Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-04 / 5. szám

AZ ÁLLOMÁSRÓL fázósan baktatunk a jő két kilométerre levő falu felé. Egy fiatalasszony szegődött mellénk, amint később kiderült, Szilva Géza, nyugdíjas hajóskapitány leánya. Pes­ten született, Dunaszerdahelyen érett­ségizett, most Toporőanyban lakik, és az ottani óvodában tanít. Ilyen az élet. Sodorja az embert, mint a falevelet. Vannak, akik elke­rültek ebből a faluból, mások viszont ide sodródtak. Sipos László, a helyi nemzeti bizottság titkára például a Bratislava melletti Vereknyéről szár­mazik. Eddig jól érezte magát Muzs­­lán. De horgonyt még nem vetett, mert ki tudja mit hoz a jövő?! Az emberek jönnek-mennek, de a falu marad. Sok viharos időt átélt már ez az ősi település. Az első feljegyzések szerint, ame­lyek 1156-ból származnak, Martyrius érsek az esztergomi káptalannak ado­mányozta a falu egy tizedét. Később Jakob és Zup birtokolta határának egy részét, majd 1257-ben Benedek esztergomi érsek szerzett itt birtoko­kat Az érsek birtokai IV. László ki­rály halála után bekövetkező bel­zavarok miatt gyakori pusztításoknak voltak kitéve. A Pázmány családhoz tartozó László 1233-ban az érsek job­bágyainak barmait is elhajtotta. A XV. században az egész település az esz­tergomi érsek birtoka volt. Az 1696- os évekből ránk maradt írások arról adnak számot, hogy az érseknek öt negyedtelkes és ugyanannyi nyolcad­­telkes jobbágya volt. A falu lakói eb­ben az időben kiköltöztek a hideg­kúti völgybe. A krónikából érdemes megemlíteni, hogy az 1755 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a község lakos­sága már 1236 lelket számlált, s hogy ez a jegyzőkönyv már megemlékezik az iskoláról is. Az úri rend, amit a helyi nagybir­tokosok képviseltek, nyomorúságra ítélte a falu lakóinak többségét. Lé­nyeges változásra a jobbágyok felsza­badítása után sem került sor, mert a falu lakosságának egyharmada, még azután is — egészen a felszabadulá­sig — a község körül terebélyesedő, hatalmas egyházi birtokok rabszolgája volt. Éhbérért dolgozott a nép, és gyak­­rán több száz személyt számlált a munkanélküliek helybeli serege. A kis­­parasztok roskadoztak a szüntelenül növekvő adóterhek súlya alatt, gya­kori vendég volt a végrehajtó. Ezek a körülmények szabták meg a fejlő­dés irányát, elmélyítették a szegény sorsban élő lakosság politikai öntuda­tát, ami az ezerkilencszázharmincas években a kommunisták által szerve­zett és vezetetett sztrájkokban és so­rozatos politikai tüntetésekben nyil­vánult meg. A küzdelmekkel és harcokkal telí­tett viszonyok azonban nem tudták meggátolni a lakosság létszámának növekedését. Az 1930-as években Muzs­­lának már — a krónika szerint — 3200 lakosa volt. Ma ugyan a lakosság létszáma vala­mivel kevesebb, de a falu annál tága­sabb, nagyobb. Se szeri, se száma a korszerű, új házaknak. Bár a falu lakói többet ie építenének, ha kap­nának rá engedélyt. De csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. A lakáskultúrában viszont lénye­ges változás állt be. Egyre több la­kásba szerelik be a kályha- és kazán­­fűtéses központi fűtést. Ha summázni akarnának az ered­ményeket, azt mondhatnánk, hogy a községben 1960 óta sokat és keveset tettek. Ezt úgy kell érteni, hogy a falu lakosságának energiájából többre is tellett volna. Mert a muzslaiak önfel­áldozónk. Ezt abból is látni, hogy a pékség létesítésére 7000 koronát ad­tak össze. Tehát a társadalmi munkán kívül még az anyagi segítségtől sem riadnak vissza. jelentős a fejlődés a középületek terén is. A kisgyerekek számára 