Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

és az átvevő részére) s ezeket kölcsönös megegyezés alapján meghatározott ideig megőrzik. 10. cikkely Átadási határidők A takarmányok, takarmánykeverékek és a takarmánykeveré­kek előállításához szükséges nyersanyagok átadási idejét egy­havi pontossággal szabják meg. Legkésőbb 30 nappal az egyes negyedéveket megelőzően eldöntik a szervezetek az egyes hónapokban átadásra kerülő mennyiségek nagyságát. Az át­adás hónapját megelőzően az átadó megegyezik az átvevővel a szállítmányok harmonogramját illetően. 11. cikkely Jótállási idő r(t) A takarmányok és takarmánykeverékek minőségéért a fel­vásárló és ellátó szervezet felel, egészen a műszaki szabvá­nyok által meghatározott időig, azonban a szállítmány átadá­sától számítva legalább 3 hétig. (2) A műszaki szabványban meghatározott és lejárt jótállási idejű takarmánykeverékek átadása csakis az átvevő bele­egyezésével valósítható meg, miközben a jótállási idő egy­hónapos túllépése esetén 5 %-os engedménnyel, a legfeljebb háromhónapos túllépése esetén pedig 10 %-os engedménnyel. Az ennél öregebb takarmánykeverékek átadása esetén az en­gedményt az átadó és az átvevő közötti megegyezéssel állapít-A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK ÉS SZÜKSÉGLE MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK SZÁLLÍTÁSA 1. cikkely (t) A mezőgazdasági termények üzemen kívüli szállítását, beleértve a kampány idején végzett szállítást is, az átvevők szervezik és gondoskodnak végrehajtásáról. Ennek lebonyolí­tásához a kerületi szállítási központ járási kirendeltségével, valamint a járási nemzeti bizottsággal történt megegyezés alapján felhasználják: • saját szállítási eszközeiket, • az állami szállítmányozási vállalat nyilvános szállító­­eszközeit és a kampányok idején megegyezés szerinti mérték­ben az üzemek szállítási kapacitását, • a mezőgazdasági szervezetek szállítóeszközeit. (2) A mezőgazdasági termények külső vagy üzemen kívüli szállítása alatt értjük ezeknek az eladásra szánt termények­nek összes szállítását. A külső szállítás az üzemegységben, raktárban, mezei szérűben, rakványban vagy a mezőgazdasági szervezet körzetének más helyén, amelyen a terményeket elő­készítették és amely teherautóval megközelíthető. 2. cikkely (t) Az átvevő a mezőgazdasági termények átvételének évi szerződésében magegyezik a mezőgazdasági szervezettel afelől, hogy az egyes mezőgazdasági terményfélék külső szállítását milyen mennyiségben végzik el a mezőgazdasági szervezet szállítóeszközeivel. Kampányban a mezőgazdasági szervezet általi szállítási kisegítést rövidlejáratú szerződésben rögzítik. A szerződésben feltüntetik a rendeltetési helyet is. (2) A mezőgazdasági szervezetek: % a sajáttermelésű mezőgazdasági termékek külső szállí­tását saját teherautókkal előnyben részesítik, ha ezekre saját üzemükben nincsen szükség; 0 szerződésben rögzítik azoknak a mezőgazdasági termé­nyeknek külső szállítási mennyiségét és módját, amelyeket saját traktorral továbbítanak. Kampány idején kötelesek az átvevőnek a mezőgazdasági termények külső szállítására ren­delkezésre bocsájtani az egész traktoros szállítási kapacitá­sukat, amennyiben a traktorokra nincsen szükség a halaszt­hatatlan mezőgazdasági termelési munkálatok végzésére. (3) A mezőgazdasági termények átvevővel kötött szerződés alapján történő külső szállításához a mezőgazdasági szerve­zetnek a járási nemzeti bizottság beleegyezésére van szüksége. (4) A mezőgazdasági szervezet a mezőgazdasági termények külső szállítását az átvevő költségére, térítés ellenében végzi, mégpedig a belföldi fehéráru autófuvarozási tarifa alapján (4. számú árjegyzék „időbér jegyzék“). 3. cikkely (1) Ha a mezőgazdasági szervezet az átvevő helyett saját szállítási eszközzel végzi el a mezőgazdasági termények szállí­tását, nem köteles végrehajtani a kirakást. (2) Az 1. bekezdés megállapításai nem vonatkoznak a mező­­gazdasági szervezet által 6 km-ig terjedő távolságra történő cukorrépa szállításra (5. cikkely, d) bekezdés). 18 ják meg, amelynek legkevesebb 20 %-osnak kell lennie. Az ilyen átalányengedményekkel történő takarmánykeverék át­adása után az átvevő nem formálhat jogot további árenged­ményre a keverék csökkentett takarmányértékére hivatkozva, ami a hosszabb ideig tartó raktározás következménye. 12. cikkely Átmeneti megállapítás A 11. cikkely 2. bekezdésében foglaltak csupán az 1967. ja­nuár 1. után előállított takarmánykeverékekre vonatkoznak. 13. cikkely Pasztőrözött takarmánytej borjúitatásra f1) A tejfeldolgozó üzem az átvevőnek szerződés alapján a borjak itatására a CSN 57 0599 számú szabvány szerinti minőségben pasztőrizált takarmánytejet ad át, mégpedig egy borjúra számítva legfeljebb 300 liter mennyiségben, ezenkívül 2 kg vitamin és antibiotikum tartalmú készítményt. (2) A mezőgazdasági szervezet kötelezi magát, hogy ezt az átadott tejet használja fel a teljes tej helyett a borjak itatá­sára. (3) A felvásárló szervezet szerződést köt a njezőgazdasági szervezettel pasztőrözött takarmánytej átadására egészévi té­telben, negyedévenkénti tagolásban, és 7 nappal az egyes hó­napok kezdetét megelőzően a mezőgazdasági szervezettel pon­tosabban meghatározza a havi tételt. 6. számú melléklet TEK SZÁLLÍTÁSA 4. cikkely A mezőgazdasági termények felvásárlási árába van foglalva a mezőgazdasági szervezetnek az a kötelessége, hogy az át­adásra rendelt terményeket elő kell készítenie, és gondoskod­nia kell azok szállítóeszközre rakásáról, elrendezés nélkül. Kivételt képeznek ez alól a vágóállatok, a tojás, a baromfi és a tej. A tojást, a baromfit és a tejet az átvevő rakja fel. A vágóállatokat a mezőgazdasági szervezet köteles rakodás céljából a rámpára hajtani. 5. cikkely Az alábbi mezőgazdasági terményekre az 1—4. cikkelyek­ben feltüntetett megállapításokon kívül még az alábbi elvek érvényesek: a) Zöldség és gyümölcs A zöldség és a gyümölcs esetében, melyeknél az áralakítás a mezőgazdasági szervezet és a vásárló közötti megegyezéssel történik (limit és szabad árak), a mezőgazdasági termények eladási szerződésének része az összes átadással összefüggő feltétel. b) Tenyész-, továbbtartásra szánt és haszonállatok A tenyészállatvásárokon történő tenyész- és továbbtartásra szánt állatok eladásakor a vásárraszállításról az eladó mező­­gazdasági szervezet gondoskodik, a megvásárolt állatok el­szállításáról pedig az illetékes vásárló szervezet. Az állatok istállóból történő eladásakor a megvett állatok elszállításáról az átvevő gondoskodik. c) Baromfi A mezőgazdasági szervezetek segédüzemében leölt és fel­dolgozott baromfi kiskereskedelmi hálózatba juttatását ezek a szervezetek saját költségükre végzik. Tenyész- vagy továbbtenyésztésre szánt baromfi elszállítá­sáról a termelő mezőgazdasági szervezetből, vagy a vásár helyéről a vásárló szervezet saját költségén gondoskodik. d) Cukorrépa és a répaszelet viszonteladása Amennyiben a cukorgyár, vagy annak mázsálási kirendelt­sége a mezőgazdasági szervezet üzemegységétől nincsen 6 km­­nél nagyobb távolságra, úgy a megkötött szerződés alapján a szállításról és a cukorrépa lerakásról az átvevő helyen a mezőgazdasági szervezet saját szállítóeszközeivel, a cukorgyár költségeire gondoskodik, a szállítási költségek érvényes tarifa előírások szerinti térítése ellenében. Ha a mezőgazdasági szer­vezetnek nincsen elegendő saját szállítóeszköze az egész cu­korrépamennyiség ilyen távolságra való elszállítására, a me­zőgazdasági termelési igazgatóság a betakarítás kezdete előtt a mezőgazdasági szervezet kérésére és a cukorgyár beleegye­zésével meghatározza, hogy milyen cukorrépa mennyiséget szállít el a cukorgyár. Ha a távolság a cukorgyárba vagy annak mázsálási kiren­deltségi helyére a távolság 6 km-nél nagyobb, s a szerződésben nem történt más megegyezés, a mezőgazdasági szervezet jogo­sult az egész cukorrépa mennyiségre saját lerakodóhelyet létesíteni. Amennyiben a cukorgyárral történt megegyezés alapján a mezőgazdasági szervezet 6 km-nél nagyobb távol­ságra szállítja a cukorrépát, a cukorgyár megtéríti a répa­szelet szállítási költségeit ugyanolyan távolságért, amivel a mezőgazdasági szervezet a cukorrépát 6 km-nél nagyobb távol­ságra szállította.

Next

/
Thumbnails
Contents