Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
A minap az udvardl szövetkezet kertészetében az alábbi kép tárult elém: Ügyeskezű lányok, asszonyok válogatták a paprikát, szedték a barackot, paradicsomot és más piacra érett terméket. Gyönyörű paprikapéldányokat raktak az A és B minőséggel jelölt ládákba. Az alsóbb osztályzatút nem adták tovább. Csalamádő savanyításra megvásárolják majd a falubeliek. (Hirtelen fölmerült bennem a kérdés: Vajon a Zelenina hová szállítja a kitűnő árút, mert Bratislavában az üzletekben olyan paprikát adnak A minőségi áron, mint amilyet az udvardiak kiselejteztek.) Mackó Ferenc főkertész, a pénzügyi terv teljesítéséről magabiztosan beszél. Jól tudja, mit lehet kihozni az aranybányának Is beillő kertészetből. Vlrágmagvakből máris magasan túlszárnyalták az évi pénzügyi tervet, de nagyobbik fele még nem került értékesítésre. Emellett a kiskertészkedőktől virágpalántákért 40 ezer, zöldségpalántákért pedig 25 ezer koronát kaptak. A zöldségfélék Jelentősebbik hányada most lát piacot. Eddig paprikából mintegy 300 mázsa (80 °/o-a A, 30 %-a B minőségű) cserélt gazdát. Csak 10 Mozgalmas napok százaléka volt C minőségű. A nagykertészetben bárhova Is tekint a látogató, mindenütt példás rendet talál. A dolgozók becsülettel végzik munkájukat. Schultz Emil a gyümölcsészetl részleg fiatal vezetője örömmel újságolta, hogy idén a hat hektáros termő őszibarackosról körülbelül 100 mázsa kerül eladásra. A korábbi fajtákból már 35 mázsát átadtak a Zeleninának. A 16 hektáros kétesztendős almaültetvény (Golden-Delicius, Jonathan, Starking) faegységenként máris egykét kilogrammnyl gyümölcstermést igér. Ilyen fiatal fákról még nem számoltak terméseredménnyel ezért a jófajta gyümölcsöt olcsó pénzért nem akarják elkótyavetyélni. Ügy gondolják, hogy helyesebb, ha hatalmas fatálcákon maguk tárolják, s alkalmas időben jó áron piacot keresnek rá. Így a szövetkezet, de a fogyasztó is jól Jár majd. A közös gazdaság termő barackosa körülbelül 800 faegységből áll. Gyümölcséből eddig 250 mázsánylt értékesítettek. Ebből egy vagonnal külföldre is szállítottak. A részlegvezető, megemlékezett továbbá a vegyszerezésről le. At almaültetvényre hektáronként tiszta hatóanyagban 40 kg nitrogént, 30 kg foszfort, s 20 kg káliumot adtak. At őszibarackosra ugyanakkor 20 kg nitrogént, 40 kg foszfort, s 30 kg káliumot szórtak, s az almást hétszer, s az őszibarackost pedig hatszor permetezték. Ezért jó az idei termésátlag, s ezért fejlettek a fiatal fák. A gyümölcsösből visszatérve Ismét Maczkó elvtársat kerestem. A kétkerekű vasparipáról messziről megfigyeltem, hogy a paprikát válogatók közt rendezgetett. Mire odaértem, hült helyét találtam. — Hol lehet a főnök? — kérdeztem a jelenlévőket. — Pillanattal ezelőtt még Itt volt de ki tudja, hogy azóta nlncse-e a kertészet másik oldalán. Ilyen ember 6, a főkertész, aki a szövetkezet érdekében lőt-fut, hogy az Időben piacra adott árúért a tervezett pénzösszegen felül le befusson valami. ' hokisa) „Tojásgyár“ BÜCSON Három méter nagyságú tojásban fehér tyúkot ábrázoló homokplasztika díszíti többek közt a búcsi farm bejáratát, ahol egyenként két 6000 db kapacitású tojóház és ugyanennyi egyenként 5000 db befogadóképességű csirkenevelde szinte önként kínálja a tojásgyár elnevezést. De a teljesség kedvéért számítsuk még a férőhelyekbe annak a három tehén- és lóistállónak a padlását Is, amelyet az élelmes búcsiak igen rövid Idő alatt szellős csirkeneveidévé alakítottak át. Vajon mi rejlik a nagyarányú kapacitás igénylése mögött? — kérdezheti joggal az olvasó. A felelet egyszerű: az új irányítási rendszer adta lehetőségek és a már korábban bevált nagyszerű termelési gyakorlat ésszerű kihasználása. A búcsiak idejében értesültek a termelést ösztönző olyan új gazdasági eszközök bevezetéséről, mint a gyarapodási prémium és a koronákban leggyorsabban megmutatkozó jövedelem elérése — a tej és malacnevelésen kívül szövetkezetükben éppen a baromfitenyésztésben mutatkozott a legjobb lehetőség. A tojástermelésben utolsó három esztendő termelési átlaga 1 millió darab. A már említett termelési kapacitások beállításával az 1987. évi tervben már 2 600 000 db tojás értékesítésével számolnak. A további termelési lehetőségek számbavetésével tehát évi szerződésüket még 400 000 db tojással kerek 3 millióra egészítették ki. Hogy a gyors kezdeményezés megvalósítása mit jelent a szövetkezetnek az értékesítési bevételen felül, azt Retkes Lajos elvtárs hozzávetőlegesen a várható 850 000 korona gyarapodási prémiumban jelölte meg. Ez az összeg már az 1987-es költségvetés bevételét emeli, amely egyéb ágazatok arányos emelésével a tavalyi 13 > millióról as Idén 16 millióra ugrott. Tegyük még hozzá azt is, hogy as állattenyésztés bevétele ebből as öszszegből eléri a 10 millió koronát. A búcsi szövetkezet az idényben a Magyarországból vásárolt átlagosan 15 000 létszámú Lichttioh fajta tojóktól naponta 10 000—12 000 db tojást ért al, vagyis 200 db körül évente. Természetesen az önköltség mutatója is ennek a belterjességnek megfelelően a negyedévi kiértékelésben már kiváló volt: az átlagban 1,04 Kős-ért értékesített tojás darabjának kitermelési kOltságe 43 fillér volt. Még tovább is fokozható a szövetkezetben a tojástermelés? Pethő Emese farmvezető és 24 tagú fegyelmezett és szakavatott kollektívájának munkája azt sejteti, hogy a következő esztendőben a búcsiak még 1000 000 tojással túlszárnyalhatják Idei termelésüket. Persze a nagyszert eredmény eléréséhez az elmondottakon kívül döntő módon beleszól majd a megfelelő tenyészfajta és a jó minőségű takarmánykeverék bebiztosítása. GÁBRIS JÓZSEF Már a szalmát is bekazlazták Mostanában a gabona betakarítására kitűnő Idő járja. Ahol Idén e téren lemaradtak, ott bizony szó sem lehet valamiféle szervezésről. Az újvári járásban a gabonabetakarltás a legnagyobb rendben folyik. Több gazdaságból, köztük a kőhldgyarmatlból Is a feladatok 100 százalékos teljesítését jelentették. Itt persze nemcsak s szemtermés betakarításáról, hanem a szalma bekazlazásáról Is szó van. Bizony az utóbbival kevesen dicsekedhetnek, mert a szalma még mindig renden hever. A kőhídgyarmati szövetkezet tagjai mindjárt kezdetben megnyomták a gombot, jól kihasználták a rendelkezésre álló műszaki eszközöket, s a gabona után nyomban a szalmát is letakarították. Ezt követőleg a tarfóhántást 75 hektáron elvégezték. — Milyen eredményeket értek el gabonafélékből? — tettük fel a kérdést Bandor Gyula agronómusnak. — Búzából 28,66, árpából pedig 26 mázsát takarítottunk be hektáron. ♦}* ♦♦♦ *** ♦♦♦ *** «$* ♦$» ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ *2* «J« »2* ♦♦♦ »2* *2» «2* «2« ♦♦♦ «2» «2* *2* *2* A legfürgébb riporter 111 MINDENHONNAN ÉS MINDEN SPORTESEMÉNYRŐL ként. Azonban figyelembe keH venni, hogy április elején a Garam 61 hektár árpánkat és 30 hektár búzánkat elöntött, s ez sokat rontott a termésátlagon. Aztán az is nagyban befolyásolta a végleges terméseredményt, hogy tavaly bárhogyan is szerettek volna, mégsem tudtak nagyhozamú vetőmagfajtákat beszerezni. Dianát és Kosútlt vetettek, de az Idei őszi vetés máris foglalkoztatja az agronómust. A szomszédos gazdaságokból szerzik be a nagyhozamú Mironovszkaja vetőmagját. Ezzel 120, Dianával pedig 80 hektárt vetnek be. A Dianát meghagyták továbbra Is, mert az egyik táblán 35 q/ha átlagot adott. Ha azonban a végleges eredményeket vesszük, örömmel kell nyugtáznunk, hogy idén Kőhídgyarmaton kerek 10 vagonnal több gabonát takarítottak be, mint az elmúlt esztendőben, s tulajdonképpen a szövetkezet számára ez a leglényegesebb. A többlettel természetesen a takarmányalapot gazdagítják. Talán mondanunk sem kell, hogy nagyon helyénvaló, hogy a szemtermés a magtárban, a szalma pedig kazlakban van. Most már a lánctalpasokon a sor, hogy azok vezetői a lehető leggyorsabban elvégezzék a tarlóhántást. —hal— A cél dicsérendő Jégvirágos hideg tél volt, amikor e bátorkeszi szövetkezet Irányítóival beszélgettünk oc Ifjúság helyzetéről. A több mint 3000 hektáros szövetkezetben komoly jelentőségű ez a kérdés. Ezt jól tudják a szövetkezet vezetői és azt Is, hogy a jó kereseti lehetőség mellett sokminden kell még a fiataloknak. Nem más célból, hanem főleg ezért létesítettek egy borozót a falu végén levő völgyec8kében. Annak Idején Zatykó elvtársék úgy gondolták, elég lesz egy kisebb helyiség, és a lombos fák árnyékában Is kellemesen szórakoznak majd az odasereglők. Az idő mást Igazolt, s bizony az eső sokszor megzavarta a bátorkeszi és környékbeli fiatalokat a szórakozásban. Ezért a vezetőség gondolt egyet és elhatározta, hogy zárt szórakozóhelyet létesítenek. Alig telt el agy-két hónap, s máris átadták rendeltetésének a szépen berendezett helyiségeket. Ha valaki mostanában belép, nehezen hiszi el, hogy egy falusi borozóba nyitott. A helyiségeket szépen kifestették és a berendezésük korszerű. Az egyik sarokban levő zongora arra enged következtetni, hogy zene is van a borozóban. Igen, szombaton és vasárnaponként Jó zenéra lejthetik a tánoot e szórakozás kedvelői. Négyszáz ülőhely van a szövetkezeti vendéglátóban. Sokan gondolhatA szövetkezet konyhájából kitűnj házi készítmények kerülnek az asztalokra. S ami nagyon lényeges, nem a nyereségre, hanem az önköltség fedezésére törekszenek a borozó gazdái. A bor literje 20 korona. De például az ízlésesen elkészített házikolbászból 15 deka mindössze 8 koronába kerül. Az elnök erre is azt mondja, hogy drága, és valahogy olcsóbbá kell tenni. Többfajta étel kapható ott állandóan és a bor mellett más frissítő italokról is gondoskodnak. Borból egyelőre még nincs választék. De a közeli dombtetőkön sötétlő termésre forduló szőlőtáblák ígérik, hogy az elkövetkező években többfajta búbánatfelejtőben válogathatnak a vendégek. A cél, amiért a bátorkeszlek csárdát nyitottak, dicsérendő. Most már csak az odaállítottakon múlik, hogy valóban a fiatalok és mások kultúrált nák, ennyi talán felesleges. Azt hiszem, ha Ismernék a bátorkeszi „becsali csárdákat“, akkor másként vélekednének. szórakozóhelye maradjon Dél-Szlovákla legszebb szövetkezeti borozója. Tóth Dezső # Megtartották adott szavukat. A míglécl EFSZ tagjai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére két nappal lerövidítik a tervezett aratási Időszakot. Adott szavukat valóra váltották és a gazdag termés már a magtárban van. Árpából 30 mázsás volt a hektárhozam, búzából 51,33 mázsát takarítottak be hektáronként. Sajnos, az átlagot lerontotta az a 40 hektáros terület, amelyet a Hernád elöntött és ott a hektárhozam csak 12 mázsás volt. De még így is 31 mázsa fölött volt az átlaghozam. Schmidt Ferenc, Szína INFORMÁLJA önt A FÜRGE RIPORTER, a tranzisztoros rádióvevő Az ELEKTRO-RAOIÚ ÜZLETEK SZAKELADÖI SEGÍTENEK ÖNNEK A KIVÁLASZTÁSNÁL Felezer szalvéta és egyebek... Ha a gálsat utcán találkozom vela, nem tudtam volna elképzelni, ahogy traktort vezet. Cstnos, törékeny, szőke lány, figyelmesen hallgatja György Béla traktoros tanácsait, „Most egy kts gázt, kapcsold át a sebességet, vigyázz egyenesen menj!..Ma ül először traktoron, nagyon szeretne megtanulni vezetni. Széplaky Vilma az Ipolysági Mezői gazdasági Műszaki Középiskola tanút lója. Most megy másodikba. „Hogy izük a vakáció?" „Hát, gyorsan telik ..." „Talán kötelező gyakorlaton van?" „Dehogy. Kedvtelésből csinálom, érdekel. Ha már egyszer mezőgazdasági iskolába jár az ember, hát értsen mindenhez, ami összefügg vele." Most éppen burgonyát szántanak ki. Az agronómus dicsérte a termést, lássuk csak, ml Vilma véleménye. „Szerintem se rossz a termés, de el lehetne érni többet is. Még jobban kellene ügyelni a talajmüvelésre. Ha tőlem függene, én meg is öntözném ...“ Nyilván a növénytermesztés a kedvenc tantárgya.. „Nem éppen, de semmi esetre se szeretnék irodában ülő foglalkozást, ha végzek. Sokkal szebb és érdekesebb egy agronómus munkája." „A jövőre nézve milyen tervei van? naiS“' ' . , „Pedagógiai főiskolára szeretnék menni, majd valamelyik mezőgazdasági szakiskolában tanítani, de ez még nem biztos, kt tudja, vajon hogyan alakul...“ „Ki a kedvenc tanára?" „Mondjuk úgy, hogy jó köiepes tanuló vagyok, különösebb nézeteltéréseim eddig még nem voltak. Ha mégis választanom kell, hát Makrai Miklós, az Iskola igazgatója...“ „és mivel Indokolja választását?" „Hát. . hogy is mondjam ... az Igazgató elvtárs mindent a diákok kedvéért csinál..., szereti őt mindenki „Nem beszéltünk még a vakációt Illető tervétről. Az egész nyárt szünidőt otthon akarja tölteni?“ „Szívesen elmennék valahová... A legjobb lenne, ha Magyarországra mehetnék, még nem voltam. Talán sikerül ts..." „És mtt szeretne Magyarországon megnézni?" „Mindent. Budapestet..." „Szabad idejében mivel foglalkozik a legszívesebben?" „Sokat olvasok. Kedves szórakozásom a színészképek és a szalvéták gyűjtése." „Mennyit gyűjtött már össze?" „ötszáz szalvétám van és vagy kétszáz színészképem.“ „Ha már fit tartunk, M a kedvenc színésze?,'1 „Bodrogi Gyula." „És melyik szerepében tetszett d legjobban?“ „Hát, ha egyszer kedvencem, akkor minden szerepében nagyon tetszett ...” „Ml a beceneve?“ „Melinda." „Hogyan lett a Vilmából Melinda?" „Én bizony nem tudom, de mindenki így hív. Érdekes." Ügyesen ugrik fel a traktorra. Elindítja a gépet. A krumplit szedő asszonyok mosolyognak rajta. Valakinek kicsúszik a száján: „Nt, a kis fruska, már hogy megy neki..." György Béla óvatosan igazítgat a kormányon, magyarázgat menet közben, lovaglásán bánik a csinos kts tanítvánnyal. A föld hosszában végig tele zsákok. Jól fizet a burgonya. A tábla túlsó szélén kissé bizonytalanul fordul meg a traktor. Vilmának, pardon, Melindának most nehéz percet vannak. Térni kell és beállni az új sorba. A napsugarai egyre ferdébben hullanak az erdőszélt fákra. Lassan beesteledik. És megint véget ér a vakáció egy napja. Melinda számára hasznos, tanulságos nap volt és sok örömet ts szerzett. Üjból közelebb került egy lépéssel az annytra áhított hajtási engedélyhez. Mert ugye az emberek és a vágyak különbözőkI.., í(b a 1 o g hj
