Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-14 / 2. szám
ÚJ HÁZIÁLLATUNK A TENGERIMALAC I Gyermekkorunk emlékei közé tartozik a vásárok, piacok és egyéb sokadalom „szerencsemondó“ embere, aki egy hosszúkás dobozban elhelyezett cédulahalmaz felett pislogó állatkát cipelt. Ez az állatka volt a „planétásmalac“, amelynek az volt a feladata, hogy a dobozból kihúzzon egy cédulát annak az embernek, aki jövőjének rejtelmeibe ezúton kíván belelátni. Európában a tengerimalac mint szerencsemalac kezdte pályafutását, amelyet abból az időkből örökölt, amikor a tengeri hajósok hajóin szintén szerencseállat szerepét töltötte be. Akkor is, ma is szerencsemalac, csak más fogalmak szerint. Akkor planétát húzott a kíváncsiaknak, ma pedig háziállat és valamennyi klinika, kórház, szérum és oltóanyagtermelő intézet, valamint a különleges rendeltetésű laboratóriumok kísérleti állata lett. A tengerimalac számtalan embernek nyújt kereseti lehetőséget. Az alig félkilogrammos PL NÖVÉNYTERMESZTŐK a '' baromfitrágya felhasználásától több okból idegenkednek. Kifogásolják, hogy a baromfitrágya túl heves. Ha homokot és lassan bomló szervesanyagot is használnak al mosásra, az alom nem eléggé érett és a trágya gyommagvakat tartalmaz. Ezzel szemben a kertészek — főleg a virágkertészek — a baromfitrágyát már régóta szívesen felhasználják. Felhasználás előtt rendszerint maguk kezelik, érlelik. Ma azonban az olyan államokban, ahol az intenzív baromfitenyésztés széles körben elterjedt, olyan nagy mennyiségű baromfitrágya áll rendelkezésre, hogy az üzemeknek nemcsak az értékesítés, hanem maga a tárolás is komoly gondot okoz. A felhalmozott baromfitrágya kedvez a legyek szaporodásának és erős szagot áraszt. A helyes tárolás és szagtalanítás tehát több szempontból is sürgető problémává vált. állatkáért a fenti intézmények jó árat fizetnek. A tenyésztők szerint ötször kevesebbe kerül a tartása, szaporítása, mint pl. a házinyúlnak és ugyanakkor ötször nagyobb az ára az értékesítés során. Tehát háziállat lett, szaporítása pedig termelési ágazat. Egyes országokban vállalatok alakulnak tenyésztésére a laboratóriumok ellátása céljából. Ezenfelül igen sok A nagyüzemi telepeken homokot ma már ritkán használnak almozásra. Bizonyos alomanyagok, mint a faforgács és a füiészpor nehezen bomlanak és ha nyersen kerülnek a földre, ez rontja a trágyázás értékét. Gyommagvat a baromfitrágya nemigen tartalmaz, hiszen az intenzív körülmények között tartott tyúk takarmányában egyáltalán nem szerepel. Másrészt pedig a baromfi bélcsatomáján átment és egészben kiürített gyommag a kísérleti eredmények szerint elveszti csíraképességét. Angliában a kertészeti növények, főleg pedig a pázsitfüvek felnitrágyázására szárított, tiszta baromfitrágyát már régóta forgalomba hoznak. A szárított, tiszta baromfitrágya vetekszik a legjobb műtrágyakeverékkel, de előállítása drága. helyen úgy tartják, mint a macskát, vagy a kanárit. Végtelenül szelíd, tiszta és rendszeres kotrectakarítással teljesen szagtalan. Életével és pusztulásával az őshazában, Dél-Amerikában ízletes húsával, a többi kontinensen pedig kísérleti állatként szolgálja a humántherápiát, az embert. A tengerimalac a leghitelesebb adatokat adó kísérleti állat. Tenyésztése tehát népgazdasági érdek és ezen túl egyéni érdek is. Szikora András (Bp.) A nagyüzemben gyakorlatiasabb eljárás a baromfitrágya komposztálása, amit tulajdonképpen a kertészek különféle receptek szerint már régebben is készítettek. Ilyen eljárást ajánl az amerikai R. E. Matlock, amit az ottani nagyüzemek a gyakorlatban is jó eredménnyel kipróbáltak. Az eljárás lényege a következő: A tiszta baromfitrágyát kb. 30—40 cm vastagságban a földre terítik. Mélyalommal, vagy egyéb trágyával is lehet keverni, de az egész 80%-a tiszta baromfitrágya legyen. Ezután ha a trágyát előzőleg szuperfoszfáttal nem kezelték, szuperfoszfátot és kalciumszulfátot (tonnánként kb. 50 kg), ha sok szerves alomanyagot (farost, szalma stb.) tartalmaz, ammóniumszulfátot szórnak a halomra. Ezután nedvesítik, azaz lelocsolják. 2—4 nap múlva a halomban sok légylárva található. Ekkor gépi berendezés segítségével az egész anyagot 150—180 cm magas halomba hányják. A halmozás után megindul az erős bemelegedés és a légylárvák elpusztulnak. További 10 nap múlva — a szükséges időt elsősorban az időjárás határozza meg — a trágyahalmot újabb locsolás közben átforgatják, s 3—4 átforgatás után az anyag már nem melegszik, a komposztolási folyamat befejeződött. A trágya eredeti súlya az eljárás folyamán 25 %-kal csökken. A kapott végtermék értéke a trágyázást kísérletek szerint a szárított marhatrágyának kb. háromszorosa. vAradi barna Mikroelemek hatása a juhokra Szoptató anyajuhokkal végzett kísérletben az egyes cső, portoknak különböző mennyisé\ gű és különböző összetételű I mikroelemkeveréket adtak. A bárányok csak elválasztásuk után hat hónapos koruktól éves korukig kaptak mikroelempótlást. Az anyajuhoknál vizsgálták a mikroelemek hatását azok termelőképességére és szaporodást képességére. A második kísérletben pedig a bárányoknál vizsgálták a mikroelemek hatását a növekedésre, a gyapjú- és húshozamra. A kísérleti csoport anyajuhai a kísérlet végén 3,8—12 kg-mal nagyobb élősúlyt értek el. A bárányoknak a mikroelemadagolás hatására 0,37—0,59 kg-mal nagyobb volt az élősúlyuk. Vérük hemoglobin-tartalma 13,7—25,9 százalékkal volt nagyobb. A kísérleti csoportban valamennyi juh tápanyagemészthetősége is jobbnak bizonyult. (Ovcevodsztvo, Moszkva) A linolsav hatása a tyúk szaporodására A linolsav hiányt — a zsírszövetek nagy tartalékai miatt — kifejlett állatban jóformán nem lehet előidézni: a csibéket kell napos kortól kezdve hiányos étrenden tartani. Az Így nevelt állatokat továbbra Is linó lsavmentes (kontroll) és lino lsavval kiegészített (kísérlett) étrenden tartva, a kísérleti csoportnál nagyobb volt a tojóstermelés, a tojások súlya és keltethetősége. A kísérleti csoportnál mind a plazmában, mind a termelt tojások sárgájában megjelent a linolsav és csökkent a hiánytünetként fellépő eikozatriénsav mennyisége, de a plazma és tojássárga-linolsav csak bizonyos etetési szint felett jelentkezett. (Tojássárgában napi 20 mg etetésekor, — plazmában napi 40 mg etetésekor.) A hiány következményei legklrívóbbak a tojások rossz keltethetőségében, továbbá a hiányos étrenden tartott tojóktól származó csibék lassúbb fejlődésében jelentkeztek. (Nutr. Rev., New York) Fermentum készítmény hatása a nyércek növekedésére A kísérleti csoportok nyérceinek, naponta állatonként 0,2 g fermentum készítményt adagoltak, mely kedvező hatással volt a nőivarú állatok növekedésére és súlygyarapodására. A hímnemű állatokra azonban kevésbé hatott. (Krolikov Zverov, Moszkva) KÉffiHWí 3 A BAROMFITOLL KIVÁLÓ TAKARMÁNY LEHET A vágóhidak baromfitoll-hulladékának felhasználása takarmányozásra már régebben felvetődött probléma. Dr. j. D. Summers, akit az Ontario! Mezőgazdasági Kollégiumban e kérdés kutatásával bíztak meg, a baromfitollat kiváló fehérjetakarmánynak találta. Ilyen felhasználásához megfelelően elő kell készíteni, hogy a benne levő amtnósavakat az állat értékesíteni tudja. Egyelőre azonban a felhasználást nagyon gátolja rendkívüli drágasága. Takarmányozási kísérletek során igen jó eredményt értek el, ha a 15 % fehérjét tartalmazó baromfitakarmányban 2—3 % volt a tolliszt aránya. Nem volt észlelhető hátrányos következmény akkor sem, ha a 23 % fehérjét tartalmazó takarmányban a tolliszt aránya a 8 %-ot is elérte. (Moultry Meat, V. B.) Délamerikai importból származó tengerimalac, amely hathetes korában 37 dkg súlyú. (A szerző felvétele) A baromfitrágya előkészítése trágyázási célra
