Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
Jól haladnak a tavaszi munkák I A szép, meleg idő szinte ugrásszerűen gyorsította meg a tavaszi munkák ütemét. A kezdeti, átmeneti lemaradás után azt mondhatjuk, hogy minden növény agrotechnikai időben kerül a földbe, öröm járni a határt. Általában jól kikelt a cukorrépa és a legtöbb helyen a sarabolás után már egyelik is. A kukorica is kellő hőmérsékletű földbe került. A korai burgonya pedig már szépen fejlődik. így, határszemle után elgondolkodik az ember, milyen más ez a tavasz. Megy a munka különösebb fennakadás nélkül, pedig nincsenek hajszálpontos ütemtervek, agyonparancsolt munkatempó. A felsőbb szervek, főleg a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok inkább szaktanácsokat adnak, vagy segítenek, ahol lehet, de a munka irányítását rábízzák a mezőgazdasági üzemek vezetőire. Igen, minőségi változás történt a munka szervezésében, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági üzemeknél, hanem az őket segítő, szolgáltatásokat nyújtó üzemeknél is. A gépjavítókra egyre kevesebb a panasz. Marian Takáötól, a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság diszpécserétől megtudtuk, hogy a tavaszi munkák második szakaszára kis híján 100 százalékra üzemképesek a gépek. Amikor ezt az állítást a berencsi szövetkezetben Berecz Jenő agronómusnál ellenőriztük, jó eredményre jutottunk. Dicséri Varga István gépesítő munkáját és állítja, azért halad jól a munka, mert úgyszólván nincs gépkiesés, így a munka dandárja közepén egyáltalán nem ideges, kapkodó. Elégedett a cukorrépa kelésével. Kukoricavetés körül sem volt komolyabb probléma. A kedvező időben megállás nélkül palántázzák a dohányt. Harminc hektár kendert is vetettek, mert jó tapasztalataik vannak vele. A múlt évben 110 mázsás hektárbozamot adott. A munkát olyan jól megszervezték, hogy még munkaerő-fölösleg is mutatkozik. A kertészet virága KAPA VAGY HERBICID A gyomirtószerek használatának fokozatos elterjedése a mezőgazdasági dolgozók körében megrengette a kapálásba vetett kizárólagos és egyedüli hitet. Ma mindkét módszernek megvannak a maga prófétái, de legtöbben egy harmadik nézetet vallanak, azt tartják, hogy a jelenlegi adottságok közepette egyik is, másik is szükséges. Megkértük három járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának dolgozóit, mondjanak véleményt legalább egy-két vonatkozásban e témával kapcsolatban, hiszen minden terménnyel foglalkozó, kimerítő felelet igen hoszszadalmas lenne. DUNASZERDAHELYEN B a r t o s Andor mérnök, a termeldési igazgatóság főmérnöke abbéli nézetének adott kifejezést, hogy a mezőgazdaságilag fejlett országokban ma már szinte elképzelhetetlen a különféle gyomirtó vegyszerek alkalmazásának beszüntetése, hiszen a jelenlegi körülmények között ez teszi a termelést a lehető legolcsóbbá és legtökéletesebbé. Sajnos, nálunk kevés a vegyszer, pedig/ a gyakorlatban is elismerésre talált például a kukoricában alkalmazható* Zeazin. Magyarországon a közeli Magyaróvár környékén, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban és másutt a Hungazin használata után egyáltalán nem kapálnak. Két éven át kísérte figyelemmel a vetéstől a betakarításig az egyes munkálatokat. Ebben Vámos Ferenc Kossúth-díjas főmérnök is segítségére volt, aki az idősebb generáció tagja és egyesek azt tartják róla, hogy nézetei konzervatívak. Talán így is van, mert amíg valamilyen módszer helyességéről saját maga meg nem győződik, addig nem engedi alkalmazni azt és a régihez tartja magát. De Hungazin a kukoricában az más, az már egy „régi“ jól bevált módszer. Persze, fontos a technológiai fegyelem, az előírt adagok, az alkalmazás hőmérséklet szerinti időpontjának és egyéb kívánalmaknak a betartása és a jó velőgép. Mindez nálunk még sok kívánni valót hagy maga után. A talaj egyébként náluk is olyan, sőt talán még könnyebb, mint a Csallóközben. A cukorrépát szintén kapálás nélkül lehet termeszteni, ha rendelkezésre áll a megfelelő herbicíd.' KOMAROMBAN Zizka Stefan, a termelési igazgatóság növényvédelmi agronómusa úgy vélekedett, hogy a kukoricában hektáronként alkalmazott két kg Selektin és két kg Zeazin nem hagy a következő évben reziduális utóhatást. Ilyen vegyszer-kombináció esetén, ha kaliberezett kukoricavetőmagot pontosan beállítható távolságra vetőgéppel juttatunk a földbe, a vegyszeres kezelésen kívül elégséges mindössze két sarabolás. Répa esetén jelentős termelési költség-megtakarítás érhető el, ha egycsírájú vagy koptatott gomolyú magot vetünk a szükséges vetéstávolságra pontosan beállítható géppel. Silókukoricában vagy kukorica-hüvelyes keverékben nem a csökkenthető talajművelés miatt, hanem főleg azért előnyös a szelektív vagy más gyomirtószerek alkalmazása, mert így a zöldtakarmányt a káros hatású gyomfélék nem teszik értéktelenné. ÉRSEKÜJVAROTT Mudroch Jozef mérnök a termelési igazgatóság főagronómusa a 6 SPKX jelzésű, szükséges kukorica-vetéstávolságra pontosan beállítható gépről elmondotta, hogy annak előnyeiről a hodoníni járásbeli blatniőkai EFSZ-ben személyesen győződött meg. Ott évente körülbelül 400 hektárnyi kukoricát vetnek az említett géptípussal, és egyáltalán nem kell egyelni. Ezért az érsekújvári járás részére ez évben előirányzott 10 említett vetőgépen kívül, olyan járásoktól, amelyek ezt a típust idegenkedtek átvenni, még 20 gépet sikerült szerezniük. Áprilisban 28 EFSZ gépesítőínek bemutatták a gép gyakorlati használatát, amely hektáronként 12— 15 kg Galántán kaliberezett kukoricát vet el, ami azt jelenti, hogy a régi típusú 25—30 kg-ot felhasználó gépekhez mérten 15 kg vetőmagot megtakarít. Az új módszerrel az egyelésen kívül egy sarabolás takarítható meg, ami hektáronként átlag 250 korona termelési költségcsökkentést jelent. Egy vetőgép napi teljesítménye 15 hektár és ha csak 100 hektárnyi kukoricát vetne is el, ez 25 000 korona értékű munka, valamint 6000 korona értékű vetőmag-megtakarítást jelent, tehát vételárát egy hét alatt két és félszeresen megkeresi. Ha elég Zeazin állna a mezőgazdaság rendelkezésére, megtakarítható lenne még egy sarabolás. Jelenleg a munkamenet a következő: herbicíd alkalmazása, vetés, egyszeri boronálás, legfeljebb kétszeri sarabolás és a betakarítás. Az elmondott módszerrel 3000 hektárnyi kukoricát vetnek magra az erre szánt 15 ezer hektárnyi összterületből. Az elmúlt évben ezt a módszert csak két szövetkezetben próbálták ki és 76 mázsás szemeskukorica hektártermés volt az eredmény. Sajnálatos, hogy most, amikor felvilágosítással és meggyőző gyakorlati példákkal sikerült a járásban elismerést szerezni a herbicideknek, nem áll a termelési igazgatóság módjában az anyagellátás terén teljesíteni a kívánalmakat. Vegyiparunk és külkereskedelmünk ugyanis nem képes lépést tartani a mezőgazdasági termelés természetes fejlődésének követelményeivel. Reméljük, az említett hiányosságok csak átmeneti jellegűek és amennyivel a jövőben a megkívánt határérték eléréséig több hatásos gyomirtószer áll majd rendelkezésre, annál kevesebb kapavágásra lesz szükség. Ügy véljük, ennyiben foglalhatnánk össze az elhangzott vélemények közös gondolatait. Nézetünk szerint is a vegyszerek használatáé a jövő, mert megkönnyítik a verejtékes munkát, ami lényegében minden tevékenységünk végcélja. Nyilvánvaló, hogy azokban a körzetekben, ahol az ipari üzemek működése munkaerőhiányt okozott a mezőgazdaságban, ott