Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

ben ilyen megállapodásra nem kerül sor, a felvásárló legalább 7 nappal előbb köteles értesíteni a mezőgazdasági szervezetet az átvevés helyéről, időpontjáról (órájáról) és a felvásárlandó mennyiségről. 2. cikkely (1) Az olyan vágóállatok, amelyek nem felelnek meg a mű­szaki normákban összefoglalt feltételeknek, szabályoknak, a kényszervágások révén nyers hús — kivéve a fogyasztásra alkalmatlan húst — szintén beszámítanak az évi szerződés teljesítésébe. (2) A mezőgazdasági szervezetek kötelesek: • gondoskodni az eladásra kerülő állatok tisztaságáról; • a saját szállító eszközökkel történő szállítás esetében olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy ne kerüljön sor az állatok bőrének megsértésére, az állatok megsérülésére vagy elpusztulására; • figyelmeztetni a felvásárlót az állatok egészségi állapo­tára és olyan tulajdonságaira, amelyek következtében bal­esetre kerülhet sor, továbbá a szállítóeszköz megrongálására, a ragályos betegségek terjedésére, az állat megsérülésére, esetleg elpusztulására s úgyszintén felhívni a figyelmet az olyan állatra, amelynek feldolgozása a vágóhídon különleges intézkedéseket követel meg; • a vágóállatokat olyan módszerrel megjelölni, hogy ne kerüljön sor a bőr, vagy gyapjú megsértésére; 0 az igás állatokról, amelyeket vágás céljára adnak el, le­venni a patkót; 0 az eladás előtt beszüntetni az olyan takarmányok eteté­sét, amelyek esetleg káros hatással lehetnek a hús, illetve a zsiradék minőségére; • az eladás térségében elővezetni az állatokat a mérés és a minőség megállapításának a helyére; 0 elővezetni az állatokat a rakodó rámpához. A felvásárló köteles: 0 mindjárt a mérés és a minőség megállapítása után ki­állítani a felvásárlási lapot; 0 visszaszolgáltatni a mezőgazdasági szervezetnek a lán­cokat, köteleket, kötőfékeket. (3) A vágóállatok eladása a méréssel és a minőség meg­­állanításával teljesítve van. (4) Az állatok, esetleg a hús mennyiségét kilónyi pontosság­gal mérik. Fél kilóig le, fél kilón felül fel kell kerekíteni. (5) Az állatokat (kivéve a borjakat) az eladás előtt nem szabad megetetni és megitatni. Ellenkező esetben 5 °/o-os súly­­csökkentésre kerül sor (élősúly), a kimondottan túletetett állatok esetében az élősúly 8 °/o-át vonják le. Amennyiben a 8 %-os súlycsökkentés sem elegendő a túletetettség kiegyen­lítésére, az állatokat nem vásárolják fel. A kiéheztetett állatok esetében az élősúlyt az azért járó pótlékkal növelik. A vágó­borjaknál darabonként átlagosan az élősúly 1 kilogrammos csökkentésére kerül sor az etetettségért. A mezőgazdasági szervezetet semmi sem menti fel a felelősség alól az állatok túletetettségéből és szállításából származó károsodás miatt, amennyiben az állatokat a legközelebb eső vágóhídra szállít­ják. (6) Amennyiben a felvásárló és a mezőgazdasági szervezet nem állapodik meg az állat minőségi osztályozását, vagy a túletetettségből kifolyó súlycsökkentést illetően (vágómarha, -birka, -sertés, -ló) a felvásárló köteles ellenőrző vágást vég­rehajtani. Az ellenőrző vágást a legközelebbi vágóhídon kell elvégezni, függetlenül attól, hogy a vágóállatokat továbbszállí­tásra .szánták-e, vagy sem, ha a két fél másként nem tud meg­állapodni. Hús formájában történő értékesítés esetében a né­zeteltérést az ezzel megbízott szerv dönti el. (7) Az ellenőrző vágásokat a többivel szemben előnyösen kell elvégezni. Az ellenőrző vágás eredménye mindkét félre nézve kötelező, amennyiben azt legkésőbb 24 órán belül haj­tották végre az átadás után (7. § 4. bek.). Huszonnégy óra elmúltával az ellenőrző vágás eredménye csak a hús minősé­gével kapcsolatosan kötelező. A súlyt illetően érvényben ma­rad a mezőgazdasági szervezet által az átadásnál megadott súly, illetve a túletetettségből kifolyó súlycsökkentés. Az ellen­őrző vágást az átvételt követően olyan időben kell elvégezni, amikor még megbízhatóan megállapítható a hús minősége az átadás időpontjában. A felvásárló köteles értesíteni a mező­­gazdasági szervezetet az ellenőrző vágás helyéről és időpont­járól. A mezőgazdasági szervezetnek jogában áll jelen lenni az ellenőrző vágásnál. (8) A minőségi besorolás végett történő ellenőrző vágás ese­tében a vágómarhánál, borjaknál, birkáknál a hús minősége alapján szabják meg az osztályt, illetve eltérés esetén ennek alapján a megfelelő osztályba sorolják az élő állatokat is; a 115 kg-on felüli vágósertések esetében a minőségi osztályba való sorolás szempontjából a szalonna műszaki normákban megállapított vastagsága a döntő. A vágómarha, sertés, birka túletetettség végett történő ellenőrző vágásakor a tiszta élő (felvásárlási) súlyt az állat tényleges súlya (vyfaznosf = ho­­zadék) alapján állapítják meg. Amennyiben mind a minőség, mind az etetettség körül vitás kérdések merülnek fel, első­sorban a hús minősége alapján besorolják az állatot a meg­felelő minőségi osztályba, majd az állat tényleges súlyából számítják ki a tiszta élősúlyt, mégpedig úgy, hogy az állat tényleges súlyát, valamint a minőségi osztályban lehetséges legalacsonyabb tényleges súlyt veszik alapul (a vágómarhánál az alcsoportokat is). Ellenőrző vágásnál mind a minőség, mind az etetettség szempontjából az élősúly nem változik, amennyiben az állat eléri azt a tényleges súlykülönbözetet és az illető minőségű osztályt, amelybe még az ellenőrző vágás előtt az eladó besorolta. Amennyiben az elért tényleges súly nem felel meg az illető minőségi osztály tényleges súlykülön­­bözetének, az állatot megfelelő osztályba sorolják és a tiszta élősúlyt ennek az osztálynak a legalacsonyabb tényleges súly­csoportja alapján állapítják meg. Vágómarháknál a legkisebb tényleges súly a D osztály legmagasabb tényleges súlya három százalékkal, a birkáknál és a lovaknál a D osztály legmaga­sabb tényleges súlycsoportja 2 %-os csökkentéssel. (9) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági szervezet nem képviselteti magát az ellenőrző vágáson, annak eredményét a megbízott állami állatorvos ellenőrzi. (lc) Az ellenőrző vágással kapcsolatos költségeket a vesztes fél fedezi. (n) Tilos vágóhídi célokra egészséges, vemhes tenyészálla­tokat (kancákat, teheneket, üszőket, anyakocákat stb.) fel­használni. Tenyészállatok eladásakor nem kell állatorvosi bi­zonylatot felmutatni a meddőségről, s igazolást arról, hogy az állatot kiselejtezték a továbbtenyésztésből. Amennyiben a levágás után megállapítják, hogy az állat vemhes volt, utó­lagosan levonják a felvásárlási súlyból a magzat (beleszámítva a magzatvíz, magzatburok) súlyát. A mezőgazdasági szervezet­nek vissza kell térítenie az ennek a súlynak megfelelő össze­get s természetesen meg kell térítenie a hús, valamint a mag­zat külön állatorvosi megvizsgálását is. (12J A vágóállatok szállítása esetén a felvásárlónak szüksé­ges beszereznie állatorvosi bizonylatot, amelyet az illetékes állami állatorvos állít ki és igazolja, hogy az állatok vizsgá­laton estek keresztül és nincs semmi kifogás áthelyezésük ellen. Kényszervágás esetén, a tulajdonos kérésére, az állami állatorvos állít ki engedélyt. A vágóállatok felvásárlója köte­les 7 nappal a szállítás előtt értesíteni az állami állatorvost a szállítás időpontjáról, a berakás helyéről, rendeltetési helyé­ről, az állatok fajtájáról és mennyiségéről. Ennek a határidő­nek a betartása nem vonatkozik a kényszervágásokra. 3. cikkely f1) A felvásárló nem élhet a felelősségrevonás jogával az átvett állatok állapotából eredő károkért, amennyiben az át­vételnél kiállították a felvásárlási lapot s az ellenőrző vágá­soknál az átvevő cédulát. (2) A felvásárló nem vesz át olyan állatokat (kötelezően), amelyek testi fogyatkozásából kifolyólag a hús fogyasztásra alkalmatlan. így pl.: a) betegség vagy fertőzés gyanúja áll fenn, mely az állat általános egészségi állapotára is kihat (láz, csökkentett mozgékonyság); b) mély gennyes seb, vagy súlyos nagy seb található az álla­ton; c) betegség vagy öregség, esetleg alultápláltság következté­ben teljesen lesoványodott és ezáltal csökkentett mozgé­­konyságú, összeroppant állat; d) kiterjedt felfekvések esetében. Ilyen esetekben a felvásárló bizonylatot állít ki az átvétel­ről (11. § 2. bek.), míg a felvásárlási lapot csak a hús minő­ségének végleges megítélése után adja ki. (3) A felvásárló nem tagadhatja meg az átvételt (kötelezően) abban az esetben, ha az élő állatnak olyan test: fogyatkozása van, amelynek nincs következménye a hús fogyasztására néz­ve. így pl.: a) néhány betegség esetében (pl. kis mértékű aktinomikózis, a nemiszervek gyulladása, hurutja, meggyógyított gyulla­dás még abban az esetben is, ha nyilvánvaló nyomokat hagyott); b) alultápláltságból vagy átvészelt betegségből kifolyó lerom­lottság esetében akkor, ha általában egészséges egyedről van szó; c) a bőr megkárosodása esetében. (4) Amennyiben a felek nem egyeznek meg vajon élve vá­sárolja-e fel (kötelezően) a felvásárló az állatot, az állatorvos véleménye a döntő. (5) A szerződésben megállapított mennyiség átadása céljá­ból a házi disznóölésekből is lehet leszállítani fél sertéseket aprólék nélkül, fejjel avagy fej nélkül, ám a szalonnával és a bélhájjal együtt. (6) A kényszervágásokból eredő tényleges hús mennyisége, valamint a hús formájában értékesített mennyiség, amennyi­ben ezt a közélelmezés céljára fordították, leszámítva az el­kobozott részeket, szintén beszámít az egyes vágóállat fajtákra kötött szerződés teljesítésébe mégpedig úgy, hogy a hús súlyát a 16 és ürü esetében 2-es, a sertés esetében 1,25-ös, a borjak esetében 1,4-es koefficienssel szorozzák. A tényleges súly alatt a vágómarhánál a 4 negved, sertéseknél a 2 fél, a borjaknál az egész állat lábak nélkül, a felnőtt ürü esetében a gerinc 11

Next

/
Thumbnails
Contents