Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-08 / 18. szám

Akikről kevés szó esik Tíz éve járja a fejlődés útját a jubiláló TSZ Lufienec. Ma már 16 szakosztállyal és 47 csapattal rendelkezik. A sportolók száma 935. így joggal mondhatjuk, hogy egyik legaktívabb, nagyszámú sportolóval rendelkező sportegye­sülete köztársaságunknak. A klub színeit az elmúlt évben legeredményesebben a lányok röp­labda-csapata képviselte, amely Szlovákia legmagasabb osztályá­ban küzd az elsőségért. A röplabda-szakosztály — női és ifjúsági csapata — jelenleg is a TSZ Luőenéc legeredményesebb szakosztálya. A szakosztályt nehéz körülmények között hívták .életre, s bizony lelkes munkára volt szük­ség, hogy életképes, sőt eredmé­nyes is legyen. Különösen a lá­nyok csapata eredményes. Strasko tanár vezetése mellett igen rövid idő alatt összekovácsolódtak, s alig kerültek fel az ifjúsági röp­labda ligába, ott mindjárt hatal­mas meglepetéssel szolgáltak. Az őszi forduló befejeztével a losonci lányok az első helyen végeztek. Valamennyi mérkőzésüket meg­nyerték 20:5-ös szettaránnyal. Pe­dig a 7 mérkőzésből négyet ide­genben játszottak. A sikert a Strasko tanár vezetése alatt álló — Blahút, Beles, Dóval, Jarabka, Ko­­recky, Kondrlík, Machala, Poliak, Sedenka, Slajfercsik — összeállí­tású csapat harcolta ki. Remélhe­tőleg a losonciak most tavasszal is (ápr. 30-án indul a liga) foly­tatják őszi jó szereplésüket. A röplabda-szakosztály másik csapata, a női, a múlt évben meg­nyerte a közép-szlovákiai kerületi bajnokságot, és felkerült a II. ligá­ba. Ez a csapat szinte önmagát múlta felül. Hiszen mostoha körül­mények között, tornaterem hiány­ban volt kénytelen felkészülni. Mindössze 7 játékossal rendelkez­tek, s ezzel a 7 játékossal küz­­dötték végig a bajnokságot. Mi­csoda önfeláldozásra, megértésre, lelkesedésre, lemondásra volt szükség, hogy ez a 7 játékos vala­mennyi mérkőzésen játszhasson. Sajnos, a losonci munkaadók ré­széről még ma sincs megértés, a játékosokat nem voltak hajlandók szabadságolni, így azok sokszor kénytelenek voltak saját szabadsá­guk terhére szabaddá tenni ma­gukat, hogy a csapat rendelkezé­sére állhassanak. A női csapatot Beránek tanár készítette fel, aki a sok-sok ne­hézség, gáncsoskodás miatt ked­vét vesztette, és nem hajlandó a csapat edzéseinek vezetését to­vább vállalni. Ilyen körülmények közepette figyelemre méltó, hogy a női csapat a II. ligában a 12 csapat közül a 8. helyet foglalta el. Megemlítjük hogy a városnak még ma sincs .bajnoki mérkőzésre alkalmas tornaterme, így a mér­kőzéseket szinte közönség nélkül kell lejátszani, mivel a tornater­mekbe a nézőknek már nem jut hely. A testnevelés, sportolás jelen­tőségéről sok szépet, lelkesítőt hallunk és olvasunk. Amikor az­tán a hallottakat a valóságos hely­zettel összehasonlítjuk -r elszo­morodunk az őszinte megértés és segíteni akarás hiányán. Sólyom László RÖVIDEN JOGOS KÖVETELÉS Az ASKÖ, a közel félmillió tagot számláló osztrák munkás sport szö­vetség legutóbbi országos értekezle tén elfogadott határozati javaslat alapján, követeléssel fordultak az osztrák pénzügyminiszterhez, hogy a totó teljes bevételei sportcélokra for­dítsák! PELÉ PANASZA A brazil televízió előtt Pelé kije­lentette, hogy angliai keserű tapasz­talatai után többé nem vesz részt labdarúgó világbajnokságon. Hozzá­tette, 32 éves koráig szeretne ját­szani. 10 -ZARAD FÖLDMŰVES 1967. május 6. Nem hoznak szégyent falujukra A beretkei labdarúgó-csapat a rimaszombati járás második osztályú bajnokságában szerepel. Egy pillantást vetve ennek a csoportnak részt­vevőire, itt találjuk a kerületi bajnokságból kiesett Klenócot, Ajnácskőt, a sokéves tapasztalatokkal rendelkező Feledet, Hacsavát, Korlátot — csep­pet sem irigylésre méltó a beretkei fiúk helyzete. Ilyen ellenfelekkel szem­ben jó eredményeket elérni — szóval, az már valami. S a Sajn-parti fiúk nem ijednek meg a nagy mumusoktól. Legalábbis ezt bizonyítja a bajnoki tabellán elfoglalt előkelő helyük. A tabella közepén tanyáznak. Olyan ti­pikusan megbízható középcsapatnak számítanak. S többre Beretkén — legalábbis egyelőre — nem képesek. Az eredmények, a jelen ismeretében az embernek önkénytelenül az a kí­vánsága támad, hogy nem ártana megismerni a beretkei sport múltját. Nos, erre is van mód. A legutóbbi vasárnapok egyikén egyszerre öt beret­kei sportvezetővel volt alkalmam elbeszélgetni: Nosál .Pál elnökkel, Zsula Béla, Bán józscf, Susányi István és Kárnok András bizottsági tagokkal. Tovább adom, amit megtudtam tőlük. Beretkén ezelőtt öt évvel futott ki az első labdarúgó csapat a pályára. Akkor alakult a futballcsapat — azelőtt nem volt aktív sportélet a köz­ségben. Mit csinálhat egy ilyen újsütetű együttes? Beszerénykedtek a rima­­szombati járás IV. osztályú bajnokságába. A csoport többi résztvevője el­néző mosollyal vette tudomásul a beretkeiek „provokációját“. „Csak hadd jöjjenek“ — mondogatták — „legalább lesz egy csapat, amely bajnoki pontokkal látja el a többieket. Meg aztán, pofozógépre min­den bajnokságon szükség van ...“ Nos, a pontszerzés nem is maradt el. Csakhogy fordított arányban. Mert bizony a beretkei fiúk — tekintély ide, tekintély oda — egymás után pá­llották el a nagyokat. Egészen addig mentek, amíg kikötöttek a harmadik osztályban, — vagyis egy osztállyal feljebb. „A harmadik osztályban majd megtudjátok, hogy mi a feketeleves“ — mondogatták a tapasztaltabbak — „ez nem Beretkének való ...“ — Mi történhet, legfeljebb kiesünk ... De egy évnél korábban nem! — vélekedtek a beretkeiek... és játszottak. Ügy, hogy a többiek még meg aranyérmem van. A Duna-kupa eddigi összes évfolyamán indultam és győz-, tem. Földi Imre azonban nem az egye­düli, magyar világcsúcstartó. Társai: Veres, Ecser, Tóth és a többiek is a világélvonalba tartoznak és a fiatal, tehetséges versenyzőkben sincs hiány. Vajon minek köszönhető, hogy Ma­gyarország már hosszú évek sora óta ilyen jó súlyemelő gárdával rendel­kezik? — A súlyemelés iránt nagy az ér­deklődés a fiatalok körében — adta meg Földi a választ. Ez nagy részben néhány versenyzőkn jó eredményének ts köszönhető. Pl. Tóth Géza Berlin­ben világbajnok lett és ez a siker ts impulzust adott a fiataloknak. Ná­lunk, Tatabányán van a nehézatlétika „fellegvára", ahol mintegy 11 szak­osztály működik. Veres Győző a fel­nőtt versenyzőket irányítja az ifikkel pedig én foglalkozom. A legtehetsé­gesebb ifjúsági versenyzőink hitter, Csttnekl és Tasnár már a pozsonyi versenyen is jó eredményeket értek volna el. Földi Imrétől a bratislavai nézők világcsúcs kísérletet is láthattak. A rekord ezúttal nem sikerült, de erre még az idén sor kerülhet, hiszen még egy sereg nemzetközi találkozó várja a magyar súlyemelőket. — Az oszlói VB előtt még találko­zunk a szovjet és a finn válogatottal. Szeretném, a világcsúcsot 370 kg-ra javítani. Erre a teljesítményre képes­nek érzem magam. Qgy gondolom, hogy. Mexikóban az olimpián az aranyéremhez legalább 370—375 kg összteljesítményre lesz szükség. Mi egy súlyemelő számára a leg­kellemetlenebb? — tettem fel az újabb kérdést. — A sérülések, melyek bizony elég gyakoriak. Az emelésnél minden izom „dolgozik". Egy kisebb deréksérülés­nél a versenyző kénytelen kihagyni a „derékmunkát“, így aztán az ered­mény már nem lehet valami jó. A súlyemelőnek gyakran okoz gon­dot a súlyhatár tartása. Versenyek előtt