Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-06-17 / 24. szám
Egy-két franciaországi tapasztalat Nemrég módom volt két franciaországi baromfitelepen: az Arbor Acres világhírneves cégnél, valamint a Quest Poussin elnevezésűnél rövid látogatást tenni. Eddig is tudtam, hogy jólszervezetten, gazdaságosságra törekvőén, kiváló takarmánynyal, állatanyaggal kell dolgozniok a nyugati cégeknek, ha a piacokat különbözőképpen felhát azokat a módszereket, amelyekkel a folyamatos munkát többé-kevésbé biztosítani tudják. A pulyka és gyöngytyúk esetében is arra törekszenek, hogy egész évben legyen keltetnivaló tojás. Ezt fűtési, világítási és takarmányozási programokkal érik el. Láttam január első napjaiban kelő kispuskákat, vedlő és tojó anyapulykákat. Az olyan gazda egyébként, aki naposállat-vásárlásra egész évre köt szerződést, olcsóbban kapja az állatokat, mint aki csak szezonális időben nevel. A tenyésztő cégek állandó, jó vevőiknek segítenek abban, hogy értékesíteni tudják a pecsenyeállatokat. A baromfinak a többi húsféléhez viszonyított alacsony árát a termelési költségek egyre lejjebbszorításával tudják csak biztosítani. Az Arbor Acres cég telepén például már a sokadik csibeólban jártam, amikor megkérdeztem, hol vannak a csirkék gondozói. Azt a választ kaptam, hogy talán a következő istállóban. A gondozó foglalkozik. Három típusú pulyka-hibridet állít elő. A legnagyobb típusú 12—13 hetes korban 5 kiló átlagos élősúlyú, 20 hetes korban 6—7,5 kg. Ez nem kelendő, mert a pulykahúst rolniformában árusítják, s a nagy súlyú pulyka bőre nem elegendő a hús betakarásához. A középtípus a legkelendőbb, 12 hetes korban 4,5 kg súlyú. A legkisebb típusú ez idő alatt nácsadóikat gyakran kiküldik hozzájuk: segítsenek a naposállatok helyének elkészítésében, adjanak tanácsot a gondozásra, takarmányozásra, a~ nevelőépület berendezésére. A Quest Poussin cég is — akárcsak a többiek — nem bírná el azt, hogy csak a nevelésre legkedvezőbb időszakban üzemeltessék keltetőiket, tenvésztelenüket. Megkeresték ugyanis istállóról istállóra menve a teljes munkaidőt végigdolgozza. Ez ismeretlen dolog a mi baromfitelepeink dolgozói számára. Ugyancsak ismeretlenek nálunk azok az egyszerű — általában könnyű — szerkezetű istállók, amelyeket gyorsan felállíthatnak, ha szükség van rájuk. Villany, megfelelő alom, etetők és itatok találhatók ezekben, de hogy olyan abszolút gépesített valamik lennének, melyek nélkül például a magyar baromfitartók korszerűtlennek vélik az épületeket, azt egyáltalán nem lehet mondani. Az egyszerűség, olcsóság a cél a meglátogatott két telepen, nem pedig a külcsín. Mások a viszonyok Franciaországban, mások Magyarországon és Csehszlovákiában is. A termelés megszervezése, a munkaerővel, pénzzel, anyagiakkal való takarékoskodás terén azonban úgy vélem igen sokat lehet ott tanulni. Dr. Gonda Irén, agrármérnök, Bp. dolgozott, ízlésesen csomagolt, minden más húsfajtánál olcsóbb baromfihús oly széles választékával tudják ellátni, de hogy akkora konkurrencia, értékesítési nehézség sarkall erre, mint amilyen, azt nehéz elképzelni. Szó szerint igaz, hogy amely tenyésztőcég jobb állatot ad, az boldogul a piacon. Az Árboc Acres cég például — amelynek kiváló tulajdonságú állatai világszerte ismertek — azt tapasztalta, hogy fokozódnak az igények a barna tojást tojó tyúkok iránt. Rövid időn belül megkereste hát azokat a fajtákat, amelyek ugyanúgy jól tojnak, mint a fehérhéjú tojást tojó hibridek, de a tojásuk héjának színe barna. Amikorra bekövetkezett az, hogy a fehérhéjú tojást már csak a tésztagyárak vásárolták, a cég állatainak 90 százaléka barnahéjú tojást tojt. Sok töprengésre, szervezésre való idő ilyen esetben nincs, gyorsan kell cselekedni, hogy mire mások felébrednek, már célt érjen, különben baj lesz az üzlettel. Ugyancsak ez a cég, ha azt tapasztalja, hogy valamely területen erős a konkurrencia, ingyen is ad csirkét e nevelő gazdaságoknak, hogy bebizonyítsa: az övé igenis jobb, kevesebb takarmányból, rövidebb idő alatt, gazdaságosabban lehet húst előállítani. A Quest Poussin nevű cég tojóhibridek, pulykák és gyöngytyúkok tenyésztésével csak 2—2,5 kg súlyú, s ez szintén nem elég piacos. Az itt előállított hibridek kiválóak, de ez nem nyugtatja meg a céget; állandóan figyeli más tenyésztők állatait, a piac igényét. Mindkét cégnek — és a többieknek is — érdekük, hogy azok a parasztgazdák, akik a naposállataikat vásárolják, találják meg számításukat, különben nem foglalkoznak baromfineveléssel. Ezért szakta-4 húshibrid szülőpárokat növendékkorban_ vándorólakban, füves kifutón tartják Napos csibe fogadására szakszerűen előkészített műanya