Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Nekik nem a pénz fontos Mezőgazdasági üzemeink több­ségében még nem tudatosított ták kellően a méhészet fontos­ságát. Nagyon sok olyan szö­­vetkezet van, melyben egyálta­lán nem foglalkoznak méhészet­tel. De azt elvárják, hogy a nö­vények, gyümölcsösök, bő ter­mést hozzanak. Nem így a nasz­­vadi szövetkezetben. Náluk a méhészet a termelés szerves ré­szét képezi. Nem a pénzügyi mutatók alapján, hanem a nö­vény- és gyümölcstermesztés intenzitása szempontjából. Őszintén bevallom, hogy a közelmúltban Jártam először a naszvadi szövetkezetben. A mé­hészt kerestem. A véletlen azonban Bálványi László elv­társsal, a szövetkezet mérnök­­agronómusával hozott össze. Készségesen felajánlotta, hogy előkeríti a méhészt. Mivel a méhésztanyára készült, megkér­tem, vigyen magával. Máris ro­bogott velünk a motorkerékpár a szőlők felé. Balogh elvtársat munkaköz­ben leptük meg. Nem tudott jövetelünkről. Munkáját meg­szakítva várakozóan tekintett ránk. Nem sejtette, milyen ügy­ben keressük. Igyekeztem elosz­latni bizonytalanságát és közöl­tem Jövetelem célját. Ugyanis csupa Jót hallottam munkájá­ról, a Komáromi Járási Mező­­gazdasági Termelési Igazgató­ságon. Amikor a méhészet fej­lesztéséről esett szó, Bálványi mérnök elvtárs megjegyezte: — Mi nem az anyagi haszon végett tartjuk csupán a méhe­­ket. A méhészet elsődleges cél­ja a növények és gyümölcsfák beporzása, megtermékenyítése. Több, mint 300 hektár területen foglalkozunk lucernamag, ezen­kívül repce és más olajnövé­nyek termesztésével. Nem is szólva a szőlészetről és gyü­mölcstermesztésről. A fiatal, de agilis mezőgaz­dász csupán néhány percet idő­zött körünkben, mert a köteles­ség másfelé szólította. Kettes­ben maradtunk Balogh Antal elvtárssal, akivel szakmai dol­gokról beszélgettünk. így tud­tam meg, hogy 1963-ban bízták meg a méhészet irányításával. Elődje, Viczena János bácsi, magas korára való tekintettel (70 éves volt) visszavonult. Ba­logh elvtárs számára nem volt újdonság a méhészet, ugyanis a Balogh családban tradíció a méhészedés. Balogh Antal az elődök nyomdokain halad. Sa­ját méhészete van. Annak elle­nére nehéz szívvel vált meg előző munkahelyétől, a kerté­szettől. Szerette ezt a munkát, és igaz baráti kötelék fűzte munkatársaihoz. De a közösség érdekében vállalnia kellett a megbízatást. — Annak ellenére, hogy már kisgyerek korom óta foglalko­­zom méhészettel, amikor a szö­­vetkezet vezetősége megbízott a közös méhészetének gondozás sával, úgy éreztem, nem árt, ha felfrissítem eddigi tapasztat lataimat. Hathónapos esti tan­­folyamot látogattam. Gútáa, az esti iskolázás folyamán elhang­zott előadásokból sokat tanul­tam. Germán János, a komáromi méhészegyesület titkára jó elő­­adónak bizonyult. Megérte a fáradtságot. Közben megtekintettük a ka­tonás rendben elhelyezett kap­tárokat. A kaptárok mindkét oldalán jól látható számok. Ugyan mi célt szolgálnak? — Könnyebb ellenőrizni az egyes családokat. Ha valami rendellenesség van valamelyik családnál, nem szükséges meg­kerülni a kaptárakat, mert élűi­ről és hátulról is könnyen meg­állapíthatom, hogy melyik csa­ládról van sző. Borult az égbolt, de enyhe az idő. A méhek szorgalmasan dolgoznak. Jönnek - mennek. Egyesek sárga virágporral meg­rakodva térnek haza. Mindkét oldalukon kis „batyut“ cipel­nek. — A fűzfa virágporát hordják — világosít fel Balog elvtárs. — Száztíz család gondját vise­lem. Jelenleg csak 60 méhcsa­iii. Évfolyam 1967. MÁJUS A TARTALOMBÓL: A Méhész-szaktanító és szakcsoportok szemináriuma A A mézkamra nyitásá­nak alapelvei A A mézeléméh lucernát megporzó tevékeny­sége A A hézagos Hasítás kérdései A Milyen messziről gyűjtenek a méhek A Méhpempő-termelésf tapasztalataim A Mit ér a hizlalt lép A Foglalkozzunk anyaneveléssel A Miért szeszélyes a mézelő hársfa A Mi az oka a méhészet hanyatlásának, avagy amiről beszélni kell Iád van a telepen. A többi kint van a község felső részén a rep­cében. Most virágzik a repce is. Ki kell használni a kedvező alkalmat. Kiváncsi voltam Balogh elv­társ hogyan kezdett munkához új beosztásában. Erről így nyi­latkozott: — Első teendőm volt, hogy meggyőződtem a méhcsaládok életképességéről. Ellenőriztem az anyákat, és azt tapasztaltam, hogy számos anya nem felel meg a követelményeknek. Eze­ket folyamatosan kicseréltem. Jelenleg az összes kaptárban egészséges anyák vannak. Csak­is így biztosítható a méhcsalád fejlődése, életképessége. Az elmúlt évek során alkal­muk lett volna növelni a méh­családok számát, de az nem céljuk. A jelenlegi állomány elegendőnek bizonyul a 3000 hektáros terület mezőgazdasági növényeinek megtermékenyíté­sére. A rajokat eladják. Éven­ként 15—20 raj talál gazdára. Az elmúlt évben nyolc kiló méz termelését tervezték családon­ként. Ezt két kilóval túllépték, összesen 10 mázsa mézet adtak el, melyért 22 500 koronát kap­tak. Továbbá 10 kg viaszt is értékesítették. Szerény véleményem szerint Balogh élvtárs érti a munkáját. Jó kezekben van a naszvadiak méhészete. A naszvadi szövetkezet méhese, A háttérben Balogh Antal méhész, (Andriskin J. felv.) Andriskin jőzsef _______A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents