Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

amely tiszta és legfeljebb 18 % vizet tartalmaz; 0 az egészségileg kifogástalan vajat, amely nem lehet meg­sárgult, keserű, tisztátalan és bűzös; 0 amely friss és 2 naposnál nem öregebb; 0 legyen ez a vaj tiszta pergamenpapírba csomagolva, vagy pergament helyettesítő papírba, amelyet a mezőgazdasági szervezetnek a vásárló ad el. Ennél rosszabb minőségű vajat (kenődö, rossz konziszten­­ciájú, savanykás, kesernyés vagy enyhén sárgás és avas ízű, befülledt, valamelyest nagyobb víztartalommal rendelkező vagy enyhén tisztátalan vajat] csak kivételesen és a vételár­ból való levonással vesznek meg, s a mennyiséget nem szá­mítják bele a szerződés teljesítésébe, öregebb vajat, amely sárga és keserű, bűzös, túlságosan tisztátalan, valamint a sok vizet tartalmazó vajat nem szabad megvenni. Amennyiben a járási nemzeti bizottság ügy határoz, hogy egészségi okokból a vajat olvasztott állapotban kell feldolgo­zásra és technikai célokra átadni, ennek mennyiségét 1,25 hányadossal szorozzák és a kapott mennyiséget mint friss vaj beadást számolják el a szerződés teljesítésére. (6) A juhtúrőt a szerződésben megállapított helyen veszik át a mezőgazdasági szervezettől, az előre megegyezés szerint összeállított átvételi idényterv alapján. A juhtúró átszámítását a tejeladási szerződés teljesítésére 1:11 arányban veszik át (1 kg juhtúró = 11 liter tehéntejjel). A kevert juhtúrót a tejeladási szerződés teljesítésére 1:9,5 arányban számítják be (1 kg kevert juhtúrő = 9% liter tehén­tejjel). (7) A 100 liter át nem ádott vagy át nem vett tej kötbérét vagyis pönáléját 5,— Kés-ban szabták meg. 21. cikkely A vásárolt tej, gazdavaj, juhtúró és tejfel átvételét, a mező­­gazdasági szervezetektől ennek értékelését és ellenértékének kifizetését a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet ellenőrzi, amely e termékek előállításának technoló­giáját is jogosult ellenőrizni. A KMEVI Indokolt esetekben ki­vételt engedélyezhet a 14. cikkely 4. és 5. szakaszában, vala­mint a 15. cikkely 1. szakaszában foglaltak alól. 22. cikkely A mezőgazdasági szervezetekből származó tej, gazdavaj, juhtúró és tejfel átvételével, értékelésével és kifizetésével, valamint a takarmány tejtermékek visszaszármaztatásával kap­csolatos részletekre vonatkozó megállapítások a Mező- és Er­dőgazdasági Minisztérium, meg az Élelmiszeripari Miniszté­rium közös irányelveiben találhatók. 23. cikkely Étkezési tojás j1) Az étkezési célokat szolgáló tojás átadása a CSN 46 6408 számú szabvány szerinti minőségben történik. (2) A mezőgazdasági szervezet az átvevővel egészévi meny­­nyiségre köt étkezési tojáseladási szerződést. (3) Az étkezési tojás átadási idejét egyhavi pontossággal állapítják meg. Az átvevő legkésőbb 30 nappal az egyes ne­gyedévek kezdete -előtt megegyezik a mezőgazdasági szerve­zettel, hogy a küszöbönálló negyedév egyes hónapjaiban milyen mennyiséget ad át. Amennyiben megegyezésre nem kerülne sor, úgy a mezőgazdasági szervezet javaslata érvényes. Az egyes hónapokban való teljesítésre ± 10 %-os ráhagyás (tole­rancia) érvényes. Az áruátadás havi részletei az utolsó ne­gyedévben kell, hogy az egészévi szerződött mennyiség telje­sítéséhez vezessenek. I4) Az étkezési tojást az átvevő mindig a mezőgazdasági szervezet üzemegységében veszi át, amely szállítási eszközzel megközelíthető (teherautóval), s amelyben lehetőség van megállapítani a tojás súlyát, valamint átvilágítani azt a mi­nőség megállapítása végett. (5) A mezőgazdasági szervezet köteles a tojást becsoma­golni és átadási bizonylatot kiállítani, amelyben feltünteti a szállítmány súlyát. Amennyiben a mezőgazdasági szervezet olyan tojást ad el, amelyet a CSN 46 6408 számú szabvány szerinti minőségben az alapárból (szilárd árból) történő levonással számolnak el, köteles a szállítmánynak ezt a részét külön csomagolni és göngyöleget megjelölni. f6) A mezőgazdasági szervezet az átvevő kérésére jutalom ellenében úgy készíti elő a szállítmányt, hogy az egyes gön­gyölegeken feltünteti a nevet, a címet, a bruttó, a tara és a nettó súlyt és a darabszámot. Az átvevő köteles a tojás szál­lítására szükséges göngyöleget, és nyomtatványokat ingyene­sen beszerezni a mezőgazdasági szervezet számára. (r) A tojás átadása a mezőgazdasági szervezet és az átvevő közötti megállapodás szerinti napokon történik. Ha nem volt mód a megbeszélt terv szerint végrehajtani a tojás átvételét a mezőgazdasági szervezet üzemegységéből, az átvevő köteles ezt legkésőbb 3 napon belül elvégezni és a szállítmányt arra az időpontra elszámolni, amelyben át kellett volna venni. Ha az átvevő nem teljesíti ezen kötelességét, nem kerülheti el az ezáltal okozott kárért őt terhelő felelősséget. (8) Átvételkor a mezőgazdasági szervezet üzemegységében meggyőződik az átvevő a feltüntetett minőség és súly helyes­ségéről. A minőséget úgynevezett statisztikai átvétellel ellen­őrzi. Ha a statisztikai átvétel eredménye azt mutatja, hogy a tényleges minőség eltér a mezőgazdasági szervezet által fel­tüntetett minőségtől, az átvevő jogosult egészen 5 %-ig terjedő engedményt követelni az egész szállítmány árából, esetleg a szállítmányt a statisztikai ellenőrzés eredménye alapján elszá­molni, vagy pedig követelni a meg nem felelő tojások kiválo­gatását. Amennyiben a mezőgazdasági szervezet nem ért egyet a statisztikai átvétel eredményével, az átvevő 3 munkanapon belül elintézi a legközelebbi tojásválogató üzemben az ellen­őrző válogatást. Az átvevő köteles a válogatáshoz meghívni a mezőgazdasági szervezet képviselőjét. A szállumányt az el­lenőrző válogatás eredménye alapján számolják el. Ha a szervezetek nem kötnek más megegyezést, úgy az az elv érvényes, hogy az ellenőrző válogatás során megállapított törött tojást az átvevő kárára számolják el. Ugyancsak a bbi hibás tojást is, amennyiben ezek száma nem haladja meg az egész szállítmány 0,5 %-át, az átvevő terhére írják. Ameny­­nyiben az ellenőrző osztályozás során több mint 1 % olyan tojás fordul elő, amelynek minősége nem egyezik a mezőgaz­dasági szervezet által feltüntetett minőséggel, úgy ez a szer­vezet köteles az átvevőnek pönálét fizetni, a leértékelt osz­tályba került tojásmennyiség értékének 20 %-os összegében. (9) A közvetlen szállítmányokra a vásárló szervezet a szer­ződésbe foglalt átadási feltételek szerint a, mezőgazdasági szervezetnek, annak kérésére megegyezés szerinti árban gön­gyöleget kölcsönöz. (ltt) Az át nem vett, vagy át nem adott 1000 tojásért a pö­­nálé összege 20,— Kés. 24. cikkely Juhgyapjű f1) Az átvevő a gyapjúeladás egészévi mennyiségére köt szerződést, félévi tagoltságban. A félévre szóló mennyiséget az egyes féléveket 30 nappal megelőzően a szerződésben pon­tosabban meghatározzák. (2) A nyers juhgyapjút a CSN 80 1110 számú szabvány mi­nőségi feltételei szerint vásárolják. Közvetlenül a nyírás után köteles a mezőgazdasági szervezet a gyapjút 10—14 napra szétteríteni, erre megfelelő szellős helyen, továbbá minőség szerint osztályozni, vagyis szálhosszúság szerint elrendezni és a gyapjú hossza, finomsága szerint csoportosítani és elválasz­tani a darabkákat az egyöntetű bundától. (3) Az átvevő a nyers juhgyapjú finomságát, tisztaságát, hosszát, jellegét, egészséges voltát és a szálnedvességet érzék­szervei segítségével bírálja meg és eszerint állapítja meg a minőségi osztályt és a kiadóssági százalékot (rendementet). Az esetben, ha a mezőgazdasági szervezet nem ért egyet az értékeléssel, az átvevő köteles hivatalos mintavételt végeztetni a gyapjú minőségét bírálni jogosult közeg által, vagypedig a CSN 801110 számú szabvány szerint, mindkét szervezet részvételével. (4) Az átvevő a gyapjút közvetlenül a mezőgazdasági szerve­zet üzemegységében vásárolja, amennyiben ehez a mezőg-zda­­sági szervezet által adva vannak a feltételek (válogatóasztallal ellátott nagy és világos helyiség, ebben 5 dkg-os pontossággal működő hiteles mérleg, valamint gyapjúzsákoláshoz szükséges felszerelés), különben a szerződésben megegyezés alapján fel­tüntetett helyen. A többi termelőtől a gyapjút az átvevő által megjelölt helyen veszik át, amelyet az állami állatorvossal történt véleménynyilvánítás után a járási nemzeti bizottság hagy jóvá. (5) Vásárláskor a nyers juhgyapjú 5 dkg-ig terjedő súlyát nem veszik figyelembe, az 5 dkg-on felüli súlyt pedig 10 dkg­­ra kerekítik ki. (6) Ha á gyapjút a mezőgazdasági szervezet üzemegységé­ben vásárolják, a vásárló köteles göngyölegről gondoskodni. A gyapjúnak a mezőgazdasági szervezet üzemegységén kívüli vásárlásakor az eladó köteles az árut saját göngyölegben át­adni, feltéve, hogy szerződésileg nem történt más megegyezés. (7) Az át nem adott, vagy át nem vett nyers juhgyapjú 100 kg-jaként a pönálé 200,— Kés. 4. számú melléklet TENYÉSZÁLLATOK, TOVÁBBTARTÁSRA SZÁNT ÉS HASZONÁLLATOK, VALAMINT KELTETŐ TOTÁSOK KÜLÖNLEGES ELADÁSI FELTÉTELEI 1. cikkely Tenyészállatok A tenyészállatokat az alábbi szabványok szerint sorolják a tenyészérték szerinti osztályba: tenyészlovak CSN 46 6310 tenyészmarhák tenyészsertések CSN 46 6110 CSN 46 6150 15

Next

/
Thumbnails
Contents