Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-03 / 22. szám

Bratislava, 1967. június 3. Ára 1,— Kfis XVIII. évfolyam, 22. szám. Szakmellékleti Vadász és Halászj Ünnepükön köszöntjük a legkedvesebbeket Gyümölcsöző együttműködés 4- Letűzték a céltáblát + Rajt előtti visszapillantás + Emel­kedik a minőség mércéje + Nincsen traktor „tövis“ nélkül + A Nyitral Állandó Országos Mező­­gazdasági Kiállítás gazdasága és a brnói Zbrojovka főigazgatósága a múlt évben olyan szerződést kötött, melynek értelmében a gazdaság el­végzi egyes új mezőgazdasági gépek és gépsorok próbaüzemelését. Ez hasz­nos együttműködést jelentett a mező­­gazdasági gyakorlat és a gépgyártás között, sőt a behozatalra vonatkozóan is. Az elmúlt napokban összejöttek az érdekelt felek képviselői, hogy érté­keljék a vállalt feladatok elvégzését és megbeszéljék az 1967-es évben alá­írásra kerülő egyezséget, melyhez to­vábbi társakként meghívták a Mező­­gazdasági Technika rovinkai kutató­­intézetét és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolát is. Az érintett felek képviselőin kívül a tárgyalásokon részt vett prof. dr. Koloman Boda Dr. Se., az SZNT föld­művelés- és élelmezésügyi megbízott­ja, valamint további vendégek. Boda elvtárs hangsúlyozta, hogy e szerző­déskötés ténye a márciusi plénum irányelveinek következetes megvalósí­tását jelenti. Az ipar a mezőgazdasá­got gépekkel és a vegyipar gyártmá­nyaival látja el, ezért a mezőgazdaság kötelessége a gépipar irányában vi­szonozni a segítséget, amely többek között a gépek működésének megfi­gyelésében és esetleges szerkezeti vál­toztatások javaslatában is megnyilvá­nulhat. A nagyüzemi sertéstenyésztést, valamint a pecsenyebaromfi-nevelést már sikerült gépesíteni, s most a to­vábbi feladatok megoldását kell szor­galmazni. Az 1967-re vállalt feladatok között szerepel a 400 fejőstehenet Harvestor rendszerű gépsor segítségével ellátó második számú farm termelési muta­tóinak összehasonlítása a 480 fejős­enennei renaensezo eisu számú mim nutatóival. További feladat a takar­­nányaprítőval történő betakarítás hi­­ieglevegős ventillátoros szárítással jgybekötve, továbbá a magyarországi gyártmányú meleglevegős LKB jelzésű szénaliszt készítő alkalmazásával, ille­­őleg a deszikáció sávos végrehajtá­­ával. Műszaki és ökonómiai megfigye- és tárgyát képezi még a gabonabeta­­íarítás új technológiáinak alkalmazá­sa, nevezetesen a rendrakóval leka­­szált szálasgabona aprítással történő, ígynevezett hárommenetes, továbbá iözvetlenül aprítőval végzett betaka­rítása. ☆ Az elmúlt évre vállalt munkafelada­­:okat egy kivételével elvégezték. Ez íz egy a mezőgazdasági gépek hasz­­lálói aktívájának megalakítása volt, amit ez évben pótolnak. Néhány isko­lázással egybekötött „új technika na- DOt“ rendeztek a tavalyi szerződés írtelmében. Köztük volt például a DOZ-8 jelzésű juhfejőgép bemutatása, i szénaszárítás különböző módozatai­nak összehasonlítása, lucernaliszt ké­140 jelzésű szilázskiszedo működésé­nek, az új Zetor M 5545 jelzésű trak­tor prototípusának értékelése, a KRN- 180 jelzésű rotavátor működésének megfigyelése és sorozatgyártásra aján­lása, az NDK-ban gyártott E-247 és E-249 jelzésű szénaforgató- és gyűjtő­gép próba utáni behozatalra ajánlása, valamint egyebek. ☆ Az új gazdasági Irányításban már nem lehet kötelezni a mezőgazdasági üzemek képviselőit a gépek átvételére anélkül, hogy maguk is meg lennének győződve, azok üzemelésének jövedel­mezőségéről és helyi viszonyaik kö­zötti gazdaságos alkalmazásáról. Az olyan gépek vételétől, amelyek egész éven át csak néhány napig üzemeltet­hetők, a vevők ökonómiai okokból hú­zódoznak. Gépiparunktól ez évben kö­zel ötszázmillió korona értékű gépet nem hajlandó átvenni a mezőgazda­ság, de külkereskedelmünk sem ké­pes boldogulni e kérdés megoldásá­val, főleg a traktoreladás terén, mert a nemzetközi szokványokhoz mérten a kopási felületek nem elég kemé­nyek, pótmotort nem ad a gyár és a pótalkatrész-ellátás az eddigi gyakor­lat szerint, amit a hazai piacon is tapasztaltunk, nem volt megfelelő. Az egész világon a több hasznosí­tású és nagyteljesítményű mezőgazda­sági gépek gyártására térnek át, mert ezt diktálja a műszaki fejlődés. Mező­­gazdaságunk is olyan gépeket kíván, amelyek két-három, sőt ennél is több különböző munkára használhatók fel, továbbá amelyek tartós anyagból ké­szülnek, teljesítményük pedig, olcsó üzemelés mellett, a kézi teljesítményt sokszorosan felülmúlja. Különben csak akkor engedhetné meg magának a nemrégiben jelentősen felemelt eladá­si árak miatt drága gépek vásárlását, ha a mezőgazdasági termények felvá­sárlási árát úgy rendeznék, mint az a Szovjetunióban történt, ahol a ré­gebben kiegyenlített mérleggel vagy kisebb ráfizetéssel termelő kolhozok és szovhozok harminc-negyven száza­lékos nyereséggel zártak. KUCSERA SZILÁRD Az álom valóra vált Két-három év múlva szeretnék me­gint végigsétálni az ipolyviskt szövet- t kezet gazdasági udvarán. Akkor, ami- r kor a több mint kétezer gyümölcsfa i vtrágbaborul, s a száz meg száz to- j pólya karcsú koronáját simogatja az ( üde tavaszi szellő. De térjünk vissza i a jelenbe!... A tizennyolc hektáros gazdasági c udvart szépen rendbehozott, kövezett s utak szelik át. Trágyát, szalmát szét- r szórva nem lát itt az ember sehol, c A bejáratnál, ízléses elrendezésben l virágok, rózsák bimbóznak. s Bállá elvtárs, a szövetkezet elnöke r nagy hévvel magyaráz. i — Nézzék ezt a kerítést, ugye ren- f des? Magunk csináltuk. Semmi az c egész, egy kis akarat kell hozzá. í Mert nem mindegy az kérem, hogy i milyen környezetben dolgozik az em- c bérI... £ — Nem mindegy. Ha kultúráról és ! faluról beszélünk, szerintem mindig - itt kellene kezdeni! t — Hát persze, hogy itt. Ha az em- i bér nyakig ragad a sárba, a munka- 1 helyét körüljolyja a trágyalé, mindé- t nütt bűz, piszok..., még a gondolko- s dása is más ... I — Nem szólva arról, hogy ez a t rengeteg körte, alma és barackja pár : éven belül termőre fordul. A dolognak t van tehát anyagi oldala is. — Nyilvánvalóan. Eddig hat hek­tárnyi területet mentettünk meg. A nagyobb térségeket természetesen be­ültetjük, hasznosítjuk másként, hisz \6l jön minden szál zöldtakarmány. Olyan lesz ez ttt kérem pár év múlva mint a park... Mindenki tisztában van vele, hogy i szövetkezetek vezetőinek vállát sok-sok gond nyomja, naponta kell megbirkózni különböző problémákkal, z termeléssel közvetlenül összefüggő kérdéseket kell megoldani. Ám még­sem szabad megengedni, hogy a bo­nyolult gazdaságpolitikai és szerve­zést, és technológiát meg mit tudom én milyen kérdések között elvesszen az ember. Hogy ne törődjünk a mun­ka kultúrájával. Mert futja erre is az» időnkből, energiánkból. Bizonyítja ezt ‘ az ipolyviski példa, mely ugyan nem egyedülálló, de elég ritka nálunk. S ahhoz, hogy az áldatlan állapoton — mely még rengeteg szövetkezet gazdasági udvarán észlelhető — se­gíthessünk, nem elég gyűléseken és néppel való beszélgetéseken hangoz­tatni a falu és a város közti különb­ségek „fokozatos megszüntetését", hanem tennt kell valamit. Mégpedig ásóval, kapával, ekével, szorgos kéz­zel. Mert ebben az esetben inkább ennek van látszatja!... B-pi. Ipolyviski példa teljes egészében megtérül. A korszerű öntözőberendezés élettartama harprinc év és így busásan kifizetődik a be­fektetett összeg. Természetesen az öntözési lehetőség nagyban elősegíti a szakosítást, s ez még magasabb jövedelmet biztosít a mezőgazdasági üzemeknek. Nemrégiben a szovjet vízgazdálko­dási miniszter is megtekintette az ön­tözőberendezést. A Mezőgazdasági Mérnöki Hivatal dolgozóinak kijelen­tette, hogy az utóbbi időben több • nyugati és szocialista országban járt, de a látottak közül a felső-csallóközi öntözőberendezés tetszik neki a leg­jobban, így hasonlókat építenek majd a Szovjetunióban is. -th-A felső-csallóközi mezőgazdasági termelés legádázabb ellensége a szá­razság. Mivel a termőtaláj nagyon vékony s az altalaj laza, még esős időjárás esetén is hamar kiszárad a föld. Ezért vált szükségessé öntöző­­berendezés építése. A korszerű öntö­zőberendezés első szakaszának az épí­tését már befejezték és a hét