Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

ben ilyen megállapodásra nem kerül sor, a felvásárló legalább 7 nappal előbb köteles értesíteni a mezőgazdasági szervezetet az átvevés helyéről, időpontjáról (órájáról) és a felvásárlandó mennyiségről.

2. cikkely

(1) Az olyan vágóállatok, amelyek nem felelnek meg a műszaki normákban összefoglalt feltételeknek, szabályoknak, a kényszervágások révén nyers hús — kivéve a fogyasztásra alkalmatlan húst — szintén beszámítanak az évi szerződés teljesítésébe.

(2) A mezőgazdasági szervezetek kötelesek:

• gondoskodni az eladásra kerülő állatok tisztaságáról;

• a saját szállító eszközökkel történő szállítás esetében olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy ne kerüljön sor az állatok bőrének megsértésére, az állatok megsérülésére vagy elpusztulására;

• figyelmeztetni a felvásárlót az állatok egészségi állapotára és olyan tulajdonságaira, amelyek következtében balesetre kerülhet sor, továbbá a szállítóeszköz megrongálására, a ragályos betegségek terjedésére, az állat megsérülésére, esetleg elpusztulására s úgyszintén felhívni a figyelmet az olyan állatra, amelynek feldolgozása a vágóhídon különleges intézkedéseket követel meg;

• a vágóállatokat olyan módszerrel megjelölni, hogy ne kerüljön sor a bőr, vagy gyapjú megsértésére;

0 az igás állatokról, amelyeket vágás céljára adnak el, levenni a patkót;

0 az eladás előtt beszüntetni az olyan takarmányok etetését, amelyek esetleg káros hatással lehetnek a hús, illetve a zsiradék minőségére;

• az eladás térségében elővezetni az állatokat a mérés és a minőség megállapításának a helyére;

0 elővezetni az állatokat a rakodó rámpához.

A felvásárló köteles:

0 mindjárt a mérés és a minőség megállapítása után kiállítani a felvásárlási lapot;

0 visszaszolgáltatni a mezőgazdasági szervezetnek a láncokat, köteleket, kötőfékeket.

(3) A vágóállatok eladása a méréssel és a minőség megállanításával teljesítve van.

(4) Az állatok, esetleg a hús mennyiségét kilónyi pontossággal mérik. Fél kilóig le, fél kilón felül fel kell kerekíteni.

(5) Az állatokat (kivéve a borjakat) az eladás előtt nem szabad megetetni és megitatni. Ellenkező esetben 5 °/o-os súlycsökkentésre kerül sor (élősúly), a kimondottan túletetett állatok esetében az élősúly 8 °/o-át vonják le. Amennyiben a 8 %-os súlycsökkentés sem elegendő a túletetettség kiegyenlítésére, az állatokat nem vásárolják fel. A kiéheztetett állatok esetében az élősúlyt az azért járó pótlékkal növelik. A vágóborjaknál darabonként átlagosan az élősúly 1 kilogrammos csökkentésére kerül sor az etetettségért. A mezőgazdasági szervezetet semmi sem menti fel a felelősség alól az állatok túletetettségéből és szállításából származó károsodás miatt, amennyiben az állatokat a legközelebb eső vágóhídra szállítják.

(6) Amennyiben a felvásárló és a mezőgazdasági szervezet nem állapodik meg az állat minőségi osztályozását, vagy a túletetettségből kifolyó súlycsökkentést illetően (vágómarha, -birka, -sertés, -ló) a felvásárló köteles ellenőrző vágást végrehajtani. Az ellenőrző vágást a legközelebbi vágóhídon kell elvégezni, függetlenül attól, hogy a vágóállatokat továbbszállításra .szánták-e, vagy sem, ha a két fél másként nem tud megállapodni. Hús formájában történő értékesítés esetében a nézeteltérést az ezzel megbízott szerv dönti el.

(7) Az ellenőrző vágásokat a többivel szemben előnyösen kell elvégezni. Az ellenőrző vágás eredménye mindkét félre nézve kötelező, amennyiben azt legkésőbb 24 órán belül hajtották végre az átadás után (7. § 4. bek.). Huszonnégy óra elmúltával az ellenőrző vágás eredménye csak a hús minőségével kapcsolatosan kötelező. A súlyt illetően érvényben marad a mezőgazdasági szervezet által az átadásnál megadott súly, illetve a túletetettségből kifolyó súlycsökkentés. Az ellenőrző vágást az átvételt követően olyan időben kell elvégezni, amikor még megbízhatóan megállapítható a hús minősége az átadás időpontjában. A felvásárló köteles értesíteni a mezőgazdasági szervezetet az ellenőrző vágás helyéről és időpontjáról. A mezőgazdasági szervezetnek jogában áll jelen lenni az ellenőrző vágásnál.

(8) A minőségi besorolás végett történő ellenőrző vágás esetében a vágómarhánál, borjaknál, birkáknál a hús minősége alapján szabják meg az osztályt, illetve eltérés esetén ennek alapján a megfelelő osztályba sorolják az élő állatokat is; a 115 kg-on felüli vágósertések esetében a minőségi osztályba való sorolás szempontjából a szalonna műszaki normákban megállapított vastagsága a döntő. A vágómarha, sertés, birka túletetettség végett történő ellenőrző vágásakor a tiszta élő (felvásárlási) súlyt az állat tényleges súlya (vyfaznosf = hozadék) alapján állapítják meg. Amennyiben mind a minőség, mind az etetettség körül vitás kérdések merülnek fel, elsősorban a hús minősége alapján besorolják az állatot a megfelelő minőségi osztályba, majd az állat tényleges súlyából

számítják ki a tiszta élősúlyt, mégpedig úgy, hogy az állat tényleges súlyát, valamint a minőségi osztályban lehetséges legalacsonyabb tényleges súlyt veszik alapul (a vágómarhánál az alcsoportokat is). Ellenőrző vágásnál mind a minőség, mind az etetettség szempontjából az élősúly nem változik, amennyiben az állat eléri azt a tényleges súlykülönbözetet és az illető minőségű osztályt, amelybe még az ellenőrző vágás előtt az eladó besorolta. Amennyiben az elért tényleges súly nem felel meg az illető minőségi osztály tényleges súlykülönbözetének, az állatot megfelelő osztályba sorolják és a tiszta élősúlyt ennek az osztálynak a legalacsonyabb tényleges súlycsoportja alapján állapítják meg. Vágómarháknál a legkisebb tényleges súly a D osztály legmagasabb tényleges súlya három százalékkal, a birkáknál és a lovaknál a D osztály legmagasabb tényleges súlycsoportja 2 %-os csökkentéssel.

(9) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági szervezet nem képviselteti magát az ellenőrző vágáson, annak eredményét a megbízott állami állatorvos ellenőrzi.

(lc) Az ellenőrző vágással kapcsolatos költségeket a vesztes fél fedezi.

(n) Tilos vágóhídi célokra egészséges, vemhes tenyészállatokat (kancákat, teheneket, üszőket, anyakocákat stb.) felhasználni. Tenyészállatok eladásakor nem kell állatorvosi bizonylatot felmutatni a meddőségről, s igazolást arról, hogy az állatot kiselejtezték a továbbtenyésztésből. Amennyiben a levágás után megállapítják, hogy az állat vemhes volt, utólagosan levonják a felvásárlási súlyból a magzat (beleszámítva a magzatvíz, magzatburok) súlyát. A mezőgazdasági szervezetnek vissza kell térítenie az ennek a súlynak megfelelő összeget s természetesen meg kell térítenie a hús, valamint a magzat külön állatorvosi megvizsgálását is.

(12J A vágóállatok szállítása esetén a felvásárlónak szükséges beszereznie állatorvosi bizonylatot, amelyet az illetékes állami állatorvos állít ki és igazolja, hogy az állatok vizsgálaton estek keresztül és nincs semmi kifogás áthelyezésük ellen. Kényszervágás esetén, a tulajdonos kérésére, az állami állatorvos állít ki engedélyt. A vágóállatok felvásárlója köteles 7 nappal a szállítás előtt értesíteni az állami állatorvost a szállítás időpontjáról, a berakás helyéről, rendeltetési helyéről, az állatok fajtájáról és mennyiségéről. Ennek a határidőnek a betartása nem vonatkozik a kényszervágásokra.

3. cikkely

f1) A felvásárló nem élhet a felelősségrevonás jogával az átvett állatok állapotából eredő károkért, amennyiben az átvételnél kiállították a felvásárlási lapot s az ellenőrző vágásoknál az átvevő cédulát.

(2) A felvásárló nem vesz át olyan állatokat (kötelezően), amelyek testi fogyatkozásából kifolyólag a hús fogyasztásra alkalmatlan. így pl.:

a) betegség vagy fertőzés gyanúja áll fenn, mely az állat általános egészségi állapotára is kihat (láz, csökkentett mozgékonyság);

b) mély gennyes seb, vagy súlyos nagy seb található az állaton;

c) betegség vagy öregség, esetleg alultápláltság következtében teljesen lesoványodott és ezáltal csökkentett mozgékonyságú, összeroppant állat;

d) kiterjedt felfekvések esetében.

Ilyen esetekben a felvásárló bizonylatot állít ki az átvételről (11. § 2. bek.), míg a felvásárlási lapot csak a hús minőségének végleges megítélése után adja ki.

(3) A felvásárló nem tagadhatja meg az átvételt (kötelezően) abban az esetben, ha az élő állatnak olyan test: fogyatkozása van, amelynek nincs következménye a hús fogyasztására nézve. így pl.:

a) néhány betegség esetében (pl. kis mértékű aktinomikózis, a nemiszervek gyulladása, hurutja, meggyógyított gyulladás még abban az esetben is, ha nyilvánvaló nyomokat hagyott);

b) alultápláltságból vagy átvészelt betegségből kifolyó leromlottság esetében akkor, ha általában egészséges egyedről van szó;

c) a bőr megkárosodása esetében.

(4) Amennyiben a felek nem egyeznek meg vajon élve vásárolja-e fel (kötelezően) a felvásárló az állatot, az állatorvos véleménye a döntő.

(5) A szerződésben megállapított mennyiség átadása céljából a házi disznóölésekből is lehet leszállítani fél sertéseket aprólék nélkül, fejjel avagy fej nélkül, ám a szalonnával és a bélhájjal együtt.

(6) A kényszervágásokból eredő tényleges hús mennyisége, valamint a hús formájában értékesített mennyiség, amennyiben ezt a közélelmezés céljára fordították, leszámítva az elkobozott részeket, szintén beszámít az egyes vágóállat fajtákra kötött szerződés teljesítésébe mégpedig úgy, hogy a hús súlyát a 16 és ürü esetében 2-es, a sertés esetében 1,25-ös, a borjak esetében 1,4-es koefficienssel szorozzák. A tényleges súly alatt a vágómarhánál a 4 negved, sertéseknél a 2 fél, a borjaknál az egész állat lábak nélkül, a felnőtt ürü esetében a gerinc

11