a herbicidek alkalmazása nélkülözhetetlen. Viszont azokban a községekben, ahol nagy a munkaerőfelesleg, az EFSZ vezetői nehéz helyzetben vannak, mert a tagság részére munkáról itt is gondoskodniuk kell. Kötelességük mérlegelni, hogy a közös pénzt kiadják-e a faluból vegyszerért, avagy meghagyják azt a tagságnak a kapálásért járó munkadíjként. Az ilyen tényállásból kiindulva a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok — jelenleg amikor vegyszerben nem bővelkedünk, s esetleg a jövőben amíg a helyzet nem változik meg — figyelembe vehetnénk a helyi adottságokat és a megszokott egyenlősdi helyett ennek alapján utalhatnák ki a herbicideket. Kis mennyiségben, főleg tapasztalatszerzés céljából azonban a jelenleg arról lemondó EFSZ-eknek is juttatni kell a gyomirtószerekből. KUCSERA SZILARD BEKOPOGTATTUNK a Bratislava Vidék Járási Termelést Igazgatóságára is. Bizony itt sokrétű a munka, mert 3900 hektáron termelnek szőlőt, és 721 hektáron gyümölcsöt. A szőlészet és gyümölcsészet elég sok munkát ad így tavasz idején, de itt sincs lemaradás. A kalászosok vetésének tervét túlteljesítették, étkezési és takarmányborsóbúl is többet vetettek az előirányzottnál. Nem feledkeztek meg a rétek és legelők gondozásáról sem. Ebben a járásban ez lényeges kérdés, mert 6024 hektár rétjük, és 2689 hektár rétjük, és 2689 hektár legelőjük van. Pomsár Ladislav mérnök-agronőmus szerint mintegy 2500 hektár rétre adtak hektáronként 170—200 kg tiszta tápértékü műtrágyát, hogy így magasab hektárhozamot érjenek el. A TAVASZI MUNKÁK ÜTEME természetesen a déli részen a leggyorsabb. Ezért ellátogattunk a pozsonypüspöki EFSZ-be. Kmety János elnöknek és Anjeski Gyula mérnök-agronómusnak itt sem fő a feje a tavaszi munkák miatt. Sarabolják a takarmányrépát, a kukorica vetése is befejeződött már. Azonban Ján Vojtek ökonőmus egy igen fájó problémát említ meg. A szövetkezetét az utóbi időben erősen szakosítják, mégpedig szarvasmarha-tenyésztésre. Ennek megfelelően átalakították a vetésforgót is. Több gabonafélét és főleg több évelőtakarmányt termesztenek. A lucerna vetésterülete például 45 hektárral emelkedett. Hogy a szarvasmarha-állomány részére minél több szálastakarmányt termelhessenek, három évvel ezelőtt vásároltak egy 350 hektáros öntözőberendezést. A 3 millió 200 ezer koronás költséggel elkészített öntözőberendezés azonban használhatatlan, mert a Nyitrai Kerületi Meliorációs Vállalat nem tud szerezni hozzá ellenállásokat. Tehát a drága öntözőberendezés néhány koronás alkatrészhiány miatt van tétlenségre Ítélve. Általában azt mondhatjuk, hogy az idei tavaszi munkák kevesebb problémát hoztak, mint az előző években. Vendelin Péter, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának főagronúmusa és Emil Pagáö agronómus sem említett olyan kérdést, ami nagyobb nehézséget okozna. A keverékek vetéséhez elegendő vetőmaggal rendelkezünk. A múlt évvel ellentétben most hüvelyesekből sincs hiány. Ez azt jelenti, hogy megfelelő fehérjedús keverékeket vethetnek a mezőgazdasági üzemek. Persze lucernamagbúl hiány volt és Így nem teljesíthették az alávetések tervét. De hogy a jövőben elegendő vetőmaggal rendelkezzünk, Pagáö elvtárs azt javasolja, hogy a mezőgazdasági üzemek hagyjanak az első kaszálású lucernából Is magra, mert a hideg miatt alacsony növésű és van rá remény, hogy magot hoz. Jó tehát az idei tavasz, a munkák ütemével is meg lehetünk elégedve. Ügyesen dolgoznak a földművesek és egyelőre jó termést ígér a határ. BÁLLÁ JÓZSEF Népes a határ a kapálók seregétől. Szakmellóklet: GJUHDLCS Z01DSEE VIRÁG Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Bratislava, 1967. május 13. Ara 1,— Köa XVIII. évfolyam, 19. szám.
