Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-05 / 31. szám

MEZŐGAZDASÁGUNK FÉLÉVES EREDMÉNYEI Az Állami Statisztikai Hivatal jelen­tést adott ki a népgazdaság féléves fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy jelentősen javult az ellátás me­zőgazdasági termékekkel. Sikeres volt a felvásárlás is, és pedig különösen vágóállatokból, valamint tejből. Is­mét nőtt a gazdasági állatok hasz­nossága. így például a tehenenként! átlagos napi tejhozam az 1962—1966- os években elért 4,86 literrel szemben 5,72 literre emelkedett. A tojáshozam tojóstyúkonként 86,9 db volt, s ki­elégítő volt a szarvasmarhák, s a ser­tések súlygyarapodása. Ami a gazda­sági állatok állományát illeti, lénye­ges változásra nem került sor. Ez év első felének végén becslés szerint a következő volt az állomány: 4 530 000 szarvasmarha, 5 millió 200 ezer ser­tés és 20 millió szárnyas. Mezőgazdaságunk 5606 traktort, 4609 ekét, 2518 vetőgépet, 1239 gabo­nakombájnt, 506 cukorrépa betakarító gépet és 2245 ' siljókűmbájnt kapottt. Mezőgazdasági üzemeink és földmű­veseink 527 0Q0 tonna műtrágyát vá­sároltak, tehát 11,2" százalékkal töb­bet, mint a múlt év első felében. Ez­zel szemben a mezőgazdasági üzemek 170 millió korona értékű géppel ke­vesebbet vásároltak a tervben' felté­telezett mennyiségnél.' Ami erdőgazdaságunk fejlesztését Szép összefogás a gyermekekért Á kassai járásbeli Abos-Kőszeg köz­ség határában nem mindennapi épít­kezésnek vagyunk a tanúi. Úgyszól­ván minden előkészület nélkül, anyag és pénzforrás hiányában, de annál nagyobb lelkesedéssel, pár héttel ez­előtt mindenki segítségével megkezd­ték egy százszemélyes tábor építését. Matia Mátyás, a JNB iskolaügyi al­bizottság elnökének a tavaszi hóna­pokban született az az ötlete, hogy minden üzem saját anyagi forrásaiból létesít nyaralókat alkalmazottainak gyermekei számára. Mi történjen azonban az olyan szülők gyermekei­vel, akiknek üzemei nem építenek nyaralókat? „Próbáljunk meg ezek számára is úttörő tábort építeni, hogy ne érezzék kevesebbnek magu­kat, mint a többiek.“ Ma már az úttörő tábor építése ja­vában folyik. Az első szakasz felépítése 1,420.000 koronába kerül, amiből az önsegél­lyel végzett munkák és anyagok ér­téke 409 720 koronát tesz ki. Az első szakaszban készülnek el az üdülő­házak, a szociális berendezések, utak és az áramot biztosító berendezések. A tervek szerint ezeket a munkála­tokat ez év novemberében fejezik be. A második szakaszban aztán felépül­nek az üzemeltetéshez szükséges épü­letek, a kulturális-, társadalmi-, vala­mint a sportberendezések. A második szakasz a jövő évben fejeződik be, amikor az egész létesítményt átadják rendeltetésének — az úttörőknek. S honnan az anyag és a pénz? Még az iskolaév nem fejeződött be, amikor a járás területén lévő iskolák versenyt indítottak egymás között — melyik iskola nyújt legtöbb támoga­tást az úttörő tábor felépítésénél. Az Iskolás gyermekek üvegeket gyűjtöt­tek és ennek hasznát az építés javá­ra fordították, A szülők adományok­kal támogatták az akciót, s ehhez az üzemek is hozzájárultak. A Kelet­szlovákiai Vasművek az egész terület bekerítéséhez szükséges vasanyagot ajánlotta fel, valamint 800 m2 pléhet — 83 ezer korona értékben. A Hutné stavby 100 m3 kavicsot és homokot, a járási útépítő üzem ugyancsak ka­vicsot és homokot, a Villanyerőmű­vek, Magnezit üzem, Magasépítkezési Vállalat és más üzemek is hozzájá­rultak pénzzel, anyaggal vagy pedig társadalmi munkával. A katonák egy csoportja a JNB dolgozóival együtt társadalmi munkával ásták ki az ala­pokat/ az Erdészeti Üzem gondosko­dik a szükséges faanyagról. Olyan lel­kesedést váltott ki ez a nemes akció a járásban, hogy senki sem akar le­maradni. Érdekes esetnek voltam tanúja a JNB tanácsának legutóbbi ülésén. Az egyes albizottságok elnökei, tanács­tagok bírálóan vetették Matia elvtársnak a szemére: „az általunk irányított üzemekkel miért beszélte­tek, milyen segítség kell részükről?