Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-27 / 21. szám
Méhész szaktanítók és szakcsoportok szemináriuma A Csehszlovák Méhészszövetség szlovákiai tanácsa áprilisban kétnapos szemináriumot rendezett, melynek célja volt, hogy a szaktanítók, szakcsoportok, valamint a méhészszövetség tanácsa számot adjanak működésükről és tevékenységükről. Az értekezlet résztvevőit a Szlovákiai Méhészszövetség elnöke, Labuda elvtárs üdvözölte, majd hangsúlyozta, hogy Szlovákiában 312 ezer méhcsaládot gondoznak szabad idejükben a dolgozók, és a szakemberek 38 ezer méhészt oktatnak és látnak el tanácsokkal. Kandera elvtárs, a méhészszövetség titkára beszámolójában megemlítette, hogy az utóbbi 20 évben nagy változás történt nemcsak a politikai és társadalmi életben, de a méhészkedés terén is. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy tavaly az állam 7 millió 445 ezer korona segítséget nyújtott a méhészeknek. A kultúrnövényekre vándorló méhészek családonként 10 korona jutalmat kaptak az államtól. Annak ellenére, hogy tavaly méztermelésük átlaga csupán 9 kg volt családonként, 1450 tonna mézet sikerült külföldre szállítani. E tényből kiindulva az előadó melegen javasolja a méhcsaládok szaporítását olyan értelemben, hogy minden egyéni méhész legalább 20 méhcsaláddal rendelkezzen. Dr. Hejtmánek docens, a Liptóváraljai Méhészeti Kutatóintézet igazgatója az anyanevelés és nemesítés fontosságát hangsúlyozta előadásában. Javasolja, hogy minden méhész vérfelfrissítésre, a méhek keresztezésére törekedjen. Ezáltal az anyák, illetve a dolgozók nemcsak a környék méheinek jó tulajdonságát öröklik, de a testvér és féltestvérségen kívüli más jó tulajdonságokat is örökölhetnek. Tanácsos tehát, hogy az anyanevelő állomásokról egy-egy anyát hozassunk, ahol nemcsak az anyanevelésre szánt pete nagyságát veszik figyelembe, de egyéb más jő tulajdonságokat is. Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a jól fejlet anyát sokkal több here kíséri a nászrepülésre, és mindegyik szeretné, hogy az anya az ő nászjelvényét fogadná el. Labuda elvtárs a méhek gazdasági jelentőségét taglalta. Elmondotta, nem lehetünk elégedettek régi módszereinkkel. Állandóan tanulnunk kell. A szakoktatás színvonalát szintén emelni kell oly értelemben, hogy a hallgatók nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is elsajátítsák a tanultakat. Cavajsky mérnök, méhésztárs beszámolójában részletesen Ismertette a nagyüzemi méhészek versenyének eredményeit, majd az illetékeseknek átadta a kitűzött pénzjutalmakat és elismerő okleveleket. Az első díjat (700 korona) Kabeőansky július, a Sady n/Tor. EFSZ méhésze kapta, aki 48,20 kg mézet termelt egy-egy méhcsaládtól. Silny előadó elmondotta, hogy mivel a közép- és keletszlovákia kerületben kevés a méhészeti szaktanító, az alapszervezeteken keresztül lehet jelentkezni további iskolázásra. A közép-szlovákiai kerületből jelentkezők idén, míg a keletszlovákiai kerület jelentkezői jövőre végeznék az iskolát. Az előadó továbbá közölte, 1969-ben lesz 100 éve, hogy Szlovákiába, Hornom Uhorská-ba az első méhcsaládot hozták. Tehát 1969-ben százéves jubileumot tartanak Szlovákia méhészei. Ezért Silny méhésztárs felkéri a méhészeket és polgártársakat, ha valaki bármilyen méhészeti történelmi akcióról tud, jelentse a Szlovákiai Méhészszövetség titkárságán, (cím: Slovensky Vybor CSV Bratislava, Karlová Vés, Svröková ő. 4.) . A Hlohoveci Gyógyszergyár szóvivője Gezo mérnök előadásában részletesen ismertette a méhészkedésből eredő melléktermékek felhasználását a gyógyszeriparban. Elsőként a méhpempőből készült Vytapinol tabletta és Vytapinol kenőcsről beszélt, amelyek 1967. január 1-től receptre kaphatók, vagy pénzért megvásárolhatók a gyógyszertárakban. Az orvos javaslatára előírt méhpempő-készítmények ára 56 korona lesz. A felszólaló továbbá közölte, hogy idén kisebb méretben vásárolnak méhpempőt, mert jelenleg van belőle elegendő, ellenben mind a nagyüzemi, mind az egyéni méhészek eladhatnak méhmérget, melynek ára kilogrammonként 30 ezer korona. A felvásárlást a következőképen bonyolítják le: A nagyüzemek egyedül, míg az egyéni méhészek az alapszervezeten keresztül köthetnek szerződést a gyógyszergyárral. A méhméreg eiszedése háromféleképpen történik: 1. ha egy körzetben több száz méhcsalád van s egy farmon legalább 40 család, akkor a méregszedést a gyógyszergyár dolgozói végzik, 2. ha az alapszervezet akarja, a gyár küld a szervezetnek méhméreg elszedő felszerelést, ugyanakkor az alapszervezet két személyt egynapos iskolázásra küld Radoáinára. E csoportban lehetőség nyílik, hogy az öt vagy több méhcsaláddal rendelkező méhészek is adjanak méhmérget. 3. Ha a méhész olyan ügyesnek érzi magát, hogy egyedül készít felszerelést, vagy vásárol a gyógyszergyártól, úgy szívesen szolgálnak számára szaktanáccsal. Csupán dióhéjban ismertettem a kétnapos értekezlet anyagát. A beszámolót értékes vita követte. Erről következő szakmellékletünkben számolunk be. TŐTH JÖZSEF Mind a rakodó, mind a * * fekvő kaptárakban a mézkamra nyitását ugyanazon tapasztalatok szerint végezzük. Természetesen tudnunk kell mikor nyithatjuk a mézkamrát és mikor bővíthetjük a család fészkét a mézkamra terjedelmével. Erre az építtető keret ad pontos útmutatást. A heresejtek építése az építtető kereten nemcsak azt jelzi, hogy a család szaporításra hajlamos, de azt is, ha nem bővítjük a család fészkét, nem tudjuk ellensúlyozni a rajzási ösztönt, mely azonnal felébred, amint a család számára a fészek szűknek bizonyul. Tele van méhekkel, fiasítással, nektárral és virágporral. Ilyenkor az anya nem tud tovább petézni, a fiatal dajka-méhek nem tudják garatmirigyük váladékát, az anyapempőt hová helyezni, a fiasítás, főleg a nyílt fiasltás és a dajkaméhek között aránytalanság mutatkozik a fiatal méhek javára. A mézkamra megnyitásának akkor érkezik el az ideje, ha az építtető keret teli van, és a kőltőfészekben mindent ellepnek a méhek. 1. Egyszerű mézkamranyitásról beszélhetünk, ahol a mézkamra és a fészek keretei nem ugyanazok, ha feles keretek vannak a mézkamrában. Itt elsősorban az anyarácsot tesszük a fészekre, majd a mézkamrát a feles keretekkel teljesen vagy csak részben berendezve. A keretek kiépített vagy részben kiépített keretek legyenek. A kiépített kereteket a család a közöttük levő hézag nagyobbításával vastagítja egészen négy cm szémajd kétoldalt rakott, kiépített lépek alkotják a mézkamra első részét. A költőtérben maradt kereteket öszszehúzzuk, kiegészítjük fiatal léppel és müléppel. A mézkamrát úgy helyezzük a költőtérre, hogy a mézkamra fiasításos keretei a költőtér fiasításos keretei fölé kerüljenek, majd a választódeszka következik. A család fejlődése szerint folytatjuk a Mézkamra szakszerű nyitása lességig. Egy-két műlépes keretet is adhatunk. 2. A mai rakodókaptároknál a mézkamra nyitását egybekapcsoljuk a fészek bővítésével. Mézkamranyitáskor átteszszük a költőtérből a mézkamrába a fiasítás egy részét, s helyére műlépet vagy tavaly épített lépet teszünk. A mézkamra nyitása történhet egyszerre, de bizonytalan, hűvös időben folytatólagosan. A költőtérből keretbakra teszünk 3—4 befedett és egy keretet nyílt fiasítással. Ezekhez egy-egy műlép, keretek átrakását a költőtérből s így egybekötjük a mézkamra nyitását az építmény felújításával. Amellett, hogy a családot bővítettük, alkalmat adtunk az anyának a petézésre, a fiatal méheknek a fiasítás ápolására és az építkezésre. Ezzel elodázzuk a rajzási ösztönt és rajmentesen érünk a főhordáshoz. 3. Alapjában a fekvő kaptárban is ugyanígy nyitjuk a mézkamrát. Itt a fiasítás, illetve a költőtér és mézkamra közé anyarácsot teszünk és folytatólagosan átrakjuk a mézkamrába a költőtérben levő fiasításos lépeket, amit müléppel és kiépített keretekkel pótolunk, — akárcsak a rakodó kaptárban. Ilyképpen a fekvőkaptárban is újítjuk az építményt és folytatólagosan bővítjük a fészket. Az anyaráccsal a fekvőkaptárban is elérjük, hogy az anyát 7—8—9 keretre leszűkítjük, ne fiasítson többet, mint amennyire szükség van a közeli főhordásnál. A mézkamrát meleg időben, a délutáni órákban nyitjuk, hogy az esti és éjjeli időben megnyugodjék a család, elfogadja és berendezze új vagy újított lakását, és folytassa munkáját. A főhordás előtt 8—10 nappal a költőtérben levő fedett fiasítás a mézkamrába kerül és onnan az esetleges nyílt fiasítás a költőtérbe jut. Minden mézkamranyitásnál természetes követelmény, hogy az anya a költőtérben maradjon. Ha nem tudjuk megkeresni, akkor nézzük át a családot 8 nappal később, petézik-e a mézkamrában és ha igen, akkor visszahelyezzük a költőtérbe. Dr. K. N.