nemegyszer kell leadniuk né­hány dekát. Verseny közben ugyan már ehetnek, itt viszont fennáll az a veszély, hogy a versenyző „túlesik" a súlyhatáron, s így esetleges rekord­ját nem ismrehetik el. Ez Földi Imré­vel is előfordult. Megjavította a Por­­torícoi Baez világcsúcsát, a verseny közben elfogyasztott néhány kanál leves azonban elütötte a világcsúcs­tól. Az aprótermetű magyar azonban nem adta fel a harcot, és két órával később legnagyobb vetélytársa a szov­jet Vahonyin világcsúcsát adta át a múltnak. A súlyhatár tartásának prob­lémájáról Földi így beszél: — Bizony egy-egy verseny után jólesik alaposan „bekajálni“. Kedvenc ételeim: a csípős paprikás és a gu­lyás. Sajnos, az ember nem ehet ked­vére. Nekem is, minél előbb le kell adnom néhány kilót. Befejezésül még egy kérdést: Kit tart minden, idők legnagyobb súly­emelőjének? — Gondolkodás nélkül Vlaszovot teszem az első helyre. A veterán szovjet világbajnok most ismét ed­zésbe kezdett és mindjárt új világ­csúccsal lepte meg a kollégáit. Sze­rintem ő lesz az első, aki eléri a 600 kg-ot, talán már Mexikóban. ORDÖDY VILMOS A. kis „ÓRIÁS“ A TERMÉSZET nem áldotta meg magas termettel, de erőt, azt duplán adott neki. így aztán Földi Imre „felcsapott" súlyemelőnek, és olyan sikereket ért el és ér el ma is, amivel nem sokan dicsekedhetnek. Már évek óta ott van a világ legjobb­jai között és eddig 15 világcsúcs fű­ződik nevéhez. Bratislavában a súly­emelő Duna-kupa küzdelmeiben — melyet különben a rnagyqx válogatott nyert el — ismét módunkban volt megcsodálni az aprótermetű magyar legény tudását és harci szellemét. A legkisebb volt ellenfelei közül, mégis „óriás" volt közöttük. A második he­lyezett bolgár Petkovnál 20 kilóval emelt többet és klassziskülönbséggel nyerte a pehelysúlyúnk versenyét. Győzelme után rajongóitól körülvéve, a nézők között figyelte a többiek küzdelmét. Ott beszélgettem a ma­gyarok szerény világbajnokával, aki pályafutása elejére is kitért. — 1956-ban Tatabányán egy ipari tanuló intézetben ismerkedtem meg a súlyemeléssel. Több erős srác űzte ezt a sportot, amely nekem is na­gyon megtetszett, így közéjük álltam. A sikerekre nem kellett sokáig várni. Nyáron fogtam a rendszeres edzések­be, ősszel pedig már több ifjúsági csúcsot javítottam. 1959-ben a világ­­bajnokságon a dobogó harmadik fo­kára állhattam. A római olimpián a hatodik lettem és azóta minden vi­lág és Európa bajnokságon felkerül­tem a győzelmi emelvényre. Az EB- ről 2, a világbajnokságról pedig 1 A beretkei labdarúgőcsapat sem szokhatták őket, Beretke máris kikerült a harmadik osztályból. Csak­hogy oda, amire senki sem gondolt volna. A II. osztályba. Itt vannak jelen­leg is, és a jelek arra mutatnak, hogy helyzetük ebben a csoportban több mint szilárd. — Annyit már megtudtunk, hogy Beretke két idényben kétszer nyert bajnoki címet és két osztállyal lépett feljebb... Hogyan csinálták? — kérdeztem az öt vezetőtől. — Akartunk, és sikerült! — hangott a lakonikus válasz. De amint meg­tudtam, a dolog korántsem volt ilyen egyszerű. Hiszen kis faluról van szó, ahol a csapat fenntartása anyagilag igen megterhelő. — Biztosan segítette és segíti a sportolókat a szövetkezet — vetem közbe. — A szövetkezeten kívül Beretkén mindenki sportbarát, — mondották a vezetők. — Szinte érthetetlen, hogy az EFSZ vezetősége milyen közöm­bösséggel kezeli nálunk a sport támogatásának kérdését. Hogy csak egy példát említsünk: az elmúlt évben a sportolók brigádmunkát végeztek a szövetkezetben. Ezért a sportszervezetnek 6000 korona járt volna. Az EFSZ vezetősége azonban — mai napig sem tudjuk milyen okból — 1900 koro­nával kevesebbet adott. Szóval: így támogatnak... Bevallom, hitetlenül hallgattam a beretkei sportvezetők szavait. Arra nem volt módom, hogy bővebben érdeklődhessem a szövetkezet vezetősé­gének elutasító álláspontjáról. De lényegében ez nem is fontos. A lényeg az, hogy ebben az igyekvő községben a legfontosabb üzem az éltetőerő — a szövetkezet hátat fordított a fiataloknak. — Talán anyagilag rosszul áll a szövetkezet —- próbálom magyarázni (ha nem indokolni) a szövetkezet magatartását. — Szó sincs róla. Az idén is 19 koronát fizetett munkaegységenként — válaszolták a vezetők. — Sok olyah szövetkezetét ismerünk, ahol anyagilag gyengébben állanak, mint nálunk. S a sportot mégis támogatják ... S a tá­mogatásnak annyi módja van — nehezen hihető, hogy egyetlen módot sem tudna az EFSZ kihasználni__ Pedig már az eddigiekből is kitűnik, hogy a beretkei sportolók nem érdemlik meg azt, hogy elhanyagolják őket. A beretkei asztaliteniszezők állandó résztvevői a rimaszombati járás asztalitenisz bajnokságának. A közönség tudja is mennyi kellemes órát köszönhet a sportolóknak. Egy-egy mérkőzésre zsúfolt autóbusszal utaznak a labdarúgók — és a ha­zai találkozókon is mindig telt a nézőtér. A lakosság támogatásából tehát nincs hiány. Mégis jelentős szépséghiba — sőt ennél jóval több: mulasztás, hogy a szövetkezet még nem találta meg a sportélethez vezető utat. Nem találta meg a módját annak, hogy a sportolni vágyó fiatalokat támogassa. Mert azt Beretkén is minden bizonnyal tudják, hogy a sportoló fiatalság, nem­csak szórakozik és szórakoztat — hanem a holnapra készül. Arra, hogy idővel majd Beretkén is átveszi az öregek helyét... S nem helyes, ha ebben az igyekezetükben nem nyújtunk nekik segít­séget... AGÖCS VILMOS ERESZTBEJTVÍHY * AZ EREDMÉNYES MUNKA VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9., 15. és a vízszintes 18. sorban. 9. Ékezet­tel: kötőszó. 10. Piros — angolul. 11. Város Jugoszlá­viában. 12. Nem fel. 13. Szóvégző­dés. 14. Magyar jégszekrény-márka is. 16. Arab sapka. 17. Tova. 18. A függőleges 15. foly­tatása. 20. S. H. 22. Áthelyez. 24. Köztársaság Afri­kában. 26. A kés része. 27. Angol grófság. 28. Ami múlik. 29. Nem egészen laikus. 30. Rövidített nyuga­lom. 32. Számtani műveletet végez. 34. Régebbi kato­nai alakulat. 36. Korszak. 37. Anya — latinul. 39. Or­kán kezdete. 40. Sportág. 42. Hullatok. 44. Hasznos rovar. 46. Gázlómadár. 49. Számnév. 51. Tágas közlekedési hely. 53. Kicsi­nyítő képző. 55. Idegen divat. 58. Vi­lágtalan. 59. Pápai hármas korona. 61. Hangszer. 62. Ékezettel: személyem. 63. Szellemi munkás. 64. Lírai költe­mény. 66. Föléje. FÜGGŐLEGES: 1. Becsap. 2. Argon vegyjele. 3. Égtáj. 4. Női név. 5. Gom­bócok — szlovákul. 6. Olaj — ango­lul. 7. Rés peremei. 8. Ilyen a jó bo­rotva. 9. A vízszintes 1. folytatása. 15. A függőleges 9. folytatása. 19. A technikai atmoszféra rövidítése. 21. Balatoni üdülőhely. 23. Lemásoló. 25. Végnélküli idill. 31. ... muri. 32. Olga Anna Erna. 33. Hiányos tett. 35. Eszé vei felfog. 38. Végnélküli rege. 41. Szlovákiai magyar képes hetilap. 43. Spion. 45. Hat és nyolcóra között. 47. Lehetőség. 48. Ruhadarab. 50. Harc­kocsi. 52. Kevert trio. 54. Magyar író neve (ford.). 56. Női név (ék. felesi.). 60. Ütőkártya. 63. Zamat. 65. Kezdet­nélküli tan. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9., 15. és a vízszintes 18. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 16. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Nem az eltöltött napot, ha­nem az elvégzett munkát kell meg­fizetni.“ Könyvjutalomban részesülnek: Csutor Tibor, Velkenye, György Elek, Kosút, Lelkes Ferencné, D. Patony, Jóba László, Martos és Kopcsányi Ilona, Tornaija. i

Next

/
Thumbnails
Contents