Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-17 / 24. szám

Elhamarkodott lépés Mottó: „Minél tovább élek, annál inkább rájövök, hogy nincsenek bűnösök, csak szerencsétlenek vannak.“ (France] Az égen viharfelhők úsztak. A há­ború zaja elült, de az emberek szivé­ben marcangolt a fájdalom. A soha vissza nem térő fiúért sírt az édes­anya, élete párjáért zokogott a hű feleség — a szeretett édesapát várták haza a gyerekek. A napok, órák kér­lelhetetlenül peregtek egymás után — de a szeretett fér], az édesapa nem tért vissza soha ... Falubeliek — messze tájról jött ide­genek — rossz és néha-néha reményt­­keltő hírei tartották a hitet az asz­­szonyban. De ahogy múltak a napok s fogytak az évek, úgy foszlott szét a remény, hogy egyszer még visszatér. A három apró gyereknek kellett a kenyér. Gürcölt, robotolt, ahogy csak erejéből tellett, de egyedül nem bírta sokáig. Férjhezment. Most már nem szerelemből. „Az első szerelmét, aki­vel megosztotta minden boldogságát“ nem lehet egy másikkal felcserélni. De férfikézre volt szükség, olyanra, aki kenyeret teremt a házhoz. Vállal­ta a kockázatot még annak ellenére is, hogy egyszer a férje is visszatér­het. Mert bizonyosat senki nem tudott róla, hivatalosan pedig nem értesítet­ték. A sors szeszélye őket is a kitaszí­tottságba sodorta. Sok mindennem nem tudta felfogni az értelmét. Csak azt tudta, menni kell. Miért, mi okból — mi volt a vétke? Erre nem tudott magyarázatot találni. De amikor azon a végzetes napon elindult a vonatsze­relvény, úgy érezte minden kis re­ményt kiloptak leikéből. 1949 telén hazakerültek. Az új élet szele fújdogált akkor már a csalló­közi rónán. Rendbeszedték a kis csa­ládi portát, a három gyereket követte még kettő. A mostohaapa egyformán szerette mind az öt csemetét. Kivált­képpen az első házasságból született kislányt. A rohamos fejlődés az embe­rekben új hitet teremtett. Egymás után, gombamódra építették a családi házakat, ott pedig szükség volt mes­teremberre. Ö nagyon értette a szak­máját. Jól keresett az utóbbi évtized­ben. Nagyritkán fordult elő, hogy a pohár fenekére nézett. Keresetét haza­adta, s nem is volt addig baj, amíg egy napon fel nem „fedezte", hogy nagylánnyá cseperedett a mostoháié­ivá! Attól az időtől kezdve nem volt otthon maradása a lánynak. Űzte, za­varta, magáénak szerette volna érezni őt. Az egész család reszketett, amikor becsukódott mögötte a kiskapu és hazajött. „A lányom bújtattam előle. Ha nem találta, mindent összetört, ami a kezeügyébe került. Utána elro­hant, három-négy napig nem jött ha­za, csak akkor, ha elfogyott a pénze. A mulatóhelyeken száz korona borra­valót adott — haza egy fillért sem!“ Az állandó dorbézolások után az árokpart meg az erdőszegélyek nyúj­tottak menedéket a magáról megfeled­kezett apának. A duhajkodésok, a tö­méntelen ital tömlöcbe juttatta. Amikor hazatért, a család vissza­fogadta. A feleség gyermekei apját látta benne és megbocsátott. „Sírva könyörgött, amikor hazajött, s azt gondoltam, megbánta amit tett. De aztán elkezdte elölről.“ A legidősebb fiú elhagyta a családi házat. Csak nagyritkán tért haza, ak-Válasz B. Emilia jeligére A levelében közölt szubjektív pana­szok és a mellékelt idegorvosi lelet alapján a következő felvilágosításokat adhatom. Az ideggyógyász neuraszténiát álla­pított meg a központi idegrendszer gócos megbetegedése nélkül. Mi tulaj­donképpen a neuraszténia, és hogyan kezelhető? A neuraszténia az idegrendszer veleszületett gyengébb ellenállóképes­ségét jelenti, ahol az ember életével elkerülhetetlenül egybekötött lelki megrázkódtatások vagy testi megeről­tetések már kóros reakciókat válta­nak ki az olyan esetekben is, amikor az átlagembernél az ilyen hatások idegrendszere felett nyomtalanul el­tűnnek. A neuraszténia tünetei nagyon változatosak, egyénenként és a körül­mények szerint kombinálódhatnak. Leggyakoribb tünetei: fokozott inger­lékenység, túlérzékenység, fáradékony­ság, fejfájás és fejnyomás, a munka­kedv hiánya, étvágytalanság, szívtáji panaszok, a szellemi tevékenység csökkenése, indokolatlan félelemérzé­sek, álmatlanság, nappali aluszékony­­ság, kimerültség érzése, lehangoltság és más hangulatváltozások. Nehéz lenne valamennyi tünetet itt felsorolni, de ez nem is fontos. Vég­eredményben az orvos feladata, hogy megállapítsa, vajon neuraszténiáról van-e szó, vagy a szubjektív panaszok okai szervi megbetegedés. A neuraszténia kezelésében a leg­fontosabb a teljes nyugalom és a be­teget a lehetőség szerint érzelmileg teljesen közömbös helyzetbe kell hoz­ni. Fontos a sok vitamint tartalmazó koszt, sőt a legkülönbözőbb vitaminok gyógyszer formájában is adhatók. Erre nagyon alkalmas a Spofavit nevű ha­zai készítmény, de Bi és B12 vitamin injekciókban is adagolható. Nagyon jó kor is kerülte az „idegen“ férfit a házban. Az átvirrasztott éjszakákért, a húgán elkövetett gyalázatért soha nem tudott megbocsájtant. A feleség tűrt, szenvedett. De neki sem voltak már vasból az idegei. Az örökös rettegés, a lányát féltő anya idegzete felmondta a szolgálatot. Ke­zelésre szorult, amikor megtért sze­rettei közé, gyermekei alig ismertek rá. Idegileg teljesen roncs lett, őszbe­­csavarodott fejű öregasszony tért vissza közéjük. A gyerekek felcseperedtek. „Eltart­juk mi édesanyánkat“ — hajtogatták. Az apa félt a bírósági tárgyalástól. Több esetben meg sem jelent. Húzta, halasztotta amennyire tudta a válást. Sokáig pereskedtek. De végül mégis a józan ész döntött. Az asszony két­szer vesztette el férjét, de másodszor a béke köszöntött a családi otthonba. S az apa? Tengeti életét. Nem dol­gozik rendszeresen, s ha némi pénz­hez jut, azt italra költi. A békés csa­ládi otthon helyett a füstös kocsmák nyújtanak neki menedéket. De vajon mi késztette erre?!... -czb­eredmények érhetők el a Magnézium (Magnesium sulfuricum) 10 vagy 20 százalékos oldatának befecskendezé­sével (érbe, esetleg izomba a már említett Bi és B12 vitaminnal együtt). A többi gyógyszeres kezelés a kezelő orvos feladata, az tudja a beteg álla­pota szerint_ a legjobban megállapíta­ni, milyen nyugtató gyógyszert alkal­mazzon. Nagyon fontos a rendszeres életmód, rendszeres táplálkozás, ki­adós séták és a kellő éjszakai pihe­nés. Kerülni kell az idegrendszert izgató élvezeti cikkeket: fekete kávét, erős teát, dohányzást, a túlfűszerezett ételeket stb. Hidegvizes lemosások, zuhanyozá­sok, légfürdők, fekvőkúrák szintén jó hatással vannak ennek a betegség­nek a kezelésében. Itt kell megemlí­teni, hogy hazánkban több klimatikus fürdőhely áll neuraszténiás betegeink rendelkezésére. Itt szakszerű irányítás mellett komplex kezelésben részesül a beteg. A legismertebb ilyen fürdők hazánkban: Ruzbachy, Rajecké Tepli­­ce, Jeseníky, Libverda és mások. Az ön esetében — ha kezelő orvosa is jónak látja — körülbelül azt aján­lom: néhány heti pihenés fekvőkúrá­val, Magnesium sulfuricum 10 vagy 20 százalékos injekciók, Bt és B12 vi­taminnal (injekció formájában) és A- vitamin. Ajánlatos a gyenge idegnyug­tató szerek, mint Valeriána, Isonal, Hysteps, esetleg kisebb adagokban a Meprobamat (3XV^ tabl.j. A fáradság­érzés leküzdésére inkább ajánlom a Centedrint reggel és délben egy-egy tablettát, de csak egy bizonyos ideig. A Fenmetrazint vagy Dexfenmetrazint hosszabb időre nem ajánlom, hacsak orvosa szerint erre más szempontból is szükség van. Amennyiben állapota nem javul, ajánlatos a kórházi keze­lés és erre minden körülmények közt meg kell találni a módot. MUDr. Manigatti István Utazáshoz, kirándulásra mindig sportos öltözéket viseljünk. Akár vonaton, akár gépkocsin, akár kerékpáron utazunk, legcélszerűbb vi­selet a nadrág és a csípőig érő, spor­tos kabát. A nadrág műszálas, rugal­mas anyagból készüljön. Kabátra leg­megfelelőbb a kordbársony. A széle­sebb csíkozása kordbársony kabátot a képünkön látható módon varrathat­juk meg. Ha többnapos kirándulásra megyünk, vigyünk magukkal egy sima vonalú terilén szoknyát és egy véko­nyabb szövésű pulóvert is, hogy le­gyen mibe átöltöznünk, ha a kirándu­lásról megérkeztünk, s be akarunk ülni valahová egy feketére. Ne felejtsük el, hogy a sportos öltö­zékhez csakis alacsony sarkú cipót viselhetünk. Öltözetünket kiegészít­hetjük ellenzős kordbársony-sapkával vagy barettel, bőrkesztyűvel és hozzá illő sállal. A nadrághoz az időjárástól függően vékonyabb vagy vastagabb szövésű pulóvert (sportos ingblúzt) veszünk fel. Az apróbb holmikat (eset­leg az uzsonnánkatI vállra akasztható táskában vagy oldalzsákban vihetjük magunkkal. Melegebb időben lenvászonból ké­szült csinos, nadrágos kosztümben mehetünk kirándulni. Ez a viselet ter­mészetesen csakis a karcsú, fiatal nőknek illik. A teltkarcsúak viselje­nek inkább vászon vagy ballon szok­nyát, egyenes vonalú, könnyű kiska­­báttal. (pj) RECEPTEK NARANCSTORTA 6 tojást 15 dkg cukorral, vízgőz felett habverővel verünk, mig sűrű­södni kezd. Ekkor levéve belekever­jük egy narancs reszelt héját és az­zal addig keverjük, amíg kihűl. Adunk hozzá 12 dkg finom lisztet, 2 dkg ol­vasztott vajat. Kikent, liszttel meghin­tett, hosszúkás formában, lassú egyenletes tűznél sütjük. Mikor meg­sült és kihűlt, kettévágjuk; cukrozott tejszínhabot összekeverünk egy kevés narancsdzsemmel, és ezzel töltjük meg a tortát. Tetejére is hagyunk a tejszínhabból, melyre díszítésül cuk­rozott narancsgerezdeket teszünk. CSOKOLÁDÉTORTA 7 tojás sárgáját 7 evőkanál porcu­korral habosra keverünk. Hozzáadunk 10 dkg darált mogyorót, 2 evőkanál lisztet, 2 evőkanál szitált morzsát, 3 dkg kakaót, végül a 7 tojás kemény­re vert habját. Forró sütőben, köze­pes tűznél sütjük, kivajazott, liszte­zett formában. Mikor kihűlt, három részre vágjuk, és a lapokat csokoládé­krémmel töltjük meg; tetejét csoko­ládémázzal bevonjuk, és díszítésül egész mogyorókat rakunk rá körbe. Csokoládékrém: 25 dkg cukrot ke­vés vízzel, egy kis vaníliával, sűrű sziruppá főzünk. Hozzáadunk 4—5 dkg kakaót, 3 szelet csokoládét. Tűzről levéve kihűlésig keverjük. FRANCIATORTA Omlós tésztát készítünk 12 dkg lisztből, 7 dkg vajjal, egy tojás sár­gájával, kevés cukorral, csipet sóval és egy kanál rummal. Kikent torta­formában három lapot sütünk belőle. Az első lapot megkenjük meggy vagy ribizli lekvárral. Erre ráhelyezzük a második lapot, megkenjük majd a harmadik lapot tesszük rá és az egész tortát bevonjuk cskoládémáz­­zal. Tetejét cukrozott gyümölccsel díszíthetjük. JÚNIUS PETŐFI SÁNDOR VÍZSZINTES: 1. Itt született Petőfi Sándor. 5. Nem egészen rideg. 6. N- betüvel a végén: férfinév. 7. Női hangnem. 8. Római 1001. 11. öreg. 12. Talál. 14. Fél satu. 16. Fegyverét használja. 17. Jegyes. 19. Időmérő. 21. Lopva figyel. 23. Nem fel. FÜGGŐLEGES: 1. Kérdőszó. 2. Köz­ség Kassa mellett. 3. Horgol. 4. ö. D. 5. Ebben a szlovákiai városban is tartózkodott Petőfi Sándor. 7a. Igavo­nó állat. 9. Teher. 10. Főzelékféle. 13. Itt is volt Petőfi Sándor. 15. Ci­pész-szerszám. 17. Ák! 18. Rangjelző szócska. 20. Róbert Béla. 22. Tova. Beküldendő: a vízszintes 1., függő­leges 5. és 13. számú sorok megfej­tése. Sorol már a kukorica, Virít a szőlő, — Dolgozatot Ír a diák, S verset a költő. Közeledik az év vége, Kert alatt a nyár, A tanulók képzelete Sas-szárnyakon jár ... Átrepülik a hegyeket, Közel van az ég! S a magasból minden tiszta, Minden nagyon szép... — Ott egy tábor! Ég a tűz is. Készül a gulyás, Távolabb a patak vize Ezüst csillanás. Fekszik a rét — mozdulatlan. Szalad a búza! S egy traktor — mint nagy­bogár — Tapad az útra. A sportpálya selyem doboz, Pattog a foci, A kertészek dinnyeföldje Nagy barna csoki. Az iskola békés otthon, Száz diák lakja, S kipirulva készülnek az Utolsó napra. Utolsó nap — végső lecke, S jó bizonyítvány! — Alig várják hetek óta Sok fiú, sok lány! S ha eljő a nagy pillanat, Az utolsó perc, — Sok tanuló mégis-mégis Kövér könnyet ejt.;.. Kovács István, Sajógömör KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 23. számában Könyvjutalomban részesül: Cser­megjelent kis keresztrejtvény helyes nyánszky Zoltán, Galánta, Partizán u. megfejtése: Tímár, Szent Borbála, 602, valamint Fél Katalin, Csicsó. Tímea. — Két igaz Történt egyszer, hogy Mihály bácsi, az öreg juhász nem mehe­tett ki a nyájjal, mert az intézőhöz rendelték. így hát Marcira maradt az őrzés, Mihály bácsi fiára. Na meg persze a Pulira. Ez a Marci lehetett olyan tizen­­kétéves forma legényke. De bizony ö nem járhatott iskolába, mint ti, pedig nagyon szeretett volna ta­nulni. Dehát nem lehetett, mert kereső kellett abban a nagy sze­génységben. Mondom, Marci ment hát a nyáj után. A nyáj vígan ropogtatta a harmatos füvet. Napközben nem történt semmi különös dolog, este­felé azonban annál nagyobb baj lett! Az egyik birka gödörbe esett és eltört mind a két hátsó lába. Hej, nagyon megijedt Marcii Mi lesz most?! Ha ezt a gróf megtud­ja, elkergeti még az apját is. Mi lesz akkor velük? Bizony akkor éhenhalnák. Gondolkodott, gondolkodott, mi­tévő legyen most. Hát addig törte a fejét, addig okoskodott, mígnem így szólt magában: Hát a baj már megvan! A birka már nem áll láb­ra. Legokosabb lesz, ha levágom, így legalább hús is lesz, meg bun­da is. Csak valaki meg ne tudja! Ügy látszik, okosan gondolko­dott Marci, mert még a kutyája is vakkantott egyet, és okos szemét kts gazdájára függesztette. Marci meg úgy cselekedett, aho­gyan elgondolta. De csak késő este mert hazahajtani, nehogy va­laki észrevegye tarisznyájában a bőrt. — lóestét, édesapám! — köszönt amint hazaért. — Jóestét, fiam — fogadta. — Hát az mi a tarisznyádban? történet---­— Ez egy birkának a bőre, édes­apám! Gödörbe esett és megnyúz­tam. Egy birkájával kevesebb van a grófnak. — Meg két földönfutóval több a világnak! — hajtotta le a fejét Mihály bácsi. ☆ Ez a másik történet meg így szól: Pista, a kis cselédgyerek mindig csak ezt hajtogatta: — Édesanyám! Mikor süt már pogácsát? Édesanyám! Süssön már nekem pogácsát! Hej, sütött volna szegény asz­­szony, dehát semmijük se volt. Semmiből meg nagyon nehéz vala­mit csinálni. így hát nem ettek pogácsát. Csak gondolatban, meg álmukban. Főleg a Pista gyerek, mert ő minden éjjel pogácsával vesződött álmában. Másnap, ami­kor felébredt, elkezdte: — Édesanyám, lelkem, süssön nekem pogácsái! Akkor így szólt a szegény asz­­szony, megcsókolva az ő Pista fiát: — Hej, édes fiam! Sütnék én. De sütök ts, lelkem, ne félj! Akkor, ha úgy lesz lisztünk, mint ahogy zsírünk nincs. Mert tudod, ha ez a kettő megvolna, akkor tepsit a szomszédban ts kapánk kölcsön! ☆ Gyerekek! Bizonyára ti ts hallot­tatok hasonló történeteket szüléi­tektől, nagy szüléitektől, vagy más falubeli öreg emberektől, amelyek arról szólnak, milyen keserves volt a falusi szegénység, a cselédembe­rek, a nincstelen Iföldnélküli pa­rasztok sorsa a múltban. Akt tud ilyeneket. írja meg a gyermek­rovatnak!

Next

/
Thumbnails
Contents