Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-27 / 21. szám
A hizlalt léppel majdnem 40 éve ismerkedtem meg. A Pozsonyban megjelenő Méhészújság hirdette és terjesztette. Egy helybeli nagyon eredményesen működő méhésznél láttam, és dolgoztam vele. Az volt az általános vélemény róla, hogy: 1. gazdaságos, kevesebb lépet kell kezelni, kevesebb műlép kell hozzá, 2. nem kínozza a méheket az anyarács, 3. viaszmoly ellen nem kell védeni, 4. nem fejlődik benne Hasítás, a méz tehát tisztább és világosabb, nem szennyeződik, tgy aztán sok nagy méhészetet is berendeztek vele. A hizlalt lépes keret általában fele magasságban készül, mint a fészekbeli, így kettőt egymásra téve ad egy egész mézkamra nagyságot. Vándorláskor a rakodókaptár könnyebb, mert csak egy mézkamrát kell venni. A gyakorlat azonban nem mindig igazolja az elgondolásokat. A hizlalt lép kiépíttetése is már sok nehézségbe ütközik. Csak népes, zsúfolt család kezd hozzá, kiválú jó hordáskor. Akkor Mit ér a hizlalt lép ? is állandóan ellenőrzés alatt kell tartani, mert a méhek egyre a két keretszélen akarnak építeni, ezeket a lépeket le kell naponta vagdosni, azonkívül a fészek fölött is rengeteg zugépítményt húznak. Legkönnyebb a 40 mm vastagságú keretet építtetni. Az ennél vastagabb 50 mm-es csak úgy épül ki, ha közbe kiépített lépet teszünk. Jó akácvirágzáskor egy családdal 6—8 lépet lehet kiépíttetni. Nagyon szép látvány, amikor ezek a lépek már mézesek, és fehér viaszréteggel vannak lefödve. Akác alatt könnyen ki is lehet pörgetni belőle a mézet. Később, ha már sűrűbb a méz, vagy hűvösebb az idő, nehezebb pörgetni, sőt könnyen ki is törik a lép. Nem felel meg az sem, hogy az anya nem petézi be. Ha nyáron át a fészek fölött van, a méhek lerágják a kellő vastagságra. Ha akácvirágzáskor hűvös az idő, megtörténik, hogy a méhek nem hagyják el a fészket, és mintha a mézkamra ott sem volna, gyenge hordáskor is anyabölcsőket húznak, és rajzásra készülnek. Ilyenkor megáll a munka, még akkor is, ha az idő közben már felmelegszik. A méhész nekiállhat a bölcsőszedésnek és a rajfogásnak, méz azonban nem lesz. Megtörtént, hogy 25 családból 20 megrajzott. Ugyanakkor az ott' levő egész mézkamralépes családok kétszer is meghordták a 40X27 cm-cs mézkamrát. Sokszor volt alkalmam látni azt is, hogy a méhész gyorsan akart végezni a mézkamrával, és egyszerre két hizlalt lépes fiókot tett fel. Ilyenkor, ha még a mézkamrán is van egy jókora kijárónyílás, annyira kihűl a kaptár, hogy a népes család is a fészek melengetésére szorítkozik. (Vajon nem hizlalt lépekkel kevésbé hűlne le? Szerk.) fgy aztán hiába van bármilyen kiadós hordás, a méhek nem tudnak lendületbe jönni. A fészekben már nincs helyük, elfoglalja azt a fiasítás, virágpor és a mézkoszorúba tömörített méz, a mézkamra a fejük felett is üresen marad. Mindezt összevetve a hizlalt lépes mézeltetést nem ajánlom. TELEKI ERNŐ (Ehhez a fontos kérdéshez olvasóink hozzászólását kérjük, lehetőleg olyanokét, akik hosszabb ideig méhészkedtek hizlalt léppel. — Szerk.) Milyen mézelő a hársfa Mifelénk igen számottevő méhlegelő a hárs, a méhészek mégsem mernek biztosan számítani a mézére, mert tapasztalatuk szerint nagyon szeszélyes: egyes években bőséges mézhozamot ad, máskor pedig üresek maradnak a mézeskannák, — holott rengeteg a virág, és a méhek Ms szorgalmasan döngicsélnek. Miért szeszélyes mézelő a hársfa? Vend Sistek adott választ erre a kérdésre. Szerinte a hársvirág nektárképződését két tényező befolyásolja döntően: a hőmérséklet és a levegő páratartalma a virágzás alatt. A nektár kiválasztása csak 16 fok feletti hőmérsékleten indul meg, s legbőségesebb 19—21 C fokon. Ennek a hő? mérsékletnek azonban éjjel kell bekövetkeznie, mert a hárs csak éjszaka termel nektárt. Ez azonban még nem minden! Ugyanis a kívánt hőmérséklet mellett a levegő páratartalmának is 50 százalék felett kell lennie. Minden hársfajta más páratartalom mellett termel legtöbb nektárt, fgy az optimális páratartalom a kislevelű hársnál 79, a nagylevelűnél 85, a krimi- és az ezüsthársnál pedig 82—83 százalék. Ezeknek a feltételeknek kell egybeesniük, hogy a méhész is meg legyen elégedve. Egyébként a méhek inkább csak a reggeli órákban látogatják a hársfa virágait, napközben alig. A virágzás mintegy két hétig tart, azokban az erdőségekben Amiről beszélnünk kell Negyven év alatt nagyon sok méhésznél megfordultam, és sokkal kötöttem egy életre szóló barátságot. Mindig éreztem, megfontoltabbak, bölcsebbek az átlagembernél. Számos okos, művelt embert ismertem meg a méhészek nagy családjában. Sokat tanultam tőlük és hasznos tapasztalatokat gyűjtöttem méheseikben. Legtöbbször kellemes élménnyel léptem ki portájukról. A sokszor „jő hírű méhészek" méhesében, kamrájában, udvarán láttam szerteszét hagyott képtárakat, kereteket és mutatóul egy két család méhet a kertben. Ha arról beszélgettünk, miért lett hűtlen régi szerelméhez, a méhekhez, a válasz csaknem mindenütt egybehangzó volt, viszont az indokok nem fedték mindig a valóságot. „Nagyapámnak már április végén raja volt. Már nem lehet ezen a vidéken méhészkedni. Akkor nem szórták a mérget a növényekre." Ilyen és hasonló indokokkal találkoztam. Üres óráimban el? töprengtem a válaszokon. El? határoztam, hogy a jövőben hasonló panaszok esetén megkérdezem, van-e a faluban kezdő méhész. Ha volt, ezeket is felkerestem. Legtöbbjénél kellemes csalódás ért. A kezdő méhészek telve önbizalommal, eredményesen méhészkedtek. Megállapítottam, hogy ahol új kaptárakkal, mű? léppel kezdték a méhészkedést, ott nincs panasz. Eredmény van akkor is, ha a méhésznek nincs elég gyakorlata. Azok, akik öreg állományból vásárolták méheiket, lassan, de biztosan elvesztik lábuk alól a talajt. De azok is elvesztik, akik méhészkedésük 8—10 éve alatt csak a heresejtes lépeket cserélték ki. Sokszor hallok panaszt ma Is. „Tanítványom volt, és most túl tesz rajtam." Ha ilyenkor átnézem a lépkészleteket, fiatal, hibátlan lépeket látok, mely dicséretet érdemeL Fekete, jobb esetben sötétbarna azonban, ahol több fajta hársfa is van, egy hónapnál tovább is biztos legelőjük van a méheknek, mert a különféle fajok nem egy időben virágoznak. Legkorábban a nagylevelű hárs virágai nyílnak ki, ezt 10—14 nap múlva követi a kislevelű, majd az ezüstlevelű és a krimihárs. Nektárjuk cukortartalma is nagyon eltérő. Legkisebb az ezüsthársnál — mindössze 25 százalék, legnagyobb a kriminél — 65 százalék. A hárs mézhozamában Is nagy eltérések vannak, nemcsak a fajtától, hanem a talajtól függően is. A hárs nem szereti a homokot, és ilyen talajon alig ad mézet! A legjobban mézelő hársnak a kislevelű hársot tartják. Kedvező körülmények között egy hektárnyi területen 800—1400 kg mézet is termelhet. 10—12 méhcsaládra van szükség,. hogy begyűjtse egy hektárnyi hárserdö nektárkincsét. (IS, Jugoszlávia)' lépeket nem találok. Szerinteni ez a magyarázata a sikernek. Órákig beszélhetnénk az öreg lépek kicserélésének fontossá? gáről. Megfigyeléseim szerint állítom, hogy az öreg méhesek többségében kiöregedtek a ke? retek. Mint méhészszövetkezeti elnök, rendszeresen látogatom egyesületünk tagjait. Megfigyel? tem a kezdő és öreg méhészek közötti termelési eredmény in? gadozását. Ez annál is inkább módomban állt, mivel évek hosszú során én vásároltam fel mézüket. A kezdő méhész sikere nagyon sokszor irigykedésre adott okot. Az idősebb méhé? szék a korszerűtlen kaptárjai? kát hibáztatták. Tanácsomra nem sokan hallgattak. A csaló? dottak, ahelyett, hogy hibáju? kát, mulasztásukat pótolták volna, reményüket vesztve abba? hagyták a méhészkedést. Ezek? nél az embereknél hevernek a kaptárak szerte-szét. Régi mondás, hogy a méhész lépkészlete a vagyona, kincse.; Ez a mondás módosításra szó? rul. Addig vagyon, amíg zsemle? barna, azután néhány évig cu? korfogyasztója, majd temetője a méhészetnek. A műlépezés könnyű, de unah más, babra munka. Üj keretnél könnyebb és gyorsabb. A méhé? szék mégsem csinálják szíve? sen. Pergetni azt szeretnének, mégpedik sokat. A szabadkai „Méhészetünk"? ben ilyen irányú cikkemre Tér? hes Sándor szerkesztő a lép? cseréről többek között ezt írja: „... mint az a pap, akiről a szólás-mondás mondja, vizet prédikál és bort iszik. Bármeny? nyire tudtam mit kell tennem, mégis cikke által döbbentem rá a valóságra." Hosszantartó vi? tát váltott ki a cikk és végeze? tül leszögeztük, hogy a megfia? talított méhes messze túlszár? nyalja ugyanazon feltételek mellett az öregebb, mondhat? nánk kiöregedett méhesek ered? ményét. Azonban nem elég maga a lépesére. Üj vagy tisztított, fér? tőtlenített keret és jól kikapart, fertőtlenített kaptár jelenti a családok teljes megfiatalítását, Németh László kétszeres kiváló méhész A LÓBAB MÉZELÉSE A termesztett lóbab méhészeti értékéről keveset tudunk. Mayr-Kern a legjobb mézelök közé sorolja. Nektármirigyei a virágban és a virágon kívü, vannak. Kivált az utóbbiak termelnek bőven nektárt. Sok fekete virágport is gyűjtenek a méhek. Mayr-Kern szerint a lóbab jobb a repcénél, és vándorolni is érdemes rá (természetesen csak ott, ahol nagyban termesztik). Méze feketés, ízletes. (Bienenvater 1967. 4. Ausztria) 7
