Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
Bratislava, 1967. február 4. Ara 1,— Kis XVIII. évfolyam, 5. szám. Szakmellóklet: GYÜMÖLCS IÖIDSÍEVIR&G Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát AMIRŐL SZÓLNI KELL Február - a mezőgazdasági irodalom hónapja A mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszere arra ösztönzi mezőgazdasági üzemeink vezetőit, hogy a jövőben még felelősségteljesebben bánjanak a gondjaikra bízott anyagi eszközökkel. Tehát arra figyelmezteti, hogy csak olyan dolgokat vásároljanak, amelyek kedvezően befolyásolják a termelési költségek és a gazdaság tiszta jövedelmének alakulását. Ezért természetes jelenségnek könyvelhetjük el, hogy napjainkban mindenhol azt halljuk: Spórolni kell! A spórolási törekvéseket csak azok ítélik el, akik „pápábbak akarnak lenni a pápánál“, akik a helyzet alapos ismeretének hiányában is „beieokoskodnak“ olyan dolgokba, amelyekhez mások — azok akiket a kérdés közvetlenül érint — sokkal jobban értenek. Egy szó, mint száz: igazat kell adni azoknak a gazdaságvezetőknek, akik azt vallják, hogy a gépek és más eszközök, valamint a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások árának rendezése, illetve emelkedése, nem vezethet a dolgozók személyi jövedelmének csökkenéséhez. S ezért ahol csak lehet, takarékoskodni kell. A spórolási igyekezet mellett persze tudatosítani illik azt is, hogy mint mindennek, úgy a spórolásnak is van határa. Tény, hogy a helytelenül értelmezett takarékosság a gazdaság jövedelmének csökkenését idézi elő. Kellemetlen meglepetésben lehet részük például azoknak, akik a műtrágya-adagok csökkentése által akarnak nagyobb összeget megtakarítani. Kétségtelen, ha gyengébben trágyázunk, gyengébb lesz a termés is. S ezáltal a jövedelemcsökkenés többszörösen meghaladhatja a látszólag megtakarított összeg nagyságát. Rosszul, nagyon rosszul takarékoskodnak azok is, akik a dolgozók szaktudásának elmélyítését és kulturális színvonalának emelkedését szolgáló anyagi eszközök kereteit igyekeznek minden áron megnyirbálni. Tehát helytelenül járnak el azok, akiknek a takarékoskodása abban nyilvánul meg, hogy a jövőben nem költenek szakkönyvekre és mezőgazdasági sajtótermékekre. A szaktudást senki sem szophatja ki a kisujjából. Pedig ma, a mezőgazdasági technika gyors fejlődésének és a mezőgazdasági terriielés korszerűsítésének időszakában a tudásra, a szakmai képzettségre feltétlenül szükség van! A becsületességgel és akarattal párosuló szaktudás képezi mezőgazdasági termelésünk fejlődésének és a falusi dolgozók életszínvonala emelkedésének egyik legfontosabb előfeltételét. A gép — legyen az bármilyen korszerű — csak egyszerű holt tárgy, ha nincs hozzáértő szakember. Hasznos segítőtárssá csak az ember beavatkozása nyomán válik. A föld is többet terem, az állattenyésztés is nagyobb haszonnal jár, ha az emberek céltudatosan, a legjobb gyakorlati tapasztalatok ismeretében korszerűsítik munka- és termelési módszereiket. Az iskola mellett a mezőgazdasági szakirodalom, a termelés különböző szakaszainak korszerűsítésével foglalkozó könyvek és mezőgazdasági sajtótermékek képezik a szaktudás legkimeríthetetlenebb forrását. Ezért semmi esetre sem nevezhető jó gazdának az, aki megvonja munkatársaitól a művelődés, a szakmai elmélyültség lehetőségeit. Azok a vezető dolgozók járnak el helyesen, akik gondoskodnak arról, hogy szövetkezetük, vagy állami gazdaságuk szakkönyvtárának állománya szüntelenül gyarapodjon, a mezőgazdasági sajtó minden tagnak vagy munkatársuknak járjon és fáradhatatlanul ösztönzik — főleg a közömbösséget tanúsítókat -f-, hogy a mezőgazdasági irodalom tanulmányozása által is gyarapítsák szaktudásukat. Azok pedig, akik úgy nyilatkoznak, hogy „nem vásárolunk könyvet és nem rendeljük meg a mezőgazdasági sajtót, mert a mi falunkban senki nem szeret olvasni“ — a saját maguk „szegénységi bizonyítványát“ állítják ki. Ismételten hangsúlyozom: nagyon helyesen járnak el azok, akik a gazdaságuk különböző kiadásainak összegét a gazdaságosság szempontjából határozzák meg. Sokan, nagyon sokan tudatosították már — és feltételezzük, hogy a jövőben még többen tudatosítják —, hogy a mezőgazdasági szakirodalomra, vagyis könyvekre és mezőgazdasági sajtótermékekre fordított összeg nem „ablakon kidobott pénz“, mert az fokozatosan gyümölcsözik, tehát viszszatérül, munka közösségük tagjainak elmélyültebb szaktudásról tanúskodó termelőmunkája nyomán. PATHÖ KÁROLY Libák a falu közepén, háttérben ai új üzlet. A „DUNAMENTI NAGYKÖZ, SÉG, MUZSLA" cU mű cikkünket lapunk 4. oldalán közöljük. (Bállá felv/j Pártaktíva az irányítás tökéletesítéséről A kelet-szlovákiai Kerületi Pártbizottság aktíváján foglalkoztak a mezőgazdasági termelés időszerű problémáival. Megállapították, hogy a kerület a tervfeladatokat lényegében teljesítette, sőt 250 vagon hússal, 10 millió liter tejjel és több mint kétmillió tojással többet adtak el a tervezettnél. A tejtermelésben a járások között igen nagy az eltérés. Amig a terebesi járásban 900, a kassai járásban 975 liter tejet adnak el egy tehéntől, addig a bardejovi járásban csupán 400 litert, a homonnai járásban pedig csak 200 litert. A termelés alacsony szintje következtében 96 EFSZ-ben az egy hektárra eső bevétel alig éri el a 2000 koronát. További 90 esetben a termelés 2000—2500 korona között mozog, és 72 szövetkezetben 2500—3000 korona az egy hektárra eső bevétel. Ez főleg annak tudható be, hogy a mezőgazdasági üzemek nem használják fel a rendelkezésükre álló tartalékokat a többtermelésre, és igen magas az önköltség. Az állattenyésztés terén is akad javítanivaló. Számos szövetkezetben tojónként alig érik el a 100 tojást, anyakocánként pedig a 6—7 malacot. Még mindig vannak olyan szövetkezetek, ahol egy liter tej kitermelése 5—7 koronába kerül. A jövőben ésszerűbb beruházásokat kell végrehajtani. Főleg arra kell vigyázni, hogy a beruházások a legrövidebb időn belül kamatozzanak, jobban ki kell használni a gép- és traktorállomások szolgáltatását is. A beszámoló és a vita azt mutatta, hogy a jövőben nagyobb mértékben fel kell kelteni a dolgozók anyagi érdekeltségét. Természetesen a jutalmazásban nem lehet receptet előírni. Leghelyesebb, ha az illetékes mezőgazdasági üzem a helyi viszonyoknak megfelelően jutalmazza tagjait. A mezőgazdasági üzemek saját belátásuk szerint tehetnek kivételeket is. Ha valaki például eltekint a természetbeniektői és inkább pénzre van szüksége, úgy a mezőgazdasági üzem tegyen eleget kivánalmának. Ha pedig valaki inkább a természetbenit részesíti előnyben, kivételesen — főleg akkor, ha az illető családtagjai iparban dolgoznak — több természetbenit adhat neki. A mezőgazdasági pártaktiva jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemekben érvényesül majd az irányítás tökéletesített rendszere. Béres József, Kassa Korszerű mezőgazdasági nagyüzemek vannak kialakulóban a dunaszerdahelyi járásban A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének irányelvei kihangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél sokkal átgondoltabban tervezzék az építkezési beruházásokat. Ez a javaslat feltételezi, hogy a szövetkezetekben az eddiginél sokkal kevesebbet fektetnek bele az építkezésekbe, mint az elmúlt években. Miért válik ez lehetségessé? Az eddigi direktívirányítási rendszer alapján ném a szövetkezetek határozták meg, hogy mit szükséges építeni, hanem a termelési Igazgatóságok, a felsőbb szervektől kapott keret alapján. így aztán sok esetben olyan építkezésre is sor került, amely nem szolgálta megfelelően sem a termelést, sem pedig más célt. A tökéletesített irányítási rendszer szerint megváltozik a termelési igazgatóságok szerepe. Ezentúl a mezőgazdasági üzemek tervezik az építkezést és a termelési igazgatóságok illetékesei csak tanácsadóként szerepelnek. Tehát nem jóváhagyják a tervet, hanem csak megerősítik annak helyességét, avagy eltanácsolják a szövetkezet irányítóit az építkezés megvalósításától, mivel az nem célszerű és nem kapható hozzá megfelelő berendezés. Persze, a lebeszélés nem minden esetben sikerül. A minap egy ilyen telefonvitának voltam a fültanúja Dunaszerdahelyen. Polák eltvárs, a mezőgazdasági építkezések irányítója folytatott eszmecserét a nagyabonyi elnökkel. Az abonyalak raktárt akartak építeni még az elmúlt években. A termelési igazgatóság egy 70 vagonos, tipizált raktér építését javasolta. A szövetkezet kisebb méretűt szeretett volna. Nem engedélyezték, mivel csak a 70 vagonoshoz van megfelelő berendezés. Akkor kimondták az álljt! Most csak meggyőző szavak röppentek a dróton át. Mivel az abonyi elnök most is ragaszkodott a kisebb méretű raktár építéséhez, a végső válasz ez volt: „Ti tudjátok, mit csináltok!“ — Nehéz emberek, de lényegében igazuk van — vélekedik Polák elvtárs. — Kinőttek már a gyermekcipőkből a szövetkezet irányítói, és jól meggondolják hova teszik a garast. Tudják, ha valamit építenek, az több évtizedre szól. Ebben az évben az építkezésekhez az állami hozzájárulás elenyészően csekély. Csak azokat az építkezéseket támogatják jelentősebb összeggel, amelyek a specializált termeléshez szükségesek. Ilyen építkezés lesz a dunaszerdahelyi járásban a két nagyüzemi baromfifarm létesítése, ahol egy tyúkra a férőhely 21 koronába kerül. Alig van állami szubvenció, a tökéletesített irányítási rendszer alapelvei is javasolják az építkezések csökkentését, mégis a dunaszerdahely járásban a múlt évi 56 millióval szemben az idén 90 millió értékűre növekszik az építkezési beruházások összege. Ezt a számot csak részben lehet az épületanyag és berendezések árának emelkedésével magyarázni. A döntő tényező, hogy a járás mezőgazdasági üzemei megizmosodtak s olyan építkezésekbe is nagy összegeket fektetnek, amelyek nem közvetlen a termelést szolgálják. A járásban még tavaly tervbe vették, hogy 1970-ig minden mezőgazdasági üzemben szociális létesítményeket építenek. Az elmúlt esztendőben már kilenc szövetkezetben emeltek hajlékot a kultúrának és az egészségesebb életmódnak. Az idén 18 szövetkezetben kerül sor szociális létesítmények felépítésére. Egy-egy ilyen építkezés 200 ezertől 1 millió koronáig terjedő összegbe kerül. Az Üj Élet elnevezésű szövetkezetben például egy millió 100 ezer koronás költséggel építik a szövetkezeti központot és a szociális berendezések házát. A beruházásoknál jelentős összeget tett ki az utak és a gazdasági udvarok rendbehozatala. Hadat üzennek a feneketlen sárnak, betonjárdákon és utakon közlekednek majd az emberek és járművek. Emellett tervbevették, hogy a gazdasági udvar mellett központi trágyatelepeket létesítenek, és így a nitrogéndús trágyalét is teljes egészsében felhasználják. A további jelentős terv nagyméretű szénapajták építése. A takarmány egy részét már most is száraz helyen tárolják. De az üzemek vezetői azt szeretnék, ha minden szál takarmány szénapajtába kerülne, és így a minimumra csökkenne a veszteség. A gazdasági udvarokban a jól bevált, aránylag olcsó magyar gyártmányú hidroglóbuszok felállítását is tervezik. A közeljövőben négynek a felállítására kerül sor, s a későbbi időpontban még három gazdaságban lesz korszerű víztorony. Mivel a termelést szolgáló épületeket már legtöbb helyen befejezték, most olyan létesítmények megvalósítása került előtérbe, amelyek a legfontosabb termelőerő, az ember egészségesebb életmódját és a termés megőrzését szolgálják. A dunaszerdahelyi járásban a sok egyéb tényező mellett a beruházási építkezések terve is azt igazolja, hogy Csallóközben korszerű nagyüzemi mezőgazdaságok vannak kialakulóban. Tőth Dezső í“ = jáArtaKm már Tizenhetedik zárszámadás Visken. Együtt ünnepeltem velük, örültem eredményeiknek. Most is- meltek, mint előző évben. Pénz- vízibaromfi illetve a kacsa és a , , ügyi tervüket itt 270 000 koronával liba gyorshizlalására is. Tavaly mét találkoztunk. Figyelmesen teijesftették tűi a gazdasági haté- például a kacsáknál minden egy hallgattuk Bállá József elvtárs- konyság fényes bizonyítéka, hogy korona ráfordítás 1,06, a libáknál nak, a szövetkezet elnökének be- a kertészet hektárja 46 871 koro- pedig 1,18 korona hasznot eredszámolóját. Amolyan keresztmet- nát eredményezett. De szakszerű ményezett. Idén a jobb eredmény szetét adta a múlt esztendő gaz- trágyázással, célszerű növényvá- elérésének reményében már 2000 dálkodásának. Beszédéből kivilág- lasztékkal s a kéznél levő 50 hek- libát vásárolnak hizlalásra, lőtt, hogy mind a növénytermesz- táros öntözőberendezés felhaszná- A tagság örömmel vette tudomátés, mind a kertészet, mind pedig lásával a jövőben ettől is nagyobb sül, hogy az évközben kifizetett az állattenyésztés dolgozói dere- eredmény elérésével számolnak. 33 Kős (+2 Kős prémium) munkás munkát végeztek. Gabonafé- örvendetes, hogy az állatte- kadíj mellé egy-egy normára még lékből például 15 vagonnal taka- nyésztés kellő mennyiségű, s fő- 2 koronát fizetnek, évvégi oszta-i rítottak be többet, mint 1965-ben. leg jó minőségű takarmánnyal lékként. A hivatalos, komoly aktus Repcéből 90, korai burgonyából rendelkezik. A múlt esztendő után az ízletes disznótoros vacso- 600, cukorrépából pedig 5000 má- eredményeit is ennek köszönhetik, ra s melléje a jófajta oltványbor, zsával teljesítették túl szerződéses hiszen 407 000 koronával túltelje- no meg Szénási Gyula zenekara feladatukat. Szemeskukoricából sítették a pénzügyi tervet. Több alapot nyújtottak arra, hogy a körülbelül 1000, évelő pillangósból mint 15 ezer kilóval több húst résztvevőknek hevesebben lüktespedig 900 mázsával termeltek töb- termeltek, mint az előtte való esz- sen a szíve, s kisebb-nagyobb bet. így a növényi termékekért tendőben, tejből pedig 28 000 liter hangszerelés után hatékonyabban 207 000 koronás többleteredmény- a többlet. Ezen a téren azonban megjöjjön a hangja. Szórakozás nyel dicsekedhetnek. még akad tennivaló. Jól tudják ezt közben néhány pohár után akad-Kimagasló termelési és pénzügyi a viski szövetkezetben, s megtet- tak olyanok is, akik megkísérelték eredménnyel zárta az évet a kér- ték a szükséges lépéseket a rejtett utánozni Sárdi Jánost. Egy pár tészeti csoport is. Kereken 1600 tartalékok mielőbbi feltárására. zárszámadás után ez is menni fog. mázsa zöldségféle többletet tér- Legutóbb a viskiek rátértek a HOKSZA ISTVÁN