“ Aztán Oberle elvtárs ugyancsak a 1NB tanácsának tagja jelentkezett szóra: „Beszéltetek már a járási ter­melő igazgatósággal? Mivel járulha­tunk hozzá mi. szövetkezetek és álla­mi gazdaságok?“ Kell ezektől a sza­vaktól ékesebben beszélni? Az Úttörő csoportok hárman-né­­gyen-öten rendszeresen látogatják az egyes vállalatok és, üzemek vezető­ségét. Felvetik a - kérdést, hogyan segíthetne az illetékes üzem is ebbenJ- az akcióban. Mindannyiunk örömére — idáig még egy igazgató sem tudott nemet mondani az úttörő pajtások­nak. IVÁN SÁNDOR, Kassa illeti, ez év első felében 45 000 hek­tárnyi területet fásítottak be, 7,6 mil­lió erdei köbméter fát termeltek ki, éspedig — az említett mennyiségből — 3,4 millió erdei köbméter széldön­­tött fát. Kedvező fejlődésnek lehe­tünk tanúi a vízgazdaság terén. Ele­gendő a kifogástalan ivóvíz, jól ha­ladnak a vízügyi építkezések és a folyóvizek szabályozása is. Időjárás augusztusban Az idei július nemcsak nálunk, de egész Európában rendkívül meleg volt. A maximális napi hőmérséklet a síkságokon gyakran elérte a 30—34 fokot. Melegek voltak az éjjelek is. Némely helyen nem süllyedt az éjjeli hőmérséklet 20 C fok alá, amely már tropikus jellegű. A hónap másik jel­lemzője a gyakori viharok, amelyek megzavarták az időjárás állandóságát. Ezeket felhőszakadások és néha jég­esők kísérték. Augusztusban a síkságokon a sok­évi átlag szerint gyakori a magas légnyomás, amely megtartja a félig derült időjárást. Ezt gyakran felvált­ják záporok és zivatarok, amelyeket a tengeri levegő beáramlása okoz. Ezáltal csökken az éjjeli és a nap­pali hőmérséklet. Az ötven éves meg­figyelések alapján a következő átla­gokat állapították meg: Bratislava 19,6, Úgyalla 19,2, Losonc 19,1, Kassa 18,2 fok Celzius. Természetesen a maximális nappali értékek tartós idő­járás esetén ennél sokkal magasab­bak. Az abszolút rekordok 34—27 fok Celzius között voltak, egy esetben Losoncon 38 Celzius fokot mutatott a hőmérő. Augusztusban előfordulnak esők, viharok kíséretében, de számuk keve­sebb, mint júliusban. A csapadék­­mennyiség az egyes körzetek szerint kilengéseket mutat, ami a havi átla­gokban mutatkozik meg. Értékei: Bra­tislava 64, Őgyalla 50, Kassa 77, Lé­va 56, Losonc 55, Nyitra 54, Rima­szombat 62 mm. Azokban az években, amikor a tengeri levegő gyakrabban éri el Európát, a csapadék kiadósabb. A távlati jóslás szerint az idén au­gusztus melegebb lesz a normálisnál, a csapadék a normális alatt, nagy helyi különbségekkel. Augusztus 10-ig nagyobbrészt félig derült időjárás, időnként viharok. Nappal 25—30 fok C, éjjel 15 fok C körül. Augusztus 11— 20 között félig derült, gyakori felhő­­södés, viharokkal. Nappal 28 fok C, később 20 fok C körül. Éjjel 15 fok C a hónap végén 10 fok C. Augusztus 21—31'' között változó felhőzet, gya­kori ^.záporok, a hónap végén félig derült, nappal 20—24 fok C, éjjel 8— 12 fok C körüli hőmérséklet. Dr. PETER FORGÁC tjk címben eléggé találós kérdést ** adtunk fel. Első pillanatra mindenki láthatja, hogy nem kis dol­gokról van szó. Ember legyen a tal­pán, aki ilyen összeget ennyire meg­sokszorosít. Pedig nem valami va­rázslatról vagy csodáról van szó. A Palásti Helyi Nemzeti Bizottságon hal­lottam ezt a két tételt, mégpedig Cuth János elnök és Kissimon Pál titkár szájából. Megmondom őszintén, az első percekben magam is hitet­lenkedtem, de a fiatal, rendkívül lel­kes elnök a világ legtermészetesebb hangján nyugtatott meg. — Jól megfontoltunk mindent, a terveknek sikerülniük kell. A nyugodtabb természetű titkár még tovább bizonygatott. — Fokozatosan lépünk előre, de az egymillió koronához a nagy ugrás megvalósítása épp a napokban dől el. — Hej, ha azzal minél hamarabb Indulhatnánk! Nem .főne a fejünk a pénz miatt — sóhajt föl az elnök. Ilyen