Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-05 / 31. szám

MEZŐGAZDASÁGUNK FÉLÉVES EREDMÉNYEI

Az Állami Statisztikai Hivatal jelentést adott ki a népgazdaság féléves fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy jelentősen javult az ellátás mezőgazdasági termékekkel. Sikeres volt a felvásárlás is, és pedig különösen vágóállatokból, valamint tejből. Ismét nőtt a gazdasági állatok hasznossága. így például a tehenenként! átlagos napi tejhozam az 1962—1966- os években elért 4,86 literrel szemben 5,72 literre emelkedett. A tojáshozam tojóstyúkonként 86,9 db volt, s kielégítő volt a szarvasmarhák, s a sertések súlygyarapodása. Ami a gazdasági állatok állományát illeti, lényeges változásra nem került sor. Ez év

első felének végén becslés szerint a következő volt az állomány: 4 530 000 szarvasmarha, 5 millió 200 ezer sertés és 20 millió szárnyas.

Mezőgazdaságunk 5606 traktort, 4609 ekét, 2518 vetőgépet, 1239 gabonakombájnt, 506 cukorrépa betakarító gépet és 2245 ' siljókűmbájnt kapottt. Mezőgazdasági üzemeink és földműveseink 527 0Q0 tonna műtrágyát vásároltak, tehát 11,2" százalékkal többet, mint a múlt év első felében. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek 170 millió korona értékű géppel kevesebbet vásároltak a tervben' feltételezett mennyiségnél.'

Ami erdőgazdaságunk fejlesztését

Szép összefogás a gyermekekért

Á kassai járásbeli Abos-Kőszeg község határában nem mindennapi építkezésnek vagyunk a tanúi. Úgyszólván minden előkészület nélkül, anyag és pénzforrás hiányában, de annál nagyobb lelkesedéssel, pár héttel ezelőtt mindenki segítségével megkezdték egy százszemélyes tábor építését.

Matia Mátyás, a JNB iskolaügyi albizottság elnökének a tavaszi hónapokban született az az ötlete, hogy minden üzem saját anyagi forrásaiból létesít nyaralókat alkalmazottainak gyermekei számára. Mi történjen azonban az olyan szülők gyermekeivel, akiknek üzemei nem építenek nyaralókat? „Próbáljunk meg ezek számára is úttörő tábort építeni, hogy ne érezzék kevesebbnek magukat, mint a többiek.“

Ma már az úttörő tábor építése javában folyik.

Az első szakasz felépítése 1,420.000 koronába kerül, amiből az önsegéllyel végzett munkák és anyagok értéke 409 720 koronát tesz ki. Az első szakaszban készülnek el az üdülőházak, a szociális berendezések, utak és az áramot biztosító berendezések. A tervek szerint ezeket a munkálatokat ez év novemberében fejezik be. A második szakaszban aztán felépülnek az üzemeltetéshez szükséges épületek, a kulturális-, társadalmi-, valamint a sportberendezések. A második szakasz a jövő évben fejeződik be, amikor az egész létesítményt átadják rendeltetésének — az úttörőknek.

S honnan az anyag és a pénz?

Még az iskolaév nem fejeződött be, amikor a járás területén lévő iskolák versenyt indítottak egymás között — melyik iskola nyújt legtöbb támogatást az úttörő tábor felépítésénél. Az Iskolás gyermekek üvegeket gyűjtöttek és ennek hasznát az építés javára fordították, A szülők adományokkal támogatták az akciót, s ehhez az üzemek is hozzájárultak. A Keletszlovákiai Vasművek az egész terület bekerítéséhez szükséges vasanyagot ajánlotta fel, valamint 800 m2 pléhet

— 83 ezer korona értékben. A Hutné stavby 100 m3 kavicsot és homokot, a járási útépítő üzem ugyancsak kavicsot és homokot, a Villanyerőművek, Magnezit üzem, Magasépítkezési Vállalat és más üzemek is hozzájárultak pénzzel, anyaggal vagy pedig társadalmi munkával. A katonák egy csoportja a JNB dolgozóival együtt társadalmi munkával ásták ki az alapokat/ az Erdészeti Üzem gondoskodik a szükséges faanyagról. Olyan lelkesedést váltott ki ez a nemes akció a járásban, hogy senki sem akar lemaradni.

Érdekes esetnek voltam tanúja a JNB tanácsának legutóbbi ülésén. Az egyes albizottságok elnökei, tanácstagok bírálóan vetették Matia elvtársnak a szemére: „az általunk irányított üzemekkel miért beszéltetek, milyen segítség kell részükről?“ Aztán Oberle elvtárs ugyancsak a 1NB tanácsának tagja jelentkezett szóra: „Beszéltetek már a járási termelő igazgatósággal? Mivel járulhatunk hozzá mi. szövetkezetek és állami gazdaságok?“ Kell ezektől a szavaktól ékesebben beszélni?

