Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Méhész szaktanítók és szakcsoportok szemináriuma A Csehszlovák Méhészszövetség szlovákiai tanácsa április­ban kétnapos szemináriumot rendezett, melynek célja volt, hogy a szaktanítók, szakcsoportok, valamint a méhészszövetség tanácsa számot adjanak működésükről és tevékenységükről. Az értekezlet résztvevőit a Szlovákiai Méhészszövetség elnö­ke, Labuda elvtárs üdvözölte, majd hangsúlyozta, hogy Szlo­vákiában 312 ezer méhcsaládot gondoznak szabad idejükben a dolgozók, és a szakemberek 38 ezer méhészt oktatnak és látnak el tanácsokkal. Kandera elvtárs, a méhészszövetség titkára beszámolójában megemlítette, hogy az utóbbi 20 évben nagy változás történt nemcsak a politikai és társadalmi életben, de a méhészkedés terén is. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy tavaly az állam 7 millió 445 ezer korona segítséget nyújtott a méhé­szeknek. A kultúrnövényekre vándorló méhészek családonként 10 korona jutalmat kaptak az államtól. Annak ellenére, hogy tavaly méztermelésük átlaga csupán 9 kg volt családonként, 1450 tonna mézet sikerült külföldre szállítani. E tényből ki­indulva az előadó melegen javasolja a méhcsaládok szaporí­tását olyan értelemben, hogy minden egyéni méhész legalább 20 méhcsaláddal rendelkezzen. Dr. Hejtmánek docens, a Liptóváraljai Méhészeti Kutató­­intézet igazgatója az anyanevelés és nemesítés fontosságát hangsúlyozta előadásában. Javasolja, hogy minden méhész vérfelfrissítésre, a méhek keresztezésére törekedjen. Ezáltal az anyák, illetve a dolgozók nemcsak a környék méheinek jó tulajdonságát öröklik, de a testvér és féltestvérségen kívüli más jó tulajdonságokat is örökölhetnek. Tanácsos tehát, hogy az anyanevelő állomásokról egy-egy anyát hozassunk, ahol nemcsak az anyanevelésre szánt pete nagyságát veszik figye­lembe, de egyéb más jő tulajdonságokat is. Saját tapasztala­tainkból tudjuk, hogy a jól fejlet anyát sokkal több here kí­séri a nászrepülésre, és mindegyik szeretné, hogy az anya az ő nászjelvényét fogadná el. Labuda elvtárs a méhek gazdasági jelentőségét taglalta. Elmondotta, nem lehetünk elégedettek régi módszereinkkel. Állandóan tanulnunk kell. A szakoktatás színvonalát szintén emelni kell oly értelemben, hogy a hallgatók nemcsak elmé­letben, de a gyakorlatban is elsajátítsák a tanultakat. Cavajsky mérnök, méhésztárs beszámolójában részletesen Ismertette a nagyüzemi méhészek versenyének eredményeit, majd az illetékeseknek átadta a kitűzött pénzjutalmakat és elismerő okleveleket. Az első díjat (700 korona) Kabeőansky július, a Sady n/Tor. EFSZ méhésze kapta, aki 48,20 kg mézet termelt egy-egy méhcsaládtól. Silny előadó elmondotta, hogy mivel a közép- és kelet­­szlovákia kerületben kevés a méhészeti szaktanító, az alap­szervezeteken keresztül lehet jelentkezni további iskolázásra. A közép-szlovákiai kerületből jelentkezők idén, míg a kelet­szlovákiai kerület jelentkezői jövőre végeznék az iskolát. Az előadó továbbá közölte, 1969-ben lesz 100 éve, hogy Szlová­kiába, Hornom Uhorská-ba az első méhcsaládot hozták. Tehát 1969-ben százéves jubileumot tartanak Szlovákia méhészei. Ezért Silny méhésztárs felkéri a méhészeket és polgártársa­kat, ha valaki bármilyen méhészeti történelmi akcióról tud, jelentse a Szlovákiai Méhészszövetség titkárságán, (cím: Slo­­vensky Vybor CSV Bratislava, Karlová Vés, Svröková ő. 4.) . A Hlohoveci Gyógyszergyár szóvivője Gezo mérnök előadá­sában részletesen ismertette a méhészkedésből eredő mellék­­termékek felhasználását a gyógyszeriparban. Elsőként a méh­­pempőből készült Vytapinol tabletta és Vytapinol kenőcsről beszélt, amelyek 1967. január 1-től receptre kaphatók, vagy pénzért megvásárolhatók a gyógyszertárakban. Az orvos javas­latára előírt méhpempő-készítmények ára 56 korona lesz. A felszólaló továbbá közölte, hogy idén kisebb méretben vá­sárolnak méhpempőt, mert jelenleg van belőle elegendő, el­lenben mind a nagyüzemi, mind az egyéni méhészek eladhat­nak méhmérget, melynek ára kilogrammonként 30 ezer korona. A felvásárlást a következőképen bonyolítják le: A nagyüzemek egyedül, míg az egyéni méhészek az alapszervezeten keresztül köthetnek szerződést a gyógyszergyárral. A méhméreg eisze­­dése háromféleképpen történik: 1. ha egy körzetben több száz méhcsalád van s egy farmon legalább 40 család, akkor a mé­regszedést a gyógyszergyár dolgozói végzik, 2. ha az alapszer­vezet akarja, a gyár küld a szervezetnek méhméreg elszedő felszerelést, ugyanakkor az alapszervezet két személyt egy­napos iskolázásra küld Radoáinára. E csoportban lehetőség nyílik, hogy az öt vagy több méhcsaláddal rendelkező méhé­szek is adjanak méhmérget. 3. Ha a méhész olyan ügyesnek érzi magát, hogy egyedül készít felszerelést, vagy vásárol a gyógyszergyártól, úgy szívesen szolgálnak számára szakta­náccsal. Csupán dióhéjban ismertettem a kétnapos értekezlet anyagát. A beszámolót értékes vita követte. Erről következő szakmel­lékletünkben számolunk be. TŐTH JÖZSEF Mind a rakodó, mind a * * fekvő kaptárakban a mézkamra nyitását ugyan­azon tapasztalatok szerint végezzük. Természetesen tudnunk kell mikor nyithat­juk a mézkamrát és mikor bővíthetjük a család fészkét a mézkamra terjedelmével. Erre az építtető keret ad pontos útmutatást. A here­sejtek építése az építtető ke­reten nemcsak azt jelzi, hogy a család szaporításra hajlamos, de azt is, ha nem bővítjük a család fészkét, nem tudjuk ellensúlyozni a rajzási ösztönt, mely azon­nal felébred, amint a család számára a fészek szűknek bizonyul. Tele van méhekkel, fiasítással, nektárral és vi­rágporral. Ilyenkor az anya nem tud tovább petézni, a fiatal dajka-méhek nem tud­ják garatmirigyük váladékát, az anyapempőt hová helyez­ni, a fiasítás, főleg a nyílt fiasltás és a dajkaméhek kö­zött aránytalanság mutatko­zik a fiatal méhek javára. A mézkamra megnyitásá­nak akkor érkezik el az ide­je, ha az építtető keret teli van, és a kőltőfészekben mindent ellepnek a méhek. 1. Egyszerű mézkamra­­nyitásról beszélhetünk, ahol a mézkamra és a fészek ke­retei nem ugyanazok, ha fe­les keretek vannak a méz­kamrában. Itt elsősorban az anyarácsot tesszük a fészek­re, majd a mézkamrát a fe­les keretekkel teljesen vagy csak részben berendezve. A keretek kiépített vagy rész­ben kiépített keretek legye­nek. A kiépített kereteket a család a közöttük levő hé­zag nagyobbításával vasta­­gítja egészen négy cm szé­majd kétoldalt rakott, kiépí­tett lépek alkotják a méz­kamra első részét. A költő­térben maradt kereteket ösz­­szehúzzuk, kiegészítjük fia­tal léppel és müléppel. A mézkamrát úgy helyezzük a költőtérre, hogy a mézkamra fiasításos keretei a költőtér fiasításos keretei fölé kerül­jenek, majd a választódesz­ka következik. A család fej­lődése szerint folytatjuk a Mézkamra szakszerű nyitása lességig. Egy-két műlépes keretet is adhatunk. 2. A mai rakodókaptárok­nál a mézkamra nyitását egybekapcsoljuk a fészek bő­vítésével. Mézkamranyitáskor áttesz­­szük a költőtérből a méz­kamrába a fiasítás egy ré­szét, s helyére műlépet vagy tavaly épített lépet teszünk. A mézkamra nyitása tör­ténhet egyszerre, de bizony­talan, hűvös időben folyta­tólagosan. A költőtérből keretbakra teszünk 3—4 befedett és egy keretet nyílt fiasítással. Ezekhez egy-egy műlép, keretek átrakását a költő­térből s így egybekötjük a mézkamra nyitását az épít­mény felújításával. Amellett, hogy a családot bővítettük, alkalmat adtunk az anyának a petézésre, a fiatal méhek­­nek a fiasítás ápolására és az építkezésre. Ezzel elodáz­zuk a rajzási ösztönt és raj­mentesen érünk a főhordás­hoz. 3. Alapjában a fekvő kap­tárban is ugyanígy nyitjuk a mézkamrát. Itt a fiasítás, illetve a költőtér és méz­­kamra közé anyarácsot te­szünk és folytatólagosan át­rakjuk a mézkamrába a köl­tőtérben levő fiasításos lépe­­ket, amit müléppel és kiépí­tett keretekkel pótolunk, — akárcsak a rakodó kaptár­ban. Ilyképpen a fekvőkaptár­ban is újítjuk az építményt és folytatólagosan bővítjük a fészket. Az anyaráccsal a fekvőkaptárban is elérjük, hogy az anyát 7—8—9 keret­re leszűkítjük, ne fiasítson többet, mint amennyire szükség van a közeli főhor­dásnál. A mézkamrát meleg idő­ben, a délutáni órákban nyitjuk, hogy az esti és éj­jeli időben megnyugodjék a család, elfogadja és beren­dezze új vagy újított lakását, és folytassa munkáját. A főhordás előtt 8—10 nappal a költőtérben levő fedett fiasítás a mézkamrába kerül és onnan az esetleges nyílt fiasítás a költőtérbe jut. Minden mézkamranyitásnál természetes követelmény, hogy az anya a költőtérben maradjon. Ha nem tudjuk megkeresni, akkor nézzük át a családot 8 nappal később, petézik-e a mézkamrában és ha igen, akkor visszahelyez­zük a költőtérbe. Dr. K. N.

Next

/
Thumbnails
Contents