Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-20 / 20. szám
Húscsirke-nevelesi tapasztalatok Hernádon A hernádi Március 15 termelőszövetkezet eddigi baromfitenyésztő „pályafutása“ jól példázza azt: szerény körülmények között is fői és gazdaságosan lehet csirkét nevelni. E tsz-ben nem találhatók meg azok a drága, és minden szükséges kellékkel felszerelt csibenevelő épületek, amelyek nélkül sokan el sem tudják képzelni az eredményt. A csibenevelés ugyanis egy használaton kívüli borospincében és padlásán, valamint szerfás, nádtetős borjaknak épített istállókban történik. A termelőszövetkezet 1966-os csibenevelési mérlege a következő: Felneveltek 156 ezer csirkét. Az állatok átlagsúlya 1,30 kg. koruk értékesítéskor 8,5 Az egyik, amit hangsúlyozni kell: ez a tsz már többízben próbálkozott húscsirke felnevelésével, ugyanezekben az ólakban. Röviden szólva a következő „eredményt“ érte el a New Hampshire fajtájú állatokkal. Elhullás 30—35 százalék. Egy kiló súlygyarapodásra felhasznált takarmány 7—8 kg. A csirkék 12 heteskori súlya 90 deka volt. Érthető, hogy ez csak ráfizetést „eredményezhetett“. A különbség az akkori és a mostani nevelés között a következő: Az épületeket átalakították, éspedig úgy, hogy a nádtető alá ál-mennyezetet építettek. Alapos takarítást, fertőtlenítést végeztek, láncos önetetőket és túlfolyós itatökat szereltek be. Régi átalakított csibenevelde lényeges követelményeket. Egy négyzetméteren 12 csibénél többet nem helyeznek el. Keveréktakarmányt etetnek, tetszés szerinti mennyiségben. A nevelés kezdetén 33—34 fokos hőmérsékletet biztosítanak a műanya alatt, s ezt hetenként két fokkal csökkentik. A nevelés kezdetén éjjel-nappal világítanak, de a világos időszakot fokozatosan csökkentik. Faforgáccsal almoznak. Az eredményt már említettük. A leszűrhető tanulság az, hogy bár a baromfi egyik fajtája sem igényel szupermodernnek tartott épületet, az azonban mégiscsak elengedhetetlen, hogy a nevelő-helyiség megfelelően fűthető, szellőztethető legyen. Fontos, hogy a fajta, vagy a hibrid gyors növekedési erélyű, kiváló húsformájú, jó ’akarmányértékesítő legyen. E- íélkül ma már gazdaságos húsjsibenevelés nem képzelhető el. Az is fontos, hogy a baromfitartás — akármely baromfiról legyen szó — fontos állat legyen a gazdaságban, ne kis részét hozza a gazdaság jövedelmének, mert a vezetőktől ekkor várható el, hogy kellő gondot fordítanak rá. A hernádi szövetkezetben például a gazdaság összes árbevételének nagyobbik felét a baromfi hozza, 21 millióból 15-öt. Mivel ilyen sokat nyom a latba a baromfi, itt aztán nem fordulhat elő, hogy nincs biztosítva a takarmány, az alom, az értékesítés, bármi szükséges dolognak beszerzése. Meg kell jegyezni azt is, hogy a baromfinevelés esetén — éppen azért, mert egy-egy gondozó sok állatot képes elátni — igen nagyösszegfi az egy dolgozó által megtermelt érték. Hernádon például 12-en dolgoznak a baromfinevelésben — újabban további 12-en a kelte-Négy hetes B 63 — húshibridek tőben s az általuk előállított érték — mint arról már szó volt, 15 millió forint. A gazdaság jövedelmének további hatmillióját viszont 120—130 dolgozó tag állítja elő. A szövetkezet vezetősége látva, hogy a baromfitartás kellő szakértelemmel igen gazdaságos lehet, úgy határozott, hogy szülőpárok tartásával és keltetésével is foglalkozik. A felsőbabádi állami gazdaságtól húshibrid szülőpárokat vásárolt, tehát tenyésztoj&st termeltet velük, keltet és a kijelölt gazdaságokba házhoz viszi a naposcsibét. A korábbi évek rossz tapasztalatait feledve és a mostani jó eredményeken felbuzdulva a gazdaságban idén 120 ezer pecsenyecsirkét állítanak elő és 17 ezer húshibrid szülőpárt tartanak. Nem mondtak le a munka, az eredmények további javításáról sem. Az idén például az első csoport húscsirkével — 32 ezer állatról van szó — egészen kiváló eredményt értek el. 2,6 kg takarmányból állítottak elő egy kiló élősúlyt és a csirkék 60 napos korukban 1,27 kilogrammosak voltak. így már érdemes! Dr. GONDA IRÉN agrármérnök (Bp.) A baromfitakarmány készítésének teljes gépesítése A Szovjetunióban, különösen a baromfigazdaságokban a takarmányok keverésére főként az SZZK-05 jelzésű gépet használják. ' Ezt először megtöltik takarmánnyal, azután kezdődik a keverés, majd a gép kiürítése. Megtöltése és kiürítése háromnégyszerte több időt igényel, mint a keverés. További hátránya, hogy teljesítőképessége nem kielégítő. Ezeknek a hiányoknak kiküszöbölésére ün. folyamatosan működő keverőberendezést szerkesztettek. Az új keverőberendezés a következőképpen működik: a raktárból a villamos rakodó targonca szállítószalagra adja a keveréktakarmányt, amely azt a tartályba viszi. A tartályból a keveréktakarmány adagoló csiga útján a keverődobba jut. A halvagdalék, amely a serleges szállító útján a tartályba kerül, onnan csiga útján szintén a keverődobba érkezik. Ugyanide jut szállítószalagon a zöldtömeg. A tejsavőt a ciszternából a tartályba öntik, és onnan csővezetéken a szivattyúhoz jut, amely az adagoló tartályt tölti fel, Ebből a tartályból a tejsavót két, 19 mm átmérőjű csövön, a keverődobba permetezik. A tejsavó adagolását két csappal szabályozzák. A túrót és egyéb alkotórészeket a zöldtömeggel együtt, szállítószalag útján, adagolják a keverődobba. Az el-? bevert takarmányt a traktor vontatta takarmányszállítóba ürí-> tik, amellyel azután széthordják az istállókba. A takarmány elkészítésével összesen 5 munkaerő foglalkozik, elszállítását pedig két traktoros végzi. A keverődobba folyamatosan percenként 176 kg takarmánykeverék jut, a halvagdalék adagolása percenként 0—42 kg, a zöldtömegé 0—80 kg között, a tejsavóé pedig 0—50 kg között szabályozható. A takarmánykeverék felsorolt alkotórészeinek mennyiségi szabályozásával kapható a kívánt összetételű kész keveréktakarmányt. A berendezés maximális teljesítménye percenként 310 kg keverék. A keverőberendezéshez tartoznak még a rakodó és szállító készülékek. A villamos rakodótargonca 0,5 m3-es merítőedényével a raktárban a takarmánykeveréket, a keverőberendezéshez vivő szállítószalaghoz viszi. A keverődob henger alakú, átmérője 500 mm és hossza 2500 mm, hosszanti irányban szétszedhető. A dob 105 mm átmérőjű (cső) tengelyére 10 mm-es acéllemezből készült 22 lapát van erősítve, amelyek a tengellyel 45 fokos, egymással 130 fokos szöget zárnak be, és kissé csavarmenetszerűen hajlítottak. Az egész keverőberendezést 4,5 kW teljesítményű villanymotor hajtja. A tengely percenként 114 fordulatot végez. Truszout ]u. Tehn. hét. Egy kiló élősúly előállítására felhasznált takarmány 3,02 kg. Elhullás a nevelés során 2,3 százalék. Egy kilő csirke előállításának költsége 17 forint. Haszon egy kilő csirkén 6,57 forint. Az eredmények jók, azonban némi magyarázatra szorulnak. reremfutessel es parabolatukrös műanyákkal a megfelelő hőt biztosítják. Ablakokon keresztül és ventillátorokkal szellőztetnek. Felhagytak a New-Hampshire fajta tartásával és a felsőbabáli húshibridet kezdték tartani. Setartják a következő, nagyon