Az Úttörő csoportok hárman-négyen-öten rendszeresen látogatják az egyes vállalatok és, üzemek vezetőségét. Felvetik a - kérdést, hogyan segíthetne az illetékes üzem is ebbenJ- az akcióban. Mindannyiunk örömére

— idáig még egy igazgató sem tudott

nemet mondani az úttörő pajtásoknak. IVÁN SÁNDOR, Kassa

illeti, ez év első felében 45 000 hektárnyi területet fásítottak be, 7,6 millió erdei köbméter fát termeltek ki, éspedig — az említett mennyiségből — 3,4 millió erdei köbméter széldöntött fát. Kedvező fejlődésnek lehetünk tanúi a vízgazdaság terén. Elegendő a kifogástalan ivóvíz, jól haladnak a vízügyi építkezések és a folyóvizek szabályozása is.

Időjárás

augusztusban

Az idei július nemcsak nálunk, de egész Európában rendkívül meleg volt. A maximális napi hőmérséklet a síkságokon gyakran elérte a 30—34 fokot. Melegek voltak az éjjelek is. Némely helyen nem süllyedt az éjjeli hőmérséklet 20 C fok alá, amely már tropikus jellegű. A hónap másik jellemzője a gyakori viharok, amelyek megzavarták az időjárás állandóságát. Ezeket felhőszakadások és néha jégesők kísérték.

Augusztusban a síkságokon a sokévi átlag szerint gyakori a magas légnyomás, amely megtartja a félig derült időjárást. Ezt gyakran felváltják záporok és zivatarok, amelyeket a tengeri levegő beáramlása okoz. Ezáltal csökken az éjjeli és a nappali hőmérséklet. Az ötven éves megfigyelések alapján a következő átlagokat állapították meg: Bratislava

19,6, Úgyalla 19,2, Losonc 19,1, Kassa

18,2 fok Celzius. Természetesen a maximális nappali értékek tartós időjárás esetén ennél sokkal magasabbak. Az abszolút rekordok 34—27 fok Celzius között voltak, egy esetben Losoncon 38 Celzius fokot mutatott a hőmérő.

Augusztusban előfordulnak esők, viharok kíséretében, de számuk kevesebb, mint júliusban. A csapadékmennyiség az egyes körzetek szerint kilengéseket mutat, ami a havi átlagokban mutatkozik meg. Értékei: Bratislava 64, Őgyalla 50, Kassa 77, Léva 56, Losonc 55, Nyitra 54, Rimaszombat 62 mm. Azokban az években, amikor a tengeri levegő gyakrabban éri el Európát, a csapadék kiadósabb.

A távlati jóslás szerint az idén augusztus melegebb lesz a normálisnál, a csapadék a normális alatt, nagy helyi különbségekkel. Augusztus 10-ig nagyobbrészt félig derült időjárás, időnként viharok. Nappal 25—30 fok C, éjjel 15 fok C körül. Augusztus 11— 20 között félig derült, gyakori felhősödés, viharokkal. Nappal 28 fok C, később 20 fok C körül. Éjjel 15 fok C a hónap végén 10 fok C. Augusztus 21—31'' között változó felhőzet, gyakori ^.záporok, a hónap végén félig derült, nappal 20—24 fok C, éjjel 8— 12 fok C körüli hőmérséklet.

Dr. PETER FORGÁC

tjk címben eléggé találós kérdést

** adtunk fel. Első pillanatra mindenki láthatja, hogy nem kis dolgokról van szó. Ember legyen a talpán, aki ilyen összeget ennyire megsokszorosít. Pedig nem valami varázslatról vagy csodáról van szó. A Palásti Helyi Nemzeti Bizottságon hallottam ezt a két tételt, mégpedig Cuth János elnök és Kissimon Pál titkár szájából. Megmondom őszintén, az első percekben magam is hitetlenkedtem, de a fiatal, rendkívül lelkes elnök a világ legtermészetesebb hangján nyugtatott meg.

— Jól megfontoltunk mindent, a terveknek sikerülniük kell.

A nyugodtabb természetű titkár még tovább bizonygatott.

— Fokozatosan lépünk előre, de az egymillió koronához a nagy ugrás megvalósítása épp a napokban dől el.

— Hej, ha azzal minél hamarabb Indulhatnánk! Nem .főne a fejünk a pénz miatt — sóhajt föl az elnök.

Ilyen izgalmas bevezető után első

Hogyan lesz a hétezer koronából egymillió ?

sorban is tisztázzuk a hétezer korona lényegét.

A 2200 lakosú faluban a helyi gazdálkodás csak egy szódakészítő üzemet jelent, amely mindössze 7000 koronát hoz évente a helyi nemzeti bizottság költségvetésébe. Nemrég létesítettek egy cipő javító üzemet, de ez sem sok koronát hoz a házhoz. A, helyi nemzeti bizottság tehát a múltban kevés gondot fordított a szolgáltatások fejlesztésére. Ezt a' funkcionáriusok egyrészt azzal magyarázzák, hogy az egységes földművesszövekezetnek 40 tagú építkezési csoportja van, amely sokat segített a családi házak építésénél és a szövetkezet szállításokat is elvállalt. Ének ellenére a szolgáltatások még

2[szabad földműves

1967. augusztus 5

Cúth János a helyi nemzeti bizottság elnöke az új Iskola előtt

sem fejlődtek eléggé. No de ami elmúlt, azon már úgysem segíthetünk. Beszéljünk inkább a kis és nagy ugrásról.

A kísugrás alatt Kissimon Pál a szolgáltatások gyors kiszélesítését érti. Erről röviden ennyit mond:

— A helyi gazdálkodás ezen ága a jövőben megfelel központi községünk követelményeinek és a lakosság szükségleteinek.

A szódakészítő üzemecskéhez* és a cipőjavítóhoz villanykészülék javító és géplakatos műhelyt létesítenek, három ember drótkerítéseket sző és bevezetik a tűzifa-fűrészelő szolgáltatást is. Az előirányzott terveket nem veszik mereven és ha időközben a lakosság újabb szolgáltatást kér, mindent megesznek, hogy az igényeket kielégíthessék.

Amikor a másik ugrásra terelődik a szó, az elnök felvillanyozva beszél:

— Jó úton haladunk. A szakemberek azt mondják, hogy az anyag minősége kifogástalan. Már csak a hivatalos jóváhagyásra várunk, és akkor gőzerővel fogunk az építéshez. Ha sikerül, lesz pénzünk bőven a faluszépítésre.

A nagy titkot végre Kissimon Pál árulja el.

A helyi viszonyokat figyelembe véve téglagyárat építünk. A falu határában elég nyersanyag van.

Az elnök ragyogó arccal még hozáteszi:

— Mégpedig kevés költséggel.

Bár a téglagyár építése egymillió

korona költséggel jár, mégsem terheli meg túlságosan a helyi nemzeti bizottság költségvetését. Az állam kisegítésképpen 600 000 korona szubvenciót ad. Az építkezési költségek lényegében alacsonyak lesznek, mert Gyenes István vezetésével az EFSZ építkezési csoporja jutányos áron és gyorsan dolgozik. A tervek szerint 30 munkással több mint egymillió téglát gyártanak évente. Ez a menynyiség később megközelíti a kétmilliót. Számítgatások szerint, ha a tég-Az elmúlt napokban adták át rendeltetésének Verebélyen Szlovákia legkorszerűbb takarmánykeverőjét. A takarmánykeverék előállításának folyamata teljesen gépesített. Egy nyolcórás műszak alatt 100 tonna keveréket állítanak elő. Az évi teljesítmény pedig megközelítőleg 50 ezer tonna lesz. A raktározási munkákat is gépesítették. A papírzsákokat gép varrja be, majd egy futószalag lapos deszkára szállítja, amit egy emelőgép a raktár megfelelő részébe vagy esetleg a mezőgazdasági üzemek pótkocsijára szállít. (Bállá felv.)

lagyár teljes ütemben dolgozik, meghasznot hoz a helyi nemzeti bizottság közelítőleg félmillió korona tiszta költségvetésébe évente.

Amikor a beszélgetésben eddig jutunk, mindannyian felvillanyozódunk. Nagyszerű emberektől nagyszerű terveket hallunk. A titkár közben egy kis számítást végez, és máris kirukkol a nagy számmal.

— Hát én úgy látom, hogy a szolgáltatások kibővítése és a téglagyár üzemeltetése esetén a helyi gazdálkodás évi forgalma három millió korona lesz.

Hatalmas tétel ez egy közepes lélekszámú községben. Az elnök azonban tovább számol és kimondja a legfontosabbat:

— Becslésem szerint, ha figyelembe vesszük a termelési költségeket, a helyi gazdálkodás egymillió koronát hoz évente költségvetésünkbe.

A titkár is egyetért az elnökkel, de mindjárt hozzá is teszi:

— Jól jön ez a pénz, mert ha mégegyszer annyi volna, az is elfogyna.

Bizony sok helye van Paláston a pénznek. A helyi gazdálkodás fejlesztése nem öncélú. Nagy a falu, sok a tennivaló. Igaz, eddig sem ültek tétlenül. A főutcákon 30 neonlámpa világít. Rendbehozták a jelentősebb utakat és járdákat is építettek. A múlt évben pedig befejezték a nagy művet. A lakosság 10120 brigádórát dolgozott le az új, korszerű iskola építésén, és a parkosítási munkáknál. Idén már kiültettek 1200 rózsafát. Szépítik, csinosítják tehát a falut, de sok még a teendő. Évente 15—20 új ház épül, ami azt jelenti, hogy új utcákat kell kövezni, újabb járdákat kell építeni. A járdák építését egyébként úgy szervezték meg, hogy a cementet a helyi nemzeti bizottság adja, a munkát pedig a lakosok végzik. A falurendezési munkákon kívül végre hozzá kell majd fogni a kultúrház építéséhez is, mert a régi már nem felel meg a követelményeknek.

Sok tehát a munka Paláston, de remélhetőleg hamarosan megoldást nyernek a problémák. A helyi nemzeti bizottság élén olyan emberek állnak, akik nem sajnálják az idejüket ha a falu fejlődéséről van szó.

BÁLLÁ JÓZSEF

nyolcvan ebédet főznek naponta. Innen aztán három-négy helyre hordják szét, nemcsak az aratás, hanem álta- Iában minden szezónmunka idején. Az üzemi konyha négy disznót hizlal, hogy ezáltal Is olcsóbb, de ugyanakkor jobb minőségű koszttal láthassa el a dolgozókat. Megkérdeztük Púzsér Zoltánnét, a konyha vezetőjét, felmerülnek-e valamilyen problémák az ellátással kapcsolatban. A nyersanyagban nincs hiányuk, megkapják Időben, és sör is van elég, így problémák nincsenek.

Az újmajori gazdaságon törődnek az emberekkel. A vezetösi feladatul tűzte ki, hogy jól ellássák az embe-i reket, és meglegyen minden előjellé* telük ahhoz, hoy jó munkát végezzenek.

A gazdaság I860 hektáros, tehát nem volna elképzelhető, hogy a munkások haza járjanak ebédre. Ez nagy időveszteség lenne, és fluktuációhoz is vezetne. Így a munkások helyben megebédelnek és van Idejük 'pihenésre is. A feleségeken is könnyítenek, nem kell az ételt kihordani férjeik után.

Üjmajoron jól gazdálkodnak. Tudnak bánni az emberekkel, segítenek, ha problémák felmerülnek, nem csoda tehát, ha mindenki elégedett.

CAPKÖNE H. 'ERZSÉBET

A JAPÄN KÜLÜGYMINISZTER HAZÄNKBAN

Takeo Miki japán külügyminiszter július 27-től 29-ig tett látogatást hazánkban. A külügyminisztert fogadta jozef Lenárt miniszterelnök, ezenkívül beszélgetést folytatott Václav David külügyminiszterrel és Frantisek Hamouz külkereskedelmi miniszterrel.

A két külügyminiszter az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalást, majd szőbakerültek a két ország kapcsolatai további elmélyítésének lehetőségei. Megegyeztek abban, hogy a gazdasági műszaki és tudományos együttműködés, valamint a kultúra és a sport terén további lehetőségek állnak fenn a két ország kapcsolatainak elmélyítésére.

A japán külügyminiszter és a csehszlovák külkereskedelemügyi miniszter az árucsere távlati lehetőségeiről és a jövőbeli áruforgalom kérdéseiről tanácskozott. A beszélgetések közvetlen baráti légkörben folytak le.

Ebéd a tarlón

Az aratás teljes iramban folyik. A beérett gabonatáblákon zúgnak a kombájnok. Kocsink a dunaszerdahelyi járásban az újmajori határban tér le az országúiról.

A fák alatt emberek ülnek és jó étvággyal fogyasztják ebédjüket. Nem egy idillikus képet akartam itt bemutatni, hanem az aratás egyik megszokott mozzanatát.

A kiadós ebéd után nélkülözhetetlen a sör, A pénzt bedobták egy sapkába és biztos, hogy nem hiányzott belőle egy fillér sem. Körülnéztem, nem látok-e asszonyokat, mert azt gondoltam, ők hordják ki az ebédet, de csak egy zöld terepjáró állt ott és egy asszony, aki gyorsan összeszedte a piszkos edényt.

Az oimniori *<-o-n- konyhában