Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

Vérbeli méhész Régi ismerős, még régibb le­velezőnk Tóth József Bélyről. Nemcsak mi, de a terebesi já­rás méhészei majdnem kivétél nélkül ismerik. Csöndes, java­korabeli férfi, telve akaraterő­vel, tettrekészséggel. Tóth elvtárs nemcsak vérbeli méhész, de nyolc éve a Szlová­kiai Méhészegyesület Központi Vezetőségének tagja, és tizen­két esztendeje e járási méhész­egyesület elnöke. Immár harmincöt éve, hogy ismeretséget kötött a mézgyűj­tőkkel, virágbeporzókkal. Azóta vasszorgalommal dolgozik nem­csak saját haszna érdekében, de önzetlenül segíti a fiatal kezdő­ket is. Buzgósága, tanulni-vá­­gyása odáig viszi, szaktanítói méhészvizsgát tesz, hogy hiva­talosan tegye azt, amit azelőtt önszorgalomból végzett. A szövetkezetek megalakulá­sával a régi királyhelmeci já­rásban élharcosa a nagyüzemi méhészet létrehozásának. Öma­­ga ekkor a bélyi szövetkezet méhésze. Tizenöt családdal kezd, de három év alatt kilenc­venre növeli számukat. Emellett újabb méhészetek létesítésén fáradozik. Akkoriban a járás harminckét szövetkezetéből 19- ben alapítanak méhészetet. A leleszi EFSZ például 240-re emelte méhcsaládjainak számát. A járás területén több mint ezer családra növekszik a nagyüze­mek méhállománya. Tóth elvtárs jelenleg a vil­lanyművek dolgozója. Ám új munkakörében sem lett hűtlen méheihez. Szaktudását bizonyít­ja, hogy évről évre eredménye­sen méhészkedik. Idén például húsz méhcsaládjától 32 kg mé­zet pergetett átlagosan. Csupán akácból, amelyre vándorolt, 20 kg-ot pergetett családonként. Kenyérkereső munkája mel­lett saját méheinek gondozása nem elégíti ki a tettrekész mé­hészt. Nemcsak a környék mé­hészeinek szolgál jó tanáccsal, de a bácskai szövetkezet tizen­kilenc családos méhészetének gondozását is vállalta. Idei eredményei figyelemre méltóak. Tizenegy rajjal gyarapította a méhállományt, két mázsa mézet pergetett és 37,3 dkg méhpem­­pöt termelt. Csupán a pempő eladásából több mint tízezer korona bevétele származott a szövetkezetnek. A rajok és a méz árát számítva 17 817 koro­nát jövedelmezett a gondjaira bízott 19 méhcsalád, nem szá­mítva a pillangós növények és gyümölcsfák beporzásából eredő többlettermést. Ebből látható és értékelhető Tóth József munkája, melyért megbecsülést és köszönetét ér­demel. (Sándor] 4 isiink fk Z Ül ESZTENDŐ számon * ' kéri a múlt esztendőt, új gondok, kötelességek elé állítja a méhészt. Őszinte jó kívánságunk: sok hasznos munkát, erős családo­kat, jó hozamot, mézzel telt bödönöket kívánunk a méhé­szeknek a jó egészség mellett az újesztendőben. ★ A múlt esztendő megtanított bennünket, hogy nem mindig a sok bogár, a telt kaptárak hoznak sok mézet. Sohasem szabad megfeledkeznünk a leg­fontosabbról, a méhlegelőről. Országunk bő legelőt rejteget, de mi kényelemből, figyelmet­lenségből nem használjuk ki. Tudjuk, hogy a tavasz első ajándékát jelentő mogyoróbok­rok, fűzfák, jegenyék, majd a gyümölcsfák hozamait sem tud­juk kellőképpen kiaknázni, mert a nyárutói és őszeleji ser­kentéssel nem lehetett a csa­ládokat oly mértékben felerősí­teni, mint azt a tavaszi hordás kívánná. Pedig sok fiatal, mun­kában, cukorszirup feldolgozá­sában ki nem használt munkás­­méh előfeltétele a tavaszi hor­dásnak. Az általában betelelt 7—8 keretet ellepő családok tavasszal csak 20—23 ezer me­het jelentenek, melyek naponta hozam esetén is 500 grammos hozamot jelentenek. Ha el tud­nánk érni 40—50 ezer népessé­gű családokat, ezek 4—5-szörö­­sét hoznák az előbbinek. Ha ilyen családjaink nincse­nek, az egyesítés segít. A röpméh egyesítése egysze­rű, ha a két szomszéd kaptár­ból az egyiket más helyre tesz­­szük. Az elhelyezett kaptár mé­­hei visszaszállva egyesülnek a másik kaptár lakóival. Az egye­sítést elősegíthetjük, ha a kap­tárt középre helyezzük. A tar­talékcsaládok befedett fiasítá­­sos kereteivel s a rajta ülő mé­hekkel együtt ugyancsak fel­erősíthetek a rászoruló méh­családok. A legfontosabb, hogy a mé­­heket olyan helyre vigyük, ahol bőséges a napi áldás, és a ho­zam meghaladja a 2000—3000 grammot. Erről a fontos teen­dőről sokszor megfeledkezünk. A tavaszi etetés ott válik szükségessé, ahol az ősz folya­mán ezt elmulasztották. A cu­korlepény adagolása (1—1,5 kg) a tisztuló kirepülés után nem pazarlás, de hasznos se­gítség még akkor is, ha elegen­dő az eleség. ★ Tavaly áprilisban történt, hogy egy méhészismerősünk ke­retléceket, kereteket, dróthuzalt eresett. Nagyon neheztelt, hogy nem kap anyagot azonnal. Tud­valevő, hogy ez a munka téli teendő. ★ Az itatót most készítjük el, hogy az első kirepüléskor meg­találják méheink. Sokat panasz­kodunk a nagyon káros gyo­morvészre, noszémára. Elfelejt­jük azonban, hogy a helytele­nül alkalmazott itató vagy ita­­tők híján a méhes körül talál­ható tócsák a betegség terjesz­tői. Ajánlatos az egyszerű desz­kalap itató, párhuzamos bemé­lyedésekkel, a deszkalapra megfordított befőttes, vagy uborkás üveggel. Azonban még ajánlotasabb, hogy az itató fölé tetőzetet készítsünk. Nagyon tetszettek az egyszerű itatok, ahol az itatóállvány oldalára szegeit két léc tartotta a tető­zetet 30—40 cm távolságban az itató felett. Az alulról pet­róleumlámpával, avagy villany­­körtével melegített itatót a mé­hek hálásan fogadják. ★ Most van az ideje a virágpor vagy virágporpótlók, mint szó­­jaliszt, élesztő stb. beszerzésé­nek. Nem tartjuk helyesnek, hogy a virágport, vagy annak pótlására szolgáló anyagokat az itató mellett nyílt dobozokban lelünk, azonnal jelentsük a mé­hészegyesület egészségügyi fel­ügyelőjénél, vagy legalább a méhészeti bizalminál. ★ A napviaszolvasztó előkészí­tése is téli feladat. Emellett a tartaléklépek áttekintése, az öreg lépek selejtezése szintén szóbajöhet. Most az ideje a lépek feldolgozásának, műlépek be­szerzésének, keretek műléppel történő ellátásának. A méhek ébredése után ezekre a mun­kákra már nem jut ideje a mé­hésznek. ★ A méhlegelő feljavítását, ál­landósítását most kell szorgal­maznunk. A gyomnövények, me­lyek valamikor sok helyütt fő­Jótanácfok etetik. A méhek elhordják ugyan, de az ilyen etető nem védi a virágport, hogy ne ürít­­kezzenek felette a tisztuló re­pülést végző méhek. A virágpor nincs védve széltől, esőtől. E tekintetben a královái méhész­telep virágporetetői példaként szolgálhatnak. Ezeknek fedeles és oldalt is fallal védett válto­zata jó szolgálatot tesz. ★ A méhész a téli napokon is munkában van. Számolnia kell a rajokkal, a családok szaporí­tásával. Most van ideje, hogy a használt, üres kaptárjait elő­készítse, melyeket fertőtleníteni kell. Elsősorban tisztára vakar­juk, majd meleg szódaoldattal (V20 1 víz és 1 kg kristályszó­da) kidörzsöljük). Munka köz­ben gumikesztyűvel védjük a kezünket. A lemosott kaptára­­kat napon szárítjuk, majd he­gesztő lámpával kiégetjük. Ugyanígy járjunk el a mun­kaeszközökkel, mint a kaptár­szolga, anyarácsok, keretfogók, etetők stb. A fertőtlenített kaptárakat és eszközöket zárt helyen tartsuk. ★ Nagy baj, amikor a méhész szégyenli, hogy betegség ütötte fel fejét, minden figyelme és igyekezete mellett. Ez, mint sok­szor mondottuk, nem szégyen, csak szerencsétlenség. Ezen se­gíteni azt jelenti, hogy nemcsak magán segít, de a méhészkö­zösségen is. Ha betegséget ész­hordást jelentettek, folytatóla­gosan eltűnnek. Most az ideje, hogy az állami gazdaságokban, szövetkezetekben e tekintetben javulást érjünk el. Amint a szarvasmarhatenyésztésben fon­tos a folyamatos züldtakarmá­­nyozás, a méhek számára ugyanúgy szükséges és fontos az állandó legelő. Minden gaz­daságnak saját érdeke, sőt kö­telessége, hogy támogassa a méhészeket olyan növények vetésével, amelyek mind ta­karmányt, mind mézet szolgál­tatnak. ★ Télen gondoskodjon a méhész arról is, hová vándorol majd méheivel. A hordás, a virágzás küszöbén, későn van. Emellett a méhész sohasem feledkezhe­­tik meg a gazdasági növények beporoztatásáról. Most az ideje, hogy az egyesületek is érintke­zésbe lépjenek a kerületi és a helyi bizottságok mezőgazda­­sági vezetőivel, milyen növé­nyek virágzásával lehet számol­ni, illetve a nyár folyamán hová mehetnek majd akácra, málná­ra, vagy fenyőre. Mindent a maga idejében keli előkészíte­ni, azután nyugodtan várhatjuk a méhek ébredését. Az időjósok enyhe tavaszt és sok csapadékot ígérnek. Hazud­toljuk meg munkánkkal, gon­dosságunkkal az időjárás kel­lemetlenségeit és használjuk ki gazdaságosan a meglevő napos időt. Dr. NOVACKY K. Apróhirdetés MEGRENDELÉSRE KÉSZÍTEK a megadott méret sze­rint felső és oldal-kaptárpárnákat, puha széles szét­szedett sású gyékényből. Ära: 3 cm vastagságú dm2-ként 0,70 korona, 4 cm 0,80, 5 cm 0,90 korona. A párnát vörösréz vagy alumí­nium huzallal, esetleg a megrendelt anyaggal készítem. Tüntessék fel, milyen keménységűt kívánnak: laza, közepes vagy kemény. Cím: Bodnár Péter, Budulov 95, okres Kosice.

Next

/
Thumbnails
Contents