Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-13 / 19. szám

A z osztrák statisztikai ada­­' ' tok szerint Ausztria ossz szőlőterülete 1963-ban 40 000 hektár, ebből a termőké 32 000 hektár volt. A szőlőterületek nagy része Alsó-Ausztriában (25 000 ha) és Burgenlandban (12 000 ha) található. 1953 és 1961 között évente 3—4 ezer hektárig terjedő területet be­telepítettek szőlővel. 1963-ban az újonnan kiültetett terület már 8000 hektárt tett ki. A sző­lőterületből 20 000 hektár drót­huzalos, magas vagy esetleg félmagas vezetésű, tehát már szélessorú ültetvény. Ausztria legkisebb bortermése az utóbbi évek folyamán 1953-ban volt, amikor csak 390 000 hl, a leg­magasabb pedig 1964-ben 3 mil­lió 200 ezer hektoliterrel. Az ausztriai borszőlőfajták között legnagyobb területen, 8000 hektáron, a Zöld Veltelin van kiültetve. Utána az olasz rizling (4000 ha), majd a Mül­ler Thurgau (2800 ha) követ­keznek. Nagyobb területeken termesztik még a Neuburgi, a Kék Portugál, Frankovka, Raj­nai Rizling, Muskát Otolel, Tra­mini és Fehér Burgundi fajtá­kat. Mivel Ausztria szőlőültetvé­nyeinek zöme nyugat-szlovákiai kerületünk tőszomszédságában található, már e közelség foly­tán is egy szakemberekből álló kisebb csoportnak, augusztus végén alkalma volt helyszínen tanulmányoznia az ottani sző­lőtermelést. A tanulmányút fő célja azonban főleg a szőlő növényvédelmét illette. Tapasz­talataikat röviden az alábbiak­ban közöljük. A tanulmányi csoport első megállója Burgenlandban, Halb­­turn községben, Waldbott báró szőlőjében volt. A gazdaság 8000 hektáros szántóterületéből 30 hektár szőlő, melynek tele­pítését 1960-ban kezdték. A sző­lő huzalos vezetésű, 3,5 méter a sor, 1,2—1,4 méter a tőtávol­ság. A dróthuzalok erősen a földbe rögzített akáccölöpökre vannak kifeszítve. Itt a Tramín, Rulandi, Rajnai és Olasz Riz­ling, Muskát Otonel és kisebb területen a „jubileuminak" el­nevezett új fajtát termesztik. A szőlő oltását géppel végzik, sajnos, ezt nem láthattuk. A növényvédelemre itt fokozott gondot fordítanak. A peronosz­­póra ellen a szerves vegyületű Orthophaltan készítménnyel permeteznek, s csak az utolsó permetezés történik réztartal­mú készítménnyel. A minket kísérő és vendéglátó gazdaság intézője szerint az utolsó réz­tartalmú permetezés célja a bogyóbéj szilárdságának foko­zása. A peronoszpórás fertőzés megelőzése céljából hetenként kétszer permeteznek 0,15 szá­zalékos Ortophaltan oldattal. A traktorral vontatott német gyártmányú permetezőgéppel egy permetezés alkalmával csak minden második sort per­metezik. Ezt a váltott sorú per­metezést azzal indokolta, hogy a magasnyomású permetezés folytán szerinte a permetező­anyag egy része a nem kezelt sorokat is éri, s így ilyen gya­kori permetezés esetén elég, ha a sorokat felváltva permetezik. Szőlőjükben istállótrágyát egy­általán nem használnak, csak komposztot. Ezzel szemben fo­kozott figyelmet fordítanak a zöldtrágyázásra. Zöldtrágyázás céljából itt kukorica és napra­forgó keveréket vetnek. A már termő szőlő minden hektárja évente 12 mázsa szuperfoszfát, 9 mázsa káli műtrágya és 6—7 mázsa kombinált nitrogéntar­talmú műtrágyát kap. Említés­re méltó, hogy a szőlő telepí­tése előtt minden hektár terü­letre 80 mázsa Thomas-salakot, 50 mázsa kálisót és 15 mázsa kombinált műtrágyát alkalmaz­tak. A szőlő kötözését mű­anyagból készült, különleges, nagyon könnyen kezelhető kap­csok alkalmazásával helyettesí­tették. A kapcsok gyártása sza­badalmazva van és kétféle nagyságban készülnek. > A következő megálló Krois úr ugyanebben a községben talál­ható 8 hektáros szőlője. A tu­lajdonos ezenkívül más terü­lettel nem rendelkezik. Ebben nitrogén műtrágyát használnak. Sokéves átlagban évente hektá­ronként kb. 90 mázsás szőlő­termést szüretelnek. A levágott szőlővenyigét nem távolltják el, hanem a földön hagyják, majd utána egy különleges géppel felaprózzák és bedol­gozzák a talajba. Burgenlandban utolsónak II- mizt-Hölle-ben Gisch úr futó­homokon kiültetett szőlőjét te­kintettük meg. A már ismerte­tett műanyagkapcsokkal itt is találkoztunk. Többek közt egy nagyon bőtermő rulandi kiont is termeszt. Mivel szőlőtermő üzeme közvetlenül a Nezsideri tó mellett nyaralóktól gyak­ran látogatott helyen fekszik, jó minőségű bortermését saját pincéjében értékesíti. A madár­kártevők riasztását propánbu­tán detonátorokkal végzi. Nagyon tanulságos és érde­kes volt továbbá a Kloster Neu­­burg-i Szőlészeti Technikum és kísérleti állomás látogatása. Az osztrák szőlőkben a szőlőben az összes munkát két férfi és két asszony végzi. Az egész termést már évek óta az ismert osztrák szőlőbirtokos és