nagy fehérjetartalom következtében. De nemcsak ezért, hanem ízesebbek is, mint a rozs. Például, ha Triticalét keverten szórtak a baromfiak elé rozzsal, búzával, akkor azt tapasztalták, hogy a búzát és a Triticalét a baromfiak kiszedik, a rozsot pedig otthagyják. Ugyanezt csinálják az árpával is. Az állatok először megették a Triticalét, s amikor elfogyott, csak akkor nyúltak hozzá az árpához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az állatok számára ízletesebb takarmány, ugyanakkor természetesen nagyobb tápértékű is, mert fehérjetartalma jóval nagyobb. Azonban az eddigi Triticale törzsek mégsem érik el a búza sikérjének a minőségét. Ugyanis a Triticale sikértartalma ugyanannyi, mint a búzáé, azonban a különbség mégis az, hogy amíg a búzasikér nyúlékony és gyöngyházfényű, tehát jó minőségű,

A szemesciroktermesztés a kukoricatermő övezet szárazabb vidékein Európában is egyre terjed. Termésterülete világviszonylatban jelenleg mintegy 30 millió hektárra tehetői Elterjedését ugrásszerűen segítette elő a gabonakombájn használata, a vegyszeres gyomirtás elterjedése és a beltenyésztett hibridek kinemesítése. így a szemescirok termesztése teljesen gépesíthető. Egységnyi szemtermés előállításához még kevesebb vízre van szüksége, mint a kukoricának. A mag tápértéke jő — általában azonos a kukorica és az árpa takarmányértékével. Jól kihasználja a nagyobb műtrágyaadagokat.

A hazai szemescirok-nemesítés kettős feladatot tűzött ki. Elsőnek elöljáróban egy rövid tenyészidejű, szárazságtűrő fajta kinemesítése a kukoricaövezet szárazabb talajaira, amely mint másodnövény is termeszthető őszi keverékek után. A második feladat egy hazai belterjesztett hibrid kinemesítése.

A hazai szemescirok-nemesítés terméke az állami fajtaminősítésben részesült Solary T, új nevén Solar.

Az újonnan minősített Solar szemescirok-fajta a közönséges cirok — Sorghum vulgare (szemes frumentaceum) változata. Ez a fajta Sósszigeten (Solary) az Early Hegari fehérmagvú szemescirok és a hazai szudánifű keresztezéséből egyedkiválasztással lett kinemesítve.

Az új fajta növény magassága átlagosan 110 cm (90—130 cm).

Szára közepesen vastag, átmérője átlagosan 1—1,5 cm, félpudvás.

Levelei közepesen hosszúak, átlag 40 cm hosszú és közepesen szélesek 4—5 cm. A levelek széle hullámos. A fő levélér színe halványzöld.

Bugája középnagy, ritka, közepesen szétterülő. A bugák hossza 20—30 cm. Magja gömbölyű, színe világosbarna. A mag ezerszemsúlya átlagosan 22 g (20-25 g).

Pelyvái erősen nyitottak, szálkátlanok.

A Solar nagyon rövid tenyészidejű fajta. Nálunk legkorábbi az eddig ismert fajták között. Tenyészideje Dél- Szlovákiában, melegebb években 95— 100 nap. Melegebb években a vetéstől számítva 54—55 napjára kezd kalászolni. A kalászolástól 45—50 nap múlva beérik. A hűvösebb években hosszabb a tenyészideje, 120—130 nap.

Solar — szemes cirokfalta

addig a Triticale sikérje rugalmatlan,! szakadozó, sötétbarna színű. A jelen-, légi törzsek annyit teremnek, mint a rozs, de viszont 70—80 százalékkal^ több a fehérjetartalmuk a rozsénál, j Már ez is igen jelentős, hiszen azonos: területegységről jóval több fehérjét! nyerhetünk. De megvan a remény ar-l ra is, hogy Kecskeméten a rozsnál j jóval termőképesebb törzseket Is elő-' állíthatnak. \

A Triticalével a zöld futószalag két- j négy héttel megnyújtható, ugyanis,: amikor a rozs szára már megfásodik,! zöldtakarmányozásra nem alkalmas. I A jelenlegi Triticale törzsek között aj rozsnál két héttel, az újabb törzsek" között négy héttel később érők is J vannak. Dús gyökérzete miatt homok-) talajon zöldtrágya növénynek is al-j kalmas. '

A külföld is érdeklődik

Ez az új növény, amely a természet-« ben nem létezik, bizonyára teret hó-J dít magának a homoktalajokon. Ezt) nem is a nemesítő, a kutató állítja,! hanem azok a szövetkezetek, amelyek, most már néhány év óta termesztik a) Triticalét. A jelenlegi Triticale-törzsek j gyenge homoktalajon helyettesíthetik" a rozsot. De takarmánynak sok eset-J ben az árpa helyett is termeszthetők, j Különösen azokon a gyengébb talajo-j kon, ahol az őszi árpa már megadja! kát. holdanként legalább a 10—12) mázsa szemtermést. Az intézet telepén j 15 holdon kísérleti törzsek vannak," ahol több ezer hibridvonalat tanul- j mányoznak. Külföldiek részéről a leg-j nagyobb érdeklődés Angliából nyilvá-j nult meg, de ugyanolyan nagy az ér-! deklődés USA-ból és Kanadából is.) Mexikó, Olaszország, Dánia, Japán,, Bulgária, Csehszlovákia, a Német Sző-' vetsárgi Köztársaság és a Német De-j mokratikus Köztáraság ugyancsak ér- j deklődött, szinte naponta jönnek aj külföldi levelek, amelyekben kérik a! mintát, a tudományos dokumentációs) anyagot. j

Versenyben a búzával j

Ez az új növény még nagyon sok j újat rejteget magában. Ugyanis, ha aj nemesítést kiterjesztik olyan irányban! is, hogy a búzát pótolják vele, ezt is) megtudják valósítani. Tudniillik egyj nagyon érdekes tulajdonsággal ren-" delkezik a Triticale. Éspedig azzal, I hogy állandósult hibrid, amely rögzíti) a heterotikus hatást, vagyis nem kell j minden évben újból és újból előáll!- j tani a hibridet, mint például a hibrid-) kukoricát, hanem ha ezt egyszer elő-j állították, akkor a heterotikus hatást, az évek hosszú során át megtartja. I A nemesítő legfontosabb célkitűzése) most az, hogy megpróbáljon a búza« helyettesítésére is' megfelelő Tritica-j lékat előállítani. Természetesen első-) sorban a Triticalénak rendkívül nagy! szárhosszúságát kell csökkenteniük,, legalább 100—120 centire. A magas I szár ugyanis, ha sok műtrágyát kap, j nagyobb eső után azonnal megdől« A jelenlegi nagyüzemi szaporítások is 5 azt mutatják, hogy a Triticale homok-1 talajon 16—18 mázsát is terem. Vi-j szont, ha búzatalajra visszük a ké-< sőbb előállítandó újabb törzseket, ak-( kor is képtelen ez a hibrid többet te- j remni, éppen a magas szár miatt. A< szár hosszának csökkentése elégj nagy problémának látszik. Ezért most) a nemesítő azon fáradozik, hogy elő-j állítsa azt a hibridet, amely a hete-! rotikus hatást nem a szár magassá-1 gában rögzíti, hanem a szemhozam-j ban. SIMON FERENC

Ilyenkor a kalászolásig 60—65 nap, a kalászolástól a beérésig úgyszintén 80—65 nap szükséges.

A Solar fajtának a szemescirok között aránylag kicsi a melegigénye. Ná-« lünk, melegebb években a melegszükséglete 1800—1900 °C. Hűvösebb években 2000—2100 °C.

Nagyon jó az új fajta szárazságtűrése. Aszályos években az égevényes talajokon legtovább bírja a szárazságot az eddig próbált szemescirok közül.

Az új fajta takarmányértéke jő'. Nyersfehérje-tartalma 11—13,5 százalék között ingadozik. Keményítőértéke pedig 70—81 kg között.

Talán egyedüli hiányossága, hogy az olyan években, amikor a vetés utáni időszak nagyon csapadékos és hideg, gyenge a kelési erélye. Ez a kifogásolható tulajdonsága a nemesítés módjával maradt rá úgy, hogy a keresztezés utáni első három nemzedék mindig júliusban került vetésre. így a természet kiszelektálta az újonnan alakult formákat szárazságtűrésre, rövid tenyészidőre, de hozzákapták a keléshez szükséges meleg igényt.

Ezt a hátrányos tulajdonságát a neki megfelelő, gondos agrotechnikával még a kedvezőtlen években is kiküszöbölhetjük.

Az új fajta rövid agrotechnikája á következő:

Elővetemény. Előveteményben nem válogatós ugyan, de nem szereti a nitrogén és a vízzsaroló mohart, szudánifüvet, napraforgót stb.

