Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

SENKINEK SEM KELL FÉLNIE A JÖVŐTŐL Társadalmunk összetételében a fel­­szabadulás után lényeges változások történtek. A termelési eszközök (gyá­rak, földbirtokok stb.) társadalmi tu­lajdonba mentek át. A magántulajdon döntő többsége tehát közös tulajdon­ba került, amely lényegesen kihatott az emberek közötti viszonyok módo­sulására is. Mig a múltban a nagyobb magántulajdonnal rendelkező gazda­gok kényük-kedvük szerint boesájt­­hatták el a dolgozót a munkából, ad­dig ma a termelőeszközök társadalmi tulajdona és az alkotmány is, lehető­séget nyújt és biztosit minden dolgo­zónak a munkára. Tehát ma senki sincs kitéve a munkanélküliség átkos következményeinek. A szocializmusban mindenki dol­gozhat és munkája arányában része­sülhet a kitermelt Javakból. A szo­cializmus egyik alapvető tézise: min­denki képességei szerint dplgozzék, mindenki munkaeredménye szerint részesüljön a Javakból. Ez az alapelv elmélyíti az emberben a szociális biztonságérzetet. A gyakorlati életből azonban olyan tapasztalatokat merítettünk, amelyek arra késztetnek, hogy közelebbről vizsgáljuk meg az alkotmány-biztosi­­totta jogokat, és a fent említett alap­elv gyakorlati érvényesülését. Mit értünk azalatt, hogy mindenki képessége szerint dolgozzék? A szocialista társadalomban minden polgárnak erkölcsi kötelessége, hogy olyan munkát vállaljon, amit a köve­telményeknek megfelelően el is tud végezni. Ezért szükséges, hogy egy­­egy funkció vagy munkahely vállalá­sakor a dolgozó felmérje erejét és ítélje meg, hogy a felkínált munka nem haladja-e meg képességeit. Aki nem így cselekszik, az közömbössé­gével vét a társadalmi érdek ellen. Vonatkozik ez mind a beosztott dol­gozókra, mind pedig a vezető káde­rekre. A vezető dolgozókra nagy felelős­ség hárul társadalmi életünk minden szakaszán. Ezért a felelős posztokra szakképzettséggel rendelkező kádere­ket kell állítanunk. Viszont azok a vezetők, akik nem törekszenek poli­tikai és szakképzettségük fokozására, de ugyanakkor görcsösen ragaszkod­nak beosztásukhoz, bűnt követnek el a társadalom ellen. Számos példát sorolhatnánk fel, amikor a hiányos szakképzettségből eredő hozzá nem értés következtében egyes üzemekben jelentős károk keletkeztek. A galántal járásban például az egyik szövetkezet gyümölcskertésze olyan vegyszerrel permetezett, hogy a fák nagy része elpusztult és több százezer koronás kár keletkezett. Ha már a mezőgazdaságnál tartunk, sokat beszélhetnénk a helytelen mű­trágya használatról és más olyan dol­gokról, amikor a befektetés, a rossz gyakorlati kivitelezés következtében nem hozta meg a kívánt sikert. Tehát a társadalom érdeke megköveteli, hogy mindenki olyan funkciót töltsön be, ahol egész emberként megállhatja a helyét. Ahhoz, hogy a vezető káder hosz­­szabb Ideig betölthesse funkcióját, kellő tekintélyre is szüksége van. Ez­zel kapcsolatban feltehetjük a kér­dést, mitől függ a vezető tekintélye? A vezető a tekintélyt elsősorban tudásán keresztül szerezheti meg. Ha a beosztottaknak szakszerűen, részle­tesen meg tudja magyarázni, hogy mit hogyan és miért kell csinálni, akkor azok elismeréssel néznek rá. A tudás, a mély emberismeret a te­kintély szerzésének útja. Persze a tekintély szerzéséhez nem elég csu­pán a szaktudás. Sőt állíthatjuk, hogy a szaktudással szerzett tekintélyt is hamar elveszítheti az az ember, aki önzővé vagy harácsolóvá válik és munkatársaihoz nem emberien viszo­nyul. A tekintélyt megfélelmítéssel, diktatórikus intézkedésekkel csak ídeig-óráig lehet megtartani. Az em­berek ilyesmit előbb-utóbb megúnnak és a vezető ellen fordulnak. Már cikkünk elején említettük, hogy szocialista társadalmi rendünkben mindenkinek Joga van a munkához és helyes, ha mindenki azt végzi, amihez ért. Ezzel kapcsolatban meg kell em­lítenünk, hogy senki sem ülhet a ba­bérjain s a szocializmusban nem lé­teznek úgynevezett bérelt funkciók vagy munkahelyek. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy nem léteznek úgyne­vezett elveszett emberek sem, mert a társadalom képesség szerinti munkát és érdem szerinti megélhetést bizto­sít mindenki számára. , Ha az elmúlt két évtized tapaszta­latait leszűrjük, megállapíthatjuk, hogy általában kétféle vezetőtípus alakult ki. Az első a kezdet kezdetén, erejét nem kímélve, lelkesedéssel dolgozott, de a fejlődés bizonyos fo­kán megtorpant, nem képezte magát tovább. A másik Is megállta a helyét a kezdeti építőnjunkában, majd to­vább képezte magát, beosztásában de­rekasan helytállt és a megnövekedett követelmények közepette is jól be tudta tölteni funkcióját. Ilyen káderek aranyat érnek, mert gyakorlati ta­pasztalattal rendelkeznek és a legfo-Az iráni sah hazánkban Kedden, május 23-án Csehszlová­kiába érkezett Mohammad Reza Pah­­levi Irán sahinsahja és felesége Farah Diba. A császári házaspárt az iráni kor­mány 17 tagja és nagyszámú iráni újságíró kísérte. A ruzynel repülőtéren a magas­rangú vendégeket Antonín Novotny köztársasági elnök és neje, Jozef Le­nárt miniszterelnök, Bohuslav LaSto­­viőka, a Nemzetgyűlés elnöke, a kor­mány több tagja, valamint politikai és társadalmi életünk vezető személyi­ségei fogadták. A két ország himnuszának, vala­mint a tüzérségi díszsortűznek el­hangzása után A. Novotn^ elvtárs köszöntötte a magasrangú vendéget. Beszédében többek közt hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai hosz­­szú éves hagyományokon alapulnak, amelyeknek legfőbb támasza az egyen­jogúság elvéhez igazodó kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Ennek élő bizonyítékai azok az Ipari létesítmények, amelyek Csehszlovákiai munkások, műszakiak és mérnökök segítségével épültek fel Iránban. E kapcsolatokhoz jelentős hozzájárulás a csehszlovák Iranolőgusok tevékeny­sége is, melyek Irán gazdag kultúráját és történetét ismertetik meg né­peinkkel. A köztársasági elnök annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a sah látogatása alkalmával lehetőség nyí­lik eszmecserét folytatni a nemzet­közi kapcsolatok időszerű problémáí­­ről ős a két ország eddig is gyümöl­csöző együttműködésének további el­mélyítéséről. Végül azt a kívánságét fejezte ki, hogy a császár, a császár­nő és a többi vendég jól érezze ma­gát hazánkban. Novotnjf elvtárs szavai után Moha­mad Reza Pahlevl sah francia nyel­ven szívélyes szavakkal köszönte meg a fogadtatást. Hangsúlyozta, hogy a 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. május 27. két ország közti baráti kapcsolatok hagyományosak, ami nagy örömmel tölti el. Dícsérőleg nyilatkozott azok­ról a csehszlovák állampolgárokról, akik Iránban gyárakat és más gazda­sági objektumokat építenek. „Meggyőződésünk, hogy ami a vt­­lágbéke megőrzését és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélését illeti, nézeteink teljesen azonosak“ — mondotta többek közt Reza Pahlevl. Végül e szavakkal fejezte be be­szédét: „Elnök úr, önnek és nejének, vala­mint Csehszlovákia népének sok sze­rencsét és jólétet kívánok.“ Az iráni sah megkoszorúzta a Vit­kov hegyen az Ismeretlen Katona sír­ját. A kegyeletteljes koszorúzást ün­nepség a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és az Iráni Császárság állam­­himnuszának hangjaival ért véget. Fontos felhívás A Bratislavai Kerületi Mezőgaz­dasági Termelési Igazgatóság fel­hívja a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a mezőgazdasági vállalati tanintézetekbe 1967. szeptember 1-ig lehet jelentkezni. Elegendő je­lentkező esetén számolunk a tan­intézet párhuzamos osztályainak megnyitásával Léván és Trnaván — üzemígazgatási irányzat — szlovák nyelven, Dunaszerdahelyen (ha­sonló irányzat) magyar nyelven, Modrán (szőlészet, gyümölcster­mesztési irányzat) szlovák nyel­ven. A pályázók küldjék el jelentke­zésüket az előírt jelentkezési la­pon a termelési Igazgatóságok út­ján arra a párhuzamos osztályra, amelyen tanulni szándékoznak 1967. június 30-ig. Ing. Mráz Viktor, a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője nákabb helyzetből Is találnak kive­zető utat. Azonban nem törhetünk pálcát az első csoportba tartozó káderék felett sem. Hiszen amíg erejükből tellett, becsülettel helytálltak, de a fejlődés­sel nem bírtak lépést tartani, ezért képességükhöz méltó új, gyakran ki­sebb beosztást kaptak. Számos példát hozhatnánk fel annak igazolására, hogy a magasabb funkcióból lejjebb helyezett káderek a rájuk bízott üze­mekben kimagasló eredményeket ér­nek el. A szociális biztonságérzet kérdését az Irányítás új rendszere még foko­zottabban az érdeklődés középpont­jába állítja. Az üzemek önállóbbá vá­lása egész embereket követel. Az új gazdasági törvényeknek megfelelően előtérbe kerül a gazdaságosság elve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy számos olyan kisüzemet, esetleg üzemrészleget kell megszüntetni, ahol drága a termelés, még akkor is, ha átmenetileg ez veszélyezteti bizonyos számú dolgozó foglalkoztatottságát. Ennél a kérdésnél meg kell jegyez- ( nünk, hogy a vezetők és a munkások nem kerülnek az utcára, csak munka­erő átcsoportosításról van szó, tehát ( más üzemekben dolgozhatnak tovább. Ma, a technika rohamos fejlődésének 1 időszakában nem tarthatjuk fenn to­vább az elavult berendezésekkel ren­delkező gyárakat. De bizonyos mun- j kaerő átcsoportosítást hoz maga után a mezőgazdaság gépesítése is. Már ma is számos olyan mezőgaz­dasági üzem, szövetkezet van, ahol munkaerőfölösleg mutatkozik. Viszont a másik oldalon évről évre emeljük a mezőgazdaságnak nyújtott szolgál­tatásokat. Tehát a munkaerő-fölösleg egy részét befogadják ezek a szolgál­tatások, esetleg más munkahelyek. Amint látjuk, hazánkban mindenkinek biztosítottuk a munkához való jogát, de a fejlődés törvényeitől függően nem biztos, hogy állandóan azon a helyen fog dolgozni. Szociális szem­pontból mégis biztonságban érezheti magát mindenki, mert a szocialista társadalom valamilyen szakaszon mindig biztosít munkát, kereseti lehe­tőséget. BÁLLÁ JÓZSEF Már nemcsak terv - hanem valóság Aki az utolsó évben járt Léva dél­nyugati részén, megfigyelhette, hogy hatalmas, modern valami épül ezen a sík területen. Ez a valami nem más, mint egy hatalmas textilkombínát, ami három év múlva kerül átadásra. Magának a városnak ezldáig ipara jóformán nem volt, a kisebb üzemek nem elégítették ki a női munkakeres­letet. Ez 1970-ben jelentősen megváltozik, mivel a gyár ebben az évben meg­kezdi működését. A telep felé közeledve gépek mo­raja üti meg fülünket. A gépóriások mozgatják a földet, szállítanak, emel­nek s helyükre illesztik a már előre elkészített épületelemeket. Munkások­kal és építésvezetőkkel elbeszélgetve sok adatot tudtunk meg a gyár épülő üzeméről. Az 5000 m2-en elterülő textilkombl­­nát földmunkái is már hatalmas pénzösszeg befektetését tették szük­ségessé. Több mint ötszázezer köb­méter földet kellett megmozgatni, s huszonhat ezer köbméter betonra van szükség. A hatalmas tartóváza­kat vasbetonba ágyazzák be, amely­nek egy része már el is készült. A kombinátnak 40 épületrészlege lesz. A műhelycsarnokok azért ké­szülnek ablak nélkül, hogy az idő­járás és fényváltozások ne befolyásol­ják a zavartalan termelést. A kétköpenyes tetőszerkezettel ki­alakított padlástérségben kapnak majd elhelyezést a légkondicionáló berendezések, és a fényt szolgáltató égők. A heremetízált megoldás is egy új lépés az építészetben, mivel a „szeszélyes“ természetes megvilágí­tást mellőzik, s a fényt mesterséges úton szolgáltatják a csarnokban dol­gozók számára. A szociális épületek­ben kapnak majd elhelyezést az ét­termek, munkásszállások és klubok. A bratislavai Priemstav dolgozóira még nagyon sok munka vár, mivel összesen 64 000 köbméteres falat, 245 000 köbméter vakolatot és 30 000 köbméter előregyártott elemet kell beépíteniük. Az építők az 1966-ra előírt tervet, és az 1967 negyedévi tervét sikerrel teljesítették. Csehszlovákia legmodernebb textil­gyárai közé tartozó kombinát első részlege kétezer dolgozónak, főleg nőknek nyújt majd kereseti lehető­séget. Kalita Gábor Gépkocsivezetők figyelmébe! Köztudomású, hogy ijesztő mértékben emelkedik a közlekedési balesetek száma. Mindenütt. Keleten éppúgy, mint Nyugaton. Elte­kintve a népgazdaságunkat érzékenyen sújtó anyagi károktól, a leg­több közlekedési baleset polgártársaink soraiból is megköveteli áldo­zatait. — A járművek gyártási, üzemeltetési és géphibái okozzák a bal­eseteket — tartják a szakemberek — továbbá a gépkocsivezetők fegyelmezetlensége, nemtörődömsége, hányavetisége, előzési viszke­­tegsége, hogy az alkoholfogyasztás megrögzött szokásáról ne Is szól­junk! — A felsoroltakon kívül azonban olyan tényezők is léteznek, amelyek ugyancsak végzetesen befolyásolhatják a kocslvezetők cse­lekvési, Illetve időbeni reagáló képességét, csupán kevésbé ismertek és előfordulási arányszámuk is csekélyebb. Minden gépkocsivezető tudja, hogy éberségének egy pillanatra sem szabad lankadnia. Egy másodpercnyi figyelmetlenség jóvátehetetlen következményekkel Járhat. Sokan azonban nem gondolnak arra, hogy a legtöbb „divatos“ gyógyszer fájdalomcsillapító hatása mellett kisebb-nagyobb levertséget, sőt fásultságot is okozhat. Lassul az agy­működés, lanyhul az összpontosító képesség, megrövidül a reflex­vagy a reagálás ideje. Amennyire „frissnek“ érzi magát az ember a tabletta lenyelése után egy ideig, annyira káros az utóhatása. Amilyen áldásos hatást váltanak ki a csillapító szerek a szenvedő embernél, olyan katasztrófális kimenetelűek lehetnek felelősségteljes hivatásuk gyakorlása közben. Az orvos elvégre nem állhat őrt min­den egyes betegnél, mikor és hány adagot szed az előírt gyógyszer­ből. Csak a szakember tudja megállapítani, melyik gyógyszerben mennyi a káros, bénító hatású alkatrész. Különben is: ahány páciens, annyiféleképpen reagál a különböző készítményekre. Sőt egy és ugyanazon személyre is más-más hatást gyakorolhatnak az egyes vegyszerek megváltozott életkörülmények között. Köztársaságunkban szerencsére még nem harapódzott el annyira a csillapító és nyugtató szerek élvezete, mint a legtöbb nyugati államban. Ez viszont még nem jogosít derűlátásra. Mert néhány év­vel ezelőtt vajon ki hitte volna, hogy a feketekávé-szürcsölő „nagy-1 hatalmak“ soraiba verekedjük fel magunkat? És vajon gondol-e manapság valaki arra, hogy a túlzott kávéfogyasztás esetleg ártal­mára is lehet? A fájdalomcsillapító és a nyugtató szereket éppúgy, mint az élén­kítő és serkentő készítményeket a megrögzött orvosságfaló, ha rá­szokott, megszerzi akár orvost előírásra, akár anélkül. Hiába figyel­mezteti az orvos, ne szedjen többet napi 1—2 tablettánál! Mihelyt rá­eszmél a gyógyszer serkentő hatására, nem tud ellenállni a kísér­tésnek. És éppen ebben rejlik a veszély a gépkocsivezetők és hasonló foglalkozású egyének számára. Fokozottan bénító vagy álmosító utóhatást vált ki többféle gyógy­szer kapcsolása, kombinálása. Aki este altatószert szed és alaposan kíalussza magát, ne gondolja, hogy annak nyoma másnap egyszerűen „eltűnik“ a szervezetből. A veszély még csak fokozódik, ha reggel valamilyen serkentő szerrel igyekszik a kocsivezető frissességérzetét „megduplázni“. Sokan nem is tudatosítják, milyen veszélynek teszik ki magukat és másokat, ha ilyen állapotban ülnek a kormánykerék mögé. De nevezzük néven a gyereket! Itt van például kitűnő hazai gyárt­mányunk, az Alfadryl. Orvosi vélemények szerint az Alfadryl nem altató-, hanem csillapító-, nyugtatószer. Az is tény, hogy intenzíveb­ben hat olyan pácienseknél, akiknek asztmája allergiás eredetű. Ha tehát lefekvés, még jobban: vacsora előtt beveszek egy-két drazsét kevés kivételtől eltekintve, többé-kevésbé átalszom az éjszakát! Igen ám, csakhogy másnap túl későn ébredek, sőt, ha fel is „tápász­­kodom“, egész délelőtt kótyagos, petyhüdt vagyok tőle. Előfordult, hogy egy ilyen éjszaka utáni reggelen, fontos értekezleten kellett részt vennem. Hogy elűzzem nyomasztó közömbösségemet, bágyad t­­ságomat, és főleg csökkent reakciós képességemet, megittam egy csésze feketekávét. A hatás egyszerűen lebilincselő volt — ellenkező értelemben! Csak üggyel-bajjal tudtam a konferencia menetét követni és nem győztem az elalvás ellen küzdeni. Hasonló kudarccal végző­dött kísérletem, ha alkohollal vagy valamilyen koffein- készítraény­­nyel igyekeztem az Alfadryl hatását semlegesíteni. Nemcsak az altató-, hanem a nyugtatószerek javarésze, egyebek között barbiturátot is tartalmaz. Ez a vegyszer még hetek múlva is kimutatható a vizeletben, felette lassan válik ki a szervezetből. így az altatószer „maradványaival“ párosuló, átmenetileg frissességre serkentő szerek csakhamar álmosságot, fásultságot eredményeznek és fokozott veszélyt rejtenek magukb n. Ugyancsak téves az a néphiedelem, hogy az alkohol kellem tlen utánhatását feketekávéval, illetve a benne lévő koffeínnal lehet el lensúlyozni. A „kijózanító“ tünetek felette rövid életűek és annál nyomasztóbb a rákövetkező levertség. Kockázatos továbbá ópium­­csöppek vagy köhögéscsillapító kodein élvezése az említett okoknál fogva. Végül pedig ne üljön a kormánykerék mögé az olyan kocsi­­vezető, akinek előzőleg fogat húztak érzéstelenítéssel, vagy akit Evipan-nal stb. altattak kisebb sebészeti beavatkozás céljából. K. E. kongresszusi palotájában megjelent vendégek előtt, Cerník Oldrich mér­nök, a miniszterelnök helyettese, az Állami Tervhivatal elnöke, ünnepé­lyes keretek között nyitotta meg a kiállítást. Majd a vendégek megtekin­tették a kiállított tárgyakat. Szlová­kiát 25 ipari termelőszövetkezet kép­viselte a kiállításon, amelyek kötött-, cipő-, üveg-, bútor- és művészi gyárt­mányaikkal arattak nagy sikert, s már az első nap 600 millió korona hazai és 23 millió korona értékű külföldi megrendelésre írtak alá kereskedelmi szerződést. W. J. Szeméiy szerint választhatja meg Bratislava területén öltönyének készítőjét vagy a kívánt Vzorodev műhelyt minden rendelő, aki az Obchodná utca S8 szám alatti korszerűen berendezett új üzletben vásárol ruhaszövetet. A Mppnvílt az inari termelő szövetkezetek kiállítása Brno legnagyobb eseményei közé artozik ipari termelőszövetkezeteink­­lek most megnyílt kiállítása, amely mpozáns keretek között mutatja be i csehszlovák ipar életrevalóságát. A riállítást rendezők felhasználták a echnikának szinte percről-percre tö­kéletesedő vívmányait, a kiállítók a korábbi évek tapasztalatait összehan­­[Olták a külföldi hasonló intézmé­­lyek legújabb produkcióival, így az­tán a brnoi kiállítás tényleg attrakció számba megy. A hatalmas méretű vásár-telep

Next

/
Thumbnails
Contents