izgalmas bevezető után első Hogyan lesz a hétezer koronából egymillió ? sorban is tisztázzuk a hétezer korona lényegét. A 2200 lakosú faluban a helyi gaz­dálkodás csak egy szódakészítő üze­met jelent, amely mindössze 7000 ko­ronát hoz évente a helyi nemzeti bi­zottság költségvetésébe. Nemrég lé­tesítettek egy cipő javító üzemet, de ez sem sok koronát hoz a házhoz. A, helyi nemzeti bizottság tehát a múltban kevés gondot fordított a szolgáltatások fejlesztésére. Ezt a' funkcionáriusok egyrészt azzal ma­gyarázzák, hogy az egységes földmű­­vesszövekezetnek 40 tagú építkezési csoportja van, amely sokat segített a családi házak építésénél és a szö­vetkezet szállításokat is elvállalt. Én­ek ellenére a szolgáltatások még 2[szabad földműves 1967. augusztus 5 Cúth János a helyi nemzeti bizottság elnöke az új Iskola előtt sem fejlődtek eléggé. No de ami el­múlt, azon már úgysem segíthetünk. Beszéljünk inkább a kis és nagy ug­rásról. A kísugrás alatt Kissimon Pál a szolgáltatások gyors kiszélesítését érti. Erről röviden ennyit mond: — A helyi gazdálkodás ezen ága a jövőben megfelel központi községünk követelményeinek és a lakosság szük­ségleteinek. A szódakészítő üzemecskéhez* és a cipőjavítóhoz villanykészülék javító és géplakatos műhelyt létesítenek, három ember drótkerítéseket sző és bevezetik a tűzifa-fűrészelő szolgál­tatást is. Az előirányzott terveket nem veszik mereven és ha időközben a lakosság újabb szolgáltatást kér, mindent megesznek, hogy az igénye­ket kielégíthessék. Amikor a másik ugrásra terelődik a szó, az elnök felvillanyozva beszél: — Jó úton haladunk. A szakembe­rek azt mondják, hogy az anyag mi­nősége kifogástalan. Már csak a hiva­talos jóváhagyásra várunk, és akkor gőzerővel fogunk az építéshez. Ha sikerül, lesz pénzünk bőven a falu­­szépítésre. A nagy titkot végre Kissimon Pál árulja el. A helyi viszonyokat figyelembe véve téglagyárat építünk. A falu hatá­rában elég nyersanyag van. Az elnök ragyogó arccal még hoz­áteszi: — Mégpedig kevés költséggel. Bár a téglagyár építése egymillió korona költséggel jár, mégsem terheli meg túlságosan a helyi nemzeti bi­zottság költségvetését. Az állam ki­segítésképpen 600 000 korona szub­venciót ad. Az építkezési költségek lényegében alacsonyak lesznek, mert Gyenes István vezetésével az EFSZ építkezési csoporja jutányos áron és gyorsan dolgozik. A tervek szerint 30 munkással több mint egymillió téglát gyártanak évente. Ez a meny­­nyiség később megközelíti a kétmil­liót. Számítgatások szerint, ha a tég-Az elmúlt napokban adták át rendeltetésének Verebélyen Szlovákia legkorszerűbb takarmánykeverőjét. A takarmánykeverék előállításának fo­lyamata teljesen gépesített. Egy nyolcórás műszak alatt 100 tonna keve­réket állítanak elő. Az évi teljesítmény pedig megközelítőleg 50 ezer ton­na lesz. A raktározási munkákat is gépesítették. A papírzsákokat gép varrja be, majd egy futószalag lapos deszkára szállítja, amit egy emelő­gép a raktár megfelelő részébe vagy esetleg a mezőgazdasági üzemek pótkocsijára szállít. (Bállá felv.) lagyár teljes ütemben dolgozik, meg­­hasznot hoz a helyi nemzeti bizottság közelítőleg félmillió korona tiszta költségvetésébe évente. Amikor a beszélgetésben eddig ju­tunk, mindannyian felvillanyozódunk. Nagyszerű emberektől nagyszerű ter­veket hallunk. A titkár közben egy kis számítást végez, és máris kiruk­kol a nagy számmal. — Hát én úgy látom, hogy a szol­gáltatások kibővítése és a téglagyár üzemeltetése esetén a helyi gazdál­kodás évi forgalma három millió ko­rona lesz. Hatalmas tétel ez egy közepes lé­lekszámú községben. Az elnök azon­ban tovább számol és kimondja a legfontosabbat: — Becslésem szerint, ha figyelembe vesszük a termelési költségeket, a helyi gazdálkodás egymillió koronát hoz évente költségvetésünkbe. A titkár is egyetért az elnökkel, de mindjárt hozzá is teszi: — Jól jön ez a pénz, mert ha még­­egyszer annyi volna, az is elfogyna. Bizony sok helye van Paláston a pénznek. A helyi gazdálkodás fej­lesztése nem öncélú. Nagy a falu, sok a tennivaló. Igaz, eddig sem ül­tek tétlenül. A főutcákon 30 neon­lámpa világít. Rendbehozták a jelen­tősebb utakat és járdákat is építet­tek. A múlt évben pedig befejezték a nagy művet. A lakosság 10120 bri­gádórát dolgozott le az új, korszerű iskola építésén, és a parkosítási mun­káknál. Idén már kiültettek 1200 ró­zsafát. Szépítik, csinosítják tehát a falut, de sok még a teendő. Évente 15—20 új ház épül, ami azt jelenti, hogy új utcákat kell kövezni, újabb járdákat kell építeni. A járdák épí­tését egyébként úgy szervezték meg, hogy a cementet a helyi nemzeti bi­zottság adja, a munkát pedig a lako­sok végzik. A falurendezési munká­kon kívül végre hozzá kell majd fog­ni a kultúrház építéséhez is, mert a régi már nem felel meg a követel­ményeknek. Sok tehát a munka Paláston, de re­mélhetőleg hamarosan megoldást nyernek a problémák. A helyi nem­zeti bizottság élén olyan emberek állnak, akik nem sajnálják az idejü­ket ha a falu fejlődéséről van szó. BÁLLÁ JÓZSEF nyolcvan ebédet főznek naponta. In­­nen aztán három-négy helyre hordják szét, nemcsak az aratás, hanem álta- Iában minden szezónmunka idején. Az üzemi konyha négy disznót hizlal, hogy ezáltal Is olcsóbb, de ugyanak­kor jobb minőségű koszttal láthassa el a dolgozókat. Megkérdeztük Púzsér Zoltánnét, a konyha vezetőjét, felme­rülnek-e valamilyen problémák az ellátással kapcsolatban. A nyers­­anyagban nincs hiányuk, megkapják Időben, és sör is van elég, így prob­­lémák nincsenek. Az újmajori gazdaságon törődnek az emberekkel. A vezetösi feladatul tűzte ki, hogy jól ellássák az embe-i reket, és meglegyen minden előjellé* telük ahhoz, hoy jó munkát végezze­­nek. A gazdaság I860 hektáros, tehát nem volna elképzelhető, hogy a mun­kások haza járjanak ebédre. Ez nagy időveszteség lenne, és fluktuációhoz is vezetne. Így a munkások helyben megebédelnek és van Idejük 'pihe­nésre is. A feleségeken is könnyíte­­nek, nem kell az ételt kihordani fér­jeik után. Üjmajoron jól gazdálkodnak. Tud­nak bánni az emberekkel, segítenek, ha problémák felmerülnek, nem cso­da tehát, ha mindenki elégedett. CAPKÖNE H. 'ERZSÉBET A JAPÄN KÜLÜGYMINISZTER HAZÄNKBAN Takeo Miki japán külügyminiszter július 27-től 29-ig tett látogatást ha­zánkban. A külügyminisztert fogadta jozef Lenárt miniszterelnök, ezenkívül beszélgetést folytatott Václav David külügyminiszterrel és Frantisek Ha­­mouz külkereskedelmi miniszterrel. A két külügyminiszter az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott tár­gyalást, majd szőbakerültek a két ország kapcsolatai további elmélyíté­sének lehetőségei. Megegyeztek ab­ban, hogy a gazdasági műszaki és tudományos együttműködés, valamint a kultúra és a sport terén további le­hetőségek állnak fenn a két ország kapcsolatainak elmélyítésére. A japán külügyminiszter és a cseh­szlovák külkereskedelemügyi minisz­ter az árucsere távlati lehetőségeiről és a jövőbeli áruforgalom kérdéseiről tanácskozott. A beszélgetések közvet­len baráti légkörben folytak le. Ebéd a tarlón Az aratás teljes iramban folyik. A beérett gabonatáblákon zúgnak a kombájnok. Kocsink a dunaszerda­­helyi járásban az újmajori határban tér le az országúiról. A fák alatt emberek ülnek és jó étvággyal fogyasztják ebédjüket. Nem egy idillikus képet akartam itt be­mutatni, hanem az aratás egyik meg­szokott mozzanatát. A kiadós ebéd után nélkülözhetet­len a sör, A pénzt bedobták egy sap­kába és biztos, hogy nem hiányzott belőle egy fillér sem. Körülnéztem, nem látok-e asszonyokat, mert azt gondoltam, ők hordják ki az ebédet, de csak egy zöld terepjáró állt ott és egy asszony, aki gyorsan összeszedte a piszkos edényt. Az oimniori *<-o-n- konyhában

Next

/
Thumbnails
Contents