Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-20 / 20. szám

Korszerűsíti az apróállat­tenyésztést MOLNÁR JÓZSEF Zólyomban dolgozik. Minden hét végén onnan jár haza falujába, Ipoly­­keszire. Itt, a kanyargós Ipoly mentén, családja körében, por­táján szabad idejének egy ré­szét is munkával tölti. Apró­­állat-tenyésztéssel foglalkozik. Amikor a ketrecek között be­szélgetünk vele, megtudjuk. hogy nem véletlenül kapott kedvet erre a hasznos mellék­foglakozásra. Mert így is ne­vezhetnénk ezt az elfoglaltsá­got. Egyik zólyomi munkatársa avatta be az apróállat-tenyész­­tés titkaiba. Azóta úgy meg­kedvelte, hogy szórakozásból még az állatok idomltására is fordít egy kis időt. Egyik ka­kasa például parancsszóra ug­rott karjára, fejére. Tehát szó­rakozva dolgozik. Nem árt kö­zelebbről foglalkozni termelési tapasztalataival, eredményeivel. A nyúltenyésztés szakaszán elég szép eredményeket ért el. Öt francia bárány-fajta anya­­nyulat tart. Az állatok növeke­désével elégedett, hisz nyolc hónapos korukban már elérték az 5—5,60 kg-os súlyt, de egye­di esetekben többet is. A nyu­­lakat szakszerűen gondozza. Először a nyolcadik hónapban pároztatja őket, amikor már el­érik az 5 kg-os súlyt. Általában 6—7-et fiadzanak, de nem ritka a 10 tagú alom sem. Tapaszta­latai szerint ez a fajta még na­gyon gondosan neveli kicsi­nyeit. Még nem fordult elő, hogy az anya felfalta volna a kisnyulakat. Igaz, vigyáz arra is, hogy a lázas állat folyadé­kot kapjon. Ellés után tejet ad az állatnak. A takarmányozás egyszerű. Télen reggel szénát, főtt bur­gonyát vagy reszelt répát ada­gol darával. A nyulak délben csak egy szelet répát kapnak. Este, ha a széna elfogyott, újra tölti a rácsot, és ismét reszelt répát ad darával. Tavasztól őszig reggel szénát, árpát ad a nyulaknak és csak aztán kap­lak zöldet. Délben csak zöld­­takarmányt, este pedig újból szénát és zöldet etet, de csak akkor, ha a rácsból elfogyott. Amikor megkérdeztük, miért választotta ezt a nyúlfajtát, azt a választ adta, hogy a nagy fajták közé tartozik, de nem olyan kényes, mint a többi. (Például, mint a Belga óriás.) A süldőnyulak is gyorsan nö­vekszenek, és hamar fogyaszt­­hatók vagy értékesíthetők. A harmadik hónapban már 2,80 kg-ot nyomnak. Tyúkt'enyésztéssel természete­sen azelőtt is foglalkozott, de a kevert állomány tojáshoza­mával nem volt megelégedve. Súlyuk megfelelő volt, de éven­te mindössze 110—120 tojást tojtak. A múlt év márciusában tagja lett a kisállattenyésztő egyesületnek, és a gyűlésen hallotta, hogy a Plimuth fajta Pulyka­betegségek Az utóbbi 10 év alatt a pulykalétszám Angliában 1,5 millióról 8—10 millióra nőtt. Az irány a specializált tö­megtenyésztés jelé mutat, ezzel kapcsolatban új beteg­ségek kaptak lábra. Angliai viszonyok között a tojással közvetített fertőzések közül a Mycoplasma gallisepticum és M. synoviae, valamint a salmonellák fS. gallinarum, S. typhimurium) a legveszé­lyesebbek. A diagnosztikai intézetbe küldött hullák vizs­gálata alapján a paraziták közül a Histomonas meleag­­ridis a legelterjedtebb. A fertőző bántalmak közül a gyakran E. coli fertő­zéssel társult mycoplasmo­sis a legjelentősebb. Az ösz­­szes használt antibiotikumok­kal szemben észleltek már rezisztenciát. A betegség okozta károkat fokozzák hi­giéniás elégtelenségek, fő­ként a zsúfoltság. Mycoplas­­ma-mentes állományok léte­sítése is kívánatosnak lát­szik. (Vet. Rec.) Milyen toiófészkelcet szeretnek jobban a tyúkok? A „jobb“ tojófészek elsősorban azért al­kalmasabb, mert jobban használják a tyú­kok és Így kevesebb a piszkos „alomtojás“. A tyúk pedig nagyon is válogatós! A ké­nyelmetlen fészket nem szereti, s azt sem, ha zavarják, amikor a fészekben ül, és még sok szempont játszik közre: a fészek elhe­lyezése, anyaga, megfelelő mérete, sőt a formája is. , Amikor egy vezető angol cég megvizsgálta a kérdést, érdekes eredményeket kapott. A legrosszabbnak bizonyult a fémaljazatú „kigurulós" rendszerű tojófészek. Ha ilyen­nel volt a tojóház felszerelve, az alomtojás arányszáma elérte a 45 %-ot. A puha alja­­zatú kigurulós tojófészeknél már az alom­tojás „csak“ 20 % volt. A közönséges, almozott tojófészek hasz­nálata esetén az alomtojások arányszáma tovább csökken 8,5 »/«-ra. Ez utóbbiak közül a legjobbnak bizonyult (2,5 % alomtojással) az olyan almozott tojófészek, melyben a fészekhelyek el voltak egymástól választva és egy helyre csak egy állat fért be. A kí­sérletezők ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy utóbbi időben éppen ezt a típust selej­tezik ki a farmokon, mivel elavultnak tart­ják. Megvizsgálták azt is, hogy a fészek be­járatának formája milyen legyen, melyik tetszik a legjobban a tyúkoknak. Kipróbál­ták a kerek, ovális és háromszög alakú nyi­­lásformát. Az eredmény meglepő volt: a to­jók kivétel nélkül a háromszögletű formájú bejárattal ellátott tojófészek előtt „álltak sorban", ezek túlzsúfoltak voltak, ugyan­akkor a szokványos és igen elterjedt ovális, vagy kerek bejáratúakat üresen hagyták. (Poultry International, V. B.) tyúkok több tojást tojnak. Azon­­nyomban rendelt 15 plimuth csirkét. A májusi csibék szépen fejlődtek és két hónappal ko­rábban tojtak, mint a kevert fajták. Most, tíz tyúk alól na­ponta 7—8 tojást szed össze. Az eddigi eredmények alapján úgy gondolja, hogy a tojóidény alatt eléri darabonként a 200 tojást. A lelkes apróállat-tenyésztő­­től még megtudunk egy igen jelentős újdonságot. Nyúlketre­­cei is korszerűek, megfelelnek a követelményeknek, de a tyúk­tenyésztés korszerűsítésére még nagyobb gondot fordít. Villany­keltetőgépet akar rendelni. Két címet is említ. Az egyik Emil Pivaröí Zlatovce 440 szám alatt készít 63 tojás befogadására megfelelő villanykeltetőt, a trencséni járásban. A másik cím a Nővé Mesto nad Váhom-1 járásban található, mégpedig Bucko, Diebrovová 301 szám alatt. Az utóbbi 60 darab tojás keltetésére alkalmas gépet ké­szít. Ha hamarosan megkapja a keltetőgépet, a jövőben 25 faj­tiszta tyúkot tenyészt majd és a szomszédos apróállattenyész­tőket is kisegíti csirkékkel. Te­hát hozzájárul ahhoz, hogy más háztáji baromfitenyésztők állománya is feljavuljon. Joggal mondhatjuk, hogy Mol­nár József hasznos mellékfog­lalkozást fiz és a jövőben apró állat-tenyésztésével ő is hozzá­járul majd a közélelmezés vá­lasztékának megjavításához. BÁLLÁ JÖZSEF 5

Next

/
Thumbnails
Contents