Trágyázás: Nagy termés csak megfelelő trágyázással érhető el. Tápanyagigénye a következő:

Irány: Topolcianky

1 20 q szemestermés/ha-ra 92 kg tiszta N 38 kg P2 05 és 52 kg K2 0

! 30 q 115 kg „ 47 kg „ 59 kg „

! 40 q „ 139 kg „ 55 kg „ 67 kg „

! 50 q „ 157 kg „ 61 kg „ 70 kg M

I 60 q „ 170 kg „ 87 kg „ 74 kg „

AVI. országos tenyészállat-kiállítást idén TopolCiankyban rendezik szeptember 5-től 10-ig és egybekötik az állattenyésztési termelés gépesítését és új technológiáját szemléltető rendezvénnyel.

A tenyészállat-kiállítást festői szépségű környezetben, a legújabb tapasztalatok bevonásával, valamint a korszerű építészet vívmányainak felhasználásával valósítják meg. Mindez biztosítékul szolgál arra, hogy a látogatóknak kulturális-esztétikus élményt jelent majd a kiállítás megtekintése, akik egyúttal megismerkedhetnek az állattenyésztés eddigi eredményeivel éppúgy, mint annak távlati lehetőségeivel.

A rendezőség a mezőgazdasági termelés legidőszerűbb kérdéseit igyekszik taglalni, amiért is több részlegre osztotta a kiállítást:

— Ezek közé tartozik többek között a szarvasmarha-tenyésztési részleg, ahol válogatott egyedekből álló állatcsoportokon szemléltetően bemutatják állatfajtáink célirányos tenyésztését. A kiállítás lehetővé teszi a látogatóknak, hogy szakképzett dolgozók közreműködésével megítéljék, milyen mértékben éri el tenyészetünk színvonala a célirányos tenyésztést és vajon elegendő előnnyel rendelkezünk-e tenyészeteinkben az állattenyésztés fellendítésének szükséges biztosítására.

4 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. augusztus 19.

— A következő részlegen az ondótárolás legidőszerűbb technikájával és technológiájával ismerkedünk meg. Itt a látogatók színesen vetített képlemezeken követhetik a mesterséges megtermékenyítés folyamatát a szükséges magyarázó szöveggel együtt. Hasonló rendeltetése lesz az állatorvosi kiállításnak is, amely az állategészségügyi szolgálat jelentőségét szemlélteti a nagyüzemi állattenyésztésben. beleértve a dolgozók egészségvédelmét.

— A sertés-, juh-, kecske- és szárnyas-részleg az egyes állatfajták szaporasági, tejelékenységi, tojás-, gyapjú- és húshozami képességeit tárja elénk.

' — A tenyészló-kiállítás a mezőgazdasági üzemekben elért lótenyésztési eredményekkel, az állatok hasznosításával foglalkozik nyereg alatt éppúgy, mint kocsi elé fogva. — Itt szemünk elé tárul a nyerges lovak magasabb fokú idomítása futtatásban, ugratásban stb. Lóversenyek is lesznek. — A meleg- és hidegvérű igáslovak bemutatják tehervonó képességüket optimális teljesítményeikkel.

— Az aprójószág-részlegen megtekinthetjük az egyes érdekszervezetek, nevezetesen a gazdasági apróállattenyésztő, a horgász- és méhészszövetség munkájának eredményét. Ez lesz a szlovákiai szárnyas-, házi nyúl-, galamb-, prémesállat-, egzo tikus madár- és haltenyésztők tulajdonképpeni országos seregszemléje.

Az állatokon kívül a látogatók szélesebb terjedelemben megismerkednek az istállógépesítés új távlataival,

Az őssz-tápanyagszükségletből levonjuk a talaj természetes készletét.

Vetése: főnövénynek, melegebb talajokon május 'első harmadában vetjük. Hidegebb talajokon második, vagy a harmadik harmadban, másodnövénynek június 10—15-ig vethető.

Vetési sortávolság: Legmegfelelőbb vetési sortávolsága 40 cm.

A megfelelő állománysűrűség nagyon fontos terméskialakító tényező. Gyenge talajokon 25—30, jobb talajokon 30—40 növény m2-ként az optimális növénysűrűség.

A Solar fajta esetében a csírázó magvak kb. 40 százalékos veszteségével kell számolni. Ez annyit jelent, ha 40 növényt akarunk m2-ként, akkor 70 csírázó magot kell vetni. Ez 90 százalékos csíraképes magnál kb. 18; 80 százalékosnál 20; 70 százalékos

csíraképesség esetén 22 kg vetőmagszükségletet jelent hektáronként. A soványabb talajokon 40 cm-es sortávolság esetén 10—12 cm-es a növénytávolság, jobb talajokon 6—8 cm az optimális sűrűség.

Fontos a megfelelő, egyenletes vetésmélység. Ezt úgy érhetjük el legjobban, ha vetés előtt, a vetés irányára keresztbe fogas és hengerből összeállított agregátot járatunk. A vetőgép csoroszlyáit úgy terheljük le, hogy a magvak 2—3 cm mélyre kerüljenek. Vetés után szintén könnyű hengert járatunk.

Vetésápolás: A kelés időszakában egyes talajokon kiadősabb esők után kéreg képződhet, ami nagyon akadályozza a kelést. Ilyen esetben szögeshengert kell járatni.

Szemesciroknál a gyomirtást Zeazinnal és 1—2-szeri sorközi sarabolással végezzük, A Solar szemescirok

fajta érzékenyebb a herbicidekre, mint a kukorica. Nagyon érzékeny a Promerinre (Selektin).

Könnyű homoktalajokon 2 kg, középkötött vályogtalajokon 3—4 kg zeazint permetezünk ki vetés után hektáronként és nem dolgozzuk be a talajba. Cirkot lehet kelés után is permetezni Zeazinnal, — nem ártalmas.

Veszélyes levéltetű-fertőzés esetén 0,3 százalékos Fosfotion oldattal védekezünk.

Termésbetakarítás: A szemescirok zölden érő növény. Ha az alsó magvak már kemények — víztartalmuk csak 20—25 százalék, elkezdhetjük az aratást, annak ellenére, hogy a levelek még zöldek. A legmegfelelőbb aratási mód a direkt (egymenetes) kombájnos aratás. Az egyenes aratásnál 60—70 cm magasra emeljük a kombájn vágószerkezetét úgy, hogy a bugát 20—30 cm-es szárral vágjuk. A kicsépelt magot mesterséges szárítón utánszárítjuk. A hátramaradt leveles szárt orkántípusú silókombájnnal levágjuk és besilózzuk.

A Solar szemescirok magtermése gyengébb talajokon 25—30 q/ha, közepes talajokon 35—40 q. őszi keverékek után 20 q körül. Az eddigi legmagasabb magtermés; mint főnövénynél nagyobb területen 67 q/ha, mint másodnövénynél őszi keverék után 38 q/ha.

A szemescirok hazai nemesítésében a Solar fajta csak az első lépés. Ezt követik majd a rövid tenyészidejű, kisebb melegigényű, bőtermő hibridek.

BARTALOS M., mg. mérnök, SS Solary

a kisebb teljesítő képességű es kevésbé kihasznált gépekkel és gépi berendezésekkel az állattenyésztési szakaszon. a termésbetakarltás és takarmányfeldolgozás gépesítésével. Megtekinthetik továbbá a traktorállomások műhelyeiben készült gépeket, meleglevegős berendezéseket, a csoportos borjúitató készülékeket, vízgyorsforralókat, a KV—98 gyártmányú etetőkocsikat takarmány elosztására a K—105 típusú tehénistállókban, tejpor-keverőket. műtőasztalokat, szellőztető készülékeket tojáspavilonok számára, valamint egyéb készülékeket és eszközöket.

A gépi berendezéseket gyártó hazai vállalatokon kívül külföldi cégek is kiállítják készítményeiket.

Ojdonságszámba megy, hogy az érdeklődők esetleges szükségleteiket közvetlenül a kiállításon megrendelhetik.

Az ínyencek is megtalálják számításukat a kiállításon, mert senki sem fog éhezni vagy szomjazni. Erről gondoskodik többek között a stupavai Állami Halgazdaság, amely külön pavilont létesít halkülönlegességek, kacsasült és frissítők árusítására, a baromfitenyésztő vállalatok pedig roston sült aprójószággal várják a vendégeket. Az érdekesnek ígérkező kiállítás tehát nemcsak a szakértők számára jelent élményt, hanem élvezetes szó-l rakozást nyújt majd többi polgártár- j sainknak, nevezetesen az állatbarátoknak. A fiatalokról sem feledkezett I meg a rendezőség, mert szeptemberi 8-ra tűzte ki a „Mezőgazdasági Ifjúság Napját“. Ing. Hargasová