Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
Májusi növényvédelem Palántázzák a dohányt Kifizetődő a növények vegyszeres kezelése Nagy Károly elvtárs, a patasi szövetkezet agronömusa munka közben kedvelte meg a vegyszereket, s értékes tapasztalatokat gyűjtött a közös gazdálkodás számára. Amikor átvette a felelősségteljes munkakört, bizony sok gondot okozott a növénytermesztés, de a tapasztalt szakember hamarosan felismerte a jé eredmények elérésének fortélyát. A szövetkezetben 1960-tól foglalkoznak komolyabban vegyszeres növénytermesztéssel. A múlt évben már a szántóterületnek 59,7 százalékán (607 ha) alkalmazták ezt a módszert. A vegyszerekkel való munka nagy körültekintést és jó adag szakértelmet igényel, mert a vegyszer a tudatlan ember kezében méreggé válhat a növény, az állat, s az ember számára. Ezért nemcsak a maga tudására, tapasztalatára, erejére támaszkodik az agronómus, hanem a lehető legnagyobb mértékben igénybe veszi a gépállomás és az Agrolet növényvédelmi szolgálatának segítségét is. Evekkel ezelőtt vásárolt a szövetkezet egy NDK gyártmányú, nagy teljesítőképességű permetezőgépet. A munka jelentős részét maguk végzik. A múlt esztendőben például a gépállomás 200 hektáron kezelte a növényeket, a hátralevő részt pedig maga a szövetkezet. Bizonyos, hogy a kemizálás nem csupán a permetezésre és a gyomirtásra szorítkozik, hanem a műtrágyázás is szerves része. Hogy a növényvédelem hol kezdődik és hol végződik7 Ezt természetesen nem korlátozhatjuk csupán a vegyszeres kezelésre. Egész sor más fontos tényező is közre játszik ebben. A folyamat szerves része többek közt a tápanyagellátás. Az ipari trágyák használata mindenekelőtt a talaj tápanyagkészletétől, az előveteményektől és a sorra következő növények tápanyagigényétől függ. Ezeket az adatokat Patason a talajtérképekből s a szövetkezetben táblánként és évente pontosan vezetett talajtörzskönyvekből olvassák le. Ebből is látható, hogy nem találomra, hanem tudatosan, előre megfontoltan adják a tápanyagot. Vetés előtt minden alkalommal megállapítják, hogy a talajban nem rejtőzik-e alattomos kártevő, a drótféreg. Ebben az esetben Gamaciddal fertőtlenítik a parcellákat. A tudatos, szakszerű tápanyagellátás bizonyítéka, hogy tavaly a gabonafélék hektárjára 165, a kukoricára és a cukorrépára pedig 228 kg/ha NPK (Nitrogén, Foszfor, Káli) tiszta hatóanyagú iparitrágyát adtak. Az ipari trágyázás sorrendje Az őszi gabonafélék hektárjára minden esztendőben a vetőszántás előtt szórják ki a PK-mútrágyák egyharmadát. Ha az idő engedi, háromszor szántanak, azonban az utóbi két esztendőben a belvizek csupán egy szántás elvégzését tették lehetővé. A gondosan elkészített magágyba aztán vetés előtt bedolgozzák az ipari trágya hátralevő részét, a Nitrogént pedig fejtrágyázásra hagyják, hogy a fejlődés különböző szakaszaiban legyen mivel serkenteni a növényzetet. Most, tavasszal például az őszi vetések nagyon sűrűk voltak, ezért szükség mutatkozott a káliummal való kezelésre, hogy megakadályozzák a növény túlzott sarjadzását, s hogy be ne következhessen rothadás. Kapásnövényeiket minden esztendőben csakis istállótrágyázott parcellákba vetik s ültetik, de it sem marad el a műtrágyázás. A teljes alapadag egyharmadát itt is az őszi mélyszántással keverik a talajba, azonban a mélyszántás mélysége esetenként a körülményektől függ, tehát változó. Tavasszal aztán a sorra következő talajelőkészítési, trágyázási műveletek következnek, s a műtrágyaadag egy részét ebben az esetben is fejtrágyázásra hagyják. A vegyszeres kezelés eredményei Az ipari trágyák s a különféle gyomirtó gomba- és rovarölűszerek szakszerű használata következtében tavaly az alább felsorolt őszi búzafajtáknál a Bezosztájánál 42, a Dianánál 39, a Kosútinál 32, a Fertődinéi pedig 35 q/ha-s eredményt értek el. Ősszel Bezosztája, Diana és Mironovszkája búzafajtákat vetettek, mert a szövetkezet