Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

Mézes receptek Kakaós lepény Fél kilogramm sima liszt, 10 dkg porcukor, 8 kanál tej, 2 dkg szalalkáli, 1 tojás, 15 dkg méz. A szalalkálit lan­gyos tejben elkeverjük és a többi anyaghoz hozzáöntsük, könnyű tésztát csinálunk és négy részre osztjuk. A tepsit zsírral kikenjük, és nagy la­pot sütünk belőle. Krém: Vi liter tej, Vi kg vaj, Vi kg porcukor, 1 vaní­liáscukor, kakaó tetszés sze­rint, 6 kanál grízesliszt. Te­jet a liszttel sűrűre főzzük, a vajat a cukorral kikever­jek és ha kihűlt a massza, összekeverjük a vajaskrém­mel és ezzel megtöltjük a lapokat, a tetejére csokolá­dés glazúrt teszünk. Főzött mézes 1 tojás, 15 dkg kristály­­cukor, 5 dkg vaj, 2 evőkanál tej, 2 evőkanál méz, 1 kis­­kanál szódabikarbóna. Ezt mind összefőzzük 3 percig, utána 45 dkg sima lisztet teszünk hozzá, jól össze­gyúrjuk, 4 részre osztjuk és vékony lapokat nyújtunk be­lőle, a tepsit jól ki kell zsí­rozni, szép aranysárgára süt­ni. Tölteléke: 2 dl tej, 3 ka­nál grízesliszt, sűrűre főz­zük, 25 dkg vajai, 25 dkg porcukorral jól kikeverünk és ha kihűlt a főzött masz­­szát a vajjal összekeverjük. A krémnek az egyik felét rákenjüto a tésztára, a má­sikkal beborítjuk (azt ba­racklekvárral megkenjük] és rátesszük a harmadik lapot, arra a megmaradt krémet rákenjük és betakarjuk, de leönthetjük csokoládés gla­­zúrral Is. Csak másnap sze­leteljük, amikor megpuhult. Mézeskalács 10 tojás, 10 kanál porcu­kor, 3 dl forró méz, 50 dkg sima liszt, 1 kávéskanál szó­dabikarbóna, kevés őrölt fa­héj, vékony szeletekre vá­gott dió tetszés szerint. Tíz tojás sárgáját kikeverjük a porcukorral és hozzáadjuk a fele lisztet, a 3 deci mé­zet, közben felverjük a tíz tojás fehérjét habnak, ezt is hozzáadjuk a masszához, be­lekeverjük a szódabikarbó­nát, ezt is a többihez adjuk. A tepsit margarinnal vagy vajjal kikenjük és lassú tűz­nél sütjük. Csurilláné A Szabad Földműves „Mé­hész“ szakmellékletének múlt évi 12. számában már kö­zöltük a „Küzdjünk az atkakér elleni“ című cikk első részét, amelyben figyelmeztettük olva­sóinkat a fellépett atkakór ál­tal keletkezett veszélyes hely­zetre. Egyszersmind azt Is Ígér­tük, hogy tájékoztatjuk az ol­vasókat — az atkakórral össze­függésben — az óvintézkedé­sekről. Az állategészségügyi szervek­kel történt megállapodás sze­rint az összes zárt területről, valamint a losonci járás déli részeiről a tél folyamán min­tát vesznek az összes méhállo­­mánytól a szakértőkből álló bizottság tagjai, kivizsgálás céljából. A mintákat tehát nem a méhész maga, hanem a mé­hészeti szervezet megbízott szakértői küldik be. Ahonnét mégis a méhész küld kivizsgá­lásra mintát, azt nem vesszük tudomásul, s a méhész költsé­geire a kiküldött megbízott újabb mintákat szed. Olyan esetben, ha a szabályosan be­küldött mintákban atkakár len­ne megállapítva, az illető meg­bízott szakértő 200 korona ju­talmat kap a Csehszlovákiai Méhészszövetség Szlovákiai Vá­lasztmányától. Továbbra is érvényes a Me­ző-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium rendeiete, amely 1962. december 19-én jelent meg C. Vet. odb. 60,679/62-43 szám alatt, melynek alapján Cseh- és Morvaországból tilos méheket (tehát méhcsaládokat, anyákat, rajokat stb.l áthelyez­ni Szlovákia területére. Minden, a tilalom ellenére áthelyezett család atkakórosnak tekinten­dő, s azonnal le kell kénezni. Mindenkit, aki az így áthelye­zett családokra figyelmezteti a méhészeti szervezet közegeit, vagy az állategészségügyi szer­veket, a Szlovákiai Választmány 200 korona jutalomban része­síti. Amint az előbbi cikkünkben már rámutattunk arra, hogy egyelőre ismeretlen helyeken is lehetnek már atkakóros csa­ládok, feltétlenül szükséges, hogy az ilyen családokat minél előbb felfedezzük. Ezért, olva­sóinkkal megismertetjük, mi­lyen jelek szerint lehet mik­­roszkópikusan megállapítani, vajon a család atkakór-gya­­nús-e. A beteg méhcsaládokat legal­kalmasabb tavasszal az első tisztuló repülés alkalmával fel­fedezni. Atkakór, gyomorvész és egyéb megbetegedéseknél a méhek a télifürt feloszlása után megjelennek a röpnyílásban s igyekeznek kiröpülni. A be­tegség által legyengült szerve­zetük s más együttjáró okokból nem tudnak felrcpülni, a kap­tár előtt földrehullnak. Itt igyekeznek felröpülni, de ez sehogysem sikerül nekik. Vég­re — az alacsony hőmérséklet következtében — igyekeznek összetömörülni s kisebb-na­­gyobb csoportokban élik át éle­tük utolsó óráit. MEGJEGYZENDŐ A KÖVETKEZŰ: ■ Hosszabb repülési szüne­tek után (téli időszak, hosz­­szabb kedvezőtlen időjárás, Küzdjünk az atkakor ellen mely gátolta a méhek kirepü­lését) ha repülésre képtelen méhek tömörülnek a kaptár előtt gyanús jel, hogy a méhek betegek. Sokféle betegségnek ilyen kö­zös jelei vannak. Atkakórnál azonban a beteg méhek nem tudják szárnyaikat normálisan a potrohúkon összetenni. A szárnyak ellenállnak, mintha ki lennének fordulva. Ez atka­­kőr-gyanúra ad okot. Az ilyen esetekben figyelmeztetni kell a kerületi állatorvost, aki elren­deli a minták beküldését ki­vizsgálás céljából. Felhívjuk méhésztársaink fi­gyelmét, hogy az atkakivizs­gálás jelenleg családonként hat korona illetmény ellenében tör­ténik. Ellenben a törvény kö­telez minden méhészt, hogy a veszélyes tüneteket jelentse az illető járási állatorvosnál. Ha az rendeli el a minták bekül­dését, nem terheli a méhészt az említett illeték fizetése. Ez a nyúlós költésrothadásra, va­lamint az enyhe költésrotha­dásra is vonatkozik. Az ilyen esetekben a járási állatorvos kötelessége a további intézke­dések megejtése. Tenyészidőben az atkakór is­mertetőjelei a következők: | A család nem fejlődik, s a kedvező körülmények elle­nére visszamarad, viszont a többi család szépen fejlődik. Ha ilyen családot állandóan és ala­posan figyelünk, itt-ott találunk a kaptár előtt méheket, melyek szárnyai az említett képet mu­tatják. A kór utolsó tünete: a család nyár közepén, készletek ellenére elpusztul. Kedves Méhésztársak! Jelent­sék az ilyen gyanús tüneteket rögtön az illető járási állator­vosnál. Az eset eltitkolása sem­mit sem használ, de végzetes károkkal járhat. Az sem hasz­nál, ha a betegség-gyanús csa­ládot a méhész lekénezné, ama hitben, hogy így a betegség fészkét eltávolította. Az atka­kór alattomos. Eleinte nem is­merhető fel. Ám amikor a csa­ládban olyannyira elterjedt, hogy a fenti jelek által felis­merhető, akkor már átterjedt a többi családra is, nemcsak az illető méheskertben, de a kör­nyéken is. Így terjed az atka­kor észrevehetetlenül, méhésze­tük kárára. Fogjunk tehát össze s kö­vessünk el mindent, hogy a ter­jedésnek indult atkakórt minél előbb felszámolhassuk. A Szlovákiai Választmány 500 korona jutalomban részesíti azokat, akik a bejelentett gya­nús jelek s az ezt követő vizs­gálat alapján atkakórt állapíta­nak meg. Bízom abban, hogy minden méhész szívén viseli méheink egészségi állapotát, s a maga módján rendszeresebben figye­lemmel kíséri, vajon nem fe­nyegeti-e veszély az atkakórt és más betegséget illetően, s ha betegség gyanúja merül fel, azonnal jelenti az illetékes ál­latorvosnak. S v a n c e r L., a Méhegészségügyi Bizottság vezetője ■.* *mr * * jmr J- mmr * * mm * mar * *mr * mr * *mr * * jm* * *mw Milyen messziről gyűjtenek a méhek? Már évekkel ezelőtt is többször tapasztaltam, hogy olyan határrészeken is találkozhatunk gyűjtő méhekkel, amelyek • legközelebbi méhestől több kilométer távolságra vannak. Meg­esett, hogy augusztus végén családonként 14 kg mézet pör­gettem tisztesfűről, holott a legközelebbi virágos tarló a mé­hesemtől légvonalban 2800 méternyire volt. Az idén újra meg­bizonyosodtam arról, hogy a méhek nagy távolságra is elrö­pülnek gyűjteni, ha a közelben nincs kielégítő legelőjük. Júliusban egy kaptár méhet vittek el tőlem 3 kilométernyire, az egyik tanyára, amelynek közelében 80 hold bükkönyös búza­vetés volt. A szállítás napjának délutánján a kivitt méhcsalád­ból csaknem minden gyűjtő méh hazaröpült. A befogadásukra tett kaptár üres lépjeibe azonnal mézet raktároztak. Kitűnt, hogy az én méheim az előző napokban 3 kilométerre jártak gyűjteni. — Október elején a falutól távol fekvő háztáji föl­deken viruló tarlóvirágot sok méh látogatta. Motorkerékpár óráján mérve 1800 métert haladtam, amikor a tarlővirágon foglalatoskodó méhek közül 50-et liszttel szórtam meg. Azután a faluszéli méhesembe visszatérve figyeltem a hazatérő méhe­ket. Hét lisztes méhet sikerült meglátnom, a többi valószínűleg más méhesből való volt. Asztalos P. Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents