Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-20 / 20. szám
nősítés befejeztével azonosítható a prémek tulajdonosa. A számozott prémeket mutációs változatonként, ivar szerint szétválasztva először nagyság szerint, színárnyalatonként, — majd esetleg hibák szerint minősíthetik, majd 40 db-os bálákba kötik. A prémekről pontos kimutatást kap a tenyésztő, így értékelni tudja, hogy milyen hibák mutatkoznak a beadott piémeknél, illetőleg mit kell a jövőben javítani. A prémek átlagos felvásárlási ára 110—120 MUN, ezen belül a saphir I. oszt. prémért 226 MDN-t, a barna színű I. osztályáért 196 MDN-t kapnak a tenyésztők. Ha figyelembe vesszük, hogy az egy állatra jutó felnevelési költség (prém önköltsége) 70 MDN körül a.'akul, így a prémenkénti 40—50 MDN tiszta nyereség igen jövedelmező és komoly nyereséget biztosít a tenyésztőnek. A Plau-Appelburg-i telep ilyen átvételi árak és önköltség mellett pl. az elműlt évben csaknem másfél millió MDN tiszta nyereséget ért el. Az egy főre jutó termelési érték pedig az állattenyésztés más ágazataiban elért 19—20 000 MDN-pel szemben 39 000 MDN volt. Utazásom során alkalmam volt megismerni azokat a fogásokat, tenyésztési módszereket is, melyeket a gyakorlati teayésztőmunkában a német telyésztők alkalmaznak. Ezek k’vüül talán csak a legfontosabbaiat: A tenyészállománynál az erednényes és gyors pároztatás ériekében 1:3 ivararányt biztosiénak, a pároztatás befejezése itán a be nem pároztatott anyásat és a fölös számú kanokat ttólag leprémezik. A tenyészállatok kiválasztásául tenyésznövendékeket csak tagy almokból választanak, ínyáknak az átlagosnál fejletebb nőstényeket nem hagyják neg, mivel különböző hormolális rendellenességek követleztében ezekből ritkán válnak ó tenyészállatok. A kedvező tenyésztési eredaényekben nagy szerepet játzik az állategészségügyi megilőzés és a fertőző betegségek eküzdése. A prémesállatok kőül különösen a nyércek igen rzékeny állatok és az egyedi etreces tartás megköveteli a irtással, takarmányozással kapsolatos szigorú higiéniai intézedéseket. A fertőző betegséekkel szemben megelőző oltáokkal, vakcinálással kell véekezni. A legfontosabb vírusos etegségek, pl. a szopornyica, frusos bélgyulladás és az aleui-betegség bejelentési köteleettség alá esik. A leírtak csupán vázlatos zemelvényeket nyújtanak az IDK, illetőleg a Plau-Appeliurg-i Prémesállattenyésztő iombinát munkájáról, úgy gondolom mégis alkalmas arra, logy gondolatokat ébresszen rről az igen jövedelmező állatenyésztési ágazatról. Dr. Sütő Kálmán, Budapest 7 Érdemes prémesállatokat tenyészteni jait). Mivel évről-évre lehetőleg ugyanazokat a kisegítő személyeket veszik igénybe, így ezek is már betanított munkásként használhatók. A szakszerű, időben végzett prémezéstől, majd a prémek további kezelésétől nagy mértékben függ az egész évi munka eredményessége, ezért ezt igen gondosan és szervezetten, a begyűjtő és előkészítő üzemmel szorosan együttműködve végzik. Kezdete általában december közepe, befejezése január első fele. A leprémezendő állatokat a brigádvezető előre kijelöli. A brigád tagjai ezután befogóhálóval kifogják az állatokat és éter injekcióval kiirtják őket. Az elpusztított állatokat ezután még melegen a nyúzőhelyiségbe szállítják, ahol a nagy gyaezer állatot gondoz, melyből általában 3000 db a tenyészállat, 7000 db a növendék. A brigádok feladata a napi takarmányozási munkák elvégzése, a rendszeres takarítás és a tenyésztéssel kapcsolatos munkák. A takarmányok feldolgozását, előkészítését és a telepre történő szállítását egy külön brigád látja el. A takarmányok lényeges részét — 30—40 %-át — a friss hús képezi, amit az NDK-ban elsősorban az emberi fogyasztásra nem alkalmas tengeri halak biztosítanak. Az olcsó hulladékhal mellett a vágóhídi hulladékok (gyomor, belső szervek) teszik ki a takarmányok másik nagy alkotórészét (30—40 %). Ezek közül különösen kiváló takarmányt jelent a lóhús, de természetesen felhasználják a marha-, juh-, baromfi stb. 1/ őrünk szőrme- és texti iparának más iparágai hoz hasonlóan egyre nagyot jelentőséget nyer a műanya alkalmazása. A szintétikus any< gok és műszőrmék szélesed elterjedése ellenére a neme prémek iránti kereslet azonba nem csökkent, sőt az utóbl években egyre növekszik. A fc kozódó keresletet a jelenlef termelés — bér néhány orszáj ban, mint pl. a skandináv áll£ mokban, Szovjetunióban, NDK ban stb. jelentősen emelkedel — csak részben tudja kielégi teni. Ez a helyzet, de a távlat piacprognózis is azt mutatjí hogy feltétlenül érdemes lenni ezzel a volumenében talán ki sebb, de feltétlenül igen jőve delmező termelési ágazat fej lesztésével foglalkozni. Különö sen fontos ez a kiváló valuta szerzés szempontjából, hiszen . nemesprémek fő vásárlói — a: USA, Franciaország, Nyugat Németország, Anglia, Svájc, Ja pán