Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-24 / 25. szám

napos melegétel-ellátásra szerződést, az érsekújvári járásban pedig tizen­eggyel. Igaz, több szövetkezet már jól felszerelt konyhával rendelkezik, de nagyobb propagációval ezekben a járásokban is lehetne emelni az ét­kezők számát. Rózsa István a Jednota érsekújvári járási vezetőségének öko­­nómusa, maga se elégedett a köz­élelmezés jelenlegi helyzetével. Min­den második faluban van konyha, vagy pedig meleg ételt szállítanak oda. De ez távolról sem elégíti ki az igényeket. Ojabban három község kér konyhát, de sokkal több kellene. Kiss István, az andódi élelmiszerüzlet ve­zetője például elpanaszolta, hogy fa­lujukban nincs megfelelő vendéglő és nagyon kellene már a konyha is. A tapasztalatok alapján azt mondhat­nánk, hogy ahol szívügyüknek tekin­tik a közélelmezést, ott nem marad el a siker. Kardos Rozália, a kéfténdi vendéglő vezetőnője például olyan jó szervezőmunkát fejt ki, hogy naponta 13,0 ebédet adnak el. Persze, a propa­­gáció és a szervezés sem minden. A legjobb cégér a minőség. Nemes Erzsébet kéménél szakácsnő olyan ételt készít, hogy a fogyasztók joggal elégedettek lehetnek vele. Amíg a közétkezés terén vannak kisebb-nagyobb hiányosságok, általá­ban javul a frissítőital-ellátás. Mind­három járásban kevés volt a sör az elmúlt aratási idényben. Ezért a fo­gyasztási szövetkezetek idén jóval többet rendeltek. A nyitrai járásban 8000, az érsekújvári járásban 1267, a komáromi járásban pedig 1000 hl-rel több lesz a sör. Kedvezően értékelhet­jük azt a tény, hogy a sör minősége is javul. A topolőanyi sörgyár például különleges 10-es sört szállít. De több vagon sört küldenek a cseh országré­szekből is. Mindhárom járásban az üveges sört elsősorban a mezőgazda­­sági üzemek kapják meg. Alkoholmentes üdítő italokból szin­tén kevés volt a múlt évben. Sok gon dot okozott a tartósítása is, mert a nagy melegben könnyen romlottak. Ezért több szirup adagolásával három napról hét napra hosszabbították meg a jótállási időt. Sokkal több lesz a szóda, az ásványvíz is. A nyitrai já­rásban például az új szódagyár üzem­be helyezése lényegesen hozzájárul az üdítő ital-ellátás zavartalanságá­hoz. A fogyasztási szövetkezetek felelős funkcibnáriusái valahogy sokkal na­gyobb bizakodással néznek az aratási idény elé, mint a múlt évben. Rózsa István, a fogyasztási szövetkezetek érsekújvári vezetőségének járási öko­­nómusa, július Lichtner, a nyitrai ve­zetőség alelnöke, Bohácsek Imre, az érsekújvári vezetőség közétkezési re­ferense, mind azt állította, hogy a ki­sebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve a Jednota idén helyt áll az aratásban, a különböző szolgáltatások terén. Lesz elég meleg étel az igénylőknek, sőt, ha szükséges, még sokkal, többet is adhat a Jednota. A frissítő ital­­ellátás terén is lényeges javulás ész­lelhető. (B. J.) FF.LSÖSZECSÉN TÖRŐDNEK AZ ÖREGEKKEL A felsőszecsei EFSZ vezető­sége határozatot fogadott el, amelynek értelmében az ala­csony állami nyugdíjat élvező volt szövetkezeti tagok járadé­kát a salát anyagi forrásaiból kiegészíti. Az egyedül élő öre­gek nyugdíjához oly mértékben járul hozzá, hogy az elérje a havi 400 koronát. A közös ház­tartásban élő férj és feleség járadékát 600 koronára egészí­tik ki. Ez már olyan összeg, mely szolidan biztosítja a mun­kából kiöregedett tagok lét­­fenntartását. Ezt főleg azért érdemes meg­említeni, mert nem mindenhol gondolkodnak így, és a szociá­lis felelősség nem nyilvánul meg ebben a kérdésben minden szövetkezetben. Pedig az öre­gek megsegítésére szánt anyagi eszközök nem terhelik érezhe­tően az EFSZ anyagi helyzetét. Különben is átmeneti terhek­­ről van csak szó. A most nyug­díjállományba kerülő öregek állami járadéka általában el fogja érni a havi 500 koronát és így legalábbis ilyen mérték­ben nem fognak rászorulni a szövetkezet anyagi segítségére. KÚCS GYULA, Alsószecse EXPO 67 fényképekben Bratislavában a Csehszlovák-Szovjet Barátság Székházában e hó 17-én igen figyelemreméltó négyhetes kiállítás nyilt. Azok, akiknek nem áll mód­jukban Montrealba utazni, fényképfelvételeken végezhetnek sétát a világ­kiállítás nagyszerű építményei és az egyes résztvevő országok, mindenek­előtt hazánk kiállítási tárgyai között. Kevésbé fárasztó sétánk alkalmával megtudtuk, hogy a csehszlovák „Mozgóképszínház-automata" nagy érdeklődést keltett. Ebben ugyanis a nézők irányíthatják a bemutatott filmtörténet további alakulását, a két szabályozó gomb egyikének lenyomásával. A történet a nézők többségének kívánsága szerint bonyolódik tovább, miközben óhajukat számológép ösz­­szegezi. A „Polivíziő“ Josef Svoboda színpadi képzőművész találmánya. Lényege, hogy harmincöt álló és mozgó négyzeten, valamint forgó idomon egyidőben nyolc filmet vetítenek, továbbá nyolcezer színes diapozitívból mutatnak be képeket. „Diapoliekran“ a további mozgó képérdekesség, amely tizennégy perces műsorban „a világ teremtését" mutatja be tizenötezer képben, egyidőben száztizenkét vetítőfelületen, kétszázhuszonuégy diaprojektor segítségével. A diapoliekran érdembeli szerzője Radok Emil filmrendező. A „Laterna Magica" már nem oly ismeretlen, hiszen sokan megtekintet­ték a brnoi kiállításon, vagy Prágában. Most a La Ronden űj műsorokat mutat be naponta tizenkét előadáson. A fényképek közötti körsétán láthatjuk a Ouebeci tartomány egyik siló­tornyokkal bővelkedő farmját, melyet államelnökünk A. Novotny elvtárs is meglátogatott. A „Szlovák Koliba", továbbá a „Csehszlovák Étterem", valamint a „Bra­tislava! Étterem" montreali életéről készült felvételek főleg az ínyencek tekintetét vonzák. Lőcsei Pál mester négyszázötven éves gótikus stílusú „Ürvacsora" nevű, fából faragott szoborcsoportjának másolatában, valamint számos egyéb régiségben az „Évszázadok" megnevezésű teremben gyönyörködhetnek a régiségkedvelők. Ezenkívül a kanadai Montreal számos látképét, valamint a kiállítás pa­­villonjait mutatja be a nagy érdeklődést keltő érdekes kiállítás. —KSZ— 1045 kiállító A BRNÖI NEMZETKÖZI VÁSÁRON Brnóban az idén „A technika és béke, az előrehaladás szolgálatában" jelszó jegyében rendezik meg a már hagyományos nemzetközi vásárt. A szeptember 10-től 19-ig tartó IX. nem­zetközi vásáron való részvételét most első ízben jelentette be ezernél több kiállító. A mai napig húsz pavilonban 73 ezer négyzetméternyi kiállítási te­rületen és a szabad ég alatt 68 ezer négyzetméternyi területen 1045 bél­és külföldi cég, illetve üzem biztosí­tott magának helyet, hogy bemutat­hassa gépipari gyártmányait. A IX. brnói nemzetközi vásáron összesen 33 ország képviselteti ma­gát. Különösen nagy az érdeklődés a Ment véletlenül kerültünk Far­­kasdra. A Galántai Járási Nem­zeti Bizottság építési osztályán puha­tolóztunk a családi házépítés körül felmerülő problémákról. Brenkus An­tal osztályvezető arról tájékoztatott, hogy a múlt évben 102 százalékra tel­jesítették a családi házak építésének tervét, idén pedig még gyorsabb ütemben haladnak előre. Ez abból is látszik, hogy amíg a múlt évben má­jus végéig csak 10 százalékra telje­sítették a tervet, idén a tervezett 440 családi házból már 123-at befejeztek. Kerestük a siker titkát. Megtaláltuk. Az építkezésügyi osztályon hozzáértő, rátermett emberek dolgoznak. A tég­­lahíányt például lebontott házak anyagából pótolták. Sok-sok kilincse­lés után a terven felüli mennyiség­ből cementet szereztek a gyárakból, az építkezni akarókat erdészeti és fa­­feldolgozó üzemekbe küldték és így a munka ellenében fűrészelt' árut kaptak. De leleményesek a falusi funkcionáriusok is. Különféle módon több községben segítik a családi há­zak énítnit dp köztit kfma'-ayl'V a farkasdl szövetkezet, amely építke­zési csoportot szervezett az építke­zők megsegítésére. Ennyi felvilágosítás után azonnyom­­ban ellátogattunk, a helyszínre, hisz országszerte ritka a farkasdiakéhoz hasonló kezdeményezés. A hatalmas falu olyan ilyenkor, mint a felbolygatott hangyaboly. Tesz­­vesz a falu apraja nagyja. Pál Kál­mán, a szövetkezet elnöke is ép a számvevőknek magyaráz ■ valamit. Amikor előadom 'jövetelem célját, fel­derül az arca. — A ml építkezési csoporttunk iga­zán jól dolgozik. Azokról írhatnak az újságba. Csak márciusban indultak és máris hét házat építenek. Ebből há­rom emeletes. De ilyen munkától sem félnek. — Hogy született meg a gondolat ilyen csoport alakítására? — Megmondom őszintén, sokat fog­lalkoztunk a problémával. A mi fa­lunk igazán szövetkezeti község. Ezerötszáz házszámot számlálunk, eb­ből lf)20-ban szövetkezeti tag lakik. mppVazRlítőleg 50 új családi Farkasdi lakásépítők Az elnök házán az építkezést csoporton kívül 580 önkéntes szövetkezeti brigádos dolgozott. Nem csoda, ha gyorsan elkészült, de emellett párját ritkítja a faluban. (foto: Bállá) ház épül. Mondanom sem kell, hogy mennyi többletmunkát, gondot okoz a tagoknak az anyagbeszerzésen kí­vül a családi házak építése. Sok volt a munkából való kimaradás, de az építkezők még munkahelyükön sem voltak egész emberek, mert mindig az otthoni munka járt az eszükben. Úgy döntöttünk, hogy a gondot le­vesszük a tagok válláról és 23 tagú építkezési csoportot alakítunk, ame­lyet minden tag igénybe vehet. Beszélgetünk az építkezési csoport felépítéséről, előnyéről, munkájáról, küldetéséről, de alig mélyedünk el a fejtegetésekben, máris látogatók ér­keznek, mégpedig a minisztériumból. Ezek után az elnök, Unyatinszky András mérnök agronómust adja mel­lém kísérőképpen. Keresztül-kasul járjuk a falut és a faluszemléből ki­tűnik, hogy a farkasdiak sokat adnak a faluszépítésre és általában az épít­kezésre. Mindenfelé járdákat látunk és végre az egyik élelmiszerüzlettel szemben rátalálunk az építkezési cso­portra. Csak úgy ég a kezük alatt a munka. Pontos munkabeosztás szerint dolgoznak, ki-ki a maga szakaszán. Hisz a csoportban vannak ácsok, kő­művesek, asztalosok, festők és víz­vezetékszerelők. Gépesítésben sincs hiány. Két betonkeverőjük és egy anyagszállító szalagjuk van és a kö­zeljövőben újabb két betonkeverőt kannak. A csoport gyorsan és jól dolgozik. Most is alig jut idejük szó­váltásra. — Egy év alatt akár negyedszáz házat is felépítünk. Csak legyen rá anyag. A mi munkánkat akárki meg­nézheti. Beszereljük a központi fű­tést, egyszóval mindent megteszünk, amit az építkező igényel. Méghozzá olcsóbban dolgozunk, mint az építke­zési üzemek, vagy a maszekok. Az utóbbi állítását Makrai Imréné igazolja. Amikor meglátogatjuk tető alá került házát, nem győz hálál­kodni. — Aranyos emberek ezek. Képzelje, a maszekok csak a tető feltevéséért több mint 3000 koronát kértek. A eső­sort felhúzta a falakat, beállította az ajtókat, ablakokat, elkészítette a betonkoszorút, és a tetőt és mind­össze 4930 koronát fizettem. Megta­karítottam egy kis pénzt. Igaz, van helye bőven, de így előbbre juthat­tunk. Makraméhoz hasonlóan nyilatkoz­nak más építkezők is. A csoport tény­leg gyors és jó minőségű munkát vé­gez, és ami a fő, olcsón dolgoznak. Többek közüt megtekintettük a szö­vetkezet elnökének emeletes házát. Bizony a kivitelezése olyan, hogy a csoportnak dicséretére válik. Szak­szerűen beszerelték a katlanos köz­ponti fűtést és a vakolás is olyan, hogy azon még a legjobb szakember is alig találhat hibát. Az építkezési csoport vezetőivel a szemle után elbeszélgetünk még a díjazási problémákról is. Hogyan is dolgozik a csoport? Elsősorban szövetkezeti épületeken dolgozik. Nemrég készítették el pél­dául a minden követelményt kielégítő korszerű tejcsarnokot. Nagyon szép az épület, bent ragyog a tisztaságtól, bizony Ilyen kellene minden szövet­kezetnek. Ha a szövetkezet építkezé­sei nem túl sürgősek, ilyenkor a cso­port családi házakon dolgozik. A tag egyszerűen beadja a munkaigénylést a szövetkezet irodájára és a csoport minden dolgozó tagja után 10 korona órabért fizet be a szövetkezetnek. A munka kivitelezését teljesen az épít­kezési csoportra bízza. Az építkezési csoport tagjai 5,80 korona órabért kapnak a szövetkezettől. Mivel na­gyon igényes és nehéz munkát végez­nek, úgy gondolom, talán több is illetné őket. Ha már egyszer olcsón és gyorsan dolgoznak, jobban kellene díjazni munkájukat. Mert így, bár lelkesedéssel dolgoznak, nincsenek eléggé anyagilag érdekelve. Ha az órabért a szövetkezet vezetősége nem is emeli, valamilyen serkentő prémiu­­mozási rendszert kellene kidolgozni. Ha valamilyen munkát például előbb elvégeznek, és a minőségen sem esik csorba, prémiumot kellene nekik ad­ni. Amint Unyatinszky elvtárs mon­dotta, az építkezési csoport bérezési kérdése még nincs megoldva. Remél­jük, hogy az anyagi érdekeltségnek megfelelően rendezik a jövőben. Cikkünk elején azt mondottuk, hogy nem véletlenül kerültünk Farkasdra és hozzá kell tennünk, hogy nem is hiába jártunk ott. A szövetkezet ve­zetősége nagyon helyesen tette, hogy kiszélesítette az építkezési csoportot és ily módon segítséget nyújt a csa­ládi házak építőinek. Kevesebb a gond, a kiadás, a fölösleges ideges­kedés, ugyanakkor a másik oldalon a tagok nyugodtabban dolgozhatnak a szövetkezetekben. Azt mondhatjuk, hogy ez az intézkedés a szövetkezet érdekét is szoligálja, a befektetés ka matostól megtérül, mert ezentúl egy re kevesebb építkező marad ki a sző vetkezeti munkából és teljes munka erejével, tudásával dolgozhat a kö zösben, hogy elérhessék a tervezett több mint 20 millió korona bevételt. BÁLLÁ JÖZSEF franeia, az olasz, az osztrák, a svájci és a dán cégek körében. Köztársasá­gunk — 18 külkereskedelmi vállalat­tal foglalja el a kiállítási terület je­lentős részét. A továbi sorrend: az NDK, a Szovjetunió, Ausztria, az NSZK, Nagy-Britannia és Magyaror­szág. Mivel szokatlanul sok a jelentkező, nincs elegendő hely a pavilonokban, sőt a szabad ég alatti kiállítási terü­leten sem. Ezért 180 külföldi cég sát­rakban mutatja be termékeit, továb­biak számára pedig a vásár területén kívül keresnek lehetőséget a kiállí­tásra különösen a belváros e célra megfelelő helyiségeiben. A problémát azonban még így sem lehet teljesen megoldani, minek következtében 165 külföldi cég nem vehet részt a nem­zetközi vásáron. A kiállítók egy m2- nyi fedett területért 21 dollár bétt fizetnek. A kiállítók ezidén is 12 csoportra osztva mutatják be gyártmányaikat. A bíráló bizottság ez idén mintegy 30 aranyérmet ítél majd oda. A nemzetközi vásár változatos mű­szaki-tudományos műsorának kereté­ben a Csehszlovák Műszaki Tudomá­nyos Társaság 3 nemzetközi értekez­letet rendez. Ezenkívül hét ipari nap ad kiváló alkalmat az érdeklődők szakismereteinek elmélyítésére. Sor kerül továbbá a műszaki lapok s fo­lyóiratok szerkesztőinek nemzetközi értekezletére is. SZAKMAI FILMSOROZAT A komáromi hajúgyárban filmfesz­tivált rendeznek szeptemberben a hajógyár munkabiztonsági bizottságá­nak kezdeményezésére a járási Szak­­szervezeti Tanács, a hajógyári üzemi bizottság és a Vöröskereszt járási szervezete üzemekkel foglalkozó bi­zottsága együttműködésével. Ez az akció a hajógyári kollektív szerződés­ben is szerepel és a filmfesztivál ke­retében szakelőadások is lesznek. A városi SZH-ban, a hajógyári szak­tanintézetben és a II. lakótelepi inas­­iskolában folyik majd a vetítés, mely­nek fő célja a munkabalesetek meg­akadályozása. Sok színes filmet, vala­mint hazai, külföldön díjakat nyert filmet mutatnak be. A gazdasági ve­zetők, brigádvezetők, a munkabizton­sági felügyelők, valamint a dolgozók sok hasznos tapasztalatot szűrhetnek majd le. A hajógyár és a Járási Szak­­szervezeti Tanács messzemenően tá­mogatja ezt az akciót. Szénássy János MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK TÁRSULÁSA Már a múlt év második felében megkezdődött köztársaságunkban a mezőgazdasági üzemek társulása, me­lyek célja az egyes üzemek közötti együttműködés elmélyítése. Az Állami Statisztikai Hivatal ada­tai szerint ez év májusának elején összesen 44 társult mezőgazdasági üzem létezett köztársaságunkban, kö­zöttük három Szlovákiában. A 44 tár­sulás 810 mezőgazdasági üzemet fog­lal magába. A társult gazdaságok egyharmada főleg baromfitenyésztéssel foglalko­zik, egyötöde takarmánykészítésre, illetve szárításra specializálódott. Több társulás nagy teljesítőképességű sertéshizlaldákat tart fenn, vagy egyesült erővel értékesíti a gyümöl­csöt, zöldséget, bort, gondoskodik a mezőgazdasági gépek javításáról stb. Néhol a téglagyártást is bevezették és lakásszövetkezeteket létesítettek. A JEDNOTA - aratás előtt 9 A közétkezésben a nyitrai járás vezet 9 A hajnali órák­ban „bizalom-szekrényekbe“ rakják a kenyeret % Kevés a konyha az érsekújvári járásban # Több lesz az üdítő ital # Szőkülnek az őszi árpa-táblák. A gabonaföldeken nemsokára felbúgnak az első kombájnok. Bár a gépesítés mellett egyre kevesebb földműves dolgozik az aratásban, mégis sok a tennivaló. Hisz az aratás mellett fo­lyik a növényápolás, a takarmánybe­gyűjtés is. Kevesebb idő jut ilyenkor az otthoni munkára, a sütésre, főzés­re. A falusiak ebben az időszakban bizony őrülnek, a Jednota szolgálta­tásainak. A munka hevében nem kell gondolni reggeli, ebéd vagy vacsora készítésére, mert a fogyasztási szö­vetkezet alkalmazottai mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk. Hogy szolgálataikat mennyire bővítik, a nyitrai, érsekújvári és komáromi já­rásban végeztünk felmérést. A három járás közül a közélelme­zés terén a legszebb eredményeket a nyitrai járás mutathatja fel. Eddig már 31 mezőgazdasági üzemmel kö­tött szerződést a Jednota járási veze­tősége egésznapi ellátásra. A múlt évhez képest jelentős előrehaladás van ezen a szakaszon. A Jednota llyennemű szolgáltatását négy mező­­gazdasági üzemmel több vette igény­be. De gondolnak a kisebb falucs­kákra, esetleg településekre. Három mozgó élelmiszer-árusító autó, 24 köz­ségbe és kisebb pusztákba, majorok­ba látogat. A kívánalomnak megfele­lően két-három órát tartózkodik egy­­egy helyen. A járásban egy újdonság­gal is találkoztunk, amiért a fogyasz­tási szövetkezetek járási szövetsége dicséretet érdemel. Huszonnégy köz­ségben úgynevezett bizalom-szekré­nyeket szerelnek fel az üzletek előtt, amelyekbe a pékségekből már reggel 3—4 órakor belerakják a kenyeret a teherautók sofőrjei. A bizalom-szekré­nyektől az egyik kulcs a gépkocsive­zetőnél, a másik az üzletvezetőnél van. Az üzletvezetőnek tehát nem kell korán kelni, de üzletnyitáskor a ke­nyeret pár perc alatt az üzletbe szál­líthatja és a vásárlók idejében ke­nyérhez juthatnak. A komáromi és érsekújvári Járás­ban a közélelmezés szakaszán bizo­nyos lemaradás észlelhető. A komá­romi járásban mindössze 10—12 me­zőgazdasági üzemmel kötöttek egész-

Next

/
Thumbnails
Contents