Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-27 / 21. szám
A hézagos fiasítás A szabályos fiasítás zárt, tehát a bepetézett területen egyetlen sejt sincs üresen. Sőt, a fiasítás kora a szomszédos sejtekben majdnem egyenlő. Ennek a magyarázata, hogy a fiasítás 34—36 C fok meleget igényel. Részben az álcákban, de főleg a bábokban lezajlődó anyagcsere folytán hő keletkezik, fgy a zárt, hézagmentes fiasítás is elősegíti a szükséges meleg fejlesztését. A hézagos, tehát szabálytalan fiasításnak többféle oka lehet. Ha eltekintünk az anya idős kora folytán beállott hiányoktól (melynek szintén hézagos fiasítás a következménye), a hézagos fiasítás leggyakoribb oka valamely betegség. Lehet az a kifejlett méh megbetegedése, de inkább a fiasítás megbetedése, főleg az enyhe költésrothadás és a nyúlós költésrothadás állhat fenn. Erről szólunk dióhéjban. Mind a nyúlós, mind az enyhe költésrothadásnál elpusztul a báb, illetve az álca. Az anya elkerüli az elpusztult fiasítás maradványait tartalmazó sejteket. Ezekbe kitisztításukig nem petéz. Enyhe költésrothadáskor az elpusztult álca nem ragad szorosan a sejt falához, így a méhek a sejtet kitakaríthatják. Nyúlós kőltésrothadás következtében visszamaradt bábhullák azonban erősen odaragadnak a sejt falához miután a méhek csak darabkánként tépdeshetik ki és távolíthatják el. A fejlett méhek betegségei közül elsősorban a gyomorvészt (noszéma) említjük. A megbetegedett méhek garatmirigyei nem fejlődnek ki teljesen, sok fiatal méhnél sorvadt állapotban maradnak. így a petékből kikelő álcák nem kaphatnak elegendő táplálékot — pempőt —, mely a fiatal méhek garatmirigyeiben termelődik. Ha a méhész figyelmesen szemléli az álcákat az erősen gyomorvészben szenvedő családban, megállapíthatja, bogy sok álca éhezve, szárazon fekszik a sejtben, minden táplálék nélkül. Ezek az álcák elpusztulnak. A méhek maguk is megállapítják, melyik álca beteg, sőt a hibás petét is felismerik. Tudniillik az álca már a petében megkezdi a fejlődését. Már a petében fejlődő szívrendszer megkezdi működését, amikor is a szív kamrái nyílnak és záródnak. Ez oly enyhe rázkódást (tízezredtől százezred miliméternyi eltávolodásokat idéz elő), hogy ember aligha, de a méh felismeri. Ahol megállapítják, hogy a szív lüktetése megszűnt, a hibás fiasítást eltávolítják. Ez az erősen fertőzött gyomorvészes családoknál is megtörténik. A méhek az elhalt, vagy beteg álcákat eltávolítják, s így keletkezik a hézagos fiasítás. Ojabban gyakran olvastunk a vérbetegségekről: szeptikémiáról s rikettsziákról. Az előbbi kórokozói a méh légzőszerv-nyílásain hatolnak a méh testébe s vérébe. Itt gyorsan elszaporodnak és a méh időelőtti pusztulását idézik elő. A rikettsziák azonban— hasonlóan mint a költésrothadásokat előidéző kórokozók — az álca, valamint a fejlett méh száján át hatolnak az emésztőcsatornába és innen a vérbe. Ezáltal mind a fejlett méh, mind az álca megbetegszik. Akadnak beteg álcák, melyek kifejlődnek ugyan méhekké, de ezek élete igen rövid. Többségük álca, illetve báb korában elpusztul. A méhek idővel eltávolítják a hullákat. így is keletkezhet hézagos fiasítás. A méhész kötelessége, hogy figyelje a fiasítás állapotát (rendszeresen táplálkoznak-e a méhek), nincs-e közben üres sejt vagy elpusztult fiasítás maradványai. Ez utóbbi jelek veszélyes költésrothadásra következtethetnek. Minden esetben állapítsuk meg a hézagos fiasítás okait. Szükség esetén hívjunk szakértőt. Ha költésrothadásról van szó, az érvényes előírások értelmében a méhész köteles a felmerült gya-Jótanácsok A korai gyümölcsfák és bokrok, egres, ribiszke, barack, majd a nektárt és virágport nyújtó fűzfafélék jó hatással voltak a családok fejlődésére. Ekkor a méhész sietett a fészek bővítésével, amely idén korainak bizonyult. Ugyanis a meleg napokat hűvös időjárás követte. Ekkor a család s egyben petézésének fejlődése visszaesett. Ne felejtsük el a régi szabályt, hogy amíg nem takarják a méhek sűrűn a szélső kereteket, a méhész legyen türelemmel. Tudni kell, hogy a természetes hozam silány, a hordást a fejlődő család feléli, a fiasítás erőnúról az illető állategészségügyi megbízottat értesíteni. A cikk elején említettük, hogy az anya öregsége folytán — ha nem is közvetlenül — is keletkezhet hézagos fiasítás. Ez az állapot rosszul párzott anyánál is fennállhat. Az ilyen anyáknál nem minden munkássejtbe rakott pete termékenyül meg és nem is helyeznek minden sejtbe petét. A méhek azonban észrevették a hibás petéket s eltávolítják azokat. Ez a magyarázata azután a hézagos fiasítás keletkezésének. Végül még egy másik ok is előidézheti a hézagos fiasítást. Ugyanis a virágporral töltött sejtekbe az anya nem petézhet. A virágpor elhasználása után tehát a sejt üres marad, ha ezt az anya utólag nem petézi be. L. SVANCER teljesen fejlődik ugyan, de még sok az üres sejt. Sokszor megesett, hogy sötét, majdnem fekete fiasítást találtunk, mely elpusztult. Hideg időben elhagyták a méhek, meghűlt a túlzott és korai bővítés következtében. Mielőtt a költőteret bővítsük, kell, hogy a családban fölös méhek is legyenek. Ha felébred a méhek építési ösztöne, bővítésre műlépet alkalmazunk. Közepes családoknál elég egy keret. A nagy családoknál kétoldalt a két szélső virágporos vagy tartalékkeret mellé vagy a következő fiasításos keret közé helyezhetünk egy-egy műlépes keretet. Jó, ha tudjuk, minden erős, egészséges családnak szüksége van az építésre, mert csak így marad egészséges és munkaszerető. Etetőkeret Drzstk József, az Egyetértés BFSZ méhészmestere, Bélán maagkészítette etetökeretet használ, amelynek felső tároló része horganylemezből készült. A tároló lemezfa az egyik oldalon felül nyitott és kihajtó, a másik oldalon pedig függőleges és zárt. A kihajlás magasságában a tároló át mérete 4,5 cm, lent azonban a keret szélességével egyenlő, s két végéhez készítője zárólemezt elnézett, nehogy kifollyon a szirup. A méhek döntött, vájatos lécrácson jutnak le az élelemhez. Fent lécbetéttel lehet megakadályozni a méhek távozását. A keret felső lécének közepén van a beöntőnyílás, amely pléhlemezzel zárható le. Az etetőkeret alsó része viasztermelésre szolgál. Kucsera Szilárd felvétele. Néhány szó a szabadban történő etetés vitájához. A „Több szem többet lát” című cikk írója csakazért is el akarja hitetni a közvéleménnyel, hogy a szabadban történő etetéssel elvonja a méhek figyelmét a fűrészportól, amely úgymond, sok kárt tehet a méhekben. Erről így ír a szerző: „Semmiféle tragikus eseményt nem látok abban, hogy a méhek a fűrészgéptől hordják a fűrészport. Pedig 30 családdal méhészkedem és közel lakom az üzemhez, ahol mint asztalos dolgozom, tehát hosszú évek során figyelem a méhek tevékenységét.” Ilyen érvelésekkel ne tévesszük meg kezdő méhészeinket. Ugyanis a nyomtatott betűnek ereje van. A kevésbé tapasztalt méhészek könnyen hitelt adnak az ilyen félre magyarázott állításnak. A valóság az (ezt minden haladó méhész tudja), tilos a méheket úgy etetni vagy serkenteni, hogy idegen méhek hozzáférjenek az élelemhez! Ezen nem kell vitázni. Czucz Károly méhész nagyon helyesen mutatott rá cikkében, hogy az ilyen meggondolatlan etetés kóros méhésztársainknak, valamint népgazdaságunknak. DftmsUi lánosl Somorja Felmerül a kérdés, mikor fejezzük be a költőtér bővítését? Közép- és Dél-Szlovákiában, ahol a főhordás május végén kezdődik és esetleg június végén befejeződik, május derekán fejezzük be a bővítést. A később adott lépekből származó fiatal méhek csupán a főhordás után lesznek hozamképesek. Emlékezzünk csak a 40 napos szabályra. Ennyi időre van szükség, amíg a petéből röpméh, Illetve nektárgyűjtő méh lesz. Egyszóval, 10 nappal a főhordás előtt már ne bővítsük a költőteret. Dr. K. N. A MÉHEK ÉS A KÖRTE TERMÉSE Kucseruk A. Ja. több éven át végzett kísérletei alapján megállapította, hogy a körtefajták legtöbbje magamegporzással nem hoz termést. Gyenge eredményű a kézi megporzás is. Legtöbb és legszebb körte akkor termett, ha a körtefák virágait mézelő méhek látogatták. (Pcselovodsztvo 1966. 12. Szovjetunió)
