Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Bratislava, 1967. május 27. Ára 1,— KCi XVIII. évfolyam, 21. szám. INDOKOLT ESETBEN MÓDOSÍTJÁK TÖBB MEZŐGAZDASÁGI* ÜZEM BESOROLÁSÁT ÉS FÖLDADÓJÁT Mint ismeretes január elsejével életbe lé­pett az a rendelkezés, amelynek értelmében a mezőgazdasági üzemek a komplex termé­szeti adottságok alapján hét fő körzetbe és több alkörzetbe vannak csoportosítva. Ettől a besorolástól, illetve csoportosítástól függ, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek meny­nyi földadót fizetnek és az árutermelésük után — a hivatalos felvásárlási áron felül — milyen összegű különbözeti pótlékot kap­nak. Ezek után érthető, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői nem fogadták közönbösen földjeik minőségi besorolását, s hogy sok helyen kérik és elvárják a besorolás módo­sítását, illetve az egy hektárra kivetett föld­adó csökkentését. A Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium és a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Köz­­élelmezésügyi Megbízotti Hivatala a közelmúltban mér­legelte az egyes mezőgazdasági üzemek besorolásának módosítását javaslő kérvényeket — amelyekből szép mennyiség van — és arra a következtetésre jutott, hogy az év folyamán felülvizsgálja mindazokat az eseteket, amelyek indokolttá teszik feltételezni, hogy a besorolás nincs összhangban a község, illetve a határ természeti adottságaival. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felülvizs­gálás nem lesz megejtve mindazokban a gazdaságokban, ahonnan azt kérvényezték. Vagyis azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek földjeik besorolásának módosítását azért kérték, mert rossz gazdasági eredményeket érnek el, tehát nem azzal indokolták kérelmüket, hogy földjeik besorolása nincs összhangban a meglevő komplex ter­mészeti előfeltételekkel, nem számíthatnak a felülvizs­gálattal. A kérvényezett esetek felülvizsgálását Szlovákiában egy háromtagú munkabizottság végzi, amely az indokolt esetek kivizsgálása után levonja a szükséges következ­tetéseket és javaslatot terjeszt a minisztérium központi tanácsadó bizottsága elé a természeti feltételek alapján történt besorolások módosítására — jobb vagy rosszabb körzetbe sorolása —, vagy az eredeti besorolás helyben­hagyására. Amennyiben a felülvizsgálás olyan változást eredmé­nyez, hogy a mezőgazdasági üzem a rosszabb természeti előfeltételek mellett gazdálkodó csoportba vagy alcso­portba kerül, úgy ez a változás még ebben az eszten­dőben hivatalosan elismerést nyer, és következményei­ben is érvényesül. Ha pedig a felülvizsgálás eredmé­nyeként a gazdaságot jobb természeti adottságok mel­letti csoportba, illetve körzetbe sorolják, akkor annak következményei a jövő év elejétől éreztetik gyakorlati hatásukat. A felülvizsgálás alapján foganatosított módosításo­kat — a folyamat befejezése után — a Földműve­lés- és Közélelmezési Minisztérium hivatalosan beiktatja és nyilvánosságra hozza. A felülvizsgálást végző munkabizotság következteté­sei és javaslatai nem igénylik a járási termelési igazga­tóságok és a járási nemzeti bizottságok jóváhagyását. Amennyiben ezek és a további érdekelt felek nem érte­nek egyet a bizottság javaslatával, tehát az egyes mező­­gazdasági üzemek új besorolásával, úgy két lehetőségük lesz: a) ha a komplex talajvizsgálat még nem történt meg, akkor a módosító javaslatuk benyújtásával várniuk kell addig, amíg az megtörténik és az adatok összegezhetők­­ké, használhatókká válnak; b) ha a komplex talajelemzés megtörtént és a felül­­vizsgálók a talajelemzési adatok birtokában mondták ki a végső szót s azzal az illetékesek nem értenek egyet, úgy kérhetik a komplex talajelemzés újbóli megejtését. De abban az esetben, ha az új talajelemzés adatai azt bizonyítják, hogy módosító javaslatuk indokolatlan, a talajelemzéssel járó költségeket a kérvényezők térítik. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a kérelmek megítélé­sénél, tehát a határ besorolásának módosítását szolgáló felülvizsgálatoknál fő tényezőként az objektív adatokat tükröző természeti adottságokat veszik figyelembe. Te­hát a munkabizottság elsősorban a komplex talajvizsgá­lat adataiból és azokból a további tényezőkből indul ki, amelyek alapján az eredeti besorolás megtörtént. Azok­ban a járásokban, ahol a talaj komplex elemzése még nem történt meg, a helyzet értékelésének alapját a geo­lógiai térképek, a körzetesítést rögzítő térképek és a .talajerő felméréséről készült térképek képezik, esetleg számításba jöhetnek más tényezőket rögzítő adatok is. A rendelkezésre álló objektív adatok alapján a ké­relmek megoldásának három formájával számol­nak. 1. Azokban a járásokban, ahol a községek földterüle­tének eredeti besorolásakor fel voltak használva a kom­plex talajelemzés adatai, csupán felülvizsgálják a mező­­gazdasági üzemek kérelmét a besorolás módosítására, tehát összeegyeztetik a talajelemzés adatait a földek besorolásával, ennek alapján levonják a következtetése­ket, vagyis javaslatot tesznek a község határa besoro­lásának módosítására, vagy az eredeti besorolás hely­benhagyására. S ezzel az ügy véglegesen lezáródik. 2. Ott, ahol a földterület eredeti besorolása idején a komplex talajelemzés eredményei, illetve adatai még nem álltak rendelkezésre, de jelenleg azok már felhasz­nálhatók, ezeknek az adatoknak alapján felülvizsgálják a község földterületének eredeti besorolását, majd a munkabizottság az ilymódon alkotott véleményét és javaslatát megvitatja a termelési igazgatósággal, és a minisztérium jóváhagyása után az ügy végleges elinté­zést nyer. 3. Azokban a járásokban ahol a komplex talajelemzés még nem történt meg, a kérelmek felülvizsgálásával kapcsolatos következtetéseket és javaslatokat a rendel­kezésre álló egyéb adatok alapján dolgozzák ki. Ebben az esetben azonban a kérelmek csak ideiglenesen ren­deződnek. A végleges rendezésre, vagyis a gazdaságok végleges besorolására a komplex talajelemzés befejezése után kerül sor. EZ hhez a tájékoztatáshoz még tanácsként annyit: ^ a besorolás módosítását kérelmező mezőgazda­­sági üzemek legyenek türelmesek még akkor is, ha a munkabizottság rövid időn belül nem látogatja meg házuktáját. Bizony ennek a szlovákiai munkabizottság­nak eléggé sok és bonyolult feladatot kell megoldania. P. K. E napokban legfontosabb tennivaló a jó minőségű lucernaszéna szárítása és betakarítása TÁRSULÁSOK a fejlődés előfeltételei VAJDA ISTVÁN mérnök, az érsekújvári termelési igazgatóság vezetője nyilatkozik A Dunaszerdahelyi Mezőgaz­dasági Középiskola nyerte a nyugat-szlovákiai kerület vándorzászlaját Évi 3345 liter tejhozam sjc Egy te­nyészállatért 20 000 korona. Ha valamelyik üzem verseny­zászlót kap, kíváncsi az ember, milyen tényezők késztették a fe­letteseket, amikor az első helye­zettet megtisztelték a kitüntetés­­sal. Erre kértem és kaptam fele­letet Méry Imre elvtárstól, az is­kola Igazgatójától és Puhala Lász­ló gazdaságvezetőtől. Először meg kell mondanunk, hogy az iskola tangazdasága csu­pán ötéves múltra tekint vissza. Nagyon régi, elavult gazdaságot vett gondozásba a.z iskola vezető­sége. Az állatállomány nemcsak TBC-vel, de Bang-gal is fertőzött volt. Ez az állapot semmiképpen nem felelt meg a gazdaság köve­telményeinek, mert egy részt az iskolások nem járhattak a beteg állatok közé. másrészt a leendő szakemberek semmi jót, újat nem láthattak, tanulhattak. Sok huza­vona után került sor az állatállo­mány felszámolására, a kötelező fertőtlenítésre s további munkák elvégzésére. Ezután a járási nem­zeti bizottság, a pártvezetőség, és nem utolsósorban az állategészség­ügyi szolgálat segítsége révén te­nyészállatok kerültek a gazdaság istállóiba. Ezzel kezdődött a szak­tudást és szorgalmat igénylő mun­ka, mely odavezetett, hogy a ta­valyi gazdasági év eredményekép­pen a Dunaszerdahelyi Mezőgazda­­sági Középiskola vitte el a pálmát a kerületben. A termelési eredmények össze­gezése során az is kiderült, hogy az iskolai tangazdaságok között a tejhozam és a termelés önköltsé­ge terén elsők az országban. Rövid idő alatt kiváló eredmények Ugyanis a százharminc tehén évi átlaga 3345 liter egyedenként. Az egy literre eső önköltség 1965- ben 1,94 korona volt, tavaly pedig 2,08 korona. (Az önköltség növe­kedését az állatorvosi szolgálat és Inszeminációs költségek okoztak.) A tejtermelés mellett tenyész­állatok nevelésében is remekel a gazdaság. Saját tenyészanyagból olyan állatokat visznek vásárra, amelyek Elite, sőt az Elite Rekord osztályozást Is elérik. A közelmúlt­ban lezajlott surányi tenyészállat­vásárra felvezetett bika Elite Re­kord minősítést nyert s elnyerte az első díjat, a húszezer koronát. Idén tizenegy bika, valamint 20— 25 tenyészüszö kerül eladásra. A saját nevelésű tenyészállatok ré­vén a gazdaságnak nagy lehető­sége adódik, hogy nagyhozamú tehenek utódainak beállításával az eddigitől is magasabbra emelje az állattenyésztés színvonalát. Az állatgondozók a Nyitrai Állat­­tenyésztési Kísérleti Állomás fel­ügyelete alatt Jersey, valamint Svéd állatok keresztezésével Is foglalkoznak. Az utóbbiból akad tehén, melynek öt—hatezer liter az évi tejhozama. Jelenleg a ke­resztezett tenyészállatokból 30 da­rab van birtokukban. A gazdaság eredményeihez a sertéshizlalás is hozzájárult. A mintegy kétszáz darabot számláló hízóállomány napi súlygyarapodá­sa — választástól az eladásig — 62 dkg. Ez a súlygyarapodás annál inkább nagyra értékelhető, mert egy régi, elavult istállóban hozzák létre a sertésgondozók. Ezek után az Is szót érdemel, hogy idén egy kg súlygyarapodáshoz 3,85 zab­egységnyi takarmányra van szük­ség. Az állattenyésztés jövedelmező­sége révén az Iskola-gazdaság évek során nyereséggel gazdálko­dik. Tavaly például tiszta bevéte­lük 220 ezer koronára rúgott. Ezt nagyon kevés iskola-gazdaság mondhatja el magáról az ország­ban. Az iskola tanárainak, a tangaz­daság dolgozóinak lelkes kollektí­vája méltán érdemel dicséretet, amiért pár év alatt jövedelmezővé varázsolta az elhanyagolt gazdasá­got. Sándor Gábor Pártunk központi bizottságának ha­tározata, amely a mezőgazdasági ter­melés irányításának új rendszerét körvonalazza, élénk visszhangot vál­tott ki országszerte. A hazai és a kül­földi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a termelés összpontosítása nél­kül nem érhetünk el meggyőző sike­reket. A további lépés mezőgazdasági üzemeink célszerű, gazdaságos és a lakosság szükségleteinek szempontjá­ból indokolt szakosításán és az ennek alapján kialakuló együttműködésen nyugszik. Ebben a kérdésben Vajda István mérnök, az Érsekújvár! Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője az alábbiakban nyilatkozik. — Mi a véleménye a járási mező­­gazdasági társulások létesítését elő­irányzó párthatározatról? — Két dolgot analizáltam ezzel kapcsolatban — már ami a szakosí­tást illeti. Vitathatatlan, hogy ez az egyetlen járható helyes út, csak az a kérdés, hogy az áttérés fokozatosan történjen-e, vagy azonnal térjünk-e át a szakosításra. Ha a határozat őt esztendővel ezelőtt látott volna nap­világot a Jelenlegi formájában, akkor jóval előbbre lennénk. Ebből tehát az Is kiviláglik, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésügy Irányításának új rendszere a mezőgazdasági üzemek gyorsabb fejlődését, szakosítását se­gíti elő, de nem feledkezik meg a termelés összpontosításáról sem. — Mikor van szándékukban az Irá­nyítás jelenlegi formáját, a mezőgaz­dasági termelési igazgatóságot mező­­gazdasági társulássá fejleszteni? — Pillanatnyilag az átmeneti, a for­makeresés időszakában tartunk. Ku­tatjuk a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő módszereket, tanácskozunk a szövetkezetek vezetőivel, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés melyik ágazatát lenne jobb kezdetben az új irányítás menetére átállítani. A horizontális integráció keretén be­lül — amelynek fő feladata a munka­­megosztást gátló akadályok kikü­szöbölése, valamint az azonos ter­melési és értékesítési célokat követő vállalatokkal való együttműködés — az irányítás jelenlegi formája mellett is hat üzemközi vállalkozást létesítet­tünk. Ezek természetesen a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítása alatt állnak. Ami az új irányításra vonatkozó átállás Idejét illeti, ez olyan probléma, amely mér­legelést, megfontolást és sok-sok ta­nácskozást követel. Minden esetre 1968 január elsejével az irányítás jelenlegi formáját végérvényesen a járási mezőgazdasági társulás váltja majd fel. — Kiindulva a helyi adottságokból, hány mezőgazdasági társulást akar­nak létesíteni? — járási viszonylatban mintegy 20—25 üzemközi vállalkozást terve­zünk, amelyek a járás területén egy mezőgazdasági társulás alapját ké­peznék. Amint már említettem, járá­sunkban hat üzemközi vállalkozás létezik. Alapjában1 véve egy-egy vál­lalkozást három-négy szövetkezet képvisel, amelyek a távlati tervezés és némely vállalkozások pénzelése terén egységet képeznek. Egy-egy üzemben a szarvasmarha és a sertés­­állomány néhány csoportját tenyész­tik, és ugyanez vonatkozik a barom­fira is. Ezek a vállalkozások a jövő­ben az új irányítási rendszer életbe­léptetésével szintén a társulás Irányí­tása alá kerülnek. — Számolnak-e azzal, hogy az ösz­­szes mezőgazdasági üzemek tagjaivá válnak a járási mezőgazdasági társu­lásnak? — őszintén szólva, kezdetben nem számolunk azzal, hogy minden egyes mezőgazdasági üzem tagja lesz a tár­sulásnak, legalábbis az első időszak­ban nem. Meggyőződésem azonban, hogy később mindannyian tagjaivá válnak. Ez különben a mezőgazdasági üzemek magánügye. A belépés ugyan­is önkéntesen történik. Végleges ál­lásfoglalásra majd csak a szövetkeze­tek járási konferenciáján kerül sor, amelyet ez ,év végén hívunk össze. — A járás területén milyen élelmi­­szeripari üzemek léteznek, és milyen mértékben akarják ezeket bekapcsolni a társulás munkájába? — Itt megemlíthetem a surányi cu­korgyárat, s Érsekújvárban a tejüze­met, valamint a dohányipari vállala­tot és a konzervgyárat. Ezekkel az üzemekkel szoros kapcsolatot építünk ki. Jelenleg is összeköttetésben ál­lunk, s vizsgáljuk, milyen lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre, me­lyek azok a feltételek, amelyek mind­két részről szükségesek ahhoz, hogy ezen üzemek a társulás tagjaivá vál­janak. Nyitott kérdés továbbra is, hogy mennyi és milyen eszközök áll­nak ezen üzemek rendelkezésére, mert járásunkban csak üzemi és nem főigazgatósági jelleggel bírnak. — A társulás keretén belül milyen saját vállalatokat, szolgáltatásokat akarnak létesíteni? — Három mezőgazdasági üzembe — 40—50 000 kapacitással — összponto­sítjuk a baromfitenyésztést. Ugyan­ilyen formában lehetne a sertéshús termelését Is megoldani két vagy három nagyüzemben, a megyeri hiz­lalda mintájára. Szeretnénk, ha a tojás-, a baromfi- és a sertéshús termelésének Ipari jellege lenne. Ami a társulás keretén belüli saját válla­latokat, szolgáltatásokat illeti, ezen a téren is vannak elgondolásaink. A meliorációs szövetkezetei és az 1967. január elsejével alakult mezőgazda­­sági építkezési vállalat egyesítését tervezzük. Ez a két vállalat egyesítés után a társulás keretén belül a ter­melés különböző területein tevékeny­kedne. Gondolok Itt elsősorban a be­ruházásokra, épületek és utak építé­sére, gyümölcsösök, szőlők telepíté­sére, valamint öntözőrendszerek épí­tésére és azok üzemeltetésére stb. Továbbá meg kell határoznunk a trak­torállomás tevékenységének tartal­mát, pontosabban azt, hogy mezőgaz­dasági üzemeink milyen mértékben veszik majd Igénybe szolgáltatását a gépi eszközök javítása, a műszaki tervezői szolgáltatás, az állattenyész­tés gépesítése, a növényvédelem, il­letve a gépkezelők Iskoláztatása és oktatása terén. Ezek olyan dolgok, amelyeket mérlegelni kell abban az értelemben, 'hogy egy-egy új módszert csak akkor vezethetünk be a gyakor­latba, ha előtte alaposan átgondol­tuk és- gazdaságosságát matematikai­lag is alátámasztottuk. Mindezt egy­bevetve az érsekújvári járásban pár­tunk XIII. kongresszusának és a CSKP Központi Bizottságának határozatával nagyon komolyan foglalkozunk, s a megvalósításán fáradozunk. Lejegyezte: dr. Fóthy János

Next

/
Thumbnails
Contents