475 ezer koronás befektetéssel korszerű óvoda épült. A helyi nemzeti bizottság épülete 300 ezer koronát emésztett fel. Megérte, mert legalább otthont kapott az aránylag elég jól működő szövetkezeti klub is. Eltűnt a falu közepéről az esztétikai szempontból sem kívánatos régi hídmérleg és he­lyére kisebb, korszerű üzlet került. Dicséretet érdemel a helyi nemzeti bizottság, hogy az állomás felé járdát építtetett. Nagyon jó dolog a vízveze­ték építésének megkezdése is. A 120 méter mély kútből jó minőségű vizet kaphatnak a lakosok. Említésre méltó a nemzeti bizottság helyi gazdálkodási üzeme is. Már csak azért is, mert tervét jóval túlteljesí­tette. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy az asztalosok, kőművesek, a sza­bók és a traktorosok a legmesszebb­menőbben kisegítik a lakosság igé­nyeit. Elismerést érdemelnek Kovács József, Polcsák Sándor és Szalai And­rás asztalosok, akik 13 200 korona tiszta hasznot hoztak a helyi nemzeti bizottság pénztárába. Tény, hogy a falu minden szakaszon fejlődik, de a helyi nemzeti bizottság tisztségviselői nem elégednek meg a jelenlegi helyzettel. Szövögetik a jövő tervét, hogy a falu még gyorsabban fejlődjön és a lakosság életkörülmé­nyeit javítsák. Tovább épülnek a jár­dák, portalanítják az utakat és a vízvezeték szerelésével sem állnak meg. Valószínű, hogy a község min­den lakója kéri majd, hogy lakásába vezessék a vizet. A szolgáltatások is bővülnek. A jö­vőben lakatosműhelyt nyitnak. A he­lyi nemzeti bizottságnak van még egy igen jó ötlete. Homokbányát sze­retné nyitni. Ezt már egy éve szorgal­mazza, de az Érsekújvári Járási Nem­zeti Bizottságtól még mindig nem ka­pott engedélyt a bánya nyitáséhoz. A geodéziai intézettől is csak a na­pokban jöttek ki. Az illetékesek ezen a téren rugalmasabb munkát végez­hetnének. A szokásos eredmények kimutatása és a hiányok feltárása után mit lát ebben a faluban az újságíró? Amint a krónika is megemlíti, nagy falu, gazdag falu Muzsla. De nem szép. Valahogy kissé kopott a község külseje. Jó hogy végre elkerült a falu főteréről a hídmérleg, de még ott éktelenkedik a régi bikaistálló. Egy­két portára is betekintettük, — meg kell mondani, az udvarok nem valami rendezettek. A helyi nemzeti bizott­ságon elárulták, hogy az egyik utcá­ban, egy családi ház elé már virágos kertet létesítettek. Remélik, a többiek is követik példájukat. Igen, virág és szépség kell ebbe a gazdag faluba. Mert az itt élő polgárok nem szegé­nyek. Hisz már tizenhárom családnak van személyautója. De a szépérzékük fejlettebb is lehetne. Más községekben az iskola környéke például olyan, mint egy liget. Itt omladozó falakat, néhány elárvult fát látunk. A vendég­lő előtti teret is illene már rendezni. Akad tehát javítanivaló bőven. Ha a helyi nemzeti bizottság jobban fel­használja a lakosság alkotóerejét, rö­videsen ünneplőbb ruhát ölthet a ha­gyományokkal rendelkező falu. BÁLLÁ JÓZSEF Az iskola környéke bizony ütött-kopott, szomorú látványt nyújt. Elférne ide néhány virágágy és díszcserje. Három babszem a levesben ® A muzslaiak nem nagyon dicsérik a Jednota vendéglőjét. Eleinte azt • gondoltuk, hogy kissé elfogultak, de saját kárunkon győződtünk meg ^ róla, hogy bizalmatlanságuk jogos. 9 Kollégámmal betértünk, hogy éhségünket csillapítsuk. Amikor az ebéd • felöl érdeklődtünk, ' a szakácsnő bejelentette, hogy bablevest főztek. Ä Jelentősen tekintettünk össze. 9 —No most Igazi jó, falust bablevest eszünkl • örömmel vittük asztalunkhoz a bablevest és stetve kanalaztunk bele. _ Asztaltársam éhesebb volt, hamarabb ízlelte meg. Arcáról egy másodpere 9 alatt lehervadt az örömteli mosoly. • — De hisz ez nem bablevest Egyetlen szemet sem találok benne — _ háborodott fel. 9 Gondoltam, én szerencsésebb vagyok. De Fortuna Istennő engem ts • elhagyott. Mindössze három babszem úszkált levesemben. Amikor szóvái _ tettük, a szakácsnő széttárt karokkal mentegetödzött: 9 — Ja kérem, a norma, az normal Ml nem tehetünk semmit! • Kicsit szűknek találjuk ezt a normát. Azt hallottuk, hogy amikor faD ^ sovszkyné volt a szakács, nagyobb adagokat kaptak a vendégek. Pedig akkor Is volt norma. Nem gondolják az étterem vezetőt, hogy a koszton • sok száma a túl szűk norma miatt csökkent százhúszról tizenhétre? -b-Mi újság a szövetkezet házatáján ? Rakétaszárnyon száguld az Idő ... Életünk tempója roppantul felgyor­sult. Nemcsak a városon, falun is... Ez kétségkívül kihat az emberek gon­dolkozására. Oj, nagy elhatározások születnek. Ezeket az elhatározásokat tettek követik. Olyan tettek, amelyek a fejlődés kerekét lendítik előbbre. Ilyenformán cselekedtek a mezs­­gyétlen muzslai határ művelői is, ami­kor a szomszédos ebediekkel társul­tak. Egy évvel ezelőtt. Bár sok nehéz­ségnek, gondnak néztek elébe, mégis vállalták a többletfeladatokat. Segítő­kezet nyújtottak a gyöngébbnek, a gyérebb eredményeket elérőnek. Bát­rak voltak, s ez mindenképpen erény a számukra. ... Azóta sem hagyták cserben a szomszédokat. Traktormosó kútat, gépszínt létesítettek. Rend van az is­tállótrágya, a szalma és a szálas­­takarmánykazlak körül. Idejében be­fejezték az őszi mélyszántást is. Olyan szintre emelkedett az ebedi részleg, amjlyen még nem volt soha. Szívügye valamennyi vezetőnek, hogy ez a gon­doskodás az eddiginél még hatványo­­zottabb legyen. Természetesen, az ebe­­diek sokkal elégedettebbek, mint az egyesülés előtt bármikor. A szólás-mondás azt tartja: kis szö­vetkezet, kis gond; nagy szövetkezet nagyobb gond! Csakhogy az említett kormányosok derék, belevaló embe­rek, élükön a munkaérdemrendes Petrik elvtárssal. Nem ijednek meg a nehézségektől! Jórészt ennek köszön­heti az egész tagság, saját szorgalmát, igyekezetét is beleértve, hogy az egye­sítés ellenére gazdasági hanyatlás »«$► «$♦ «$♦ «$» *2* «J* «J* ♦♦♦ «j* ♦♦♦ *** «J« ♦♦♦ •** ♦♦♦ ♦♦♦ »2» ♦j* *** »*» **» **• «3» »3» »3* Ejnye, ejnye! A közrendvédelmi bizottságnak Muzsldn ts sok dolga akad. A múlt évben harminckét klsebb-nagyobb büntetést róttak ki. Persze, nem nagyobb bűn­cselekményekről van szó. A listát klsebb-nagyobb lopások, munkafegyelem­sértések, szomszédok köztt perpatvarok, fekete vágások, csendháborítások tarkítják. De szép számmal akad olyan kihágás ts, ami a hegy levének mér­téktelen fogyasztásából ered. Amint a beszélgetésekből megtudtuk, a muzslaiak nagyon szeretik a bort és sajnos, jónéhányan gyakrabban néznek a pohár fenekére, mint kellene. Ezért a mámor rabjaival egyre többet kell foglalkozni. Mostanában egy fiatalasszony esdekel, hogy küldjék a férjét elvonókúrára. Nem valami ritka jelenségről van szó, htsz minden faluban akadnak túlzott alkohol­fogyasztók. De ebben a faluban néhány esetben kétszeresen nehéz a prob­léma megoldása, mert... igen ... mert vagy húsz asszony versenyt iszik a férfiakkal. Hát ez bizony kétszeresen nehéz kérdés! Közrendvédelmi bizottság legyen a talpán, amely ezt a problémát megoldja. Ejnye, ejnye, muzslai asszonyokI Talán ritkábban kellene a borospoharat kézbe venni?! Addig, amíg nem késő! f-b-J nem következett be, sőt, a múlt évi pénzügyi tervüket csaknem kétmillió koronával túlhaladták. Feltétlenül ide kívánkozik még: szakembergárdája sem alábecsülendő a muzsla—ebedi „Béké“-nek. Kevés szövetkezetben mondhatják el, hogy négy mérnökük tevékenykedik felelős beosztásban. A komplexbrigádok élére is mezőgazdasági szakiskolát végzett technikusok kerültek, akik hozzáér­téssel és lelkesen végzik a rájuk bí­zott feladatokat. ☆ Ha már a komplexbrigádok kerül­tek szóba, nem árt, ha egyet-mást elmondunk. Mivel a növénytermesztés eredményessége függ a tevékenysé­güktől, döntő a szerepük. Pathó Gyula mechanizátor szavai megnyugtató érzést keltettek ben­nünk, amikor ilyképpen vélekedett: — Míg azelőtt gyakori volt a vesze­kedés, most csöndes versengés folyik a brigádok között. A brigádvezetők hatásköre sincs megnyirbálva, nagyobb mint azelőtt, javult a munkafegyelem is... S mi hozta ezt a javulást? Szerin­tük a prémium. Nem kételkedünk benne, hogy az anyagi érdekeltség se­gítette elő, természetesen, feltételek­hez kötve. Aki óvta gépét minden káros hatástól, a havonta előirányzott napokat munkában töltötte, s ha a gépjavításra fordított idő nem haladta túl a feltételezett napokat, az havon­ta 50—100 korona prémiumban része­sült. Ezt a premizálást még tökéleteseb­bé tehetnék, ha az üzemanyagfogyasz­tás ellenőrzéséről sem feledkeznének meg. Ez igen lényeges, hiszen akút betegség származik ebből: az ebédre hazajárás, traktorral. Ebből azután számottevő idő- és üzemanyagpazar­lás keletkezik, ami semmiképpen sem kívánatos. Különösen a sürgős mun­kák idején kellene célravezető, gazda­ságosabb megaldást keresni... Helyénvaló a szövetkezet elnöké­nek az a javaslata is, hogy a trakto­rosok „menetlevelet“ kapjanak mun­kába indulás előtt. Gyakori eset mind­máig, hogy a traktorosok útja a sön­­téshez vezet. A prémium juttatásánál az efajta fegyelemsértést is figyelem­be vehetnék, ha az többször megis­métlődik. Olyasmit tervezgetnek, hogy a trak­torosokról való gondoskodás kiter­jesztése végett szociális helyiséget építenek, ahol módját ejthetik a „füs­tölnivaló“ és frissítők, valamint hi­degétel, stb. beszerzésének. Ez az el­gondolás csak helyeselhető, különösen akkor, ha a tisztálkodási lehetőséget is megteremtik. Ezt a „Felsőtelepen“ kérdésként szerepelne. Helyes az az igyekezet, hogy a tejtermelés évi ter­vét túlteljesítő fejők — a higiéniai és állategészségügyi előírások betar­tását is figyelembe véve — prémiu­mot kapnak. Erre az intézkedésre csak most kerül majd sor.... De alap-* vetően nem oldja meg a tejtermelés kérdését... Ha netán mégis néhányan tiszteletüket tennék Nyárasdon, tüze­tesen áttekinthetik: mi a jövedelmező tejtermelés csínja-bínja, s értékes ta­pasztalatokkal gazdagodhatnak. ☆ Sertésállományunk hatzer darabot számlál. Hústermelési tervüket telje­sítették. 21 vagonnyi vágósertést ad­tak át a felvásárló szerveknek a muzslai részlegről. A súlygyarapodási átlag 49 dkg. A hűt kilóját 3,57 kg takarmányból állítják elő. Sertéstápot a muzslai erőtakarmánygyárból kap­ják, Szabó István zootecímikus sze­rint rendszertelenül. Nem mindig a szükségletnek megfelelően. Előfordul, hogy az anyakocák tápját kapják a hízók, vagy fordítva. A keverőüzem­nek jobban kellene ügyelnie, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. A tervezett súlygyarapodási átlagot az előhizlaldában a Zácsik-házaspár 30 dekáról 38,7 dekára teljesíti. A ser­téshizlaldában pedig Mészáros Flórián és Hnida Anton szorgalma révén a félkiló helyett 58,8 deka húst szed­nek magukra átlagosan a hízóserté­sek. A hizlalás! idő: hét hónap. Ez rövidebb is lehetne. Eredményesebb a malacnevelésük. Nemcsak a közös és a tagok háztáji malacszükségletét fedezik, hanem a környékbelieknek is jut. Kétszázhúsz anyakocától a tervezett 13 darab he­lyett átlagban 15 darabot választottak el a gondozók a múlt évben. Gáspár- Sankóné 132 darabbal, Kolen János—* Baloghné 225-tel, Szórád Gyula—Mé­­szárosné 230-cal, Matúz—Lukácsné pedig 65 darabbal többet választott el a tervezettnél. Ez utóbbiak kisebb eredményének az oka: Aujeszky-beteg­­ség ütötte fel a fejét. Itt is jó hajtóerőnek bizonyult a premizálás, örülnek is a- gondozók, — akik a községtől jónéhány kilomé­ternyire, egészen a Duna közelében lévő telepre járnak ki hóban, fagyban, esőben, sárban —, hogy prémium cí­mén szép kis összeg üti a markukat. Fáradozásuk, szorgalmuk ilymódon is gyümölcsözik. S azt tartják: érdemes jól dolgozni! együttesen megoldhatnák, hiszen az állatgondozók is éppúgy szükségét érzik ennek. Tanácsoljuk: csak egyetlen-egyszer látogassanak el Nyárasdra, ahol a dolgozókról történő legmesszebbmenő gondoskodásról győződhetnek meg, saját szemükkel. Általában véve elmondható, a nö­vénytermesztés szakirányítása jó kéz­ben van. Kanuk Rudo, mérnök-agro­­nómus érdeme is, hogy a lucernás vetésforgó érvényesül. Ilymódon keve­sebb istállótrágyával is jó táperővel bírnak talajaik. Tavaly például őszi repcéből kimagasló hozamot értek el (30 q/ha), kenderük 95, korai burgo­nyájuk pedig 130 mázsájával fizetett hektáronként. Egyedül a gabonájuk sikeredett gyöngébbre, így tíz vagon­nal kevesebbet tudtak az állam ré­szére eladni. Az állattenyésztésben a sertés-, va­lamint a baromfitenyésztés a legjöve­delmezőbb. Ez utóbbira azelőtt min­dig ráfizettek. Bár a tejtermelés! ter­vet a múlt évben teljesítették, ez a fő állattenyésztési ágazat a fejlődés­ben lemaradt... Szarvasmarhaállomá­nyuk létszáma 1830, amelyből 635 a tehén, 432 a hízómarha és a többi növendék. Hol hát a hiba? Ott, hogy sok a kiselejtezendő tehén, amely lényegé­ben csak a takarmányt fogyasztja, s tejet vajmi keveset ad. Ugyanilyen lét­számú tehénállomány, ugyanezzel a takarmányfogyasztással sokkal több tej termelésére lenne képes, ha na­gyobb gondot fordítanának a tejelé­­kenyebb tehenek beszerzésére, illetve szakszerűen kiválasztott üszőborjak felnevelésére. S itt álljunk meg egy szóra! A szarvasmarhatenyésztés hiá­nyosságainak fő oka itt keresendő, az utóbbi esetében. Minden üszőbor­jút, válogatás nélkül felnevelnek és tehénsorba állítanak. A minőségi mun­ka alábecsülése azután csúfosan meg­bosszulja magát. Sulczi elvtárs, zootechnikus, vala­mint a szövetkezet elnöke szerint a járási termelési igazgatóság illetéke­sei ragaszkodnak a száz hektáron­kénti 52 szarvasmarha tartásához. Vé­leményünk: ez régi nóta! Néhány év­vel ezelőtt még általános jelenség volt ez a merevség. Ma már azonban túlhaladott állapot. Csupán a húster­melésre apellálhatnak, viszont ez nem akadály, hiszen a kevés tejet adó, de jó takarmányt fogyasztó tehenek fel­hizlalhatok ... Viszont gyönge érv az, hogy a ki­hizlalt szarvasmarha áráért nem kap­nak nagyobb tejhozamú tehenet. Jó lenne, ha a tejtermelés elsőrendű ☆ Sok probléma vár még- megoldásri a muzsla—ebedi szövetkezetben. Án bízunk abban, hogy a vezetők, szak emberek és a tagság együttesen, sor ra megoldja azokat. Bátor kezdemé nyezéssel, szívós munkával, a tagol odaadó, szorgalmas munkájával má: sok nehéz problémát megoldottak, i megoldanak ezután isi Ezt a vég következtetést szűrhetjük le a látót takból. N. KOVÁCS ISTVÄ» ... i Dunamenti nagyközség l_MUZSLA_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents