Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-24 / 25. szám

SZÖVETKEZETI SZOLGÁLTATÁS A MAGYAR FALVAKBAN

A magyar földművesszövetkezetek (a nemrégiben megtartott kongreszszus öta az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnevezést használják), a falusi lakosság áruellátása és vendéglátói kiszolgálás mellett sokirányú és széleskörű szolgáltatást végeznek a lakosság igényeinek kielégítésére. A földművesszövetkezetek boltjai minden kisközségben, tanyaközpontban ott vannak, és szolgálják a település lakosságét. Nálunk sok olyan község van, amelyből hiányzik a szakember, nemcsak a rádió, televízió, vagy a háztartási gépek, hanem még a lábbeli javításához is. Hatszáz községben nincs például fodrász. A falusi embernek eddig gyakran kilométereket kellett utazniuk a járási vagy a megyei székhelyre, ha valamit meg akartak javítatni, vagy tisztítóba akarták adni a ruhát.

Ma már egészen más a helyzet, mint öt-hat esztendővel ezelőtt volt. A falusi kereskedelmet, vendéglátóipar! tevékenységet és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat a földművesszövetkezetek széles körben megszervezték és egyre eredményesebben bonyolítják le.

A SZOLGÁLTATÄSOK MEGSZERVEZÉSE

A szolgáltatásoknak az egyik legjobban kifejlődött formája az egész országot behálózó kölcsönzés. A nagyobb községekben önálló kölcsönzőboltok, a kisebbekben valamilyen boltegység mellett működő kölcsönzőhely áll a lakosság rendelkezésére, országosan mintegy 50 millió forintos készlettel. A háztartási gépektől kezdve a babakocsin át a csecsemőmérlegig, a magnón, a ‘lemezjátszón, táskarádión, fényképezőgépen át a camping- és sportfelszerelésekig, vagy a disznóöléshez szükséges eszközökön, disznóperzselőn át a lakodalmas és nagyobb összejövetelekhez szükséges edényekig, evőeszközökig, úgyszólván mindent kölcsönvehetnek a lakosok. A használati díj csekély. A helyi földművesszövetkezetek a kölcsönzési cikkek beszerzésében messzemenően igyekeznek alkalmazkodni a lakosság igényeihez.

A háztáji gazdaságokat segítő mezőgazdasági jellegű szolgáltatást is megszervezték a földművesszövetkezetek a növényvédelemhez, állattenyésztéshez és az egyéb munkákhoz szükséges gépek, mint kukoricamorzsoló, daráló, permetező-, porozógépek, permetlékeverő-üstök, vagy éppen a Csehszlovákiától vásárolt és nagyon jól bevált kerti traktorok, stb. szintén kölcsönvehetők szerény térítési díj ellenében. A házi kertek szakszerű növényvédelme érdekében nagyon sok helyen megszervezték a földművesszövetkezetek kész permetlé, vagy törzsoldat árusítását, amelyből tavaly 16 ezer hektolitert adtak el. Több megyében eredményesen működnek a földművesszövetkezetek növényvédő brigádjai, amelyek egész éven át folyamatosan és szakszerűen permetezik a gyümölcsfákat. A földművesszövetkezetek agronómusai több helyen szervezték meg az előrejelző szolgálatot. Például a cseresznyelégy, vagy a barackmoly rajzásának jelzését, amelyet hangos híradón és dobolással tesznek közzé a községekben, hogy a gazdák időben védekezhessenek a kártevők ellen.

Az elmúlt évben új szolgáltatásként vezették be több megyében a családi házak építéséhez szükséges állványok, betonsablonok kölcsönzését. A falusi lakosság rendelkezésére álló kölcsönző- és szolgáltatóhelyek száma Magyarországon a múlt évben 4718 volt.

Ez a szám már egymagában is sokat mond, ha tudjuk, hogy csaknem másfélezerrel több, mint az ország községeinek a száma. A földművesszövetkezeteknek egyébként jelenleg 7 olyan nagy, korszerű szolgáltató háza van a a nagyobb községekben, mint Balmazújváros, Tiszavasvéri, stb. (3 pedig most van építés alatt), ahol a kölcsönzéstől kezdve a legkülönfélébb szolgáltatásokig, javításokig, vagy a javításra váró cikkek összegyűjtéséig, a mosodától a különböző háztartási tanfolyamok rendezéséig, mindent egy helyen végeznek a lakosság részére.

HAZTÖL-HAZIG

A földművesszövetkezeteknek kétszáz helyen van vámdarálója, 400 helyen bérszeszfőzdéje. A fa- és széntelepeiken foglalkoznak szerfa és tüzifafelvágással, mozgófűrészgépeket üzemeltetnek. A földművesszövetkezetek 20 ezer boltjából több mint 5000, tehát több mint 25 százalék a szaküzlet. Ezek mellett elvégeznek olyan ipari tevékenységet is, mint üvegezés, méretre-vágás, képkeretezés, töltőtolljavítás, műstoppolás, szemfelszedés, ruha alakra igazítás stb. Több üzletükben vezették be az előrerendelés árusítását. Így a korareggel mezőre igyekvő asszonyok a rendeléseiket leadva, este biztosan és tolongás, sorbaállás nélkül, soronkívül kapják meg a napközben összecsomagolt és leszámlázott árut. A községeknek ugyan még csak a 10 százalékában, 320 községben vezették be a nagyobb értékű áruk (bútor, kályha, háztartási gépek stb.) házhoz szállítását, de a törekvés az, hogy egyre több helyen megszervezzék.

Az ipari szolgáltatások tekintetében általában a 2000 lakoson aluli kisközségek az ellátatlanok. Mindössze 350 községben van fővárosi jellegű vegytisztítás, mosoda (négyet ebből már a földmű vessző vetkezetek létesítettek). Miután a földművesszövetkezetek boltjai minden kis településen ott vannak, a földmflvesszövetkezetek vállalták azt a közvetítő tevékenységet, hogy a javításra, tisztításra váró holmikat összegyűjtik. A járási, megyei helyi ipari szövetkezetekkel kötött megállapodás alapján, amelyek szabályos túrajáratokat közlekedtetnek az oda-visszaszállltás érdekében, közvetítő tevékenységükkel igen eredményesen oldották meg az ipari szolgáltatások problémáit a legkisebb községekben is, kezdve a szemüveg-, vagy a televízió-javításon át, a cipőtalpalásig. Miután nyomdák szintén csak a nagy városokban vannak, a földművesszövetkezetek a boltjaikban levő mintakollekció alapján felveszik és lebonyolítják a megrendelést esküvői meghívókra, névjegykártyákra és nyomdapapíri termékekre. A földművesszövetkezetek azonban ipari szolgáltatásokat is végeznek. Például már 30 saját fodrászüzletük is van a kisebb községekben, néhány helyen szobafestő és villanyszerelő részleget szerveztek. Ezek gyakran a szomszédos községeket is ellátják. E tevékenységük további, szélesebbkörő kiterjesztését azonban a szakemberhiány gátolja.

A VENDÉGLÁTÁS FEJLŐDÉSE

A földművesszövetkezetek egyik legfontosabb munkaköre falun a vendéglátóipari szolgáltatás. Hiszen nem kevesebb, mint 6700 vendéglátó üzlete van szerte az országban. Nagyobb hányaduk ugyan jelenleg még csupán Italbolt, de az elmúlt években sok melegkonyhás éttermet, eszpresszós kisvendéglőt, cukrászda-presszót, korszerű büfét és falatozót nyitottak falun. Csak az elmúlt három év alatt több mint 600 üzletet korszerűsítettek. A legeldugottabb kisközségekben is van már rá példa, hogy szép kis étterem lett a rosszkülsejű italbolt helyén. Az eszpresszós kisvendéglők, cukrászdák egyébként nagyon kedveltek és nagyon jól beváltak a falvakban.

A hálózat mérsékeltebb bővítése mellett az idén inkább a meglevő üzletek, üzemek korszerűsítése a cél, s ezekre mintegy 200—250 millió forintot fordítanak, nagyobbrészt helyi beruházásokból. A törekvés ugyanis az, hogy a vendéglátóipari üzletek a működési területükön mindenütt kultúrált körülmények között biztosítsák a lakosság választékos étel-, italellátását, előzékeny és

gyors kiszolgálását s a szórakozást.

A földművesszövetkezeti vendéglők vállalják az előfizetéses menü kiszolgálását. A ‘termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján a nagy mezei munkák időszakában lebonyolítják a termelőszövetkezeti tagok étkeztetését. Mozgóbüféí pedig már hagyományosan, amint a munka a határba szólítja az embereket, a földeken keresik fel az ott dolgozókat, harapnívalóval, édességgel, üdítő és hűsítő Italokkal. A cukrászüzemek, amellett, hogy állandóan bővítik a cukrászsütemények választékát, egyre inkább ellátják a falusi lakosság körében is keresett és már kedveltté vált félkészáruk, tortalapok készítését. A hidegkonyhai készítmények megkedveltetését, amelyekre megrendeléseket vesznek fel, bemutatókkal is szorgalmazzák.

A Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ Magyarországon egyedülállóan oldotta meg a gesztenye tartósítását, illetve saját üzemében a gesztenyeliszt készítését. A földművesszövetkezett cukrászdák így most már nyáron át is — ami eddig elképzelhetetlen volt — felszolgálhatnak finom gesztenyepürét és gesztenyés tortákat. A külföldről behozott különleges borok, italok mellett a szövetkezeti vendéglátóipar, az eddigi saját palackozású közkedvelt és kitűnő — soltszentimrei ezerjó, badacsonyi olaszrizling, verpeléti muskotály és rizling, abasári és ostoros! rizling — borokon túlmenően ebben az évben palackozott verpeléti hárslevelű és leányka borokkal bővíti a földművesszövetkezeti vendéglők italválasztékát. A tájjellegű, egyedi és magyaros ételspecialitások elterjesztésére szervezett tapasztalatcserék, a szakmai találkozók, a területi szakácsversenyek közvetve szintén a vendégek jobb kiszolgálását, az ételválaszték bővítését szolgálják.

A SZÓRAKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

A tartalmas és kultúrált szórakozást szolgálják elsősorban a fiatalok részére a cukrászdákban, eszpresszókban, kisvendéglőkben a helyi ifjúsági szervezettel közösen rendezett klubestek, táncdélutánok, irodalmi műsorok, ismeretterjesztő előadások, vetélkedők. Mindenfelé szaporodnak a libresszők is. Így nevezik a községi könyvtárból állandóan cserélt, vagy a földművesszövetkezet saját könyveivel felszerelt cukrászdákat, eszpresszókat, amelyet az idősebbek és a fiatalok is egyaránt kedvelnek. Fogyasztás közben hasznos időtöltés az olvasás, de kedveltek a tévés eszpresszók is.

A szórakoztatáshoz, a falusi klubélet kialakításához nagyban hozzájárul a többszáz földművesszövetkezeti műkedvelő együttes — színjátszó és népi együttes, énekkar, zenekar, bábcsoport, irodalmi körök. Mindezeken túl a földművesszövetkezeti vendéglátóipar 150 népi- és 90 tánczenekart foglalkoztat, míg lemezjátszó vagy gépi zene több mint 1200 cukrászdában, eszpresszóban szolgáltat szórakozást. Ezenkívül évente mintegy 3,5 ezer azoknak a műsoros rendezvényeknek — magyar nóta, operett, táncdalest stb. — száma, amikor fővárosi művészekkel keresik fel a kisközségeket, hogy jó étel-ital mellett szórakoztassák a lakosságot.

A hazai lakosságnak nyújtott vendéglátóipari szolgáltatások mellett a földmflvesszövetkezeti vendéglátóipar is nagy részt vállal abból, hogy a külföldi vendégek, köztük a Csehszlovákiából érkező turistákat az eddigieknél kultúráltabb körülmnéyek között fogadhassák. Szerte az országban mindenfelé máris számos jellegzetesen egyedi szövetkezeti vendéglő várja a külföldi vendégeket. Ebben az évben még tovább bővítik a földművesszövetkezetek is a kultúrált szálláshelyek, mikromotelek létesítését. Mint a múlt évben, az idén is több földművesszövetkezeti vendéglőben megszervezik a valutabeváltást. S a speciális földművesszövetkezeti vendéglátóhelyekre már a határon 54 oldalas, öt nyelvű tájékoztatóval hívják fel vendégeink figyelmét.

Ha összegezni akarnánk azt a sokrétű szolgáltatást, amelyet Magyarországon a falusi lakosság ellátása érdekében végeznek a földművesszövetkezetek, akkor így értékelhetnénk: lépést tartani a várossal. S ez a lépés mind eredményesebb és ma már mind könnyebbé válik.

Hajdú Júlia,

a Szabad Föld munkatársa

£ Csallóközből virágot szállítanak Prágába. A dunaszerdahelyi járásban lévő Oj Élet szövetkezet szerződést kötött a SEMPRA elnevezésű prágai üzemmel virágeladásra. Az EFSZ-ben már tavaly is foglalkoztak virágtermesztéssel. Egy 25 áras területről 15 ezer koronás önköltség mellett 65 ezer korona volt a bevételük. Ebben az évben egy hektáros területen termesztenek virágot fővárosunk lakossága részére. Vlado Blazifi

A közeli napokban bezárulnak az Iskolák kapui. Az utolsó órákat sokhelyütt a szabadban tölti a tanulóijjúság.

Jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig...

— Ebben a községben a szövetkezet megalakulásakor több hőnapon át egy fillért sem fizettek a tagoknak — mondta a sofőr, amint Biskupová község házai között ügyesen bevette a kanyart. — Igaz, hogy csak hatan voltak, de senkinek sem panaszkodtak. Nem jártak állami segély után, mint másutt. Elosztották egymás között, amit kitermeltek és kész. A helyi nemzeti bizottság elnöke, a falusi pártszervezet elnöke és a szövetkezet elnöke egy és ugyanazon személy volt, a fia pedig a párttitkári és a HNB titkári tisztséget töltötte be.

Mulat az elmondottak felett. Komikusnak tűnik neki a dolog, pedig a végén tragikumba fulladt. A később annyi gondot és zavart okozó sógorságnak-komaságnak itt, a szövetkezet megalakításának körülményeiben kell keresni a gyökerét. Hogyan kerülhetett sor olyan helyzetre, hogy a falut ,és annak földműves lakosságát egy-két család és annak rokonsága tartotta a kezében?

Nehéz erről beszélni. Jozef Vlcena, a szövetkezet mostani elnöke és az agronómus sokatmondóén összemosolyogtak, ám csak hosszadalmas beszélgetés és a szövetkezeti problémák megtárgyalása után vált a hangulat annyira meghitté és közlékennyé, hogy megpróbálták elemezni a helyzetet. Tulajdonképpen semmi rendkívüli sem történt. A községben lakó volt béresek a felszabadulás után szinte természetszerűen a pártba léptek és ők voltak a szövetkezet megalapítói Is. A hiba ott történt, amikor egy személy kezében összpontosult minden tisztség. A tisztségékkel járó felelősség és jog — szerintük hatalom — viselésére azonban az illető gyengének bizonyult. Fejébe szállt a dicsőség, hiszen mindenütt és mindenki az ő véleménye alapján és az ő szemével ítélte meg az embereket. Sokakat különféle megokolással börtönbe is juttatott. A szövetkezetei a saját birodalmának tekintette. Az került vezető helyre, akit ő és rokonsága akart. A sógorok és komák annyit vittek a közösből, amennyit akartak és a többi tagnak „pofa szerint“ írták a ledolgozott munkaegységek számát. Nem csoda, ha mindenki lopott, ahol tudott. Munkaerkölcsről nem is lehetett beszélni. A párt járási titkársága megelégelte a dolgot és 1963-ban más községből — Horné Obdokovce-ból — új elnököt hozott.

— Amikor megérkeztem — mondja az elnök — az udvaron egyetlen traktort sem találtam. A traktorosok este traktoron jártak haza, és munka után annyit fuvaroztak feketén, amennyit akartak. Ezt a „jő“ szokást természetesen fel kellett számolnom, ami nem járt nagy népszerűséggel. A traktorosok nem egyeztek bele minden ellenállás nélkül. Akadt olyan is, aki kijelentette, hogy így nem megy dolgozni. „Hát akkor ülj le“ — válaszoltam neki, és igyekeztem meglenni nélküle. Amikor látta, hogy nem nélkülözhetetlen, mégis dolgozni kezdett, de a volt vezetők biztatására másképp próbálta megoldani a dolgot. Kétszer is meg akartak verni. Amikor bíróságra adtam a dolgot, volt mit csinálnom, hogy ne zárják le őket. Azóta nyugalom van. A tagság zöme kezdettől fogva támogatott.

— Mit csinál most a volt elnök és a zootechnikus?

— Az elnök Nyitrán dolgozik, a volt zootechnikus pedig most a szövetkezetben éjjeliőr. A helyi nemzeti bizottság elnöke is a rokonsághoz tartozott. Megpróbálta nehezíteni a munkámat, de jöttek a választások és leváltották. Azóta nálunk nyugalom és egyetértés van.

Az első aratásról beszélnek. A gyenge termésről, amikor a beadás teljesítése, valamint a kölcsönvett gabona visszatérítése és a tagok természetbeni járadékának szétosztása után egy szem gabona sem maradt a magtárban. Vásárolni kellett a takarmányt.

— A gyönyörű herét nézve csak fájó szívvel legyintettem: Ogy is ellopjákl Ez a gondolat elűzte az álmot is a szememről. Egyszer hajnali három órakor felkeltem, és útnak indultam a földeken keresztül. A herében valőbon folyt a „betakarítás". Egv szövetkezeten kívül álló polgárt kaptam rajta a lopáson, akinek csupán 40 ár földje volt, de három szarvasmarhát tartott. „Ott veszek takarmányt, ahol van!“ mondta szemtelenül, amikor tettenértem. A lopásért elrettentő példaként megbüntették. Ennek meg is lett az eredménye. A lopások meggyérültek. Azelőtt mennyit kellett mérgelődnöm, amikor beérett a gabona, kukorica vagy dió. Hány terménnyel megrakott zsákot, táskát és más alkalmatosságot kellett elkoboznom! A terménnyel megrakott zsákokat egyszerűen ledobták a szekérről a szeszfőzde elé. Az istállókban is nagy volt a rendetlenség. Egy nap jött az ellenőrzés, és az egyik fejő által leadott tejben 50 százalék, a másikban pedig 40 százalék vizet talált. A fejőket leváltottam és asszonyokat állítottam a helyükbe. A tejhozam, súlygyarapodás, valamint a leválasztott malacok és borjak után prémiumot fizettünk és a növénytermesztésben is premizáltunk. A munkaegységek értéke 9 koronáról 16 koronára emelkedett, gabonából ugyanazon a területen csaknem kétszer annyit termelünk, mint azelőtt, és az akkori négy vagon hús helyett 10 vagon húst adunk el. Szóval nem panaszkodhatunk.

Megszólalt a telefon. Valaki a vonal másik végén a mezőgazdasági munkák menete iránt érdeklődött.

— Már csak néhányan dolgoznak a hereszéna körül. Nincs munkánk. A fogatok és a traktorok fuvart vállaltak és csak arra várunk, hogy beérjen a gabona!

Kint megeredt az eső. Az agronómus elégedetten nézett ki a határba.

— Még az árpának sokat segíthet — mondta, mintha hangosan gondolkozna. Kihajolt az ablakon és nagyot szippantott az esőtől illatos, tiszta levegőből. Cíderné G. Irén

Közelebb a városhoz

Megérett a meggy, te meg kislány szeddI