és Olaszország — Igen jí árakat fizetnek érte. A közelmúltban alkalom vol a prémesállattenyésztés kérdé sét a Német Demokratikus Köz társaságban tanulmányozni. As NDK prémesállattenyésztése — különösen az utóbbi tíz évben elért gyors fejlődés következtében — Európában jelenleg igen figyelemre méltó helyet foglal el. A világpiaci igényeknek megfelelően különösen a nyérc- és a nutriatenyésztés növekedett nagy mértékben. Jelenleg évente mintegy 250 000 db nyércprémet és közel 100 000 darab nutriaprémet exportálnak. Ezenkívül foglalkoznak még ezüst-, kék- és platinaróka tenyésztéssel, az utóbbi években pedig a valódi csincsilla tenyésztésével is. A Lipcsében évenként megrendezett Nemzetközi Prémaukciók ma már világhírnevet szereztek az NDK prémesállattenyésztöinek és az országnak kiváló valutaforrást jelentenek. • A tenyésztés legjelentősebb központja a Plau-Appelburg-i Pr mesállattenyésztő Kombinát. & itt kialakított 60 000 férőhelyes telep, illetőleg szervezet és tenyésztőmunka az ország egész prémesállattenyésztő munkájában nagy szerepet játszik. A saját telepükön kívül jelenleg 80 állami és szövetkezeti farm irányítását és szaktanácsadását végzik innen. A termelő munka mellett a kombinát nagy feladatokat valósít meg a kutató-, oktató- és propagandamunkában is. Az itt működő szakmunkásképző iskola például szinte elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú egységes tenyésztői munkának. A központi telepen jelenleg elsősorban nyérctenyésztéssel foglalkoznak. A 60 000 férőhelyes, mintegy 40 hektáron elterülő telep önmagában is impozáns látvány, de még inkább azzá válik, ha közelebbről nézzük meg a ketrecekben elhelyezett, sok színben tenyésztett, kitűnő prémű állatokat. A farmon mindenütt a magasfokú szervezettség és rend uralkodik. A telepen 6 tenyésztő brigád dolgozik. Egy-egy brigád egy brigádvezetőből és 10 szakmunkásból áll. Egy brigád 10 hulladékokat is. A sertéshúst, mivel zsírban gazdagabb, általában nem etetik. A takarmányozás során ügyelni kell ró, hogy a takarmányok összetételét ne változtassák gyakran, ez ugyanis káros lehet az állatok étvágyára. Az állati eredetű takarmányok mellett a nyérctápok 17—20 %-ban búzakorpát, zabdarát, lenmagdarát vagy szójadarát is tartalmaznak. Az étkezésre nem használt tojást a nyércek ugyancsak szívesen fogyasztják. A tápok összetételénél arra is ügyelnek, hogy az a szükséges vitaminokat és nyomelemeket is elegendő mennyiségben tartalmazza. Az épületek karbantartását, az új létesítmények és ketrecek építését ugyancsak egy külön, — különböző szakemberekből álló — építő brigád végzi. Mind a tenyésztő brigádok, mind a többi brigád dolgozói jól keresnek. Havi keresetük általában meghaladja a 600 MDN-t, amit még további prémium is kiegészít. A brigádon belül a bérezés mértékét a teljesítmények alapján a brigád maga dönti el. Tekintettel arra, hogy a nyérc évente csak egyszer ellik, így a munka az év folyamán elég kiegyenlített. Kivételt képez a leprémezés és a pároztatás időszaka, amit az átlagos dolgozói létszámmal nem lehet az optimális 2—3 hét alatt elvégezni. Erre a célra ilyenkor a dolgozók családtagjait is bevonják, ezenkívül mentesítik más munkától mindazokat a dolgozókat, akik nem a tenyésztésben dolgoznak (pL az építőbrigád tagt, korlattal rendelkező szakmun:- kások általában 2 perc alatt i- leprémeznek egy-egy állatot, i, Egy brigád naponta kb. 2000 db '- állat prémezését végzi el. A lez nyúzott állatokat ládába, leséit zott fűrészpor közé csomagolva íí 20 db-os tételekben azonnal a i- húsoló és szárító üzemekbe szálí, lítják. A húsolást ugyancsak y hozzáértő, gyakorlattal rendelz kező szakemberek végzik spet ciális gömbölyű élű, húsoló ké- i sekkel. Az ekevas alakú húsoló- kés felső széle éles, majd fokoy zatosan tompul, így a gyakors lőtt szakmunkát a bőr átvágá- 3 sát vagy sérülését elkerüli. A lehúsolt prémeket „leiterozó“ :, hordókba helyezik, amelyet gépi t meghajtással forgatnak. A hordókban a bőrös oldal kb. egy 1 órai forgatás után zsírtalanodik 1 és száraz lesz. A zsírtalanított :, bőröket visszafordítják és fe- ■ i szítőfára húzzák, majd 40 C : f fokra fűtött helyiségben állvá- : 3 nyokra szellősen felaggatva 12 '- órán át szárítják. Utána a fe- i szítőfáról lehúzott bőrt újra- laiterozzák, melynek eredmé-1 nyeként a prémes oldal is meg- : tisztul és a bőr felpuhul. Az : így előkészített prémeket rost- ; / falú hordókban újra átforgat- 5 ják, így a fűrészpor a bőrökről : i eltávolítható és a prémek osz- tályozásra, minősítésre küldhe- ' i tők. Az osztályozás és minősí- tés, valamint a prémek vétel;. árának megállapítása a Nem- zetközi Nyersprémaukció Válla:, latnál történik. Az egyes te- nyésztöktől vagy farmoktól be:, küldött prémeket először szá- mokkái látják el, ezeket fel- jegyzik, melyek alapján a mi-
