Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
íf.íf.; belpolitikában „A mi vásárlónk a mi urunk“ A Központi Mezőgazdasági Gépértékesltő Vállalat Bratlslavában sajtóértekezletet tartott. Az újságírókat dr. Bohumil Satrata tájékoztatta a mezőgazdasági gép- és alkatrész-ellátás Jelenlegi helyzetéről és Jövőjéről. A múlt évben megjavult a gépértékesítő vállalat és a vásárlók viszonya. Erről tanúskodik az Is, hogy a mezőgazdasági üzemeknek 3 milliárd 348 millió korona értékű mezőgazdasági gépet és berendezést adtak el, és az alkatrészellátás Is javult. Mivel a Mototechna fékezi a rugalmas alkatrészellátást, a jövőben a gépértékesítő vállalat egyenesen a gyárakból veszi meg az alkatrészeket. Idén a tervek szerint a mezőgazdasági üzemek mintegy 3 milliárd 70 millió korona értékű gépet vásárolnak. Amint az adatokból kitűnik, ez kevesebb, mint az elmúlt évben. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági gépek jóval drágábbak, másrészt a mezőgazdasági üzemek vezetői sokkal Igényesebbek, és meggondolják, hogy pénzükért milyen gépet vásároljanak. Újdonság, hogy az Irányítás tökéletesítésének szellemében a gépértékesítő vállalat 300 alkalmazottja kutatja majd a mezőgazdasági technika piacát. Ennek az Intézkedésnek az a célja, hogy a gépgyárak olyan gépeket gyártsanak, amelyekre a mezőgazdasági üzemeknek szükségük van. jelentős újdonság az Is, hogy a külföldi gépekhez minden esetben cseh vagy szlovák nyelvű használati utasítást adnak. Szó volt még a mezőgazdasági gépek kísérleti próbaidejének lerövidítéséről Is. Gyakran előfordult, hogy mire a gép a piacra került, már elavult. A mezőgazdasági gépértékesítő vállalat célul tűzte, hogy az újévben, „a mi vásárlónk, a ml urunk“ jelszó Jegyében dolgozik. EGYES EMBEREK különös módon K előre megsejtik az időjárásváltozást. Ezt nem valami kellemes úton szerzik meg. Tagjaikban fájdalmat éreznek, nyugtalanok, éjjel sokszor álmatlanok, nappal viszont nyomasztóan álmosak, kedvetlenek, munkájukat rosszabbul végzik, bosszúsak, idegesek és könnyen összevesznek. Sok emberen az időváltozások előtti érzékenység csekély mértékben mutatkozik, vagyis nincs rájuk hatással. Ellenben külön csoportot alkotnak az időérzők között azok az emberek, akiknek régi sebeik vannak, melyek bizonyos napokon sajogni kezdenek. Ezt a fájdalmat majdnem mindig az időjárás megváltozása követi. A légkörkutatás fejlődése kezünkbe adta ennek a titkos jelenségnek a tudományos magyarázatát, mely szerint: mielőtt az Időjárás szemmel látható elromlása megindulna, vagyis a felhőképződés megkezdődne, a felső rétegek átlátszó levegőrétegeiben már előkészítő átalakulások mennek végbe. Hirtelen öt—tíz fokkal melegebb vagy hidegebb lesz odafent a levegő, megváltozik a felettük levő légoszlopnak a nyomása, és átalakul villamos állapota is. A légoszlop fizikai viszonyai tehát megváltoznak, és a légoszlop legalján levő élőlények ezáltal eltérő fizikai környezetbe kerülnek. Az élő szervezet azonban kényes és érzékeny szerkezet. Ha a környezet megváltozik, akkor az életfolyamatok is módosulnak. Az emberi szervezet — kivált a körülvevő légkör állapotával szemben — nagyon fogékony. Ha ez megváltozik, akor a testi és szellemi működéseiben a legkülönfélébb hatások mutatkoznak. Az emberek Időérzékenységi tapasztalatait Előtérben a falu szociológiája A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága foglalkozott a falu szociológiájával és a vízgazdálkodással. Megállapította, hogy falvainkban jelentős változás történt. A korszerű gépek egész sorával bánnak ma a falusi emberek. A tudomány fejlődése befolyásolja az embereket. A falu élete megváltozott, és ezt figyelembe kell venni. A mezőgazdasági főiskolákon is ilyen értelemben kell oktatni az ifjúságot. A falu szociológiai életének tanulmányozását a nyugati államokban sem becsülik le. Hiszen ettől függ a termelés növelése és a rejtett tartalékok feltárása. E téren bőven akad tennivaló hazánkban is. Több képviselő rámutatott arra, hogy egyes hivatalok konzervatív magatartása nehezíti a falnsl dolgozók életét. Josef Smrkovskf erdő- és vízgazdálkodási miniszter a vízellátás jelentőségét hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a vízfogyasztás egyre gyorsabban növekedik. Amíg 1955-ben csak 2,5 milliárd köbméter vizet fogyasztottunk, tíz év múlva már 4,27 milliárd köbmétert és 1980-ban pedig 13 milliárd köbméter víz lesz az évi szükséglet. Ezért a jövőben a vízgazdálkodási problémákat sokkal komolyabban kell kezelni. , FALUSI FIATALSÄG A PRÁGAI VÁRBAN A falusi Ifjúság harmadik országos találkozóján 400 küldött vesz részt. Ez alkalommal 53 küldött meglátogatta Antonín Novotny elvtársat a Prágai Várban. A küldöttek megköszönték a párt részéről a falusi ifjúság számára tett figyelmességet és gondoskodást. A jelenlevő CSISZ tagok a rövid beszéd elhangzása után egy ropogósra sült pulykát, egy nagy kosarat teli gyümölccsel és borospalackokkal, s egy fából faragott 11- kőrös készletet ajándékoztak elnökünknek. Novotny elvtárs megköszönte a falusi fiatalok figyelmességét, majd rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a falusi Ifjúság elsőrendű feladata a mezőgazdaság Ipari szintre való emelése. Bírálta a kereskedelmet, hogy elodázzák a mezőgazdasági üzemek zöldségeladási szerződésének megkötését. Hangsúlyozta, hogy a termesztők és az elosztók egyaránt kötelesek gondoskodni a lakosság kellő zöldségellátásáról. Beszéde befejező részében megemlítette, a párt bízik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokban, hogy azok munkájukkal döntő módon hozzájárulnak a tervfeladatok teljesítéséhez. Eredményesen fejlődik a mezőgazdaság A Szlovák Nemzeti Tanács népi ellenőrzési és statisztikai bizottságának jelentése szerint Szlovákiában az állami terv fő célkitűzéseit teljesítettük. Meggyorsult a termelés az Iparban, az építőiparban és a beruházási építkezésben. Bővült a mezőgazdasági termelés terjedelme Is. A piac számára szolgálő mezőgazdasági termelés az 1985 évhez viszonyítva 9,8 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés termékeinek felvásárlási tervét túlteljesítettük, a növénytermesztés azonban sok tekintetben adós maradt. A mezőgazdasági bruttötermelés az 1981—1965-ös átlaghoz viszonyítva megközelítően 14 százalékkal növekedett. A tejtermelés és a tej felvásárlása 1945 éta a múlt évben érte el a legmagasabb szintet. Az egy tehénre eső átlagos tejhozam 1890 liter volt. A tejfelvásárlás tervét 49 millió literrel túlszárnyalták. Az Ipar 102 százalékra teljesítette tervét, a kiskereskedelem pedig 101,7 százalékra. Szlovákiában a bruttó termelés 1 milliárd koronával több volt a tervezettnél. Lesz-e fedett uszoda Komáromban? Várható időjárás... NEOMFÉNY SZÁZD FELETT A Százdi Helyi Nemzeti Bizottság Baka jános elnökkel az élen sokat tesz a falu fejlesztéséért. A lakosság is aktívan kiveszi részét a faluszépítési akciókból. Betonozták a párdákat, portalanitották és sártalanították az utak egy részét, negyven darab betoncsövet vásároltak, amelyet átjáróknak használnak az árkokon keresztül. A társadalmi munkából Nyúl jözsef tanító is példásan kiveszi részét. A helyi nemzeti bizottsággal való közös munka eredménye, hogy az iskolát és óvodát kifestették. Az új évben az utak javításán kívül egy nagy meglepetés vár a lakosokra, — harminc neonlámpa árasztja majd a fényt a falu felett. (belánytl tehát nem a Jövőben kialakuló okok hozzák létre, hanem a légkörben már meglevő előkészítő folyamatok. Éppen ezért az időérzékeny emberek Igen jó Időjósok hírében állanak. Az Idő és az időjárás két külön fogalom. A bennünket körülvevő hatalmas méretű légóceán vagy légkör pillanatnyi állapota egy-egy helyen az Idő. Az idő állandó változását pedig Időjárásnak nevezzük. Az Időjárás jelenségei nem elszigeteltek, hanem összefüggésben, kapcsolatban állnak egymással az egész Földön, az időjárás ..szeszélyei“ pedig nem mások, mint a légtömegek vándorlásának rendellenességei. Az Időjárásban a változatosság és szeszélyesség ellenére Is van valami rendszeresség. Az időjárás — minden változékonysága mellett Is — az év folyamán szabályosan Ismétlődik és ez az éghajlat. Az éghajlat mondja meg nekünk, hogy milyen szokott lenni egy bizonyos helyen az időjárás. Mindezeket a változásokat pedig a Nap energiája hajtja. A Nap ugyanis minden földi élet forrása. Döntő szerepe van tehát az időjárás kialakulásában és annak irányításában. A meteorológia a légkörrel foglalkozó tudomány. Akármennyire Is fiatal a tudomány, ma már önállónak mondható, melynek két ága van: az Idő járástan és az éghajlattan. A meteorológia és a mezőgazdaság szoros kapcsolatából fejlődött ki az egyik legfontosabb tudomány: az agrometeorológia. De beszélhetünk ma már építészeti, ipari, kertészeti, öntözésügyi, erdészeti, árvízvédelmi, nukleáris stb. meteorológiáról. A meteorológiai ismeretek ma már az élet minden vonalán nélkülözhetetlenek. Az Időjárási és éghajlati tényezőket s azok hatását minden munkaterületen figyelembe kell venni. A legtöbb megoldatlan kérdés, bizonytalan tényező az Időelőrejelzésben van. Nagyon sokan azonban félreértik a várható Időjárás kifejezést, mellyel a meteorológiai Intézet összes nyilvános előrejelzései kezdődnek. Úgy fogják fel az előrejelzéseket, mint megfellebbezhetetlen tudományos kijelentéseket, amelyek csak akkor nem válnak be, ha az előrejelzés készítője valami „hibát“ követett el. A valóság azonban az, hogy az Időjárás jövő átalakulását mindig csak bizonyos valószínűséggel lehet előre látni. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal, hogy a „várható“ ldőiárás nem adja meg az időjárás alakulásának a feltétlenül biztos leírását, hanem csak a legvalószínűbb fejlődési irányt jelöli meg. Az Időjárás alakulása évek, hónapok vagy hetek távlatában igen sok tényező függvénye. Függ az előző hónapok világméretű időjárási helyzetétől, a sarki jégtakaró kiterjedésétől, a tengeráramlások hőmérsékletétől, sőt néha még a rendkívül erős vulkánkitörésektől Is. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy a délről érkező anticiklonok meleget hoznak, a sarkvidék felől vagy Szibériából jövők hideget. Ha tőlünk nyugatra anticiklon van, általában szeles az Idő, ha keletre van tőlünk, akkor gyenge a szél. Ha pedig a Földközi-tenger felől ciklon közeledik, országos esőzés várható. Meggyőződésünk szerint a rövidebb időre vonatkozó előrejelzések részletesebbek, a hosszabb tartaműak pedig nagyvonalúak. A valóság pedig az, hogy egyelőre egy hónappal hoszszabb időre viszonylag megbízható prognózist meteorológusaink még nem tudnak adni. Továbbra is érvényben marad a régi magyar szólás: borúra derű! Matisz Gyula Január elején érdekes esemény történt Komáromban. A mélyfúrások nyomán melegvíz tört fel a mélyből. Az úszómedence fölött fehér párafelhők gomolyogtak. Sokan megízlelték és megállapították, hogy jóízű. Deiszler és Juhász elvtársak nekem is töltöttek egy pohárral. Annyira meleg volt a víz, hogy alig lehetett tartani a poharat. Hogy a feltörő meleg víz további sorsáról érdeklődjem, felkerestem Kácser Flóriánt, a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság építészeti bizottságának elnökét. Kácser elvtárs elmondotta, hogy 1224 méter mélységbe fúrtak le. Munka közben rájöttek, hogy a város alatt nemcsak futóhomok, hanem sziklaréteg is van. Volt olyan nap, amikor csak egy métert haladtak lefelé a furattal a kemény gránit és bazaltrétegben. Sárga, Időjárás februárban Az idei téli időjárást a rendkívüli nagy kilengések jellemzik. Szlovákia keleti részén általában hidegebb és több mint egy hónapja összefüggő hótakaró van. Ezzel szemben Szlovákia dél-nyugati részén csak pár napig tartotta magát a hó. A sokéves megfigyelések szerint február első fele általában hidegebb, a második fele pedig már kellemesebb volt. A múlt század közepétől számítva 1929 februárja volt a leghidegebb. Akkor a havi átlaghőmérséklet Bratislavában —9,6 °C volt. Szlovákiaszerte erős fagyok voltak J—-27—35 °C), de a hegyszorosokban a hőmérő higanyszála a —38 °C alá is süllyedt. Legmelegebb februárunk a múlt évben volt. Bratislavában a hőmérséklet havi átlaga 7,1 °C, a síkvidékeken pedig elérte a 15, 19 “C is. Normális körülmények között a február a csapadékszegény hónapok közé tartozik. A havi átlagcsapadék — eső és hó formában — a síkságokon 30—40 mm között mozog. A fejlődésben levő távlati időjárásjelzés alapján az idei február melegebb lesz, mint a sok évi átlag, a csapadék mennyisége pedig megegyezik az előző évek havi átlagával. kemény márványréteg is volt bőveri, melyek 800—1000 méter mélységig fordultak elő. Ezután már puhább, laza rétegek következtek. A sok fáradságos munka után végre, január 5-én egy órakor feltört a meleg ásványvíz. Eleinte a feltörő víz nyomása elég gyenge volt, de többnap után elérte a négy atmoszférikus nyomást, úgyhogy most 1800 liter 58 fokos meleg vizet szolgáltat a forrás percenként. A víz vasat, meszet és ként tartalmaz. A városi nemzeti bizottság elsősorban fürdési célokra használja fel a meleg vizet. Majd egy medence készül a reumatikus betegek részére. Meleg víz tehát van, így ideje, hogy Komáromban végre felépüljön a fedett uszoda. Holczer László, Komárom' Február 10-ig változó felhőzetre, helyenként kisebb esőkre, a hegyekben és a síkságokon is havazásra számíthatunk. Az éjszakai hőmérséklet 0, —5 °C, a nappali pedig 6 °C között mozog. Február 11 és 20 között erős felhőzet és helyenként kisebb eső várható. Az éjszakai hőmérséklet 2 °C, —3 °C, a nappali pedig 6 és 8 °C között. Végül február 21 és 28 között a reggeli órákban ködös idő, a nappali órákban pedig kisebb felhőátvonulások várhatók. A nappali hőmérséklet 6 és 10 °C, az éjszakai pedig 0 és —5 °C között Ingadozik. Dr. Peter Forgáfi Hoppon maradt utasok Január 14-én, szombaton délután fél ötkör engedélyt kaptunk, hogy hazamehessünk szülői látogatásra, Bélybe. Az autóbusz 16,40 órakor indult. De sajnos, nélkülünk. A TV 03-67 rendszámú autóbusz sofőrje, — amikor megérkezett még az ajtót sem nyitotta ki. Sőt még gúnyosan integetett. En pedig negyedmagammal csekély 18 kilométert gyalogoltam. Kíváncsi vagyok, mit szólna a gépkocsivezető, ha így kellene hazajutni családjához. D a r g ó István, Nagykapos Jelentős gondoskodás az öregekről 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. február 4. A kassai járás területén közel 27 ezer személy részesül különféle állami segítségben. Évente a rászorulók 163 millió koronát kapnak öregségi, özvegyi vagy rokkantsági járadék címen. Ezenkívül indokolt esetekben a helyi nemzeti bizottság Javaslataira to vábbi pénzsegítséghez Jutnak a kis jövedelemmel rendelkező polgárok. Erre a célra a múlt évben 3,6 millió koronát utaltak ki. Akiknek nincsen közelebbi hozzátartozójuk és esetleg nem akarnak mások terhére lenni, azokat a kassai, jászói és semsei aggok otthonában hslyezik el. A három intézmény 697 férőhelyes. Ezenkívül külön intézet van Kassán a gyermekek számára. Az intézetek fenntartására az állam évente 7,3 millió koronát fordít. Az egységes földművesszövetkezetek tagjai is jelentős segítséget kapnak. Az 1966-os évben táppénzre, gyermekpótlékra, szülésekre, elhalálozásokra és más segélyekre 3,6 millió koronát fizettek ki. ISK A ^FÖLDMŰVES válaszol: Mikor köteles az EFSZ kifizetni az élő és holt leltár értékét? Korán József kenyheci és Vizi Ignác olováryl olvasónk a fenti kérdésre kérnek választ. Az EFSZ mintaalapszabály (a Tt 19B4/1B9 sz. hirdetmény) 3B. cikkelye értelmében az élő ás holt leltár, valamint a gazdasági épületek, esetleg ipari termelőeszközök és készletek átvételi értékének 20 százaléka (a volt kizsákmányolók esetében 50 százalék) a tag kötelező betétjét képezi a fel nem osztható alapban. Az élő és holt leltár, továbbá az ipari termelőeszközök és készletek átvételi értékének fönnmaradó hányadát a szövetkezet évi részletekben abból az összegből téríti meg, amelyet erre a célra a közgyűlés határozata értelmében évente külön választ. Az egyes esetekben az EFSZ-ek gazdasági helyzete szerint döntheti el a tagság, hogy mikor és milyen mértékben kerülhet sor. az említett kifizetésre. Addig természetesen a kifizetésre vonatkozó igény nem évülhet el. Korán József olvasónk esete azonban kissé eltér, mivel az eddigi kifizetésekből kihagyták azzal az indokolással, hogy annak idején vagyonát elkobozták. Ha olvasónk élő és holt leltárát a szövetkezet az említett módon az államtól kapta, addig, amíg az elkobzás érvényben van, joggal tagadhatta meg olvasónktól a kifizetést. Olvasónk a vagyonelkobzás törlését még utólag is kérheti a JNB vagyonjogi osztályán. Dr. F. J. magnetofon biztosítja a tökéletes feljátszást! Szakszerűen bemutatják az ELEKTRO-RÁDIÓ üzletek