Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Benkó László magakészítette új, kétrészes kaptárait mutatja be. (Foto: Kucsera Sz.) WVWWW\AAAAA/\/\AAA/VWVWWS/WV< A méhek orvosa A nagyüzemi gazdálkodás sok új szakembert kíván, olyanokat, amilyeneket nem szoktunk meg. így van ez a méhészetben is. Új szakmák születnek. Tonkoviő Ignacije állatorvos, a palicsi állategészségügyi állo­más szakembere egészen ritka szakmára szakosította magát: a méhek gyógyítására. Méhész­­orvos. Ennek a szakmának az első érdekessége, hogy pácien­seinek száma néhány millióra rúg. A fiatal állatorvos a zágrábi fakultáson végzett, s utána né­hány évig dr. Ivó Tomasec pro­fesszor mellett maradt, hogy szakosítsa magát a méhek gyó­gyítására. Most a szabadkai mé­hészszövetkezet, majd négyezer kaptáros méhállományának jó egészségi állapota felett őrkö­dik. A méhészszövetkezet korszerű laboratóriumában mód van a betegségek megelőzését célzó valamennyi vizsgálat megejté­­sére és a tudományos kutatá­sokra is. A méz minőségét is ellenőrzik itt. Ebben a méhészetben, amely a legnagyobb az országban, az idén is sikerült megelőzni min­den betegséget, és a méhek jó egészségi állapotban teleltek be. Mégsem nyugodt a méhek orvos sa. Azon töpreng, miként lehet­ne megelőzni a méhek tavaszi elhullását, amelyet a gyümölcs­fáknak mérgekkel való perme­tezése okoz évről évre. A ter­melők egy része még mindig virágzáskor szórja a gyümölcs­fákra a különféle rovarirtó mérgeket, és ezzel nagy káro­kat okoz. Fokozni kellene a fel­­világosító munkát, talán a me­zőgazdasági gyógyszertárakban is közölni kellene minden per­metezőszer-vásárlóval, hogy a vegyszer árt a méheknek. Szo­rosabbra kellene fogni az együtt­működést a gyümölcstermelők és a méhészek között, hogy a termelők ne pusztítsák a mé­­heket. A permetezés elvégezhe-, tő ugyanis virágzás előtt és után is. A termelőknek is érde­kük, hogy megvédjék a méhek életét, hiszen ez a rovar ingyen napszámosuk, és sokban hozzá­járul a gyümölcshozam emelé­séhez. Tonkoviő Ignacije egyébként az egyetlen ilyen specialista a Vajdaságban, sőt az egész or­szágban sincs több 5—6 méhész­szakorvosnál. Szabadkán azon­ban a jelek szerint megszaporo­dik a számuk. Tonkoviő szerint ugyanis több fiatal kollégája már megkedvelte ezt a szakmát. (IS, Jugoszláviái Polisztirol, Latex, Sololit a kaptárban Hasznos munkálkodás közben zavartuk meg Benkó László szőgyéni méhészt. Szemre is mutatós, kimondottan szép pasz­tell színekkel festett új kapta­lak körül forgolódott. Mestere lévén a fűrésznek, gyalunak, maga látott hozzá méhesének nemcsak hogy új, de újszerűén elrendezett kap­tárokkal történő kiegészítésé­hez. Bár a méhpempő átvétele jelenleg még akadozik, talán nem ok nélkül táplálható az a remény, mi szerint a jövőben ezen a téren a helyzet a méhé­szek megelégedésére rendező­dik. Ezekhez hasonló gondola­tok játszottak közre, amikor Benkó méhésztárs az új kaptá­­rak műszaki kivitelezésén gon­dolkozott. Műanyaghab és fatörmelák-lemez Ennek hatására azután olyan magyar szabvány szerinti két­részes kaptártipust alakított ki, amely minden oldalán 10 darab 40X30 cm-es keretet fogad be. A kaptár rámája fából, külső fala préselt fatörmelék-lemez­­böl, vagyis Sololit lemezből, belső fala pedig Polisztirol mn­­anyaghab betétből készült. A tél folyamán költőtér-szűkítő­­nek használható műanyaghab válaszfal vastagsága 3 cm. Ezt a válaszfalat és a kaptár bel­sejét Latex nevű, pórusos réte­get képző fél-olajfestékkel von­ta be, hogy a méhek ne rágják azt és a molyok ne fészkeljenek benne, ugyanis így a faiak te­rülete sima és kemény. A kap­tárban levő 20 keretet egy szin­tén 3 cm vastagságú polisztirol­­lemezzel takarja le. Ez a kaptártípus a csehszlo­vák szabvány szerinti kaptárak­nái 5 cm-rel mélyebb, és elő­nye, hogy nagyobb mézkoszorú képződik benne és túlságosan hideg időben nem kell a mé­heknek olyan gyakran a másik léputcába átvonulniuk, vagyis hosszabb időre elég a nagyobb mézkoszorú. A kaptárban levő mindkét család sajátságos illa­ta egyforma, ami a pempőter­­melésnél előnyös. A Latexről még annyit, hogy a három­­évenként szükséges lépesére és fertőtlenítés során is jó szol­gálatot tesz, mert ezzel a régi kitisztított kaptárak belsejének festése könnyű, aránylag olcsó és nagyon célravezető. Etetőtálca A méhek téli etetésére szol­gál a horganylemezből készült etetőtálca, melynek alapterü­lete 18X32 cm, magassága pe­dig 5 cm. Ennek elkészítésében G y u r i c a József nyugdíjas, az állami gazdaság hidegvölgyi részlegének volt vezető gépésze segédkezik. A tálca körülbelül 2 liter szirupot képes befogad­ni, de mézeslepény etetésére is használható. Közepén 5 cm át­­méretű lyuk van, amelyet egy huzalrácsos kupak takar. Ennek előnye, hogy ha a méhész késő este szirupot tölt az etetőtál­cára, nem áll fenn annak a ve­szélye, hogy a méhek kijönnek. Ha mézeslepényt etetett, akkor a kupakot le kell venni és az egész etetőtálcát Sololit-lemez­­zel letakarni. Vándoroltatás Benkó László az elmúlt év­ben április végén, május elején 28 méhcsaláddal a falu határá­hoz vándorolt, hogy a nagyöt­­vedi EFSZ 20 hektárnyi repcé­jének beporzását közelről se­gítsenek apró, szorgos munkásai elvégezni. Nagyölvednek azért kellett a segítség, mert az EFSZ-nek nincsenek méhei. A szőgyénivel közös a határ és az őlvedi oldalon Szalma Fe­renc, a nagyölvedi EFSZ agro­­nómusa és Szloboda József, a szövetkezet gépesítője össze­sen 25 családnyi méhe porozott a faluból kijárva. Augusztusban a szőgyéni EFSZ 40 hektárnyi vörösheréjé­nek és ugyancsak 40 hektárnyi baltacimjának beporzásában se­gédkezett Benkó László 40, va­lamint Svajczer Boldizsár 15 méhcsaládja. Az EFSZ méheit ugyanekkor K a n o z s a i And­rás méhészmester kezelte, igen nagy hozzáértéssel és odaadás­sal. Benkó méhésztárs 40 csalá­dos méhészetében az elmúlt év akácvirágzásából az utolsó há­rom napon meghiúsult mézhor­dás hiányzott, de sajnos náluk később kezdődött a virágba­­horulás, a végén pedig a tel­jes nektár értékesítésbe bele­szólt az időjárás. így családon­ként átlag 9 kg-os volt a ho­zam. Az is sokat számít, hogy mint az érsekújvári járási ipari szolgálat asztalosműhelyének dolgozója nem jut hozzá min­den méhészmunka idejébeni és megkívánt pontossággal, tüze­­tességgel történd elvégzéséhez, ahogy ezt a szövetkezet két méhészmestere teszi, vallja sze­rényen Benkó méhésztárs. Mé­­heinek tavaly egész évi szük­séglete 100 kg mézeslepény és 500 kg cukor volt. KUCSERA SZILÁRD Gyurica józsej etetőtáleákat forraszt

Next

/
Thumbnails
Contents