Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Bratislava, 1967. május 27.

Ára 1,— KCi

XVIII. évfolyam, 21. szám.

INDOKOLT ESETBEN

MÓDOSÍTJÁK TÖBB MEZŐGAZDASÁGI* ÜZEM BESOROLÁSÁT ÉS FÖLDADÓJÁT

Mint ismeretes január elsejével életbe lépett az a rendelkezés, amelynek értelmében a mezőgazdasági üzemek a komplex természeti adottságok alapján hét fő körzetbe és több alkörzetbe vannak csoportosítva. Ettől a besorolástól, illetve csoportosítástól függ, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek menynyi földadót fizetnek és az árutermelésük után — a hivatalos felvásárlási áron felül —

milyen összegű különbözeti pótlékot kapnak.

Ezek után érthető, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői nem fogadták közönbösen földjeik minőségi besorolását, s hogy sok helyen kérik és elvárják a besorolás módosítását, illetve az egy hektárra kivetett földadó csökkentését.

A Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium és a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Közélelmezésügyi Megbízotti Hivatala a közelmúltban mérlegelte az egyes mezőgazdasági üzemek besorolásának módosítását javaslő kérvényeket — amelyekből szép mennyiség van — és arra a következtetésre jutott, hogy az év folyamán felülvizsgálja mindazokat az eseteket, amelyek indokolttá teszik feltételezni, hogy a besorolás nincs összhangban a község, illetve a határ természeti adottságaival. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felülvizsgálás nem lesz megejtve mindazokban a gazdaságokban, ahonnan azt kérvényezték. Vagyis azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek földjeik besorolásának módosítását azért kérték, mert rossz gazdasági eredményeket érnek el, tehát nem azzal indokolták kérelmüket, hogy földjeik besorolása nincs összhangban a meglevő komplex természeti előfeltételekkel, nem számíthatnak a felülvizsgálattal.

A kérvényezett esetek felülvizsgálását Szlovákiában egy háromtagú munkabizottság végzi, amely az indokolt esetek kivizsgálása után levonja a szükséges következtetéseket és javaslatot terjeszt a minisztérium központi tanácsadó bizottsága elé a természeti feltételek alapján történt besorolások módosítására — jobb vagy rosszabb körzetbe sorolása —, vagy az eredeti besorolás helybenhagyására.

Amennyiben a felülvizsgálás olyan változást eredményez, hogy a mezőgazdasági üzem a rosszabb természeti előfeltételek mellett gazdálkodó csoportba vagy alcsoportba kerül, úgy ez a változás még ebben az esztendőben hivatalosan elismerést nyer, és következményeiben is érvényesül. Ha pedig a felülvizsgálás eredményeként a gazdaságot jobb természeti adottságok melletti csoportba, illetve körzetbe sorolják, akkor annak következményei a jövő év elejétől éreztetik gyakorlati hatásukat.

A felülvizsgálás alapján foganatosított módosításokat — a folyamat befejezése után — a Földművelés- és Közélelmezési Minisztérium hivatalosan beiktatja és nyilvánosságra hozza.

A felülvizsgálást végző munkabizotság következtetései és javaslatai nem igénylik a járási termelési igazgatóságok és a járási nemzeti bizottságok jóváhagyását. Amennyiben ezek és a további érdekelt felek nem értenek egyet a bizottság javaslatával, tehát az egyes mezőgazdasági üzemek új besorolásával, úgy két lehetőségük lesz:

a) ha a komplex talajvizsgálat még nem történt meg, akkor a módosító javaslatuk benyújtásával várniuk kell addig, amíg az megtörténik és az adatok összegezhetőkké, használhatókká válnak;

b) ha a komplex talajelemzés megtörtént és a felülvizsgálók a talajelemzési adatok birtokában mondták ki

a végső szót s azzal az illetékesek nem értenek egyet, úgy kérhetik a komplex talajelemzés újbóli megejtését. De abban az esetben, ha az új talajelemzés adatai azt bizonyítják, hogy módosító javaslatuk indokolatlan, a talajelemzéssel járó költségeket a kérvényezők térítik.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a kérelmek megítélésénél, tehát a határ besorolásának módosítását szolgáló felülvizsgálatoknál fő tényezőként az objektív adatokat tükröző természeti adottságokat veszik figyelembe. Tehát a munkabizottság elsősorban a komplex talajvizsgálat adataiból és azokból a további tényezőkből indul ki, amelyek alapján az eredeti besorolás megtörtént. Azokban a járásokban, ahol a talaj komplex elemzése még nem történt meg, a helyzet értékelésének alapját a geológiai térképek, a körzetesítést rögzítő térképek és a .talajerő felméréséről készült térképek képezik, esetleg számításba jöhetnek más tényezőket rögzítő adatok is.

A rendelkezésre álló objektív adatok alapján a kérelmek megoldásának három formájával számolnak.

1. Azokban a járásokban, ahol a községek földterületének eredeti besorolásakor fel voltak használva a komplex talajelemzés adatai, csupán felülvizsgálják a mezőgazdasági üzemek kérelmét a besorolás módosítására, tehát összeegyeztetik a talajelemzés adatait a földek besorolásával, ennek alapján levonják a következtetéseket, vagyis javaslatot tesznek a község határa besorolásának módosítására, vagy az eredeti besorolás helybenhagyására. S ezzel az ügy véglegesen lezáródik.

2. Ott, ahol a földterület eredeti besorolása idején a komplex talajelemzés eredményei, illetve adatai még nem álltak rendelkezésre, de jelenleg azok már felhasználhatók, ezeknek az adatoknak alapján felülvizsgálják a község földterületének eredeti besorolását, majd a munkabizottság az ilymódon alkotott véleményét és javaslatát megvitatja a termelési igazgatósággal, és a minisztérium jóváhagyása után az ügy végleges elintézést nyer.

3. Azokban a járásokban ahol a komplex talajelemzés még nem történt meg, a kérelmek felülvizsgálásával kapcsolatos következtetéseket és javaslatokat a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján dolgozzák ki. Ebben az esetben azonban a kérelmek csak ideiglenesen rendeződnek. A végleges rendezésre, vagyis a gazdaságok végleges besorolására a komplex talajelemzés befejezése után kerül sor.

EZ hhez a tájékoztatáshoz még tanácsként annyit: ^ a besorolás módosítását kérelmező mezőgazdasági üzemek legyenek türelmesek még akkor is, ha a munkabizottság rövid időn belül nem látogatja meg házuktáját. Bizony ennek a szlovákiai munkabizottságnak eléggé sok és bonyolult feladatot kell megoldania.

P. K.

E napokban legfontosabb tennivaló a jó minőségű lucernaszéna szárítása

és betakarítása

TÁRSULÁSOK a fejlődés előfeltételei

VAJDA ISTVÁN mérnök, az érsekújvári termelési igazgatóság vezetője nyilatkozik

A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Középiskola nyerte a nyugat-szlovákiai kerület vándorzászlaját Évi 3345 liter tejhozam sjc Egy tenyészállatért 20 000 korona.

Ha valamelyik üzem versenyzászlót kap, kíváncsi az ember, milyen tényezők késztették a feletteseket, amikor az első helyezettet megtisztelték a kitüntetéssal. Erre kértem és kaptam feleletet Méry Imre elvtárstól, az iskola Igazgatójától és Puhala László gazdaságvezetőtől.

Először meg kell mondanunk, hogy az iskola tangazdasága csupán ötéves múltra tekint vissza. Nagyon régi, elavult gazdaságot vett gondozásba a.z iskola vezetősége. Az állatállomány nemcsak TBC-vel, de Bang-gal is fertőzött volt. Ez az állapot semmiképpen nem felelt meg a gazdaság követelményeinek, mert egy részt az iskolások nem járhattak a beteg állatok közé. másrészt a leendő szakemberek semmi jót, újat nem láthattak, tanulhattak. Sok huzavona után került sor az állatállomány felszámolására, a kötelező fertőtlenítésre s további munkák elvégzésére. Ezután a járási nemzeti bizottság, a pártvezetőség, és nem utolsósorban az állategészségügyi szolgálat segítsége révén tenyészállatok kerültek a gazdaság istállóiba. Ezzel kezdődött a szaktudást és szorgalmat igénylő munka, mely odavezetett, hogy a tavalyi gazdasági év eredményeképpen a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Középiskola vitte el a pálmát a kerületben.

A termelési eredmények összegezése során az is kiderült, hogy az iskolai tangazdaságok között a tejhozam és a termelés önköltsége terén elsők az országban.

Rövid idő alatt kiváló eredmények

Ugyanis a százharminc tehén évi átlaga 3345 liter egyedenként. Az egy literre eső önköltség 1965- ben 1,94 korona volt, tavaly pedig

2,08 korona. (Az önköltség növekedését az állatorvosi szolgálat és Inszeminációs költségek okoztak.)

A tejtermelés mellett tenyészállatok nevelésében is remekel a gazdaság. Saját tenyészanyagból olyan állatokat visznek vásárra, amelyek Elite, sőt az Elite Rekord osztályozást Is elérik. A közelmúltban lezajlott surányi tenyészállatvásárra felvezetett bika Elite Rekord minősítést nyert s elnyerte az első díjat, a húszezer koronát. Idén tizenegy bika, valamint 20— 25 tenyészüszö kerül eladásra. A saját nevelésű tenyészállatok révén a gazdaságnak nagy lehetősége adódik, hogy nagyhozamú tehenek utódainak beállításával az eddigitől is magasabbra emelje az állattenyésztés színvonalát.

Az állatgondozók a Nyitrai Állattenyésztési Kísérleti Állomás felügyelete alatt Jersey, valamint Svéd állatok keresztezésével Is foglalkoznak. Az utóbbiból akad tehén, melynek öt—hatezer liter az évi tejhozama. Jelenleg a keresztezett tenyészállatokból 30 darab van birtokukban.

A gazdaság eredményeihez a sertéshizlalás is hozzájárult. A mintegy kétszáz darabot számláló hízóállomány napi súlygyarapodása — választástól az eladásig — 62 dkg. Ez a súlygyarapodás annál inkább nagyra értékelhető, mert egy régi, elavult istállóban hozzák létre a sertésgondozók. Ezek után az Is szót érdemel, hogy idén egy kg súlygyarapodáshoz 3,85 zabegységnyi takarmányra van szükség.

Az állattenyésztés jövedelmezősége révén az Iskola-gazdaság évek során nyereséggel gazdálkodik. Tavaly például tiszta bevételük 220 ezer koronára rúgott. Ezt nagyon kevés iskola-gazdaság mondhatja el magáról az országban.

Az iskola tanárainak, a tangazdaság dolgozóinak lelkes kollektívája méltán érdemel dicséretet, amiért pár év alatt jövedelmezővé varázsolta az elhanyagolt gazdaságot. Sándor Gábor

Pártunk központi bizottságának határozata, amely a mezőgazdasági termelés irányításának új rendszerét körvonalazza, élénk visszhangot váltott ki országszerte. A hazai és a külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a termelés összpontosítása nélkül nem érhetünk el meggyőző sikereket. A további lépés mezőgazdasági üzemeink célszerű, gazdaságos és a lakosság szükségleteinek szempontjából indokolt szakosításán és az ennek alapján kialakuló együttműködésen nyugszik. Ebben a kérdésben Vajda István mérnök, az Érsekújvár! Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője az alábbiakban nyilatkozik.

— Mi a véleménye a járási mezőgazdasági társulások létesítését előirányzó párthatározatról?

— Két dolgot analizáltam ezzel kapcsolatban — már ami a szakosítást illeti. Vitathatatlan, hogy ez az egyetlen járható helyes út, csak az a kérdés, hogy az áttérés fokozatosan történjen-e, vagy azonnal térjünk-e át a szakosításra. Ha a határozat őt esztendővel ezelőtt látott volna napvilágot a Jelenlegi formájában, akkor jóval előbbre lennénk. Ebből tehát az Is kiviláglik, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésügy Irányításának új rendszere a mezőgazdasági üzemek gyorsabb fejlődését, szakosítását segíti elő, de nem feledkezik meg a termelés összpontosításáról sem.

— Mikor van szándékukban az Irányítás jelenlegi formáját, a mezőgazdasági termelési igazgatóságot mezőgazdasági társulássá fejleszteni?

— Pillanatnyilag az átmeneti, a formakeresés időszakában tartunk. Kutatjuk a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő módszereket, tanácskozunk a szövetkezetek vezetőivel, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés melyik ágazatát lenne jobb kezdetben az új irányítás menetére átállítani. A horizontális integráció keretén belül — amelynek fő feladata a munkamegosztást gátló akadályok kiküszöbölése, valamint az azonos termelési és értékesítési célokat követő vállalatokkal való együttműködés — az irányítás jelenlegi formája mellett is hat üzemközi vállalkozást létesítettünk. Ezek természetesen a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítása alatt állnak. Ami az új irányításra vonatkozó átállás Idejét illeti, ez olyan probléma, amely mérlegelést, megfontolást és sok-sok tanácskozást követel. Minden esetre 1968 január elsejével az irányítás jelenlegi formáját végérvényesen a járási mezőgazdasági társulás váltja majd fel.

— Kiindulva a helyi adottságokból, hány mezőgazdasági társulást akarnak létesíteni?

— járási viszonylatban mintegy 20—25 üzemközi vállalkozást tervezünk, amelyek a járás területén egy mezőgazdasági társulás alapját képeznék. Amint már említettem, járásunkban hat üzemközi vállalkozás létezik. Alapjában1 véve egy-egy vállalkozást három-négy szövetkezet képvisel, amelyek a távlati tervezés és némely vállalkozások pénzelése terén egységet képeznek. Egy-egy üzemben a szarvasmarha és a sertésállomány néhány csoportját tenyésztik, és ugyanez vonatkozik a baromfira is. Ezek a vállalkozások a jövőben az új irányítási rendszer életbeléptetésével szintén a társulás Irányítása alá kerülnek.

— Számolnak-e azzal, hogy az öszszes mezőgazdasági üzemek tagjaivá válnak a járási mezőgazdasági társulásnak?

— őszintén szólva, kezdetben nem számolunk azzal, hogy minden egyes mezőgazdasági üzem tagja lesz a társulásnak, legalábbis az első időszakban nem. Meggyőződésem azonban, hogy később mindannyian tagjaivá válnak. Ez különben a mezőgazdasági üzemek magánügye. A belépés ugyanis önkéntesen történik. Végleges állásfoglalásra majd csak a szövetkezetek járási konferenciáján kerül sor, amelyet ez ,év végén hívunk össze.

— A járás területén milyen élelmiszeripari üzemek léteznek, és milyen mértékben akarják ezeket bekapcsolni a társulás munkájába?

— Itt megemlíthetem a surányi cukorgyárat, s Érsekújvárban a tejüzemet, valamint a dohányipari vállalatot és a konzervgyárat. Ezekkel az üzemekkel szoros kapcsolatot építünk ki. Jelenleg is összeköttetésben állunk, s vizsgáljuk, milyen lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre, melyek azok a feltételek, amelyek mindkét részről szükségesek ahhoz, hogy ezen üzemek a társulás tagjaivá váljanak. Nyitott kérdés továbbra is, hogy mennyi és milyen eszközök állnak ezen üzemek rendelkezésére, mert járásunkban csak üzemi és nem főigazgatósági jelleggel bírnak.

— A társulás keretén belül milyen saját vállalatokat, szolgáltatásokat akarnak létesíteni?

— Három mezőgazdasági üzembe — 40—50 000 kapacitással — összpontosítjuk a baromfitenyésztést. Ugyanilyen formában lehetne a sertéshús termelését Is megoldani két vagy három nagyüzemben, a megyeri hizlalda mintájára. Szeretnénk, ha a tojás-, a baromfi- és a sertéshús termelésének Ipari jellege lenne. Ami a társulás keretén belüli saját vállalatokat, szolgáltatásokat illeti, ezen a téren is vannak elgondolásaink. A meliorációs szövetkezetei és az 1967. január elsejével alakult mezőgazdasági építkezési vállalat egyesítését tervezzük. Ez a két vállalat egyesítés után a társulás keretén belül a termelés különböző területein tevékenykedne. Gondolok Itt elsősorban a beruházásokra, épületek és utak építésére, gyümölcsösök, szőlők telepítésére, valamint öntözőrendszerek építésére és azok üzemeltetésére stb. Továbbá meg kell határoznunk a traktorállomás tevékenységének tartalmát, pontosabban azt, hogy mezőgazdasági üzemeink milyen mértékben veszik majd Igénybe szolgáltatását a gépi eszközök javítása, a műszaki tervezői szolgáltatás, az állattenyésztés gépesítése, a növényvédelem, illetve a gépkezelők Iskoláztatása és oktatása terén. Ezek olyan dolgok, amelyeket mérlegelni kell abban az értelemben, 'hogy egy-egy új módszert csak akkor vezethetünk be a gyakorlatba, ha előtte alaposan átgondoltuk és- gazdaságosságát matematikailag is alátámasztottuk. Mindezt egybevetve az érsekújvári járásban pártunk XIII. kongresszusának és a CSKP Központi Bizottságának határozatával nagyon komolyan foglalkozunk, s a megvalósításán fáradozunk.

Lejegyezte: dr. Fóthy János