Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
Mit nyújhat a mai Finnország, mint tanulmány? • Építészetük világviszonylatban is kimagasló. 0 Nagyszerű vegyészek. A finn ember gazdaságos és minőségszerető szemléleténél fogva vonzódik a vegyészet felfedezései és azok bevezetése iránt. Eladó és fogyasztó, de a háziasszony vegyi tudása is meglepő. 0 Érdekes példáit a tisztaságra való igyekezetnek, a közlekedés és szolgálatok egyszerűsítésére és kellemessé tételére, a balesetek megelőzésére. 0 A finn közoktatásügy' és egészségügy külön tanulmányt érdemel, de erről még a legnagyobb igyekezettel is ,csak hiányos képet adhatnék. 0 A finn ipar, kereskedelem, erdészet iránt érdeklődni nem volt tárgya Gabon anemesitésükben ú) utakat keresünk. 1964 őszén a Kroméfízi Gabonakutató Intézetben felfigyeltünk a legújabb kiváló finn zabfajtákra. 1965 őszén egy munkamegbeszélés alkalmából feletteseimnek felajánlottam, hogy a finn viszonyok és a nyelv részbeni ismeretében tanulmányoznám az ottani munkát. Ami a hivatalos kiküldetést Illeti, nem kecsegtettek túl nagy reményekkel. Tapasztalt felettes kartársaim ajánlották tanulmányutam turista alapon való megvalósítását. Kisebb mérlegelés után ráálltam. Ezúton is köszönetét mondok mindazoknak, akik utamat Jóindulatukkal, rokonszenvükkel támogatták. A hosszadalmas hivatalos- kilincselések között az a meglepetés ért, hogy feleségem utazása is bekerült az útitervbe. (Folytatjuk.) BÖRZE Nagyarányú árukínálat vonza ez év február 8-án a bratislavat Kultúra és Pihenés Parkjába számos gyár, valamint üzem képviselőit, mint eladókat, s nem különben számos mezőgazdasági szervezet, komunális üzem vagy gyár képviselőit, mint vevőket. Szeretnénk ha az érdeklődők között minél több lenne az EFSZ anyagbeszerző, mert bizonyosra vesszük, hogy egy ilyen nagyarányú találkozó az új ötletek számára, új anyagbeszerzési lehetőségek, esetleg eladási alkalmak részére megnyitja nemcsak a kisajtót, de kitárja a nagykaput is. Pontosabban milyen is lesz ez a börze? KI RENDEZI? A tavalyi siker bátorította fel az árucsere, illetőleg adás- és vétel megszervezésére a Nehézipari Minisztérium Anyagellátási Szolgálaténak Igazgatóságát. Az elmúlt év májusában a Bratislavában első ízben megrendezett árubörzén egyetlen nap alatt 3 millió korona értékben kötöttek szerződést és egy millió korona értékű üzletkötésre tettek előkészületeket az árukészletfeleslegekből, pedig akkor még a mezőgazdasági szervezetek képviselőit nem hívták meg. MI VÁSÁROLHATÓ Az említett napon 8,30—15 óra közötti időben több mint 1000 fémárúféléből válogathatnak terven és kiutaláson kívül az érdeklődő üzemek képviselői. A kohászati anyagok közül építészeti-, szerkezeti- és szerszámacélból készült hengerelt és huzalanyagok, csövek, pléhek, gerendák, kovácsanyagok, drótok és egyebek közül választhatnak megvételre a Jelenlevők. Á A villamossági cikkek közül eladásra kínálnak vezetéket, kábelt, kapcsolót, biztosítékot, elektroporcellánt és az alacsony feszültségű elektrotechnika különböző alkatrészeit. Á A gépipari cikkek közül motorokat, szivattyúkat, műhelyberendezési gépeket — például esztergapadokat, fúrógépeket, vasgyalukat —, továbbá szerszámokat, csavarokat és más ipari szükségleteket, golyóscsapágyakat és egyebeket lehet választani. Á A vegyipari gyártmányok közül festékeket lehet vásárolni, továbbá lakkokat, hígító anyagokat, műszaki-kémiai szereket, tartósító anyagokat stb. A Azon kívül különböző textilipari, bőripari, gumiipari gyártmányok, műanyagok és számos más készítmények vásárolhatók. Elsősorban kőzületeknek történik itt anyageladás. Például ha magánszemélyek építőanyagot akarnak vásárolni, ilyen esetben az áru az adótétellel drágul. A HELYSZÍNEN Előnyös, hogy ez az árubörze országos méretű és a költséges, fáradságos utazás helyett Itt egyhelyen lehet számos keresett árucikket megrendelni. Persze, aki reggel korábban érkezik, annak nagyobb az esélye az üzletkötésre, mert a keresett anyagfélék hamar elkelnek. A bejáratnál a látogató megkapja az árucsoportok, Illetőleg árucikkek szerinti asztalszéthelyezési tervet. Az asztaloknál nagyobb részt szakavatott egyének mutatják be az árumintákat, rajzokat, árujegyzékeket és részletesebb felvilágosítást nyújtanak. Ha majd ezután is anyagbeszerzési problémái merülnek fel az illetékeseknek, forduljanak bizalommal az anyagellátási szolgálathoz (címe: Správa materiálovych sluzeb ministerstva tézkého prümyslu, Praha 1, Národní tf. 35, telefon 25 45 69. Jobb azonban e közvetítő vállalat szlovákiai kirendeltségéhez fordulni, melynek címe: Oblastná správa MSMTP, Bratislava, Bezruőova 12, telefon 518-65 vagy 549-76, ahol a képviselet vezetője Masaryk elvtárs vagy más szolgálatban levő egyén szívesen intézkedik vagy ad felvilágosítást.) Földművesszövetkezeteink anyagbeszerzőinek és vezetőinek teljes mértékben ajánljuk kihasználni ezt a nem mindennapi alkalmat. KUCSERA SZILÁRD A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium a közelmúltban nyilvánosságra hozta a különbözeti árpótlék kifizetésének elveit. Ezzel egyidejűleg járásonként besorolták a mezőgazdasági üzemeket termelési adottságuknál fogva az illető csoportokba. A járási termelési igazgatóságok megkapták az értesítést, hogy a különbözeti árpótlékok térítésére milyen pénzösszeget használhatnak fel. Ezek után már bátran állíthatjuk, hogy a különbözeti árpótlékok juttatása tekintetében minden ismeretes. Papírral, ceruzával a kézben számításokat végeztünk, s megállapítottuk, hogy Szlovákiában 14B3 szövetkezet és 96 állami gazdaság kap piacra kerülő termékei után különbözeti árpótlékot. Ez az üzemeknek a nagyobbik fele. KINEK JÁR ÉS KINEK NEM? Minden mezőgazdasági szervezetnek joga van a különbözeti árpótlékra, ha termelési egységbe vagy termelési ökonómiai csoportba sorolták, miszerint igénye van különbözeti árpótlék ra. Viszont nem jogosultak különbözeti árpótlékra a szövetkezeti társulások, Néhány me ÁRPÓTLÉKRÓL a nagyhizlaldák, az állami baromfitenyésztő nagyüzemek, s az állami halászat üzemei fő termékeik értékesítése után. MELYIK TERMÉKEK UTÁN FIZETNEK? Különbözeti árpótlékot elsősorban a búza, rozs, árpa, zab, kukorica (a pattogatni valón kívül), repce, napraforgó, a kései asztali és ipari burgonya, a rostlen és kender, az ipari cuvetőmagfajta, az ültetni való burgonya, a vágóállatok (vágómarha, borjú, korrépa, a cikória, a dohány, néhány sertés, juh, baromfi), továbbá a tehén és juhtej (gomoiyasajt), valamint a tyúktojás és a juhgyapjú után. Rendkívüli esetekben egyes mezőgazdasági szervezetek a saját nevelésű továbbtenyésztésre alkalmas üszők vagy sertések értékesítése alkalmával, továbbá a burgonya és gabonaféle átadása után (takarmánykeverék gyártására), ha ezeket a termékeket jogosult felvásárlási szervezetek veszik át Uzemközi társulások részére. Nem kaphatnak különbözeti árpótlékot a mezőgazdasági szervezetek akkor, ha a gabonáért vagy a burgonyáért cserében saját állatállományuk számára takarmánykeveréket kaptak, sem pedig azokért a vágóállatokért (marha, sertés), amelyeket január 31- ig adnak át a felvásárló szervezeteknek. Ugyanis ezekért az állatokért még az 1966-os felvásárlási árat fizetik. Ezzel szemben azokban a szövetkezetekben éc állami gazdaságokban, amelyekben 1966. november 11-e óta új árak szerint értékesítik a termékeket, ha abba a csoportba tartoznak, megkapják a különbözeti árpótlékot is. Megjegyzendő, hogy különbözeti árpótlékot csak a jelzett (saját termelésű) termékek után