Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-26 / 4. szám
Szakmelléklet: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ" Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát idei én }► <$► <$► «$►♦}» 4$» A szövetkezeti Irodák, szákházak a szokottnál is mozgalmasabbak ezekben a napokban. A funkcionáriusok, könyvelők mérleget készítenek az elmúlt év gazdálkodásárél, annak eredményeit, eseményeit sfirftik össze a zárszámadás napján. Gondos, sokoldalú munkát igényel a zárszámadási közgyűlés előkészítése. A vezetőség csak úgy tud igazán számot adni a tagságnak, ha alaposan mérlegeli az eredményeket és fogyatékosságokat, amelyek elősegítették avagy hátráltatták a gazdálkodás menetét. A számok tengere sok mindent bizonyít, és éppen ezért egy-egy adat felett nem szabad elsiklanl. Ha történtek is hibák a múltban, nem szabad, hogy a jövőben megismétlődjön. Éppen ezért a beszámolóban a felsorolt eredmények mellett a fogyatékosságokkal is alaposan meg kell ismertetni a tagságot, hogy ők is elgondolkozzanak fölötte. A beszámoló ne a számok tengere legyen, hanem inkább az azok által igazolt kérdések sokoldalú fejtegetése. Az idei zárszámadó közgyűléseken még alaposabb felmérésre, gondosabb beszámolók előkészítésére van szükség, mint az elmúlt években. Ismeretes, hogy január elsejével életbe lépett a tökéletesített irányítási rendszer, amely a nagyobb önállóság mellett nagyobb felelősséget is jelent. Komolyan fontolóra kell venni, a szövetkezetekben a hogyan továbbot és a távlatot. Ez csak úgy lehetséges, ha többévi gazdálkodásnak néznek a mélyére és az elkövetett hibákból okulva forgatják tovább a gazdálkodás kerekét. Csak akkor lesz jó a közgyűlés, ha az iránvítók fel tudják vázolni azokat a lehetőségeket, tartalékokat, amelyek előbbre lendítik a gazdálkodás menetét. Itt nemcsak azokra a lehetőségekre gondolunk, amelyek a mezőgazdasági üzemeken belül vannak, hanem a továbbiakra is, amelyet az egye: sülés, társulás, kooperáció, illetve a specializálás útján érhetnek el. Nem pirosbetűs, de mégis ünnepre készül a falu szorgos népe. Az elmúlt másfél évtized azzá varázsolta azt a napot, amikor a „nagy család” tanácskozásra ül öszsze, hogy lezárják az óévet, és egy másikat kezdjenek, amely egyben a jelentős fordulat első éve lesz az ország mezőgazdaságában. A Minden exportra szánt nyulat alaposan megvizsgálnak Vannak még tartalékok A déteri EFSZ irodájában is teljes ütemben folyik az évzáró közgyűlés előkészítése. Az elnök, a könyvelő, a zootechnikus és az agronémus már elvégezték a tavalyi eredmények értékelését. 1966-ban a kitűzött tervet közel félmillió koronával teljesítették túl. A múlt évi eredmények kiértékelése mellett a legfontosabb feladat jelenleg az 1967-es évi termelési és pénzügyi terv kidolgozása. Ezt a munkát a déteri EFSZ vezetősége már a mezőgazdaságban is bevezetett tökéletesített gazdaságirányítási elvekből kiindulva végzi. — Az eddigi évekkel szemben döntö változást Jelent majd a termelés szakosítása — mondja Habodász Elemér, az EFSZ elnöke. Ez évben fokozatosan felszámoljuk a sertéstenyésztést, és az állattenyésztési termelést a Juhtenyésztésre, valamint a növendékmarhák nevelésére szakosítjuk. Ennek megfelelően alakul a növénytermesztés összetétele is. A rendelkezésünkre álló szántóterület 35—40 százalékán pillangós-takarmányféléket termelünk. Egyik fő termelési ág lesz a dohánytermesztés is. Idén 20 hektáron ültetünk dohányt, melynek eladásából 800 000 korona bevételt tervezünk. A lehetőségeket kihasználva fokozatosan 35 hektárra bővítjük a szövetkezet szőlészetét is. — Hogyan biztosítják a szükséges munkaerőt? — Már az elmúlt évben is bevezettünk néhány intézkedést a fiatalság megnyerésére. A 25 éven aluli fiatalok munkaegységenként 2 koronával több előleget kaptak és ha valamelyikük megnősült vagy férjhez ment, 100 kilós sertést kapott a szövetkezettől nászajándékba. Idén további kedvezmény lesz, hogy a szövetkezettel munkaszerződést kötő fiatalok háztáji tőidet is kapnak. KOVÁCS ZOLTÁN sen a további lehetőségekkel is alaposan foglalkoznak. Ez annál is fontosabb, mert a tökéletesített irányítási rendszerben 510 korona adóval terhelték meg őket hektáronként. Igaz, ezzel nem értenek egyet és alapos indoklással kérték az adókivetés felülvizsgálását, és az 1888-as földminőség-vizsgálat alapján minden dűlőt Igazoltak, hogy milyen minőségi osztályba tartozik. Persze, ettól eltekintve, ezekben a napokban alaposan fontolóra veszik, hogyan javíthatnák meg a gazdálkodás menetét. Szerintük Jelentős tartalékok vannak a tejtermelésnél. Most, amikor tiszta, Jó minőségű a tehénállomány, itt az ideje, hogy áttérjenek az egyedi takarmányozásra. Amelyik állat több hasznot hajt, kapjon több és Jobb takarmányt is. De nincs szükségük olyan tehenekre, amelyektől 1800 liter tejet sem fejnek évente. Hogy kiváló fejési átlagot érjenek el, a takarmányalapot is emelni kell a közeli években. Egy zöldségelárusító üzlet létesítését tervezik, Párkányban. Elég bosszúságot okoztak már az ottani felvásárlók a zöldség, de különösen a korai burgonya felvásárlása terén. Most Itt a lehetőség, hát kihasználják. A legnagyobb tartalékaik az épülő öntözőberendezésben vannak. Négyszáz hektár a Jövőben szükség szerint kap majd csapadékot. A kőhídgyarmatlak már kisebb területen kipróbálták az öntözést és meggyőződtek hasznosságáról. Öntöznek hát a Jövőben a gyarmatiak és egyben visszavágnak a Garamnak. Eddig a rakoncátlan folyó minden évben valami bosszúságot okozott. Most a szeszélyes Garam meghajol a tudás előtt, és akkor is ad vizet, amikor azt az ember akarja. A gabona hektárhozamának emelésére is van módjuk. A nagy hozamú búzafajtákból eddig még nem vetettek, mert nem Jutottak vetőmaghoz. Márpedig, ha a Diana és a Kosúti fajtákkal elérik a 37 mázsás hektárhozamot, a más vidéken bevált Bezosztá- Jáből vagy Mironovszkájából minden bizonnyal félszázmázsás hozamot remélhetnek. De még ezek sem a végső lehetőségek. Az elnök szerint kevés a földjük az igazi nagyüzemi gazdálkodáshoz, s így nem lehet szó a szakosításról. Ezért már régebben felmerült a társulás kérdése Kéménddel és esetleg Bénnyel. A kőhídgyarmatiak az adottságokból kiindulva Kéménddel és Ki csinddel látnák helyesebbnek a szakosítás alapjait megadó társulást. Kara Márton elnök, aki mindig pa pírral és ceruzával a kezében gondolkodik, már többféle tervet kidolgozott. Ha sor kerül a társulásra, a lehetőségekből kiindulva nemcsak a saját, hanem a többi szövetkezetnek is Javasolni tudná, milyen szakosítás lenne legjövedelmezőbb. A kóhfdgyarmati zárszámadó közgyűlés előtt sok kérdés vetődik fel az irányítók körében. Éjt nappallá téve tanácskoznak a lehetőségekről. Fáradhatatlan munkájuk eredménye majd a közgyűlésen mutatkozik meg, amikor egy egész sor Javaslattal állnak a tagság elé, amelyek megvalósítása minden bizonnyal a még Jobb és eredményesebb gazdálkodáshoz vezet. Tóth Dezső M első fecske A múlt évben az érsekújvári járásban a nyilvántartás elkészítése érdekében verseny bontakozott ki. Balazoviüová Etela, a zsitvafödémesi EFSZ könyvelője hivatásszerűen végzi a munkáját, és hathatós segítséget nyújtott az elsődleges nyilvántartás megvalósítása körül. A következetes jó munka eredménye a zárszámadás előkészítésénél mutatkozott meg, és már január elején — az érsekújvári járásban elsőként — kifizették az osztalékot a tagságnak. A szövetkezet kiválóan gazdálkodott a múlt évben. A nyersbevételt 122,7 százalékra teljesítették. Ami még ennél is fontosabb, hogy a tervezett költségeket csak 97 százalékra merítették ki. A költségek megtakarításánál a legnagyobb tételt, pontosan 300 ezer koronát abban kell látni, hogy a szövetkezet a földek megmunkálásánál, — saját gépeik helyett — a gépállomás szolgálatát vette igénybe. A bevétel túlszárnyalásánál sokat jelentett a cukorrépa és a gabonafélék magas hektárhozama és természetesen az állattenyésztők igyekezete. Egy kocától például 17 malacot választottak el az elmúlt évben és a napi súlygyarapodás 58 deka volt Vachová Mária és Fibichová Anna gondozónő derekas munkája nyomán. A sertéshús kilogrammját 5,32 Kös-ért termelték, és egy elválasztott malac termelése mindössze 231 koronába került. A tejtermelésben is kiváló eredményeket értek el. A jól gazdálkodó zsitvafödémesi szövetkezet zárszámadásán 3 koronával nagyobb osztalékot fizettek ki munkaegységenként a tervezettnél. Emellett még az idősebb tagságot is megörvendeztették, mert 30 százalékos hányadot is fizettek a tagságnak a szövetkezetbe beadott tárgyak, állatok ellenértékének törlesztése címén. Gábris József áratialava, 19BT. január *6. Ara 1,— Kő« XVIII. évfolyam, 4. szám. O ui-cö TJ cd £-cd N t-cd ISI vábbl években Is tartott, és így kevés volt a haszon szarvasmarha-állományból. A sertések gondozására sem fordítottak kellő figyelmet. A hektárhozamok gabonafélékből nagyon alacsonyak voltak. Miért? Mert akkoriban csak a szántóföld 10—13 százalékát trágyázták. Műtrágyából sem volt elegendő. Emellett Jelentős volt a veszteség a betakarításnál. Azóta sok minden változott. Az idősebb irányítók nem resteltek iskolapadba ülni, tanulni, hogy a sokéves gyakorlat mellé elméletileg Is felkészüljenek. Mindegyik hozott valamit a tarsolyában, amit a lehetőségekhez mérten igyekezett hasznosítani a közösben. Az agronómus, aki fiával együtt járt technikumba Komáromban és ott szerzett érettségit, nagy gondot fordít a föld tápanyagellátására. Manapság a szántóterület 24 százaléka kap már istállőtrágyát évente. A műtrágya felhasználását is szakszerűen végzi. A takarmányok vetésterületét Jelentősen növelték és ebben az évben 76 mázsás lucerna hektárhozammal dicsekedhetnek. De nagy gondot fordítanak a betakarításra