Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
Az önköltség csökkentése és a minőség Az áru értékét a belefektetett társadalmi munka mennyisége szabja meg. Ha a termelőnek valamilyen módon sikerül csökkenteni a termelési költségeket, mivel ugyanazon az áron adhatja al, mint az, aki drágábban termel, nagyobb jövedelemhez jut. Most, amikor egyre jobban előtérbe kerülnek az ökonómiai tényezők, az anyagi érdekeltség, a termelő üzemekben szinte létkérdés az önköltség csökkentése, az árutermelés olcsóbbá tétele. A „mibe kerül“ ezért napjaink egyik legégetőbb problémája. Tény, hogy az önköltség csökkentése a népgazdaság szempontjából elsőrendű kérdés, mert ha olcsóbban termelünk, több pénz jut az állam kasszájába, és ez végső fokon megmutatkozik az egész társadalom életszínvonalának emelkedésében. Az önköltség csökkentése egyrészt társadalmi érdeket szolgál, másrészt az egyénekét Is. Mert ha például valamelyik szövetkezetben olcsón termelik az árut, emelkedik a tiszta jövedelem és igy természetesen többet juttathatnak munkabér fejében a tagoknak is. Hasonló a helyzet azokban az ipari üzemekben is, ahol mér bérrészesedés szerint gazdálkodnak. Az olcsóbb termelést természetesen serkenthetik az állami üzemek is. Ezeknél az üzemeknél viszont az önköltség csökkentésének lényege, hogy nagyobb jövedelem folyik be az állami költségvetésbe. Látjuk, hogy az önköltség csökkentése hasznos dolog, és úgy gondolom, nem szükséges tovább elemezni előnyét. Inkább foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy melyik utat válaszszűk a termelési költségek csökkentésére. Meg kell mondanunk, hogy az éremnek két oldala van. Előfordulhat például, hogy a látszatra olcsó áru mégis drága. Hogyan lehetséges ez? Elsősorban úgy, ha a termelési költségek csökkentésére szemellenzővel nézünk és elfeledkezünk a legfontosabbról, az áru minőségéről. Egyes ipari üzemeknél a rossz minőségű árutermelés elsősorban a piaci kereslet csökkenésében nyilvánul meg, tehát nyakukon maradhat bizonyos árumennyiség. Más üzemeknél, főleg a mezőgazdaságiaknál, a termelési költségek egyoldalú csökkentése, vagyis a minőség mellőzése üzemen belül bosszulja meg magát. Előáll az a fonák helyzet, hogy az olcsóbban előállított áru más termelést szakaszon később kevés hasznot hoz. A másik oldalon a nagyobb termelési költséggel előállított termék önköltsége később mégis alacsonyabb lesz, mert a nagyobb hasznosságból megtérül. Ezt néhány gyakorlati példával bizonyltjuk. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy pár évvel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek felében vajmr keveset fordítottak a borjúnevelésre. Roszszul takarmányozták őket és gondozásukat is elhanyagolták. Egyszóval, sok volt a nagyszőrű, megnyomorodott borjú. Később, amikor az így nevelt üszők borját fogtak, már akárhogyis takarmányozták, ellés után nagyon kevés tejet adtak. Mivel haszonállatnak nem feleltek meg, kéthárom év után kiselejtezésre kerültek. Ebben az esetben tehát, bár a mezőgazdasági üzemek a borjúnevelésen bizonyos termelési költségeket takarítottak meg, mivel alacsony hasznosságú állatokat neveltek, végső fokon a tehénnevelés mégis drága volt. Sokkal jobb yolt az az út, ahol a borjakat megfelelően takarmányozták, gondozták, és bár a nevelési költségek magasabbak voltak, mint az említett üzemekben, de tenyészállataik később 3—4 ezer liter tejet adtak egy-egy laktácló alatt, tehát a borjúnevelési költségek alacsonyabbak lettek. A termelési költségek egyoldalú csökkentését tapasztalhattuk a mezőgazdasági gépgyártásban is. A központi mezőgazdasági gépellátó vállalat raCal raktárán megközelítőleg 50 millió korona értékű gép