fizetnek, ha szerződés alapján kerültek értékes! tésre. A szerződésen felüli áruért nem fizetnek különbözeti árpótlékot. Ezért mezőgazdasági üzemeinkben jól meg kell gondolni, mire szerződjenek és milyen terjedelemben. Kikkel köthetnek szerződést a mezőgazdasági szervezetek? Mindenekelőtt azokkal az átvevőkkel, amelyek hivatottak bizonyos termékek felvásárlására, mint például a terményforgalmi (és ellátó) vállalatokkal, fogyasztási szövetkezetekkel, feldolgozó üzemekkel, üzemi étkezdékkel, katonai alakulatokkal és hasonló nagybani fogyasztókkal. HOGYAN SZÁMÍTJÁK KI? A különbözeti árpótlék kiszámításánál alapul szolgál a jelzett termékekért bevételezett összeg, a prémiumok és egyéb juttatások kivételével (vagyis a szilárd ár). Bizonyos termelési csoportbesorolás teszi függővé a 100 korona bevétel után kifizetésre kerülő különbözeti árpótlék magasságát, az erre a célra kijelölt irányelvek értelmében. A különbözeti árpótlékra való igé-A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK RENDEZETT, Új ÁRA Amint januári első számunkban olvasóinknak ígértük, Jóváhagyás után közöljük néhány fontos mezőgazdasági gép végleges árát. Tudni kell azonban, hogy az árakhoz a szállítók, illetve a mező- | gazdasági technika vállalatai 5 százalékos kereskedelmi árkülönbö- | tetet hozzászámítanak. Megnevezés Jelzés Ojár Kős I Traktorok Z 3011-Agro 35 880 | Z 4011-Agro 43 040 i Z 50 S-Agro 30 205 ZT 55 A S 4 69 800 I T 100-M 132 500 j DT 5ft 58 000 Pótkocsik PzO-35/A 21600 Fekálkocsí CPF-3 19 700 | Szállítóalváz PP-16-1 7100 1 Ekék 3-PZK-35-M-K 7 060 ! 3-PZ-35-M-K 6 080 I 5-PU-35-A 7 340 { Kaszálógépek KI 4-fogatos 1920 ZTN-183 3130 | ZUZ-183 12 800 { Burgonyakiszántó 2-VBZ-2 8 870 Gabonakombájn petrencézővel SK-4 81000 Magasnyomású prés K-442 16 800 I Vontatott herefelszedő SPKZ-160-5 15 300 | Szecskázó légszállítóval RVN-42-2 ‘ 13 800 Hereszívókészülék SMPU-80-3 14 200 I Trágyaterelő DM-9-2R 3 950 | 4 Szeretném felhasználni ezt a * • néhány téli hetet arra, hogy a Szabad Földműves olvasóinak beszámoljak közel négyhetes észak-európai utunkról, melyre feleségem is elkísért, A legkülönbözőbb közlekedési eszközök felhasználásával több mint 7500 kilométert tettünk meg. Ebből repülőgéppel Prágából Helsinkibe — Berlinen és Stockholmon keresztül — körülbelül 1500 kilométert. A finnországi 2500 kilométerből körülbelül 1000 kilométert autóbuszon tettünk meg, leginkább olyan vidéken, ahol nincs vasút. Alapos előzetes érdeklődésünk azt eredményezte, hogy Itthon csak a vasutat fizethettük meg, s meg kell állapítanunk, hogy ez — márcsak az óriási távolság miatt is — aránylag olcsó. De az utazás részleteiről majd később. Saját körülményeimről annyit: a Diószegi Növénynemesítő Üzemben dolgozom huszonnégy éve. Speciális szakmám őszibúza és évelő takarmányfüvek nemesi- s tése. Évekkel ez- ' előtt mákkal és zabbal is foglalkoztam. Hadd szögezzem le álláspontomat néhány, gyakran nekem feltett kérdésre: 0 Mi közöd Finnországhoz és a finnekhez? 0 Nem találsz-e munkaköröd számára értékesebb tanulmányi lehetőséget? 0 Minek áldozol erőt és időt olyan népre és országra, amelynek a földrajzi viszonyai a miénktől eltérőek? 0 Ezzel az áldozattal olyan országba is eljuthatsz, mely több kényelmet és üdülést nyújthat számodra, akkor minek? Hadd feleljek a kérdésekre. 