is. Az elnök tréfásan meg is jegyezte: — Néha időjósnak is kell lennem. S bizony, ha megneszelte, hogy időváltozás lesz, hajnaltól estig hordták a lóherét. Előfordult, hogy egy nap 90 szekérrel került a kazalba. Az állattenyésztés terén is kiváló eredményeik vannak. Kevés gazdaságban dicsekedhetnek 100 tehéntől 97 borjú elválasztásával. így természetesen jó az utánpótlás, és üszőket még más gazdaságokba is eladnak. A múlt évben a sertéstenyésztés volt a gazdaság egyik legjövedelmezőbb ága, pedig néhány évvel ezelőtt erősen ráfizetéses volt. Olyan évre 1s emlékeznek, amikor a malacok 69 százaléka elpusztult. Ezzel ellentétben a múlt évben az 1219 darab kismalacból mindössze 44 hullott el. Az elmúlt évben egy mázsa sertéshúst is közel 200 kg takarmánnyal kevesebből termeltek ki, mint ennekelőtte. A felsorolt adatok igazolják, hogy a szövetkezeti tagság miért keres a duplájánál is többet a néhány évvel ezelőttinél? A vezetők, akik együtt nőttek a szövetkezettel, Jól tudják, hogy még nem merítettek ki minden lehetőséget. Ezért a zárszámadási közgyúlé-AFALÜ SZÖVETKEZETE 819 hektár földön gazdálkodik. A közösben 128 az állandó dolgozók száma. A tagság túlnyomó része túl van élete delén, a fiatal dolgozók száma mindössze 19. A Garam alsó folyásánál meghúzódó Kőhídgyarmat igazi vasutas falucska. Mintegy 160-an Járnak sötétkék egyenruhában. Még szerencse, hogy nem lettek egészen hztlenek a földhöz. Közülük mintegy hetvenen állanak „csatasorba” szabadságuk Idején. A közös irányítói ezúttal is megköszönik a kék hadsereg tagjainak a segítséget, amely mindig a legjobbkor Jön. A kőhídgyarmatiak nem egészen tíz évvel ezelőtt léptek a közös útjára. Ott is, mint általában mindenütt, az első évek nagyon döcögősek voltak. Még 1962-ben Is csak 4891 KCs volt a hektáronkénti nyerstermelés értéke, és egy állandó dolgozó évi átlagkeresete nem érte el a 7000 koronát. Az elmúlt évben már a hektáronként kitermelt érték 6890 és az átlagkereset 16 804 koronára emelkedett. A tagok azonban mégsem elégedettek, mert a munkaegység értéke mindöszsze 17 korona, amelyből 13-at fizetnek előlegként. Csak 17-et — mondogatják a tagok. Valamit elfelejtenek a gyarmatiak. Azt, hogy a nyolcszáz és egynéhány Hogyan készülnek Kőhídgyamtalon az évzáró közgyűlésre? hektáros szövetkezetben 80 000 a tervezett munkaegységek száma. A vezetők ezt egyeseknek hiába mondogatják. ök csak azt hangoztatják, másutt 20—25 koronát is fizetnek. Ezért az elmúlt napokban gondoltak egyet a vezetőség tagjai és a funkcionáriusokkal egyetértésben a zárszámadó közgyűlés előtt 20 százalékos normaszllárdításl javaslatot dolgoztak ki. Kara Márton elnök és társai Jól tudják, hogy ennek különleges gyakorlati értelme nem lesz, de morális bizonyára, és hadd dicsekedjenek az ő tagjaik is, hogy 20 koronán felül kapnak egy munkaegységért. A közös múltját és fejlődését az elnök, Bondor Gyula agronómus és Kocsis Imre ökonómus társaságában vlzsgálgatjuk. Mik voltak a buktatók az első években? Egy szép tavaszi reggelen minden különlegesebb szervezés nélkül az újdonsült tagok az állataikat a papudvarba hajtották. Nem volt takarmány, s így nem kellett őket meggyőzni az összpontosítás jelentőségéről. S bizony a takarmányhiány a to-
