Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-26 / 4. szám
A vadkacsa sorsa Bodrogközben A fogoly létszámának apadása révén elestünk a nyárvégi foglyászástól. Ezek után a kacsavadászat nyitja meg az őszi vadászszeont. Régebben már július derekán lőttük az elszaporodott récéket. Az utóbbi időben augusztus 15-én szabadul vadászata. A helyzet az, hogy néhány év múlva a vadrécével Is úgy járunk, mint a fogollyal. Bizony rossz tapasztalataink vannak a vadkacsákkal. Egyre fogy és fogy. A legelső alkalomkor Király Sándor, a zétényi vadászgazda vezetésével 15 vadász állta körül hajnalhasadtával a Kerek-tót. Amikor elfoglaltuk fő állásainkat a kutyák megkezdték munkájukat. A tó és nád világából csupán egy csapzott tollú szürke gém szállt a magasba. Beszéd nélkül is tudtuk, éreztük nincs valami rendjén. Annak előtte ez a tő a vadkacsák eldorádőja volt Azért nem csüggedtünk. A többség javaslatára egy másik tavat kerestünk fel. Ott sem lett sikerünk. A felülkerekedett vadászláz egyik tótól a másikig űzött bennünket. Emlékezetes nap. Bejártuk a zétényi vadászrevír összes tavait s puskámat ki se lőttem. Bukus Antal és Lőrincz József meg is jegyezte, hogy veszélyben a vadréceállomány Bodrogközön. Mi már rég felismertük a helyzetet, kontráztak Kovács, Kekes, Leczo, Szepesi és Király vadásztársak. A kacsákkal is ott vagyunk, ahol pár évvel ezelőtt a fácánnal, fogollyal. Lassan oda jutunk, hogy kalapot emelünk, ha néhanapján egy tőkésruca elrepül felettünk. Az igazság az, hogy egyre fogy a mocsaras és vadvizes terület, mellyel együtt szűkül a vízivad költőtere. Ezt még tetézi, hogy a vadréce tojásrakásának idején a csatangoló gyerekek, meggondolatlan felnőttek felkutatják • fészkeket és száz számra hordják haza a kacsatojást. Sajnos, vadászaink között Is akad jónéhány, akik hozzájárulnak a vadkacsák pusztításához. Gondolok itt arra, hogy a vadkacsát dúvadnak nézik és amikor a kártékonyok lövése címén kiveszik magukat a határba, a megengedett idő előtt puskacső elé kapják a kacsákat. A vadkacsa védelmét szolgálja, ha betartjuk a lelövés idejét, de jó lenne, hogy a többi apróvadhoz hasonlóan törődnénk a vadkacsa rendszeres védelmével. Hideg, téli időben etetnünk kellene, a tojásrakás és kotlás idején pedig őrködjünk nyugalma felett. Ha minden vadász szívügyének tekinti majd a vadkacsa védelmét, megvalósul az idősebb vadászok ama elbeszélése, hogy régebben tucatnyi kacsát ejtettek egy-egy hajnali vagy esti húzás alkalmával. Balogh Kálmán, Királyhelmec Perbetei vélemény Perbetén, a komáromi járás egyik nagyközségében Csárszky Béla vadászgazdával beszélgettünk. — Az alsópéteri, a madari és a kürti határ háromszögében elterülő 2620 hektárnyi vadászterületünk — mondotta — főleg nyúlban gazdag. Fácán, fogoly alig található, ezért kilövési tilalmuk már öt éve tart. A többi vad, például az őz, a vaddisznó csak átjár e területen, főleg ősszel, amikor még áll a kukorica. — Miben látja a fácán- és a fogolyhiány okát? — A mezőgazdasági növények vegyszeres kezelése folytán nagy az elhullás. Mint ismeretes, a fácán és a fogoly főleg rovarokkal táplálkozik. A mérgezett növényekről lehullott rovarok elfogyasztása kedvezőtlenül befolyásolja e két madárfaj szaporulatát. Másik jelenség, hogy határunkon húzódik keresztül az állami erdészet nagy kiterjedésű erdeje, ahonnan nagyon sok ragadozó bántatlanul végezheti káros tevékenységét. Ugyanis az állami erdészetnek nincsen vadőre. Mi hiába pusztítjuk a ragadozókat, az erdőben védelmet találnak. Az elmúlt években a nyitrai közbiztonság szervei bérelték e vadászterületét, de aztán visszaléptek. Mi megpróbáltuk megszerezni az erdőgazdaságtól e területre a vadászati jogot, de sikertelenül. — Élővaddal mennyiben segítették az árvízsújtotta területet? — Az 1965-ös évben 124 élőnyulat fogtunk és azokat a gyű-2 m%MsZ lamajori és az aranyosi szervezeteknek adtuk át, kihelyezés céljából. — Hogyan oldják meg a vadvédelmet és a téli gondozást? — Helyi szervezetünknek csupán 10 tagja van. Volt idő, amikor 15—20 tagot számláltunk, de sokan úgy gondolták, hogy a vadászat csupán haszonnal jár. Amikor azután a kötelességek teljesítésére került sor, visszaléptek. Tehát a tíz tag végzi a vadvédelmet. Tavasszal mérgezett tojások lerakásával, majd pedig kilövéssel pusztítjuk a ragadozókat. Minden tagnak kötelessége augusztusig 10 ragadozót elpusztítani. A rókákat legtöbbször kiássuk. Ebben a munkában a határcsőszök is segítenek. — A vadak téli gondozását úgy oldottuk meg, hogy minden tag három etetőről gondoskodik. Az etetők védettek és ezeket rendszeresen ellátjuk élelemmel. Jelenleg is 16 métermázsa szemestakarmány, 20 q szálastakarmány és 20 q répa áll rendelkezésünkre. Amíg az időjárás engedi, kerékpáron hordjuk ki az élelmet, amikor az idő rosszra fordul, akkor pedig traktoron. Seszták Béla bácsi is a vadászok közé tartozik. De az utóbbi időben hódpatkányfogásra szakosított. A csatorna mellett rakja le vidravasait és nem ritkaság, hogy egy éjszaka kéthárom hódot is fog. Jól jövedelmező foglalkozás ez számára. A fent elmondottak alapján megállapítható, hogy a perbetei vadászok igyekeznek. Nemcsak vadásznak, hanem gondoskodnak a vad nyugalmáról és etetéséről, tehát a természetes szaporulathoz szükséges feltételekről is. Andriskin József, Komárom Traktoros-vadász találkozó A közelmúltban Muzslán a klubhelyiségben találkára jöttek össze a vadászok és a traktoros-brigádok tagjai. Az összejövetel célja, hogy a vadászok elbeszélgessenek a traktorosokkal a vadvédelemre vonatkozóan. Hiszen köztudomású, hogy a gépen dolgozó emberek sokat tehetnek a nyulak., a tojásokon ülő fácánok és foglyok épségének érdekében. A koratavaszi munkák során is a borona, henger sok nyúl fiat összezúzhat, ha a traktoros nem tartja nyitva a szemét. Mindez felszínre került ezen a találkozón. A vadászok hálából és a sikeres év jóvoltából jóízű nyúlpörkölttel vendégelték meg a traktorosokat. Faragó elvtárs és a vadászelnök felesége, akik a pörköltet készítették, kitettek magukért. Az ízletes borocskát pedig a szövetkezet vezetőségének köszönhettük. Ez^ a kis kedveskedés elmélyítette barátságunkat a vadászokkal. Ígéretet tettünk, hogy mi traktorosok ezután még nagyobb gondot fordítunk a vadállomány védelmére és mindent megteszünk, hogy minél kevesebb nyúl kerüljön kasza alá, ugyanakkor ügyelünk a fácán- és fogolytojás épségére is- Csík Imre, Muzsla Intő szó a vadászidény után A vadászati idény kezdetén úgy gondoltuk alaposan felkészültünk a vadászatra. Hiszen gyűléseken, összejöveteleken aprólékosan meghánytuk-vetettük mindazokat a tennivalókat, amelyek a vadászattal összefüggnek. Nyugodtan indultunk hát az idénynek. Sajnos, a felkészülés ellenére becsúszott egynéhány hiányosság. Néhány vadászaton például, ahol részt vettem, a járás által kiküldött vadászbizalmi nem töltötte be hivatását. Lehet, nem is tudta mi a kötelessége. A vadászbizalminak körülbelül ugyanolyan a munkaköre, mint a futballmérkőzéseken a bírónak. Először is látnia kell a vadászatra szóló engedélyt, melyből megtudhatja milyen vadra, mennyi vadásszal és vadászatra alkalmas kutyával, hány hektáron vadásznak. Ha történetesen a vadászat megkezdésekor nincs jelen a közbiztonsági szerv, a bizalmi kötelessége a vadászjegyek és a fegyverek ellenőrzése. Ezek után néhány szóban figyelmeztetnie kell az egybegyűlteket a helyes viselkedésre és a vadászati szabályok betartására. A vadászbizalmi kötelessége, hogy észrevételeit közölje a vadászgazdával. Például kissé furcsa, ha az engedélyen 15 vadász van feltűntetve, ugyanakkor 25 puskával indul a vadászat. A kutyák körül is nagyon sok hiányosság mutatkozott. Tudniillik az első három vadászra egy kutya s minden további ötre egy-egy kutya kB- telező. Ez azt jelenti, hogy 15 vadász esetében legalább négy törzskönyvezett, tehát vadászatilag elismert kutya kötelező. Kutya hiányában a vadászbizalminak joga van a vadászat idejét elhalasztani. Tudtommal az őszi idényben ez egyetlen egyszer sem fordult elő. Köztudomású, hogy a fácánvadászat fabatkát sem ér kutya nélkül. Különösen ha magasnövésű növényben vagy vízparton lőjük a fácánt. Bizony egy rosszul célzott nyúllövéskor az állat három lábon is kereket old, amelyből később legfeljebb a róka és a varjak lakmároznak. A vadászbizalminak minden mellébeszélés nélkül kötelessége, hogy jelentést tegyen a vadászat lefolyásáról, illetve a megtörtént eseményekről. Nem szabad, bogy a vadászgazda befolyással legyen a bizalmira, vagy fékezze tevékenységét. Tanulságul az elmondottakból leszögezhetjük, hogy a jövőben jobban meg kell választani a bizalmiakat, hogy vadásztörvényeinknek megfelelően betöltsék hivatásukat. LUKÁSZ PÉTER, Galánta