1938-ban már jártam Finnországban. A szüleimnél lakó Dógay Olga és Müllner Károly tanítók beszéltek arról, hogy messze, Észak-Európában, tavak és erdők közt él egy nép, melynek nyelve a magyaréval rokon. Ezek az emberek minden ételükhöz tejet isznak és olyan becsületesek, hogy a járdára letett csomagodat napok múltán is ott találod. És van egy futójuk, Paavo Nurmi, nála kitartóbb futó nincs az egész világon. Aztán jött a gimnázium. Nyolc éven át Dr. Orbán Gábor volt az osztályfőnököm. Fárasztó latin órákon verte belénk a Consecutio temporum-ot, de a magyar órákon egyetemi tanár lendületével magyarázta a nyelvrokonságot, a közös szavakat és finnországi utazásának tapasztalatait. A bennünk felkeltett érdeklődés oly nagy volt, hogy amikor szombatonként a hatodik óra letelte után alig vártuk Feigler Othmár egyetemi könyvtáros finn \ nyelvóráit. Végül 1937-ben Ulrich Piroska előadása finnországi útjáról megadta a: alhatározást a finnországi útra. Így serültem 1938 nyarán három hétre rinnországba. Egyedül utaztam fel :somagolt hátizsákkal, s rengeteg él nénnyel tértem haza. Még megjegy :ek annyit: 1939-ben Mosonmagyar üvárra kerültem, s a háború alatl negszakadt a kapcsolatom azokka: az emberekkel, akik ott vendégszeretetben részesítettek. De a finn nyelv /el és kultúrával nemcsak hogy megnaradt a kapcsolatom, azóta is minien finn regény, film, kiállítás érdeseit és érdekel. Feigler Othmárnak sésőbb újra diákja lettem. A későbbi Ivekben, szakmám néha fárasztó időszakaiban is, a finn olvasmány kellenes és érdekes pihenőt nyújtott. Vé?ül legutoljára Móricz Virág útinapója keltette fel érdeklődésemet anyíyira, hogy újra kívántam meglátogatni e gyönyörű országot és kedves iónét. tanulmányutamnak. Az állattenyésztési színvonal általánosan ismert, talán utalok erre egy-két helyen. 0 A finn ember szolgálatkészségét, vendégszeretetét, jóindulatát, szellemes humorát tartogassa mindenki meglepetésül, biztosíthatom, nem csalódik. 0 Finnország növénytermesztése 1500 kilométer távolságból nézve. Ez az ország kenyérgabonából — ha nem is nagy — behozatalra szorul. Takarmánygabonából önellátó. Állattenyésztési termékeiből bőven jut kivitelre. A tejfogyasztásról majd később. Svédország és Finnország között a leglényegesebb növénytermesztési különbség: annak ellenére, hogy Finnország a Golf-áramtól távolabb esik és ezért sokkal kontinentálisabb éghajlatú, délről északra haladva , ott kezdi a növénytermesztést, ahol a svédek abbahagyják. Az őszi búza Finnország déli részének egyharmadában, a rozs pedig kétharmadában megterem. A tavaszi gabona vetésterülete a sarkkörig, az árpáé a sarkkör fölé ér. A burgonya és zöldség, valamint zöldtakarmány termesztése egészen az Inari tó partiáig, a 69-es fok fölé húzódik. Ezzel Finnország a világ legészakibb növénytermesztője, Islandnál is kedvezőtlenebb körülmények között. Finnországban a szántott réteg áltagos mélysége — a megművelt földréteg vastagsága — 17 cm, alatta kő. Mélyebb rétegű, vizenvősebb talajai gyakran alagcsövezettek. Finnország növénytermesztési eredményeit az egyes növények kiválasztásával, a fejlett agrokémiával, a speciális viszonyokat tűrő fajták nemesítésével és azok helyes alkalmazásával oldotta meg. Szántóterületének húsz százalékán zabot termel. Ezzel el is érkeztem útitervemhez. Gabonanemesítésükhen úl utakat kényét — saját számítások alapján — minden egyes mezőgazdasági szervezet maga nyújtja be a termelési igazgatósághoz, ahonnan jóváhagyás után értesítik az állami bank járási kirendeltségét, annak kifizetésére. Természetes, hogy azokban az üzemekben, amelyek jogosultak különbözeti árpótlékra, a termelési pénzügyi tervben is számolniuk kell az ezen az alapon bevételett összeggel. FR. SIMUNIC Í Műtrágya adagolása öntözőberendezésen keresztül A második világháború után az öntözéssel egyidejű műtrágyázás mindinkább terjed. Ezzel a módszerrel a kijuttatási költség kisebb, mint a vetőgéppel vagy műtrágyaszóró-géppel. Egyes növények az öntözővízzel adott műtrágyákra igen pozitívan reagálnak: pl. gyümölcs, szőlő, zöldségfélék, takarmánynövények. (Crops. Soils.) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1967. február 4.
