Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-13 / 19. szám

Az átörökítő tulajdonsások szüntelen javításával növelik a hasznosságot

Hogyan lett országos első a dunaszerdahelyi járás a tejtermelésben?

A délszlovákiai mezőgazdasági üzemekben való látogatásaim alkalmával, valahányszor szóba került a tejtermelés, mindannyiszor kíváncsian megjegyezték: szeretnék tudni, hogy a DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN HOGYAN ÉRTEK EL A 2821 LITERES TEHENENKÉNTI TEJHASZNOSSÁGOT, HOGYAN LETTEK A TEJTERMELÉSBEN ORSZÁGOS ELSŐK, S MIK A TOVÁBBI CÉLKITŰZÉSEIK.

Ennek története egészen a területi átszervezésig s ezen belül a termelési igazgatóságok megszervezéséig vezethető vissza. Elsősorban is megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra s ezzel párhuzamosan a szarvasmarhaállományban is javító tevékenységre volt szükség.

Az 1963—1964-es években például járási átlagban a szántóterületnek csupán 15—16 százalékán termeltek évelő takarmányokat, tavaly pedig

18,8 százalék volt az arány. További bizonyító körülmény: az 1960—1963-as esztendőkben az évelőtakarmányszéna hektárátlaga 42,2, 1964-ben 50,2,

1966-ban azonban már 68 mázsa volt. Több szövetkezetben ennél is jobb eredménnyel dicsekedhettek. A cséfaiban 92, a vásárútiban és a nagyabonyiban 84, a sárrétiban 78, a tejfalusiban 76 mázsa lucernaszénát takarították be hektáronként s ugyanígy sorolhatnánk a többieket is. Járási átlagban a széna közepes minőségű volt. Számosállatonként 15—16 mázsát tartalékolták a téli időszakra.

KÚSA PÁL mérnök a termelési igazgatóság zootechnikusa megjegyezte, hogy ' a takarmánytermesztéssel párhuzamosan a szarvasmarha-állomány minőségének javítása is folyamatban volt és ezt ma tovább folytatják. A tehenek hasznosság szerinti válogatását és az utódok osztályozását tovább viszik. Az utódnevelésen áll vagy bukik, hogy a jövőbeni tejtermelés milyen színvonalú lesz. Ennek tudatában a dunaszerdahelyi járásban kezdettől fogva három (A, B, C) osztályba csoportosítják az újszülött borjakat. Az A-csoportba kiválasztott — a 2500 literen felüli évi tejhasznosságú elődöktől származó — borjak

továbbtenyésztésre kerülnek, a B-csoportba a hizlalásra szánt üsző és bikaborjakat, a C-csoportba pedig azokat a borjakat sorolják, amelyek a születéstől számított negyedik héten vágóhídra kerülnek.

A gondos, szakszerű tenyésztői munka lehetővé tette, hogy 21 gazdaságban 1250 állátnál ellenőrző tevékenységet folytassanak. Az első laktációtól fogva figyelik a hasznosság eredményeit. A megfigyelések szerint a Cedron—4-es apaállat bizonyult a legjobb javítótulajdonságúnak. Az általa eredményezett laktáció átlaga (egy tehénnél) 2566 liter 4,4 tejzsírszázalék volt. Ennél az apaállatnál az egyik fiatal tehén 181 nap alatt 3154 liter 4,22 zsírszázalékos tejet eredményezett. A mezőgazdasági üzemekben igénybe veszik a jóhasznú elődök átöröklő tulajdonságait, ami azt bizonyítja, hogy a dunaszerdahelyi járásban már a szarvasmarhatenyésztés magasabb formáinál tartanak.

Érdekes kép tárul elénk, ha megfigyeljük a tehénállomány százalékarány szerinti hasznosságát. Tavaly a tehenek 32,7 százaléka 2500 literig

35,4 százaléka 2500—3000, 20,5 százaléka 3000—4000 és 11,4 százaléka pedig 4000 literen felül termelt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a járásban csupán 8 gazdaságban termeltek 2500 literen alul, 13-ban pedig a 3000 litert is túlhaladták. A tejtermelésben az első helyezést a nyárasdi szövetkezet érte el, amely 591 tehéntől 3439 literes egyedenkénti tejelékenységet ért el. A sárréti szövetkezet 286 tehéntől egyedenként 3381, a cséfai pedig 101 tehéntől átlagban 3222 liter tejet fejt.

Tegyünk egy kis összehasonlítást. Míg 1960-ban a járás mezőgazdasági üzemeiben 469, addig 1966-ban már 848 liter tejet fejtek hektáronként. Tavaly a mezőgazdasági terület 100 hektárjára számítva 18 darabbal több (78—94/100 ha) borjút választottak el, mint az összehasonlító 1960-as esztendőben. Hogyan? Ogy, hogy míg 1980-ban csak nehezen vált lehetővé néhány tehén lecserélése, addig a múlt évben már a tehénállomány 25

százalékát kiselejtezték, s helyükbe jóhasznú, fiatal állatokat válogattak. Ma már a mezőgazdasági terület 100 hektárján 80 szarvasmarhát tartanak. Ennek 40—45 százaléka tehén, 30—35 százaléka pedig egy éven felüli üsző, a többi pedig újszülött borjú.

A törzskönyvezett tehenek száma megközelíti a 4000 darabot. Az első törzskönyvezési csoportba 550, a másodikba pedig 3400 tehenet tartanak számon. Érdemes megemlíteni, hogy míg a második csoport évi egyedenkénti tejhasznossága 2820, addig az első csoporté 3270 átlag liter volt.

Már nincs messze az idő, amikor a járás mezőgazdasági üzemei a 2500 literen aluli tejhasznosságú teheneket, 8 ezek utódait kiselejtezzék, vágóhídra küldjék. Idén például a tehenenként! tejhasznosság.járási tervnormája 2845 liter. Van mivel pótolni a tervezett hasznosságot el nem érő teheneket? Elegendő magastermelékenységfi elődöktől származó üsző áll rendelkezésre. Számuk 4500—4800-ra tehető. Még ez évben eladásra kerül 781, ebből 650-et a járáson belül értékesítenek.

A mezőgazdasági üzemekben a jövőben tovább szaporítják a törzskönyvezett állományt. Az első csoortnál 500, a másodiknál pedig 2000 arabbal gyarapítják a létszámot.

Az elmondottakon kívül a Felső- Csallóközben a szlovák-tarka fajta teheneknél — keletfríz apaállattal — nemesítő keresztezést végeznek. Ezen a területen ugyanis nagykiterjedésfi legelős gazdálkodás alapjait rakják le, hogy a jövőben legyen hol legeltetni az állatokat.

A nemesítő keresztezésnél három apaállatot vesznek igénybe. Ezeknek mindegyike kiváló javító átörökítő tulajdonsággal bír. így előfeltétel van arra, hogy az utódok is jóhasznúak legyenek. Tény, hogy a dunaszerdahelyi járásban folyamatban lévő intézkedések más járások számára is tanulságosak lehetnek, s remélhető hogy Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben a jó példát követni fogják.

(-hai-)

A védőváz főpróbája

A Rimaszombati Gép- és Traktor-, állomás feledi lavítómühelyének dolgozói a traktorok vezetőfülkéjére olyan védő vázat készítettek, amely a traktorost balesetnél megóvja a súlyosabb sérüléstől.

A védővázat az elmúlt napokban kt is próbálták. A traktort meredek lejtőn néhányszor feldöntötték. A tizedik „baleset" után eltörött a Jármű hátsó tengelye, de a védőváz ellenállt a hatalmas ütközéseknek. Az ottlévő szakemberek véleménye szerint a vezetőfülkében lévő traktoros sértetlenül megúszta volna a „balesetet".

Kovács Zoltán

Miért forr fel a hűtővíz?

Lassan beköszönt a melegebb időjárás, s ezzel együtt jelentkezik egy nem kívánatos jelenség: a motor túlmelegedése.

Vizsgáljuk meg, hogy mi is okozhatja motorunk túlmelegedését. Kezdjük talán a leggyakoribbal, a nem szabályos időpontban történő gyújtással. Amint tudjuk, a gyújtási időpont két irányban tolódhat el: az elő- vagy utógyújtás irányába.

Mit is nevezünk utógyújtásnak?

Utógyújtásnak a felső holtpont utáni, a szabályos időpont és a felső holtpont közötti gyújtást pedig kései gyújtásnak nevezzük. Túlmelegedés és a motor kímélése szempontjából az utógyújtás veszélyesebb. Mindkét jelenségét arról lehet megismerni, hogy a motor hirtelen gázadáskor befullad és nem veszi fel a fordulatszámot. Ebben az esetben az üzemanyagkeverék a tökéletlen égés következtében nem alakul át hasznos munkává. A fölösleges energia hővé alakul, melyet a nem erre a folyamatra méretezett hűtőrendszer nem képes elvezetni, s így a motor túlmelegszik.

Az előgyújtás is okoz túlmelegedési, de ez kisebb mérvű és ritkábban fordul elő.

Zavarokat okozhatnak a gyújtási rendszerben az elhasználódott gyertyák, a rossz kondenzátor és a gyenge gyújtótekercs. Ebből látható, hogy a helytelenül beállított gyújtási rendszer döntő hatással van a motor helyes működésére. Ellentétes esetben okozója a hűtővíz felforrásának.

A karburátor Is lehet a túlmelegedés forrása. Gyakori jelenség, hogy a fúvóka elpiszkolódik, vagy esetleg kicserélték és így kevesebbet enged át a gyári előírtnál, az úszőházban alacsony a benzinszint, vagy esetleg a modernebb karburátoroknál (kiegyenlítő fúvókás, féklevegős) helytelen a kompenzálás beállítása.

Nagyon sokszor előfordul, hogy a beállításból eredő hibákat kiküszöböltük és motorunk mégis túlmelegszik. A hiba forrását máshol kell keresnünk.

Négyütemű motoroknál nemcsak a kenés, hanem a hűtés szempontjából is figyelnünk kell az olajszint magasságát, mert a hőelvezetés is a feladata.

Maga a hűtő és segédberendezései is okozhatnak túlmelegedést. Régen vagy egyáltalán nem ápolt hűtési rendszernél nagyon valószínű, hogy vízkő borítja a hűtő és a motor vízterének felületét, amelynek következtében a hőátadás leromlik. Ezt a vízkövet okvetlenül el kell távolítani vegyszeres kimosással.

Hibát okozhat a termosztát helytelen működése Is. Az üzemi hőfok elérése után nen nyit a termosztát szelepe, s nem engedi a vizet a hűtőn keresztül áramlani. Javítás vagy csere után szereljük ismét be, mert ez nagyon fontos szerkezeti elem.

A hűtővíz mennyiségének nagymérvű csökkenése is okozhat túlmelegedést. Különösen jelentős a termoszifon hűtési rendszernél, mert mint Ismeretes, a termoszifon-rendszernél csak akkor van hűtővíz-áramlás, ha

a hűtőben a víz szintje elfedi a beöntőnyílást.

A kismérvű vízszintcsökkenés a termoszifon hűtésnél üzemképtelenné teheti a termoszifon-rendszert, mely körülmény természetesen a hűtővíz felforrásához vezethet.

A hűtési rendszernél fontos szerepe van a ventillátornak, amelyet általában a dinamóval közös ékszíj hajt. Ha az ékszíj laza, csökken a hűtőteljesítmény. Különösen ügyeljünk az ékszíj feszességére a léghűtéses motoroknál.

A vezetőülésből kezelhető hűtőzsalu (vagy egyéb szerkezet) hibája is okozhat hűtővlzfelforrást, ha szándékunkkal ellentétben, melegebb időben nem enged megfelelő légáramlást a hűtővíz.

Meg kell említeni néhány olyan esetet, amikor már minden rendben van, de mégis túlmelegedés áll be. Ide tartozik a nagy nyári melegben tartós hegyremenet, vagy a motor maximális teljesítményének igénybevétele. Ha a túlmelegedés csak ritkán, illetve rövid időre áll be, nem veszélyes a motor szerkezeti részeire, de tartós túlmelegedés már szelepégést, hengerfejtömítés-átégést, vagy egyéb károkat okozhat. Érdemes a «szerkezeti részek nagymérvű túlmelegedését néhány rövid pihenővel enyhíteni.

S végül meg kell említeni, hogy sebességváltó, illetve hajtóműben fellépő rendellenességek (pl. csapágyberágódás) is okozhat túlmelegedést.

Amint látjuk, csak a megfelelő és szakszerű karbantartás biztosíthatja motoraink zavarmentes működését.

Verebes Lajos, Nyitra

Legjobb, ha a növendéküszők koratavasztól a szabad ég alatt vannak.

Állatról emberre terjedő betegségek

SALMONELLOSIS (paratyphus) szederjessé válását, hasmenést és az állatok között igen elterjedt kólikás nyugtalanságot figyelhebetegség, és sok esetben az embert tünk meg. A halál pedig 8—36 óra is veszélyezteti. A közelmúltban alatt következik be. A baktérium- Ostraván mintegy kétezer ember csoport egyik képviselője a kanbetégedett meg ebben a beteg- cáknál és a juhoknál elvetélést is ségben, ami élénk visszhangot vál- okozhat a vemhesség bármelyik tott ki mind orvosi, mind állat- időszakában. A borjaknál az első orvosi körökben. A salmonellosis tünetek egyhetes korban jelentkezgyűjtőfogalom, mert magába fog- nek, és ezek hőmérsékletemelkelalja azokat a betegségekét, ame- désben, étvágytalanságban és nagylyeket a salmonellacsoportba tar- fokú elesettségben nyilvánulnak tozó baktériumfajok önállóan idéz- meg. Az ilyen borjakon később nek elő. E csoport első képviselő- izületgyulladások fejlődnek ki, jét Salmon ismerte fel 1885-ben, majd hasmenés, száraz köhögés is és később róla nevezték el a nagy- észlelhető. A betegség ebben az számú (a 400-at meghaladó) bak- alakjában többnyire halálos szotériumcsoportot. A salmonellosis kott lenni. A malacoknál a betegvagy egyes megbetegedések, vagy ség lázas tünetekben, hányásban helyi járványok alakjában jelent- és hasmenésben nyilvánul meg és kezhetik, és általában nem mutat sokszor 1—2 nap alatt elhullásra hajlandóságot állományokról álló- vezet. Jellegzetes, hogy a bőr a mányokra való terjeszkedésre. füleken, a hasaljon és a lábak

E betegségben megbetegedhetnek belső felületén kezdetben élénkbármely fajta háziállataink és bi- vörös, később szederjés színt ölt. zonyos fajokra az ember is fogé- A betegségnek ez az alakja sokkony. A baktériumok jelen vannak szór halálos, sokszor azonban meg a húsban, a vérben, a bélcsatorná- is gyógyul vagy pedig idült alakban, a bélsárban, a tejben és a ba megy át. A baromfiaknál a hasbaromfiaknál a tojásban is. Ezek menésen és a magas lázon kívül a kórokozók a kevésbé ellenálló belső elvérzések és hashártyagyulmikroorganizmusok közé tartóz- ladások figyelmetők meg. Fertőnak. Hullákban kedvező esetben zött állatoknál a kórokozók jelen éleinek ugyan néhány hónapig és vannak a tojásban is, ha az ilyen a pácolt húsban is egy-két hóna- tojás keltetőbe kerül, a meleg hapig életképesek, de a főzés és a tására a baktériumok elszaporodsütés hőmérsékletén elpusztulnak, nak, ami a csibe embrió elhalását,

A betegség terjedése: Egészsé- illetve fertőzését vonja maga után. ges állományokba a betegséget leg- A fertőzött tojásokból kikelő csirinkább fertőzött (beteg vagy bak- kéken pedig a kikelés után bátériumhordozó) állatok hurcolják gyadtság, étvágytalanság és az ún. be. Azonkívül nagy jelentőségük fehér hasmenés nyilvánul meg. Az van az olyan szennyvizeknek, ame- állatok 2—3 napi betegség után lyekbe beteg emberek vagy állatok elhullnak.

bélsára került. Ezek a szennyvizek A betegség tünetei az embernél: megfertőzik az ivóvizet, aminek el- A betegség rendszerint a fertőzött fogyasztása fertőzésre ad alkal- élelmiszer elfogyasztása után 6— mat. A baromfiaknál a kórokozók 12 órával veszi kezdetét, többnyire a petevezetőben is jelen vannak este vagy késő éjszaka. A beteg és behatolnak a tojásba is. Ha te- arra ébred, hogy fájdalmas nvohát az ilyképpen fertőzött tojás mást érez a gyomortájékon, köza keltetőbe kerül, vagy ezt más érzete rossz, szájíze kesernyés, állatok elfogyasztják, advan van Ezeket a tüneteket hidegrázás és a betegség terjedése. A legyek, magas láz követi. Később a hasi patkányok és az egerek szintén fájdalmak fokozódnak, majd háterjeszthetik a betegséget, de nem nyás és hasmenés váltja egymást, ritka a • fertőzött- takarmánnyal, ami a beteget nagyon legyöngíti. vagy az ilyen alommal való fertő- Kezdetben a széklet kásaszerű, zés sem. A baktériumgazda mada- később ritka és zöldesszínű. Ha a rak (kacsák, libák, tyúkok, varjak, beteg idejében felkeresi az orvost, fácánok) széltében-hosszában tér- betartja a diétát és ágyban marad, jeszthetik a betegségeket. Az em- a fájdalmak és a lázas állapot héber a beteg, illetve a fertőzött rom napon belül elmúlik, — ha állatok húsának, hústermékeinek, azonban sor kerül vérfertőzés kitojásának vagy ezen állatok belső fejlődésére is, és ez esetben étszerveinek elfogyasztása révén fér- tételek képződnek különösen a tőződik. Ezen a téren legveszélye- gyermekeknél csontvelőgyulladás sébbek a különféle sajtok, májas- alakjában. Néha a betegség lefo- és véreshurkák, valamint a darált lyása nem heveny és a tünetek húsból gyártott puha szalámik. A is mértékeltebb formában jelenthús mellett nagy szerepe van a keznek, úgy, hogy a beteg sokszor betegség terjedésében a tojásnak az orvost sem keresi fel. és a különböző tojástermékeknek A betegség megelőzése: A tais (majonézsaláták stb.). A múlt- pasztalat azt mutatja, hogy a beban több megbetegedést kacsato- tegség kifejlődéséhez olyan behajásból készült fagylalt fogyasztá- tásokra van szükség, amelyek az sával hoztak kapcsolatba. Éppen állatok természetes ellenállőképesezért a kacsatojást csak alapos ségét megtörik (táplálkozási zavafőzés után szabad elfogyasztani rok, bélférgesség stb.). A megbete(8 perc forralás), és felhasználása gedések megelőzése elsősorban az üzemi konyhákban és nyilvános állatok tartási és takarmányozási étkezdékben nincs engedélyezve, viszonyainak helyes szabályozásá- A betegség terjedése más élelmi- ban áll. A baromfiaknál a legfonszerek elfogyasztása után is lehet- tosabb teendő a tenyészállatok köséges, különösen akkor, ha ezek zül a baktériumgazdáknak és a tárolása, illetve raktározása nem megmaradt csirkék közül a fertőfelel meg a követelményeknek. Eb- zötteknek kiselejtezése, ezután peben az esetben ezeket az élelmi- dig tartózkodási helyük alapos ferszereket a rágcsálók (egerek, pat- tőtlenítése. Az emberek egészségét kányok) ürülékükkel vagy vizele- az élelmiszerek szigorú és időbeni tűkkel megfertőzik. Ritkábban tér- ellenőrzésével védjük, különös tejedhet a betegség tejjel, tejtermé- kintettel a hús és a tojástermákekkekkel vagy különböző füstölt ha- re. Figyelemmel kell kísérni ezen lak által is. Megállapították, hogy élelmiszerek raktározását, szállia betegség terjedésében szerepük tását és konyhai feldolgozását is. van a legyeknek és a svábboga- Különös figyelmet kell szentelni raknak is, de ebben az esetben ezen ételek elkészítésének és focsak mechanikai átvitelről (terjesz- gyasztásának főleg a nyári időtérsől) beszélünk. szakban, mert bennük szakszerűt-A betegség tünetei az állatoknál: len kezelés esetén a kórokozók a salmonellák heveny esetekben rövid idő alatt nagy számban elvérfertőzést és Iázt okoznak, idült szaporodnak. Fontos, hogy a hűtő esetekben pedig hosszantartó bél- szekrényben se raktározzuk együtt gyulladást indítanak meg. Ezek a a húst különböző majonéz salátaktünetek a betegség kezdeti idősza- kai. És végül, de nem utolsósorkában általában minden állatnál ban a rágcsálók elleni harc is a megegyeznek. A lovaknál gyorsan betegség megelőzésének egyik fonlefolyó esetekben magas lázt, ne- tos alapja.

hezített légzést, a nyálkahártyák Dr. FÖTHY JÁNOS