hever. Természetesen a mezőgazdasági gépek árának emelkedése is hozzájárult a kereslet csökkenéséhez, de a gépvásárlás üteme azért is lassú, mert a földművesek egyes gépek iránt elvesztették bizalmukat. Bár aránylag olcsón jutottak a gépekhez, a rövid élettartam, üzemeltetés miatt mégis drágán vásároltak. De vajon miért kapott a mezőgazdaság sok esetben gyenge minőségű gépet. Ezen -a szakaszon is a termelési költségek egyoldalú csökkentése volt az ok. Az említett vállalat szakemberei maguk is bevallják, hogy amikor emelkedett a mezőgazdasági gépek iránt a kereslet, a mezőgazdasági gépgyárak lazították a nyersanyagnormákat, ugyanakkor a másik oldalon indokolatlanul magasra emelték a dolgozók teljesítménynormáit, és ennek következtében zúdították a rossz minőségű gépek garmadáját a mezőgazdasági dolgozók nyakába. A gondolatok és példák felvetése után feltehetjük a kérdést, vajon mikor káros az önköltség csökkentése? A választ röviden úgy fogalmazhatnánk meg, akkor, ha a mindenáron olcsóbb termelésre való törekvés mellett leromlik az áru minősége. Ezzel a megállapítással egy újabb gondolathoz jutottunk. Ne féljünk a termelési költségek emelkedésétől, ha azok a másik oldalon több és jó minőségű árut eredményeznek, és az egy áruegységre eső termelési költségek nem emelkednek. Gondolunk itt többek között a föld megfelelő tápanyagellátására, amely magas hektárhozamokat eredményez, olyan drágább, de jó minőségű gépek gyártására, amelyek hosszabb ideig üzemeltethetők és igy többszörösen visszatérítik a beléjük fektetett összeget. Mert amint a gyakorlat mutatja, a mezőgazdasági üzem részére az sem mindegy, hogy milyen időtartamú a vásárolt gép életképessége és milyen hatással van a munkatermelékenység emelkedésére. Kereken meg kell mondani, hogy az ésszerűtlen túlgépesités is emelheti az árutermelés költségeit. Ezért helyesen teszik a dunaszerdaheiyi járásban, hogy alaposan elemzik, egy korona gépvásárlásra hány korona értékű mezőgazdasági árutermelés jut. A jövőben elsősorban olyan gépeket vásárolnak, amelyek leggazdaságosabbak és legnagyobb mértékben hozzájárulnak a munkatermelékenység emeléséhez. A jövőben tehát az irányítás tökéletesítésének szellemében helyesen tesszük, ha az önköltség csökkentése mellé mindig odasoroljuk a minőséget is, mert a kettő együttvéve hozhatja meg csak az ésszerű gazdálkodást és az életszínvonal emelkedését. BÁLLÁ JÓZSEF A Dunakanyar gyöngye AZ EMBERT SOKÁIG elbűvöli a vadregényes táj szépsége. Pazar látvány, amint a lomha Duna körülöleli a kéklő hegyláncot. Az innenső parton egy völgyecskében pionírtábor húzódik, a Kék hal vendéglő impozáns épülete pedig messziről Ide csalogatja a vendégeket. Ilyen festői és idegenforgalmi szempontból is egyre jelentősebb' helyen húzódik meg a falu, Garamkövesd. A már említett körülmények arra késztetik a helyi nemzeti bizottságot, hogy fokozott gondot fordítson a falu szépítésére, fejlesztésére. Amikor ott Jártunk, Stugel László, a helyi nemzeti bizottság elnöke, épp a falu csinosításán fáradozott, mert vagy egy tucatnyi emberrel járdát betonoztak. Amolyan szomszédi kisegítő alapon. A társadalmi munkát úgy szervezték meg, hogy mindenki a saját háza előtt betonozza a járdát, de persze Jobban megy a munka, ha többen végzik. A homokot a helyi nemzeti bizottság bányájából szállítják és így olcsóbb a járdakészftés. Az elnök számítása szerint, hogy ha előrekészített betonkockákat raknának le, mintegy felével többe kerülne a járdaépítés. Kell is a takarékosság, mert a helyi nemzeti bizottság idén bizony nagy fába vágta a fejszéjét. Utak portalanítására, járdák építésére nem kevesebb, mint félmillió koronát fordítanak. Erre a célra jelentős kölcsönt vesznek fel, de a jövőben már a helyi gazdálkodás olyan jól jövedelmez, hogy nem lesz majd szükség hitelre. A Garamkövesdi Helyi Nemzeti Bizottság, amint az elnöktől megtudtuk, példásan fejleszti a helyi gazdálkodási üzemrészlegeket. Számítások szerint a kőbánya 125 ezer koronát, a két teherautó 180 ezer koronát hoz a költségvetésbe. A rönkfűrészelő gépet leállították, de hamarosan azt is üzembe helyezik. Kapnak egy vízibágert, amely havonta 35 ezer koronát Jövedelmez. A nemzeti bizottság pénzügyi bizottsága úgy gondolja, hogy a helyi gazdálkodásból származó be-Lelkes hangulatú felszabadulási ünnepségek Csehszlovákia népe a felszabadulás jelentőségéhez méltón nagy lelkesedéssel ünepelte meg a 22. május 9-ét. Az ünnep előestéjén kegyelettel emlékezett meg a szovjet hősökről és az ellenállási harcban hősi halált halt csehszlovák hazafiakról. A párt, a kormány, a társadalmi szervezetek május 8-án megkoszorúzták a prágai oláanyi temetőben nyugvó szovjet katonák sírjait, és a Vltkov-hegyen az Ismeretlen Katona sírját. Koszorút helyezett el a sírokra. A. J. PelSe elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetője is. Hasonló ünnepségek zajlottak le a bratislaval Slavínon, ahol a párt nevében Alexander Duböek elvtárs, az SZLKP KB első titkára a Szlovák Nemzeti Tanács nevében pedig Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Michal Sabolőík elvtárs, a Nemzetgyűlés elnöke helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit. • • • Május 9-én a prágai Julius Fuöfk parkban tartott ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a felszabadulás 22. évfordulójáról. A nagygyűlésen résztvettek Pártunk Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, élükön Antonín Novotny elvtárssal, a CSKP KB első titkárával. Megjelent S. V. Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete, valamint a szocialista országok diplomáciai képviselői. Az ünnepséget a csehszlovák és a szovjet himnusz vezette be. Majd M. Koufil, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. Az ünnepi beszédet Martin Vaculík a párt prágai bizottságának főtitkára mondotta. Ezután A. J. Peláe, a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének vezetője szólalt fel. A beszéd elhangzása után Vladimír Smeral nemzeti művész olvasta tel Csehszlovákia népének üzenetét a Szovjetunió népeihez. Az Internacionálé elhangzása után megjelent az emelvényen a prágai Dukla sportegyesület húsz kiváló sportolóból álló csoportja, amelynek élén Hanna MaSková, a kiváló mfl^ SZABAD FÖLDMŰVES 1967. május 13. korcsolyázónő a Köztársaság Érdemes Sportmestere vette át az üzenetet, amelyet a Barátság és Béke stafétájának résztvevői visznek a szovjet határra. Ezután az „Irány Prága“, a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadseregcsoport indulójának pattogó hangjai mellett és a sokezres tömeg viharos ünneplése és tapsa közepette elindult az üzenetet vivő staféta. Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában zajlott le a* ünnepi nagygyűlés, amelyen résztvettek Szlovákia Kommunista Pártjának és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak vezető személyiségei élükön Alexander Dubíek elvtárssal az SZLKP KB első titkárával, valamint Michal Chudík elvtárssal, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével. Az ünnepi beszédet Ján Janik elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja tartotta. A szovjet nép testvéri üdvözletét 1. Sz. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkonzula tolmácsolta. Befejezésül a Ján Nálepkáról elnevezett Katonai Művészegyüttes adott színvonalas műsort. Becses vendég Alsószecsén Április 22-ike sokáig emlékezetes napja lesz Alsószecse lakosságának. Nagyrabecsttlt vendég látogatta meg a községet, I. S. Kuznyecov elvtárs, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. A látogatás abból az alkalomból történt, amikor a falu földmfivesszövetkezete felvette a Csehszlovák Szovjet Barátság Egységes Földműves Szövetkezete címet. A járás székhelyén, a párt Központi Bizottságának küldötte, a párt járási bizottságának, a járási és nemzeti bizottságnak vezetői, valamint a járási termelési igazgatóság funkcionáriusa fogadták a szovjet főkonzult. A becses vendég meglátogatta a helyi fajtenyésztő intézetet, majd résztvett a szövetkezet ünnepi gyűlé-A munkához méltó megbecsülés Pathó Károly elvtársnak, lapunk főszerkesztőjének a földművelés és élelmezésügyi miniszter „A Szocialista Mezőgazdaság Építője" című kitüntetést adományozta. Pathó elvtárs csaknem hét évvel ezelőtt vette át a Szabad. Földműves vezetését. Ezen idő alatt körültekintő irányításával, alapos szervező munkájával, valamint lendületes, nagy tárgyismeretre valló írásaival új. szint vitt lapunk hasábjaira. Személyes példaadásával, türelmes nevelői munkával, aktivizálta, színvonalasabb tevékenységre serkentette a lap szerkesztői kollektíváját. V, sokirányú, áldozatkész tevékenységének eredményeképpen a Szabad Földműves politikai és szakmai színvonala, valamint a megjelent írások irodalmi szintje örvendetesen emelkedett és nagy mértékben megnőtt olvasóink tábora. Azt hisszük, előfizetőink és olvasóink óhaját ts kifejezésre juttatjuk, amikor kiérdemelt kitüntetése alkalmából őszinte szívvel köszöntjük. A Szabad Földműves szerkesztőségének kollektívája Készül a járda vételek jóval meghaladják a félmillió koronát. De a következő években még ennél Is több bevételre számíthatnak. A falu, amint már említettük, festői helyen fekszik és a turisták Is egyre nagyobb számban látogatják. Ezért a lakosok kötelezettséget vállaltak a falu szépítésére. Egy lakosra átlag 7 és fél óra társadalmi munka jut. Különös gonddal rendezik a házak előtt a virágoskerteket. Mutatós az 58 áras park, de ezen a téren is tovább haladnak. Tovább parkosítanak, hogy az Idegen mindenütt szépet lásson. A szép táj, a szép falu vonzza tehát majd a turistákat, de a szórakozási és elszállásolási lehetőségekről is gondoskodni kell. A Kék halban a legkorszerűbb körülmények között étkezhet a vendég. Hagyományos bográcskákban olyan halpaprikást kaphat például, hogy még évek múlva is megemlegetheti. Az állami gazdaság reprezentációs borospincéjében pedig igazi kövesdl bort kortyolgathat. Megalakítják a nyugdíjasok klubját terraszos kávéházzal, ahol szintén jól érezhetik magukat a vendégek. A személyautó tulajdonosok örömére camping tábort létesítenek 100—150 sátorral. Az autókra nyugdíjasok ügyelnek majd. Az egyik üzem épületében pedig 85 férőhelyes szállodát rendeznek be. Sok itt a munka, sok a terv, az elképzelés, a helyi nemzeti bizottság dolgozóinak és a falu minden lakójának még nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a falu valóban a Duna kanyar gyöngye legyen. De az indulás jó, bíztató. Amikor Stúgel László 1960-ban hazajött falujába, bizony nem gondolta, hogy ennyi munka vár még rá. De amint maga mondja, most jóleső érzéssel nézi a falu közepén lévő látványos parkot, a pionírtábort. örül annak, amit közös munkával létrehoztak és bízik benne, hogy a falu lakói a' jövőben is hasonló lelkesedéssel dolgoznak. B. J. són, amelyen Savéi elvtárt adta át az új nevet a járás egyik legjobb szövetkezetének. Ezen a gyűlésen adták át a szövetkezetnek a járási nemzeti bizottság és a Termelési Igazgatóság vándorzászlaját, melyet az I. negyedévben elért jó eredményeiért érdemelt ki a kiváló szövetkezet. A gyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték a szovjet vendéget. K ú c s Gyula, Alsószecse Amire régen vártunk A Csermosnya völgyében fekvő Barka községen át vezet a turistaút a gyönyörű fekvésű Szádellői völgybe, amelyet a turisták nyáron szívesen keresnek fel. A község kereskedelmi hálózata, olyan szegényes, hogy az átutazó turisták, ha nem választották a hosszas sorbanállást, a szükséges cikkeket nem vásárolhatták meg. Ha pedig megindult a turistaforgalom, a lakosságnak is hosszú ideig kellett várakozni a kiszolgálásra. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet a vendéglátó iparban is, amely egy három kis asztalkával rendelkező üzemmel próbálta megoldani feladatát. Végre 1966-ban megkezdődött egy megfelelő épület emelése, melynek munkálataiban a helyi lakosság 2116 brigádórával vett részt. Ez év Július 1-én már meg is nyílik az élelmiszerbolt és a vendéglő, és így régi vágyunk valóra válik. Korszerű üzletben vásárolhatnak asszonyaink és a turisták is szívesebben látogatják meg szép tájunkat. Árvái Ferenc, Barka A ‘földműves válaszol s Mikor lesz nyugdíjra igénye az EFSZ-ben dolgozó EFSZ tag feleségének? Vezér Miklós gesztetei olvasónk levelében kérdi, mikor lesz a most 63 éves feleségének — saját munkatevékenysége alapján — igénye EFSZ nyugdíjra, ha két gyermeket nevelt fel, akik közül az egyikről (most 44 éves) még most is gondoskodnia kell, mivel szellemi elmaradottsága miatt ápolásra szorul (1957 óta szociális segélyt kapj? Feleségének mivel 60. életévét betöltötte igénye van öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha a szövetkezetben legalább 20 nyugdíjévét ledolgozott. Ebbe a 20 évbe pótidőként be kell számítani azt a teljes időt, amíg gyermekeiről azok 3 éves koráig gondoskodott, illetve azt az időt, amíg kiskorúsága ideje alatt (tehát 18 éves korig) gondoskodott elmaradott gyermekükről, ha az állandó ápolást igényelt és nem részesült intézeti gondozásban. Természetesen ha a két pótidő fedi egymást, mint ebben az esetben is, csak az egyik — a hosszabb számítható, azaz az első gyermekük kiskorúságának teljes ideje (18 év), feltéve ha az egész idő alatt ápolásra szorult. Ha ezen körülményt nem ismernék el, a két gyermek nevelése gondozása címén legfeljebb 6 év lenne elismerhető (feltéve ha születésük között legalább 3 év telt el). A másik kérdés, hogy felesége az EFSZ-ben ledolgozott-e minden évben elegendő számú napot. Mivel felesége egy munkaképtelen személyről gondoskodott, évente legalább 100 munkanapot kellett volna ledolgoznia. Levele adatai alapján — a fenti feltételek teljesítése esetében — feleségének igénye lenne már öregségi nyugdíjra. Van-e igénye az EFSZ-szel szemben „stabilizációs“ kölcsönre családi ház építésére? Fél Ilona csicsói olvasónk a fenti kérdéssel fordult hozzánk. Levelében írja még, hogy régi erősen megrongált közös házban laknak, férje 1950 óta a szövetkezet lelkiismeretes dolgozója. A Tt 1964/191 sz. hirdetmény szerint az építési költségekre az Állami takarékpénztár 30 évi törlesztésre 2,7 % kamatozású kölcsönt nyújthat. Az EFSZ 15—25 000 korona összegű kamatmentes kölcsönnel segíthet az önsegélyes módon családi házat építő tagjának de az ilyen kölcsön nyújtására senkinek sincs perelhető jogigénye. A kölcsön összegéről az EFSZ elöljárósága dönt. Az idézet rendelkezése értelmében az ilyen kölcsönt az EFSZ elengedi, ha a dolgozó a kölcsön nyújtásától kezdve 10 éven át dolgozik a szövetkezetben. A kölcsönt azért nevezik „stabilizációsának, mert ezzel az anyagi előnnyel jutalmazzák a mezőgazdaságban -- ugyanabban a vállalatban, (szövetkezetben) dolgozókat. Dr_ j.- j