körülményei mellett ezek a fajták a legjobbak. )ó termés volt kukoricából is. Hektárja 42 mázsa szemet adott. Két fajtát, LSP-t és Vyr—25-öst termeltek. Az LSP jobban fizetett. Hektáronként 45 mázsa szemet termett. A cukorrépa hektárja 447, a takarmányrépából pedig elértek 10 vagont.. Idei célkitűzések Ebben az esztendőben a patasi szövetkezet 858 hektáron végez vegyszeres kezelést. A gabonafélékben az alávetés nélküli területeken 449 hektáron Dikotexszel irtják a gyomot, az alávetéses parcellákon pedig Dinosebet használnak. Az előbbiekből és az utóbbiakból is 3—3 kg-ot adnak hektáronként. A kukoricásokban 105 hektáron Zeazin és Prometrin (1,5—1,5 kg/ha arány) keverékét permetezik a vetésterületre. A hátralevő 50 hektár kukoricást szükség szerint Dikotexszel (2 kg/ha) gyomtalanltják. A szóját pedig Selektinnel kezelik. Gyomirtó hatása nedves talajon a kipermetezéstől számított 10—20 napon jelentkezik. Ezt a vegyszert vetés után, de még a növényzet kikelése előtt a talaj természetétől függően alkalmazzák hektáronkénti 2—3 kg-os adagban. A patasi szövetkezetben a cukorrépát és a takarmányrépát rendszerint háromszor permetezik. A levéltetvek ellen Xntrationnal, a gombabetegség ellen pedig Niroxiddal védekeznek. Az előbbit a gépállomás, az utóbbit pedig az Agrolet növényvédelmi szolgálata permetezi ki. A magtermesztő lucernások területeit legalább három ízben kezelik vegyszerrel. Az első kaszálás után Gamadidos talajfortőtlenítést, arankával való fertőzés esetében Rafexet, virágbaborulás előtt Lindant, majd Melipexot használnak. Végül meg kell még jegyeznem, hogy míg a patasi szövetkezetben 1984- ben 198122, addig idér. már 486 390 korona értékű műtrágyát és vegyi készítményt használtak a növénytermesztés hasznosságának növelésére. Érdemes ilyen összegű vegyszer felhasználása? Az utóbi évek termelési eredményei a kérdésre igennel válaszolnak. HOKSZA ISTVÁN Májusban Igen fontos teendőnk a növényvédelmi munkák elvégzése a növényi kártevők, a betegségek és a gyom leküzdésére. Sokrétű, igényes munka ez. A káros tényezők kiküszöbölésében különös figyelmet érdemel a növénybetegségek elleni harc. A károk megelőzésében a vetőmag védelme a legelső feladatok egyike. A vetőmagot, mielőtt a főidbe kerülne, minden esetben csávázni kell, Ez nemcsak a szemes- és a silókukoricára, hanem a zöldségfélék, az ipari- és más növények vetőmagjára is vonatkozik. Kellő csávázással meggátoljuk azt, hogy a betegségek kórokozói a vetőmag közvetítésével a leendő növényt fertőzzék, károsítsák. A vetőmag csávázására általános hatású szerek, például az Agronal, Agronal H, Agrostan, Panogen 08, valamint speciális csávázószerek, mint például a Germisan, Falisan, Formalin, Hermái és a Hermal L-50 állnak rendelkezésünkre. A zöldségfélék vetőmagjának csávázását a gyakorlatban még nem értékelik kellőképpen, pedig a melegágy! földnek forró gőzzel végzett fertőtlenítése mellett hatásos vegyszerekkel küzdhetünk legcélszerűbben a zöldségfélék betegségei ellen. Elsődleges fontosságú, hogy májusban gondosan figyeljük az áttelelt, illetve a kikelt növényzetet, és szükség esetén, egyes betegségek fellépésekor azonnal és hatékonyan beavatkozzunk. A vegyszerek használata különösen a melegágyakban szükséges. Például a dohánypalánták melegágyi talaját a dohány-peronoszpóra ellen Ferban vagy Novozir N-50 vegyszerrel kezeljük. A dohánypalántákat kiültetésük után a szántó földön Novozir N-50 és Zineb hatóanyaggal permetezzük. A szőlőben a betegségek előrejelzése alapján, a csapadékmennyiség és a hőmérséklet alakulása szerint permetezünk a szőlő-peronoszpóra ellen. A gyümölcsösben —, különösen az almafákon — kell kénes készítményekkel, Sulkával védekezni a lisztharmat és a többi gyakrabban fellépő betegség, elsősorban a gombabetegségek ellen. E célra a Novozir N-50 készítményt is használhatjuk, amit más kártevők elpusztítására alkalmas szerekkel, például Dykollal is kiegészíthetünk. A kellő hatás elérésére tartsuk be a legmegfelelőbb töménységet és a permetezést végezzük el tökéletesen, hogy a gyümölcsfák leveleit és a környező növényeket is bepermetezzük. A többi betegség, kiváltképpen a fertőző varasodás, levélragya és a különböző levélfoltosságok ellen megelőző védelem az időjárás — a csapadék és a hőmérséklet — alakulása szerint szükséges, szépen színézett, jó minőségű gyü- A tenyészidőszakban a gyümölcsfák permetezésekor ügyelni kell az alávetésre, nehogy károsítsuk, esetleg teljesen tönkretegyük. Az elmúlt évben külföldről, különösen Magyarországról behozott gyümölcs tökéletesen egészséges volt, ami a gyümölcsfák vegyszeres védelmének, a jól végzett növényvédelemnek a javára írható. A fejlődési időszaka alatt gondosan védett és ápolt gyümölcs igen jól tárolható, és egészséges marad a hoszszabb tárolás ideje alatt is. Természetes, hogy az egészséges, szépen színezett, jó minőségű gyümölcs jobban is értékesíthető, a fogyasztók szívesebben vásárolják. Az alma- és körtefákon a legutóbbi években egyre nagyobb mértékben mutatkozik a lisztharmat, amelynek leküzdésében gyümölcstermesztőinknek nagy segítséget nyújtanak a Sulka és a Sulikol nevű kéntartalmú készítmények. A fák és a gyümölcs egészségi állapotának rendszeres, állandó megfigyelése és az esetleg szükséges óvintézkedések megtétele az alma-, körte- és a többi gyümölcsfa alacsonytörzsfl, illetve törpe változatainak nevelését teszik szükségessé mind a nagyüzemi gyümölcsösökben, mind a kiskertekben. A zöldségtermesztés terén komoly intézkedéseket tesznek a gombás megbetegedések, a levélfoltosság, a penészek, a lísztharmat stb. leküzdésére. A zöldségfélék termesztésében több helyütt egyes nyomelemek hiányára utaló és ennek következtében fellépő betegség ütötte fel a fejét. Komoly feladatot jelent a mezei vetemények, az ipari növények, a gyümölcs, a zöldség, a szőlő és a dísznövények, virágok védelme a kártevők ellen. Állandóan figyelni kell a növényzetet, s amint kártevők, illetve betegségek mutatkoznak, vegyszerek alkalmazásával kell meggátolni a kártételük által fellépő veszteségeket. A szántóföldi növények közül leginkább a cukorrépát támadják meg a különféle kártevők és betegségek. A cukorrépa legveszélyesebb kártevői a kerti bolhák, a törpe répabogarak, a vincellérbogarak, a dögbogarak és más kártevők. Ellenük eredményes a Dykollal, hektáronként 1,8 kg-os adagban, vagy Lydykollal hektáronként 1 kg-os adagban alkalmazott permetezés, illetve az Aerosol DDT, esetleg az Aerosol DL készítmény hektáronként 8 literes adagokban alkalmazott szétpermetezése. A porozószerek közül felhasználható a Gamadyn hektáronként 20 kg-os, vagy a Dynocid, illetve a Gamacid hektáronként szintén 20 kg-os adagjainak széthlntése. A cukorrépát támadó máktetű ellen, amely téli gazdanövényeiről száll át a magrépára és az ipari cukorrépára, hatásos az Intration 0,4 literes adagban, vagy az Intrasol 3 ködpermetezéses alkalmazása hektáronként hat literes adagokban. A többi készítmény közül felhasználható a Fosfotion 50 hatóanyag hektáronként két literes vagy a Metation E-50 ugyanilyen töménységű adagja. A magrépa és a maghozó takarmányrépa kezelését az előrejelzés alapján, a tetvek első lárváinak megjelenése idején végezzük. További két kezelés az elsőt tíznapos időközökben követi. A dugványrépát az ipari cukorrépa ápolásával egyidőben kezeljük. Az Intration vagy az Intrasol használatakor a növényzetben 7 napon belül, hosszabb ideig tartó szárazság esetén 14 napig, egyéb munkát ne végezzünk. A Metation és a Fosfotion alkalmazásakor közvetlen munkát a növényzetben két napig nem szabad végezni. A zöldségtermesztésben a földi bolhák ellen hatásosan küzdhetünk DDT készítményekkel. A káposzta- és levéltetvek ellen általában Fosfotion 50 készítményt hektáronként 1,5 literes töménységben, vagy Metation E-50-et hektáronként 2 literes adagban használunk. A Phosdrinnal hektáronként 0,4 literes adagban végzett permetezés is hatásos. Ha Intrationt használtunk hektáronként 0,4 literes töménységben, úgy be kell tartani a szedés előtti 60 nap várakozási időt. A káposztalepke ellen Phosdrint 0,6 literes vagy Soldep készítményt használunk, ugyancsak 0,6 literes töménységben hektáronként. A szövőlepkék ellen Dykolt használnak, hektáronként 3 kg-os adagokban, vagy Soldep permetezést hektáronként 5 litert, illetve Fosfotion 50- et alkalmaznak hektáronként 2,5 litert adagolva. Különösen fontos, hogy helyesen állapítsuk meg az alma, körte és más gyümölcs férgessége elleni permetezés helyes időpontját. A nyűvesedés ellen az előrejelzés alapján 0,4 százalékos töménységű Dykollal permetezünk, amihez 0,2 százalékos töménységű Fosfotion 50-et keverünk. A második permetezést 14 nap múlva az elsővel megegyező összetételű és töménységű készítményekkel végezzük. A harmadik permetezésre július második felében kerül sor, amit 0,4 százalékos töménységű Dykollal végzünk, s ehhez 0,3 százalék töménységű Arafosfotiont vagy 0,2 százalék töménységű Fosfotion 50-et keverünk. A melegebb éghajlatú körzetekben, különösen a melegebb és aszályosabb esztendőkben még negyedszer is permetezünk, éspedig 14 nappal a harmadik permetezés után 0,4 százalékos töménységű Dykollal és 0,2 százalékos töménységű Fosfotion 50-nel. A növényvédelem keretén belül külön feladatot képez a gyom elleni vegyszeres harc. örvendetes, hogy a gyom leküzdésében minőségi és menynyiségi fejlődést mutathatunk ki. és ez komoly munkaerő megtakarítást jelent, nem szólva arról, hogy ez újabb lépést jelent a gyommentes növénykultúrák létrehozása felé. FRANTISEK RICHTER mérnök, az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozója. Időszerű-e ismét a halszálkás fejőállás? Az NDK típustervei között 100 és 200 tehén számára alkalmas kötött tartású istállók szerepelnek. A tejházakat 200, Ili. 400 tehéntől nyerhető tejmennyiségre tervezték. A tejházakhoz 2 vagy 4 tejvezetékes fejőberendezés kapcsolható. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek fő üzemága a tejtermelés, 1970-ig nagyobb — 400—600—800 db-os — tehénösszevonást terveznek. Ezek a telepek fokozatosan épülnek. Első lépcsőként 200-as, kötött tartású istállókkal indulnak. Mivel a jelenlegi tejházak sem mértékben, sem a tejvezetéses fejés munkatermelékenysége szempontjából az ilyen nagy egységekhez nem megfelelők, a tejkezelésre új megoldást kell keresni. A kérdés ilyen irányú felvetésével újból a halszálkás fejőállás alkalmazása került előtérbe. A fejőállásrendszer teljesítmény adatai a következők: A 2X10 fejőkészlettel 400 dh tehén fejhető 7—8 óra alatt (tiszta fejési idő), A 4X8 fejőkészlettel 400 db tehén fejhető 4,5—5 óra alatt (tiszta fejési idő). Mindkét esetben két műszakban végzik a dolgozók a fejést, a tehenek pihenő ideje az első esetben a két fejés között 8—8,5 ó, a második esetben kb. 10 ó. A 4X8 fejőkészletes halszálkás tejőállás építési költségei még nem ismeretesek. Meg kell még említeni, hogy a tejvezetékes fejőberendezéshez ez esetben 700—800 m tej vezeték és 16 db vákuumhűtő, a fejőálláshoz ezzel szemben 30 m tejvezeték és 2 db vákuumhűtő szükséges. A tisztítási és fertőtlenítési munkák menynyiségét és az elmulasztásukból bekövetkező minőségi tejromlást is figyelembe kell venni a gazdaságossági számításokban. HAUPT E. Manapság már sokhelyütt repülőgépről szórják a műtrágyát. Ekét keresnek A Bodrog—Latorca meliorációs szövetkezet irányítói azzal a kéréssel fordultak a szerkesztőségünkhöz, hogy tudakoljuk meg, hol lehet szerezni KL—2-es számú meliorációs ekét. Mivel nem tudunk megnyugtató választ adni, kérjük az olvasóinkat, hogy ha valahol tudnak ilyen ekét ajánlani, értesítsék szerkesztőségünket, avagy a meliorációs szövetkezetét. Címünk: MelioraCné druístvo, Bodrog—Latorica, Veiké Kapui,any.