borüzem-tulajdonosok, Mo­­zerék vásárolják fel. A szőlő talaja homokos, kavicsos. Egy része „Aripa" alanyon lett ki­ültetve. Tramin, Meuburgi, Olasz Rizling és Zöld Veltelíni fajtá­kat termeszt. Szőlőjét „Orthop­haltan" permetezéssel védi, az utolsó permetezést itt is réz­tartalmú szerek használatával fejezik be. Tavaly nyolcszor permeteztek. Ha az időjárás száraz, akkor tíznaponként, ha pedig esős. úgy hetente perme­teznek. A szőlő sorközeinek megmunkálására kultivátort használnak, melynek mindkét oldalára egy ferdén állított gumikerekeken haladó meg­munkáló korongot erősítettek. E korong segítségével közvet­lenül a tőkék mellett is meg­munkálható a talaj anélkül, hogy a tőkék megsérülnének. Meg kell jegyezni, hogy ebben a szőlőben egy szál gyomnö­vényt sem találtunk. Zöldtrá­gyázás céljából őszi repcét vet­nek. A műtrágyafélék közül évente és hektáronként ősszel 9 mázsa Thomas-salakot és 9 mázsa káliműtrágyát, tavasszal pedig még 9 mázsa kombinált Héthektáros szőlőjük közvetle­nül az iskola mellett fekszik, demonstrációs és kutatócélokat is szolgál. A szőlőben igen gaz­dag fajtagyűjteményt s a leg­különfélébb kísérleteket láthat­tuk. Természetesen nem hiá­nyoztak a különböző vegyszer­félékkel végzett kísérletek sem. Többek közt egy „Difolatán" elnevezésű új vegyszerrel is kísérleteznek. Hatékonysága, továbbá hatásának időtartama állítólag megegyezik a réztar­­talmúakéval. Az iskola szőlőjé­ben az általuk kinemesített ju­bileumi fajtával is találkoz­tunk. Kísérőnk, Mayer mérnök szavai szerint e fajta évi ter­mése 30—150 mázsa között in­gadozik. 24 Klosterneuburgi fok alatt e szőlő bora elveszíti fajtajellegét. Gyengébb minősé­gű termés esetén a bor külön­leges pincei kezelést kíván. Mayer mérnök a jubileumi faj­tát nagybani termesztésre egy­előre nem ajánlja. Az iskola pincéjében nagyszámú régi és új gyártmányú borfeldolgozó gépekkel találkoztunk. Az új gépeket a gyártó cégek költ­­ségmenetsen bocsátják az isko­la rendelkezésére. Sajnos, az iskola másik szőlőjét, ahol a szőlő nemesítésével foglalkoz­nak, nem láthattuk. Szakcsoportunk látogatásá­nak végső állomása a ma már Európa szőlőtermelői előtt jól isipert Mózer Rohrendorfi sző­lészetének, pincegazdaságának és alkoholmentes italüzemének szólt. Rohrendorfi szőlője 65 hektár kiterjedésű. A tőkesorok a költséges kézi kapálás meg­takarítása céljából füvesítve vannak. Kérdésünkre, hogy a sorok füvesítésének nem elő­feltétele-e az elegendő meny­­nyiségű csapadék vagy öntözés, — kísérőnk, ifj. Mozer katego­rikus nemmel válaszolt. Náluk a füvesítést már jóval a szőlő öntözésének bevezetése előtt alkalmazták, ennek ellenére terméscsökkenést nem tapasz­taltak. A sorok füvesítését a kiültetés utáni negyedik-ötödik évben végzik. A sorközökben zöldtrágyázás céljából külön­féle növényeket vetnek. Bur­genlandi szőlőjében ősszel búza és pannonbükköny * keveréket használ. Mózcrék a szőlőpero­­noszpóra ellen 0,3 százalékos töménységű „Orthocyd 50“ vegyszert használnak. Évente 8—9-szer permeteznek. Az említett szőlőkön kívül csoportunk Vachal község és környékének szőlőit is megte­kintette. A szőlőt itt többé-kevésbé meredek lejtőkön, kőpárká­nyokkal védett, nagyon kes­keny terraszokon termesztik. Nem ritka eset az sem, hogy a szőlő csak két vagy öt sorból áll. Ezek a keskeny kis sző­­lőcskék is magas vezetésűek. A meredek lejtőkön néhol csak néhány négyzetméter nagyságú, jól kezelt szőlőcskéket láttunk. A szőlőültetvények mindenütt gyommentesek. A község szőlő­gazdái a peronoszpóra ellen majdnem kizárólag csak Ort­­hophaltant használnak. A sző­lők lombozata látogatásunk idején mindenütt sajátosan egészséges, üdezöld színezetű volt. Az utolsó permetezést itt augusztus első hetében, esetleg közepén végzik. Ennek folytán a peronoszpóra kártételét a község egész határában csak egy szőlőben láthattuk. Növényvédelmi szemszögből összegezve a látottakat vitat­hatatlan, hogy a növényvéde­lemre az osztrák szőlőgazdák mindenütt nagy gondot fordí­tanak. A legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a tavalyi kései peronoszpóra ellen majdnem kivétel nélkül megvédték sző­lőiket. Érdekes és tanulságos továbbá az, hogy réztartalmú szereket a peronoszpóra ellen kisebb mértékben használnak, mint mi. Helyüket a szerves vegyületű készítmények vették át. Ezekkel a peronoszpóra megelőzése céljából gyakrab­ban, rövidebb időközökben per­meteznek. Az utolsó permete­zés ideje a nálunk szokásosnál későbbi. A peronoszpóra és szőlőrothadás kártétele ellen jelenleg logelterjedtebben a szerves vegyületű Orthophal­­tant használják. RENCZES VILMOS 3

Next

/
Thumbnails
Contents