Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-24 / 25. szám

Bratislava, június 24. Ara 1,— Kős XVIII. évfolyam, 25. szám. Aratás előtt A dunaszerdahelyi járás földműve­sei az idei aratás során 27 344 hektár területről takarítanak be gabonát. A veszteségmentes betakarítás sike­res elvégzésére a járásban 210 arató­cséplőgép, 164 rendrakó kaszálógép, 100 szalmaprés, 166 cséplő- és mag­tisztítógép, 14 KUZBAS gabonaszárító, valamint sok szállító- és egyéb gépi berendezés áll készenlétben. Az el­múlt években szerzett jó tapasztala­tok alapján a járásban az idén ismét a kétmenetesen végzett aratási mód­szert alkalmazzák nagyobbrészt. A gabonatermő területek — s a termés­hozamok is — különösen a jó agro­technika és a megosztott tápanyag­visszapótlás következtében, évről év­re növekednek. Ezzel párhuzamosan megnőnek a munkaszervezéssel, a gé­pi eszközök kihasználásával és a ga­bona kellő tárolásával szemben, va­lamint a Mezőgazdasági Terményfel­vásárló és Ellátó Vállalat, és a mező­­gazdasági üzemekben támasztott igé­nyek is. Ezekkel a kérdésekkel nem­rég az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága komolyan foglalkozott leg­utóbbi ülésén, amelyre meghívták a Járás szövetkezeteinek elnökeit és a mezőgazdaság vezető dolgozóit. Minden mezőgazdasági üzem június közepéig kidolgozta az aratási mun­kák tervét. Ezt a tervet a szövetkezet taggyűlésén és az üzemi pártszerve­zetben, az állami gazdaságokon pedig a szakszervezet üzemi gyűlésén tár­gyalták meg a dolgozókkal. Danii elvtárs, a Gombai Állami Gazdaság igazgatója kihangsúlyozta az aratás idején a tűzbiztonsági és a munka­­biztonsági intézkedések betartásának fontosságát. A Gombai Állami Gazda­ságban 2331 hektár területről takarí­tanak be gabonaféléket. Június első felében elvégezték a gépek felké­szültségének ellenőrzését. A tűzese­tek és a balesetek meggátlása érde­kében az egyes üzemrészlegeken kü­lönleges iskoláztatást rendeztek. A gabonabetakarítás gazdaságos elvég­zése érdekében igyekeznek saját gé­peikkel learatni, kícsépelni és be­szállítani az egész termést, minden brigádsegítség nélkül. A múlt évben ugyanis 6 kombájn érkezett kisegítésképpen Csehország­ból. Mivel az ídeszállításuk igen költséges, a saját házuk táján keres­tek tartalékokat. Remélik, hogy a gé­pek jó minőségű javítása, a helyes karbantartás és az arató-cséplőgépek célszerű kihasználása által a gabona­félék betakarítását nagyobb nehéz­ségek nélkül, hiánytalanul elvégzik. Gazdaságukban 162 hektáron kell minden egyes kombájnnak betakarí­tani a termést, s ha még az őszi rep­cét is beleszámítjuk, úgy kombájnon­ként 166 hektár teljesítményt várnak. Az aratás idejére a Somorjai Magyar Tannyelvű Középiskola diákjai is fel­ajánlották segítségüket, akikkel már néhány éve együttműködnek. Csupán ebből az állami gazdaságból 241 va­gon gabonát szállítanak majd be az állami magtárakba. Bíráló, de teljes egészében jogos megjegyzés hangzott el a vendéglátás üzemeinek alkohol­­mentes italokkal való ellátásával kap­csolatban. A megjegyzést a múlt évek tapasztalatain alapuló aggodalom szülte, mivel a legutóbbi melegebb napokon a múlt hibáinak orvoslását nem észlelhettük. A nap tűző sugarai kiszikkasztották a talajt, de a hőség­ben minden élőlény, az ember is sínylődött. Még az éhségnél is kín­­zóbb a szomjúság. A legutóbbi na­pokban a Gombai Állami Gazdaság dolgozói bizony hiába kértek a ven­déglőben málnát, szódavizet vagy gyengébb, kellőképpen hűtött sört. De hát ha az ember szomjas, kényte­len mást inni. Az alkohol után nyúl. S ez is egyik oka sajnos az annyira nemkívánatos baleseteknek, ami nem egyszer szomorú következménnyel jár, tragédiához vezet. A dunaszerdahelyi járásban nem feledkeznek meg a raktárak és mag­tártérségek fertőtlenítéséről sem. A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Ter­ményfelvásárló és Ellátó Vállalat dolgozói a napokban végzik a raktá­rak befogadóképességének felméré­sét, és szerződéseket kötnek az egyes mezőgazdasági üzemekkel a gabo­na elraktározására. A gellei gépállo­más már 22 mezőgazdasági üzemmel kötött egyezséget, és szerződésileg biztosítja az üzemanyagellátást. Ezen felül a gépállomás 3 mozgó műhelyt szerel fel és állít munkába. Az aratás ideje alatt, naponta este 22 óráig, elegendő telefonon felhívni a Holice 22 telefonállomást és a gépjavítók mozgó műhelyükkel elindulnak. A gépjavítók dunaszerdahelyi alkatrész­boltja szocialista verseny feltételeit tűzte ki a kombájnosok, rendrakógép­kezelők, szalmaprés-kezelők, traktor­­vezetők, a szalmakazalozó csapatok és a lánctalpas traktorok vezetői szá­mára, a tarlóhántás jó minőségű el­végzésére. A járás keretén belül ugyanígy egymással versengenek majd az egyes mezőgazdasági üzemek is. Mint már szokásos, azok, akik a szocialista verseny keretében a nyári munkák értékelésekor a győzelmi emelvény legmagasab fokaira jutnak, szép pénzjutalmakra számíthatnak. Vlado Blalaíic Mielőtt megpendülnek a kaszák A Kelet-Szlovákiai Kerületről bát­ran el lehet mondani, hogy a 12—16 nap múlva elkezdődő idei betakarí­tási munkálatokra az EFSZ-ekben, az ÁG-okban és a GTÁ-okon megvannak a kellő feltételek, főleg a gépállo­mány újabb emelkedése folytán. A Kelet-Szlovákiai Kerületben ezidén 930 aratócséplőgép dolgozik. Ez a ta­valy rendelkezésre álló mennyiségnél 88 egységgel több. Ugyancsak hatha­tós segítséget jelent majd a 962 rend* rakó aratógép és az 1015 magasnyo­mású szalmaprés. E gépállomány jóvoltából a Kelet- Szlovákiai Kerületben 118 295 hektá­ron a gabona betakarítását nagyüzemi technológia alkalmazásával végzik al, ami az EFSZ-ekben és ÁG-okban a gabona vetésterületének 68,2 százalé­kát teszi ki. A feltüntetett 118 295 hektáros — nagyüzemi technológiával betakarítandó — területből a tőke­­terebesi járásra 27 600 hektár, a kas­sai járásra 24 000 hektár, a rozsnyói járásra 3762 hektár esik, ahol is a betakarítást aratócséplőgépek végzik. Kelet-Szlováklában az EFSZ-eken és ÁG-ban hagyományos eljárással 56 460 hektáron, a magángazdaságokban pe­dig 36187 hektáron fognak aratni. Erre. a célra a gazdáknál és a GTA- okon 1604 önkö'özőgép és 1595 cséplő­gép áll rendelkezésre. Az emiftett mennyiségből 149 cséplőgép a nem­zeti tanácsok, 94 cséplőgép pedig a magángazdálkodók tulajdonában van. Ez a cséplőgépállomány természete­sen nem lenne elegendő a cséplés gyors lebonyolítására a magángazda­ságokban. Ezért ebben a szektorban fokozatosan be fognak kapcsolódni az EFSZ-ek és ÁG-ok cséplőgépei is. Meg kell említeni, hogy a kelet-szlovákiai nemzeti bizottságok ebben az évben további 35 cséplőgépet rendeltek. Külön meg kell jegyezni, hogy az aratási munkálatokkal kapcsolatban a helyi nemzeti bizottságokra különö­sen nagy feladat hárul. Még a mező­­gazdasági termelési igazgatóságok és az egyes mezőgazdasági üzemek veze­tőségének irányító tevékenysége mel­lett is. Ez főleg szervezési feladatok­ból, az anyagellátás biztosításából stb. áll. BohuS Nemiek A zstgárdi szövetkezet, amely annakidején sereghajtóként hátul kullogott, az utóbbi fél évtized során felfejlődött. Tavaly élen jártak a mélyszántás* ban, Idén a növényápolásban, takarmánybetakarltásban mutatnak példát. (Foto: nkt)J KIFIZETŐDIK-E A KOMBÁJNOK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA I Az aratás a gépesítés következté­ben már nem követel nagyobb erő­feszítést a mezőgazdasági üzemektől, azonban idényszerűsége miatt mégis rugalmas szervezést kíván. Amint tudjuk, a különböző éghajlati viszo­nyok miatt korábban, illetve későb­ben érik a gabona az egyes kerüle­tekben, sőt járásokban, és ez gyors munkát kíván. Ezért országszerte minden évben többszáz kombájnt át­csoportosítunk. Ennek egyes mező­­gazdasági üzemekben már hagyomá­nyai vannak. Amolyan testvéri kise­gítésről van szó. Viszont felmerül a kérdés, vajon kifizetődik-e a kombáj­nok átcsoportosítása? A mezőgazdasági üzemek vezetői­nek a kombájnok átcsoportosításával kapcsolatban eltérő a véleményük. A többség azonban amellett van, hogy a társadalmi érdeket szem előtt tart­va a kombájnokat akkor is át kell csoportosítanunk, ha ebből kisebb­­nagyobb ráfizetés származik. Viszont alaposabb elemzés után az Is kiderül, hogy a ráfizetés nem mindig ráfize­tés. Kozák Frantiáek, a Záhory Louky-1 EFSZ elnöke (kroméfíiíl járás) úgy vélekedik, hogy ha a muzslal szövet­kezetből a meglevő két kombájnhoz újabb kettőt visz, a 300 hektár gabo­nát rövid idő alatt és kevesebb szem­veszteséggel takarítja be. Gabonáját a tulajdonában lévő gépekkel Is be tudná gyűjteni, de viszont ha hosz­­szabb ideig tart a betakarítás, na­gyobb a szemveszteség. Ami tehát el­veszik a szállítási költségen, megté­rül a kevesebb szemveszteség követ­keztében. A kombájnok átcsoportosításának problémáiról Milan Kovács mérnök, az SZNT mechanizációs osztályának dolgozója tájékoztat. Beszélgetésünk közben több oldalról megvitattuk a klfizetődőséget. Véleménye szerint, a mezőgazdasági üzemnek csak akkor érdemes kombájnt tartani gépállomá­nyában, ha azzal évente legalább 200 hektárt aratnak. Hogy a kombájnok átlagosan ilyen teljesítményt elérje­nek, szükséges az átcsoportosítás. Azonban sokszor a szállítás drágítja az átcsoportosítást. A múltban előfor­dultak olyan esetek is, hogy a kom­bájn, 3—4, sőt öt napig is utazott a vasúton. Mondanom sem kell, hogy ez nagy veszteség, mivel nemcsak a kombájn nem dolgozhat, hanem fi­zetni kell naponta a kombájnost és segéderőt is. A múlt évben a szállítás már lényegesen rugalmasabb volt, A vasút a megrendeléstől számítva 48 órán belül adott vagonokat. De sok kombájn ment Csehországba vagy jött onnan saját tengelyén. Ily módon Is kevés volt az Időveszteség. A múlt évben megközelítőleg 800 kombájn volt átcsoportosítva, főleg a nyugat-szlovákiai kerületben. A ke­let-szlovákiai kerületben csak járások közti kisegítés volt. A cseh ország­részekből Szlovákiába érkezett kom­bájnok átlagos teljesítménye 70—80 hektár körül mozgott. A rossz idő­járás következtében viszont a Cseh­országba küldött kombájnok teljesít­ménye csak 30—40 hektár volt. Idén a múlt évhez viszonyítva ke­vesebb kombájnt csoportosítunk át, de a központi adatok nem fedik tel­jesen a valóságot, mert — a muzs­­lalakhoz hasonlóan — több üzemközi szerződés jött létre. A kombájnok szállítási költségeit mindig a kisegítő üzem fedezi. Tehát érdeke, hogy a kombájn minél hamarabb az új mun­kahelyre kerüljön és minél többet arasson. Bár már a mezőgazdasági üzemek a szerződéseket megkötötték, nem árt, ha visszatérnek ehhez a problémához, és a lehetőségekhez mérten minél több gépet adnak, illet­ve kérnek kölcsön, mert így az ara­tást gyorsabban és kevesebb szem­veszteséggel végezhetik el. (ballal ■Rendkívül szeszélyes az Időjárás. ■* Június kiadós esőkkel, zivatarok­kal, — némelyütt jégesővel — köszöntött be, s uralta csaknem az egész hónapot. Ettől függetlenül jó termés ígérkezik gabonából. Több helyütt rekordtermésre számítanak. Ez fokozott felkészültségre sarkallja a mezőgazdasági üzemek ve­zetőit, tisztségviselőit, hogy az akadá­lyokat, az aratás ütemét fékező bajokat eleve megelőzzék Ilyképpen cselekedtek a galántat já­rásban is, ahol több mint 25 ezer hektár gabona vár betakarításra. Egri László, A GÉPSZEMLE TAPASZTALATAI öt körzetre osztották a járást, s alapos ellenőrzést végez­tek a mezőgazdasági termelési Igazgatóság gépesítési szak­osztályának, a gépállomásnak szakemberei, s ezúttal a közbiztonsági szervek részéről is minden eddigitől nagyobb volt az aktivitás. A mezőgazdasági üzemek elnökeinek (állami gazdaságokban az igazgatók), mechanizátorainak, biztonsági felelőseinek bekapcsolásával lefolytatott gép­szemlék megmutatták, hogy a legtöbb állami gazdaságban és szövetkezetben idejében kijavították a gabonabetakarító gépeket, rendbehozták a szállítóeszközöket, s elegendő gé­pet, munkaerőt biztosítottak, ami szintén nagyon fontos. A gépesítési szakosztály vezetőjének távollétében Fodor Ferenc és Molnár Vilmos tájékoztat: — Hány hektár gabona jut átlagban egy kombájnra? — Kombájnonként 130 hektár, ami nem mondható egy­általán soknak. A beszélgetés során kitűnik, hogy mindössze négy szö­vetkezetben maradtak le a gépjavítással, a pataiban, a sin­­tavaiban, a negyediben és az egyházfaiban. A gépszemle szakavatottjainak ellenőrzése során kitűnt, hogy későn kezdtek hozzá a gépjavításhoz az említett szövetkezetekben. Mik voltak az érvek? Egyházfán a gépjavítók megbete­gedésére hivatkoztak, másutt meg a megfelelő javítóműhely hiányával hozakodtak elő... Sem az egyik, sem a másik indok nem elfogadható, hiszen a gépjavítóállomás szívesen a segítségükre sietett volna. Hagyták, hogy a gépjavítás a „körmükre égjen". Tanulság: az ilyen mulasztásnak nem INDULÁSRA KÉSZEN szabad megismétlődnie! A gépszemle eredménye: gyors intézkedések folytén az aratás megkezdéséig elkészülnek a kijavításra váró gépek, kombájnok. GÉPELLÁTOTTSÁG Amint már az előbb szó esett róla, elegendő kombájn­nal rendelkezik majd a galántai járás. Egy-egy kombájnra nem jut több 130 hektárnál átlagban. Kivételt képez a far­­kasdi szövetkezet, ahol 150 hektár gabona aratásával szá­molnak kombájnonként. Ám minden remény megvan arra, hogy a nyolc kombájn (ebből 6 saját) győzi majd a mun­kát, mert jó munkaszervezésben, szorgalomban, s ügyes gépkezelőkben nem lesz hiány. — Mezőgazdasági üzemeink 154 saját kombájnt vetnek be a gabonabetakarításba. Ehhez jön még a gépállomásunk 26 kombájnja — újságolja Egri László, a galántai gépállo­más vezető dolgozója. — Kisegít még a senicai gépállomás 10, valamint a D. Kubín-i gépállomás ugyancsak 10 kom­bájnnal, s a járás mezőgazdasági üzemei önkezdeményezés­ből szintén 10 kombájnt kölcsönöztek. De nem lesz hiány sorolókból és szalmasajtolókból sem. MOZGÖMÜHELYEK ÉS ALKATRÉSZELLÁTÁS A galántai gépállomás összesen öt mozgőmflhelyt állít munkába a gabonabetakarítás zavartalan lebonyolítására. Azért ennyit, mert a mezőgazdaságilag fejlettebb, nagyobb szövetkezetek saját mozgóműhelyük segítségével oldják meg az elromlott gépek kijavítását. Mint Egri elvtérs mondja, jól bevált a mozgóműhelyek üzemelésében a naplóvezetési rendszer amellett, hogy a technikusok felváltva állandóan telefonügyeletet tartanak. Ezek, amikor a mozgóműhelyek a terepen vannak, a nap­lóba jegyzik, hová kell menniük, ha visszaérkeznek. Ha ez a mezőgazdasági üzem útban van visszafelé, akkor tele­fonértesítés útján a helyszínre mennek. Ami az alkatrészellátást illeti, a Szovjetunió eddig is rendszeresen szállította a megrendeléseket, s az aratás idején is a leggyorsabban segít, ha arra szükség mutatko­zik. Ugyanakkor a Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó is elegendő pótalkatrészhez Juttatta, s juttatja a mezőgazda­­sági üzemeket. Mindettől függetlenül majd a gyakorlat mindennapjai mutatják meg, vajon a pótalkatrész-ellátás mennyire javult meg a múlt évekhez viszonyítva. BUZDÍTSON A KtVÁLÚ KOMBÁJNOSOK PÉLDÁJA! Tavaly jónéhány kombájnos, sorolás és szalmasajtológép kezelője végzett kiváló teljesítménnyel a kenyércsatában. A többi között itt említjük meg a feketenyéki szövetkezet példás kombájnosait Pongrácz Sándort és Forró Dánielt, akik 234 hektár gabonát arattak-csépeltek, a gépállomás legjobb kombájnosai — Flser Dezső és Gyöpös Gyula — még ennél is többet, 250 hektár gabonát arattak, 6750 má. zsa szemterméssel. Legjobb szalmapréselőként a vágfar­­kasdl Kalmár Istvánt hozzuk fel, aki 308 hektár gabona szalmatermését bálázta. Még ennél is többet bálázott Han­tos Imre, a Galántai Gépállomás gépkezelője, 326 hektár teljesítménnyel. Az említettek szolgáljanak példaképül az idei gabona­­betakarításbanl Tapasztalataikat adják át társaiknak, hogy szélesedjék a kiváló kombájnosok, gépkezelők sorai (nki) II

Next

/
Thumbnails
Contents