Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-08 / 18. szám
w Épülnek és szépülnek falvaink Még a kezdet kezdetén, 1949-ben Sliácon egy rövidebb politikai iskolázáson találkoztam R é t y István elvtárssal, a párt veterán harcosával. Sokat beszélgettünk. Nekem akkoriban nagyon tetszett a vízvezeték, a szép városi környezet. 0 azt mondta, hogy pár év múlva a falvak egy része is vízvezetéket kap, és olyan szépek, korszerűek lesznek, mint a városok. Az előrelátó kommunista nem tévedett. Ma már szinte meglepően csinos, városias Gímes község, vízvezetéket kapott Izsa és Guta is. Csak három falun keresztül mérjük le a fejlődést, de száz és száz hasonló példával találkozhatunk, ami bizonyítja, hogy a felszabadulás óta nem ültünk karbatett kézzel. A gímesi vár tövében A hegytetőn őrt állő várrom meszszlről a gímesi völgybe csalogatja az embereket. Nem bánja meg, aki idejön. Megismerkedhet itt történelem^ mel, és kellemes órákat tölthet el a kör alakú tő partján. Ha kedve tartja, csónakázhat is a víz tükrén. Sok-sok turista érdeklődését kelti fel a gímesi vár története. A XIII. században építették. A XV. században heves ostrom után lerombolták a törökök. Forgács Zsigmond, nyitrai püspök 1613-ban újjáépítette, de 1663-ban a vár újra a törökök martaléka lett. A várat 1837-ig lakták, utána rábízták sorsára. Azóta magárahagyatva porladoznak az évszázados falak, romjain mélázó turisták kutatják a múltat. Külön élvezetet nyújt a látogatóknak az 500 éves gesztenyeliget és az sem csalódik, aki a faluban megtekinti a Forgács kastélyt, vagy pedig a gímesi hagyományokhoz illő igazán csinos új lakóházakat. A vár tövében épült sokszínű faházacska pedig külön élményt nyújt. A völgy két oldalát valósággal telitüzdelték velük. Két- és több személyes szobái minden igényt kielégítenek. Valóságos mesebeli mézeskalács házikókra emlékeztető szállások ezek. Beleillenek a gímesi völgy romantikus szépségébe. Pedig, amint Balkó Mihálytől, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtuk, a gímesi völgy kiépítése még csak a kezdet kezdetén van. Két évvel ezelőtt még csak egy pionírtábor húzódott meg a völgy egyik oldalában. Ma már a sok faházikó közül kiemelkedik a mutatós étterem. Minden bútoron, falrészen elégedetten pihenhet meg a szem, nem is beszélve a hatalmas szarvasagancsokról. Ez az étterem bizony minden turista igényét kielégíti. Büszke is rá Urbartek Lajos, az üdülőhely vezetője. Egy évvel ezelőtt szalaggal mérték ki az alapot és ma az étterem már forgalomban van. így gyarapodnak lassanlassan. A világotjárt embert ilyen kis örömök elégítik ki. Mert valamikor hét tenger tengerésze volt. Azért is került az üdülőtelep élére, mert hat nyelvet aktívan és ugyanannyit pasz-Csinos gímesi ház Vár of lefz Az egyik faházikö Falu a Leányvár romjainál Amikor az Izsai Helyi Nemzeti Bizottság irodájába léptem, a helyi és járási funkcionáriusok épp a falu sorsáról vitatkoztak. KOML0SI MENYHÉRTNEK, a helyi nemzeti bizottság elnökének ugyancsak fő a feje. Sok még a tennivaló, hisz az utcák ügy fel vannak bányászva, hogy az ember azt hiszi, sosem lesz talán már itt rend. — Nehéz poszt ez — mondja az elnök. — A nagy tragédia után még nem volt megállás. Türelmetlenek az emberek az utcák rendezetlensége miatt, de mit tehetünk. Ilyen nagy munkát nem lehet elvégezni pár hónap alatt. Hát bizony Izsán olyan munkát kezdtek el annak idején, hogy ilyesmire még a történelem folyamán nem volt példa. Százezrek, milliók az utcák rendbehozására, kanalizációra, középületekre. Szinte hihetetlenül újjászületik ez a régi település. A krónikások szerint VI. Ince pápa 1277-ben ajándékozta a Nyulak Szigetének. Azóta háromszor pusztította árvíz. A falusiak azt mondják, hogy 1895-ben az ár szintje magasabb volt, mint 1965- ben. Ezután épült újra a falu a leányvár romjaiból. A vár falaiból emelt családi házak évszázadokon keresztül dacoltak az idővel, egészen addig, amíg a Duna 1965. június 15-én újra rátört a falura. A Hereföld és a Templom-utcán jött a szennyes ár, és rossz emlékként 282 rombadőlt házat hagyott maga után. Vízbe roggyant tehát a családiházak fele. A fojtó ár öleléséből csak a vízbe roggyant házak cseréphíjas tetői látszottak ki. Sokakban felmerült a kérdés: „Lesz-e még falu a Leányvár mellett?“ Megmondom őszintén, magam is a kishitűek közé tartoztam, amikor a Gyulamajori emeletes munkáslakás tetejéről szemléltük Izsát. Azóta is kíváncsian vártam a percet, amikor újra találkozhatom a faluval. A találka nagy meglepetést hozott. Valósággal eltűnt a régi Izsa. Születési fájdalmaiban most nő ki fiatalabbra, szebbre. NÉMETH Arankával, a helyi nemzeti bizottság dolgozójával rójuk a falut. Amúgy is egészségtől kicsattanni akaró piros arca fel-fellobban a boldogságtól, amikor egy-egy utcarészletet, középületet mutat. Szemében ott ég az öröm lángja, ami jellemző az izsaiakra. Micsoda falu születik? Nem is falu ez, hanem város. A vízvezeték már elkészült 1 millió 600 ezer korona költséggel. Most a kanalizációt fejezik be. Teljes ütemben készülnek az utak. PUZDER Alexander csoportjával az utakat betonozza. Szép, szerinte két kilométer hosszú betonozott út lesz, alagcsövezéssel ellátva. Frantisek CSIGÁS, a Hidrostav építésze Szobráncból jött ide feleségével együtt, hogy segítsen az újjáépítésben. Jókedvű, örül, hogy segíthet az izsaiaknak. Még nekünk is bele kell kukkantani a műszerbe. „Ellenőrizzék, egyenes e a beton széle!“ — mondja tréfásan. Nem akármilyen munkát végeznek. Ha már egyszer belefogtak, azt akarják, hogy az izsaiak mindig hálásan gondoljanak rájuk. Nagy munka ez, hisz az utak rendhehozása 2 millió 700 ezer koronát emészt fel. De ha októberben befejezik, elégedetten járhat rajta majd minden izsai. Kísérőnknek örömtől repes az arca, amikor mutatja a trencséni Jednota ajándékát, egy korszerű önkiszolgáló üzletet, a sok-sok családi házat, az épülő, új kilenctantermes iskolát, mindent, ami az új falu arculatát formálja. Amint megtudjuk, a falu még tovább fejlődik. A tervek szerint egészségügyi központ, étkezde létesül. Százezres, milliós tételek mindenütt. Csak az állami segítség 8 millió koronát tesz ki, a trencsénieké pedig 6,5 millió koronát. A három védnökségi járás szinte hihetetlenül sokat tett. Naponta 800—900 védnökségi munkás dolgozott a falu újjáépítésén, és ennek köszönhető, hogy ma már minden család otthonra lelt. A trencséniek 84, az Uherské Hradisteiek pedig 43 lakást építettek. A sumperki járás főleg anyagot adott és 250 000 korona értékben élelmiszert, ruhafélét. Kit is említsünk a sok-sok önfeláldozó ember közül? Csehek és szlovákok otthonukat, munkahelyüket elhagyva siettek magyar testvéreik megsegítésére. A falu újjáépítésének ünnepén 800 vendég vett részt. Közülük 300-at kitüntettek. De kitüntetést kaptak előzőleg mintegy félszázan a helybeliek közül is. Elismerést érdemel mindenki, aki segített a tragédia után. A szigetlakók, akik a legnehezebb órákban sem hagyták el posztjukat, a védnökségiek, a járásiak. Ilyen szépen még talán sosem nyilvánult meg országunk nemzeteinek közösségi szelleme. A proletár nemzetköziség, a nagy összefogás, a szolidaritás emlékét őrzi Ján Habarta Uherské Hradiste-i iparművészi-tanár emlékműve is. Három oszlop emelkedik az ég felé, mutatva a három járás segítségét, mögötte pedig ott van az új falu, amely már minden kényelmet biztosít a lakosságnak. Szép ez az újjáépítés, bíztató, bár még csak fakad a bimbó, de nagy köszönet jár ezért az új faluért mindenkinek, aki a falu élet-halál harcában segített. Megmaradt és újjászületett egy magyar falu, ami szebb lesz, mint valaha. Ott látjuk ezt a szépséget az izsai lányok arcán is. Megifjodott itt minden és mindenki. Ott az emlékműnél, az élet kezdetén álló Németh Aranka is vidáman nevetett, mert megmaradt falujuk, az ősrégi Leányvár romjai mellett. Mérnöki pontossággal készül az új utca ke elmondja, hogy a falut a szó szóros Értelmében újjá kellett építeni. Nem kevesebb, mint 710 házat kellett felépíteni a romokból. Az építők dU cséretére legyen mondva, már 510- ben laknak. Az év végéig még további családi házakba és emeletes házakba költözhetnek be azok, akik az árvíz alatt elvesztették otthonukat. A családi házak építkezése méh lett -T annyi éves egyhelyben topot gás után — végre előtérbe került a középületek építése is. A két korszer rű óvodában nemsokára 240 gyermek kap elhelyezést. Épül egy 18 osztás lyos iskola, egészségügyi központ, úf kultúrház, szó van közös étkezdéről, élelmiszerüzletekről, bevásárló köz* ■ pontokról. A helyi nemzeti bizottság elnökének számítása szerint a középületek összesen 105 millió koronát emésztenek fel. Ezek után foggal remélhetjük, hogy a község városi szintű középületekkel rendelkezik majd. Persze, az új köntöshöz, a szép családi házakhoz, a mutatós középületekhez jó utak, járdák is kellenek. Mert mit ér egyik oldalon a korszerűség, ha a másik oldalon a sár, a rossz utak keserítik az emberek élei tét. Nagy eredmény, hogy végre eh készült a Komárom—Gúta útvonal, De sajnos, még a község főutcáján is gödrökbe huppan a járművek kereke, nem beszélve a mellékutakról. Ezen a téren bizony gyorsabb munkát kell kifejteni. E célra összesen 8 millió koronát fordítanak, de kell is, mert az építkezés miatt nagy itt a forgalom, és hamar elhasználódnak az amúgy is rossz karban levő utak. A tervek szerint panelút is készül, A múlt évben különösen a járdaépU tésben értek el szép eredményeket, hisz 17 utcában van járda. Nagy munkáról van itt szó, mert 27 kilométer hosszú utat kell rendbehozni. De idén mégis bíznak a munka sikerében a nemzeti bizottság funkcionáriusai, mert a lakosság is aktívan bekapcsolódik a falurendezésbe. A vállalt munka értéke 1 millió 312 ezer korona., amivel mintegy 2 millió 327 ezer koróna értéket hoznak létre. Joggal mondhatjuk, hogy város születik a falu helyén. Igaz, sokat kell dolgozni addig, amíg a mostani sok por, törmelék helyén csillogó tiszta- Ság lesz. Sok-sok társadalmi munkával hozzák rendbe a régi parkot és újabb kettőt létesítenek. De lassanlassan minden probléma megoldást nyer. Ottjártunkkor épp a futballpályára fektették le a zöld gyepkockákát. Nem kell tehát a futballcsap patnak a jövőben idegen pályán játi szani. Ján Jány elvtárs büszkén mutatta a 8 méter magas emlékmű modelijét. Nagyon szép kivitelű és mél* tóan emlékeztet majd az újjáépítők hősies munkájára. Az emlékmű modelije mellett megszemlélhettük a város címerének rajzát is. Mert most a nagy újjáépítés után szó van róla, hogy az óriásközség végre megkapja a városi címet. Gúta már 1512-ben szabad királyi város volt, mosí a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára ismét visszakapja régi rangját. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: BÁLLÁ JÓZSEF szíván beszél. Nyelvismeretre pedig szükség van itt, mert járnak ide Kanadából, Dániából, Franciaországból, Angliából, az Amerikai Egyesült Ä1- i Iamokból és természetesen a szocialista államokból is. Olykor-olykor ha kedve tartja, elmesél nekik egy-egy tengerész-történetet. Mert élménye van bőven. Első útja a Gibraltári szoroson keresztül vezetett Alexandriába. Volt olyan viharban Is, hogy há; rom nap alatt, bár a hajó teljes gőzzel előre akart menni, nyolc mérföl■ det mentek hátra. Legjobban az At■ lanti-óceánt szerette meg, mert ez : aránylag csendes. Olykor gyenge ■ szellő borzolja vizét, és ez nagyon i szép látványt nyújt. Általában elége• dett a beosztásával, csak a tengert . fájlalja. Mi maradt belőle, mindössze i kéthektáros tó. Ez nyújt némi elég* ■ tételt. Meg a jövő. Amikor erről ber szél, kissé felcsillan a szeme. A helyi : nemzeti bizottság és az egységes . földművesszövetkezet közösen hét és . fél hektáros, fürdésre is alkalmas víztárolót épít. Több lesz tehát a csónakázási, fürdési lehetőség és a t vendégek halászhatnak is. Nagyobb lesz a víz, nagyobb csepp a tenger[ bői. A tízéves fejlesztési terv, amint az üdülő vezetőjétől megtudjuk, maga elé tűzte egy halászcsárda építését is. Talán szóbakerül majd szaunafürdő létesítése is. Sok még a tennivaló a gímesi völgyben, de az első lépéseket már megtették. Most rendezik az utakat, virágágyakkal szépítik a kis szállodácskák környékét, mindmegannyi megoldásra váró munka, feladat. Jelentős a befektetés, de kétszeresen megéri. Egyrészt azért, mert a természetimádók közül egyre többen élvezhetik a gímesi völgy szépségét, másrészt azért, mert a helyi nemzeti bizottság jelentős öszszeget nyer a gímesi üdülőtelep és autócamping bevételéből. Tavaly 800 ezer koronát vételeztek be. Idén a forgalom már több mint egymillió koronára emelkedik. A gímesi vár tövében igazán szép üdülőhely épül és a nemzetközi turistaévben már joggal állja meg a helyét a többi üdülők mellett. vaiamiKor az isKoiaoan azi lunui* i 'uk, hogy hazánk legnagyobb községe Gúta. Azóta többször is ellátogattam ebbe a Vág-menti faluóriásba, de mindig egy kis csalódás maradt ben- < nem. Valahogy a többi kisebb és közepes községekhez képest a félszobadulás után lassú volt a fejlődés; nem volt egy valamirevaló étterme, köz- - épülete. Elavult volt az üzlethálózata is. Bár éveken át többször szóba került, hogy miért nem kap ez a nagy falu városi címet, úgy gondolom, jobb is, hogy vártak vele, mert kissé gúnyorosan hatott volna a városi jelző. Ma másképp fogad. Alig érkezik az ember a faluba, máris megállapíthatja, hogy itt soha nem látott ütemű építkezés folyik. A falu közepén már ott emelkedik a többemeletes szálloda mutatós épülete. Korszerű, ún. sokemeletes házak húzódnak a főutca mentén. Csinosabbnál csinosabb családi házak tarkítják az utcákat. A nagy munka közepette legtöbbjére még vakolat sem jutott. Nem csoda, hisz eleinte arról volt szó, hogy elsősorban minden család meleg otthonra leljen. JÁN JÁNY, a helyi nemzeti bizottság elnö*