köze­pén, fél évvel a kitűzött határidő előtt adták át rendeltetésének. Az öntözőberendezés, amelyet a Kis- Duna táplál, közel 7000 hektár földet öntöz rendszeresen és az előzetes számítások szerint közel 6000 korona értékkel terem többet a szántóföld hektáronként, mint eddig. így a be­rendezés ára (76 millió) 8,6 év alatt Meanvíltak a csárdák t táncolhatnak szombatonként és vasár- nap. Virten szintén kettős szempon í figyelembevételével építették fel £- csárdát. Részben a szomszéd községbő- odajáró dolgozókat kosztolják, s emel t lett az odalátogató vendégeket is el- látják. s Az idén a szövetkezet irányítóit el- gondolkoztatta, hogy a magas forgal í mi adó miatt érdemes-e csárdáka- nyitni. Valóban, magas a forgalmi adf t és a hivatalos szervek nem voltai t tekintettel arra, hogy a csárdákbar ; a tagok részére főznek, s az ifjúsás • szórakozási lehetőségének megterem- tését hozták létre. Manapság már aí í illetékesek is kétlik a jelenleg fenn • álló forgalmi adó helyességét, s ezérl • változásokat eszközölnek az adónál. 1 Ojabb csárdákat nyitottak meg e : közelmúlt napokban. A vendégek szí ! vesen, bizakodva lépik át a szövetke ! zeti vendéglők küszöbét. Nagyon kel' ’ ám vigyázni, hogy az előlegezett bjza ’ lomból ne legyen csalódás úgy étel ben, mint italban minőségit kell fel­szolgálni. Legyen minden csárdábar 1 valami ételféleség is. A borból lehető ' leg több fajtát mérjenek, és az úgy ‘ nevezett halászcsárdákban halkészít menyeket lehessen kapni. Csak akkoi lesz neve egy-egy szövetkezeti ven , déglátónak, ha ugyanannyi pénzért i mint a népi fogyasztási szövetkezet i ben avagy állami üzletekben jó minő t ségű ételeket, italokat árulnak. Annát- nincs értelme, hogy a többi vendéglő höz hasonlóan százalékot számítanál- az eladott áruhoz. Végeredményber . módjukban áll az árakat úgy meghatá i rozni, hogy külön százalékra ne le t gyen szükség. ; A tökéletesített irányítási rendszer c ben egyre nagyobb lehetőség nyílil t a termés közvetlen értékesítésére , Ennek egyik módja, hogy társulvi vagy egy-egy szö­vetkezet külön ven­déglátót létesítsen. A jó hírnévre azon­ban mindig kell vi­gyázni, mert akkor nemcsak látogatot­tak lesznek a csár­dák, hanem egyben ionkurrenseivé vál­nak a Jednotának, vagy állami ven­déglátóknak. Ez pe­dig helyes, mert így a fogyasztókö­zönség jobb minő­ségű étellel, itallal lesz ellátva. -ff-. Az utóbbi két évben szövetkezeteit egész sor csárdát nyitottak. Termész tesen csárdák főleg azon a vidéki éuültek, ahol jelentős a szőlő- és gy mölcstermesztés. A cél legtöbb h lyen az volt, hogy a saját termékeik értékesítsék és így nagyobb jöved lemhez jusson a szövetkezet. Ez ( elgondolás végeredményben helye nek mondható. Vannak azonban olya csárdák is, amelyet főleg kereskede mi szempontból létesítettek. Ez a jelenti, hogy az Ital túlnyomó részi más mezőgazdasági üzemtől veszi meg, és nyereséggel árusítják. Azt h szem az ilyen csárdákra nincs küli nősebb szükség, mivel falvainkon o vannak a népi fogyasztási szőve tki zetek, melyek hivatottabbak a közv< títő szerepre. Ha egy szövetkezet ne rendelkezik elegendő hússal, borra akkor válasszák a dunaszerdahel' példát. Ott a járás székhelyén lév Kulacs elnevezésű vendéglátó néj szövetkezet tulajdona. A felső- ( dióspatonyi, hodosi és nyárasdl EFSi ek társultak, hogy a saját termésül bői legyen elegendő étel és ital borozó ellátására. Már az első hón; pok azt mutatják, hogy elgondolásu helyes volt, s így további befekteti sekkel kerthelyiséget létesítenek. Néhány helyen, nagyon helyese azért építették a csárdát, hogy legye hol szórakozni a fiataloknak. Az olya nagy szövetkezetben például, mint bátorkeszi, több mint száz fiatal do gozik. Hogy még többet tudjanak me; nyerni, igyekeznek kellemes szórak zóhelyet biztosítani a fiatalokna Ezért a közös vezetősége nem anya jövedelem szempontjából létesíte csárdát, hanem az ifjak és a tagsf számára. Főleg a fiatalok hálásé a szövetkezet vezetőségének, me cie*nyzene mellett szórakozhatna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents